Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-16 / 218. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 16. Napi külpolitikai kommentár Vakvágányon a francia baloldal MIKÖZBEN A KORMÁNYON LEVŐ négy francia po­litikai párt vezetői ünnepélyesen aláírták közös választási felhívásukat, a baloldal egysége súlyos csapást szenvedett. A csúcstalálkozó, amelyen a Georges Marchais vezette Francia Kommunista Párt, a Francois Mitterrand vezette szocialista párt, valamint a Robert Fabre vezette baloldali radikális mozgalom vett részt, s amelyen az 1972-ben kö­zösen kidolgozott kormányprogram korszerűsítéséről tár­gyaltak, a radikálisok kivonulása miatt félbeszakadt. Az alig néhány képviselőt magáénak mondható töredékpárt, amely általában a szocialisták mellé szokott állni, most egységbontó lépésével pillanatnyilag vakvágányra juttatta a francia baloldalt. A radikálisok azzal az ürüggyel szakították meg a megbeszélést, hogy a kommunisták ragaszkodnak az álla­mosítás kérdésében tett javaslataikhoz. Csakhogy ezek a javaslatok nem voltak újak az FKP partnerei számára s a velük kapcsolatos vita konstruktív mederben folyt, ha voltak is nézeteltérések a minimális bért és az üzemi de­mokráciát illetően. Mindezeket azonban — húzza alá az FKP Központi Bizottságának a radikálisok látványos ki­vonulása után kiadott nyilatkozata — át lehetett volna hidalni s kár volt kenyértörésre vinni a dolgot. Az FKP leszögezte, hogy továbbra is kész minden elő­feltétel nélkül folytatni a három baloldali párt között meg­kezdett tárgyalásokat s e célból csütörtök délelőttre „ran­devút” adott partnereinek az FKP székházában. A radiká­lisok azonban, akik nyilván előre megfontolt szándékkal robbantották fel az első tanácskozást, siettek leszögezni, hogy „ennek semmi értelme”. Röviddel utána Mitterrand úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták készek folytatni „má­sik két partnerükkel” a tárgyalásokat. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a szocialisták nem hajlandók egyedül el­menni a kommunistákkal való tárgyalásokra. ÍGY HÁT A FRANCIA BALOLDAL a parlamenti vá­lasztások előtt fél évvel súlyos válsággal kénytelen szembe­nézni. Pedig a legújabb közvélemény-felmérések szerint a baloldal a választópolgárok 53 százalékának a támogatá­sára számíthat. Természetesen, csak abban az esetben, ha egységesen lép fel s a korszerűsített közös kormányprog­ram formájában egy valódi alternatívát nyújt a súlyos gazdasági bajokkal és erkölcsi válsággal küszködő francia társadalomnak. A dolog még helyrehozható, de ehhez el­sősorban arra van szükség, hogy az FKP és a szocialisták közös nevezőre jussanak. Ez esetben ugyanis a radikálisok simán beadják majd a derekukat. Pálfi Viktor (Folytatás az 1. oldalról) Josef Haviinnal, a CSKP KB titkárával folytatott eszme­cserét. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter Bohuslav Chnoupekkel, a CSKP KB tagjával, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterével ta­lálkozott. A Gustáv Husák vezette párt- és kormányküldöttség a déli órákban a főváros lát­nivalóival ismerkedett. A de­legációt elkísérte Szekér Gyu­la, Roska István, Barity Miklós és Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese. A vendégek először a több mint tízezer lakásos Füredi úti lakótelepet tekintették meg. Útjuk az Ond vezér úton a tízemeletes lakóépüle­tek között vezetett Zugló leg­fiatalabb — parkosított — negyedébe, ahol a házsorok közt elhajtva kellemes be­nyomásokkal nyugtázták a városrendezők munkáját. A vendégeket a metró Fe­hér úti végállomásánál Daczó József, a Budapesti Közleke­dési Vállalat vezérigazgatója köszöntötte, aki az Örs vezér téri csomópont kialakításáról, s az itt várható fejlesztések­ről adott tájékoztatást. Gus­táv Husák elismeréssel szólt a nagy forgalmú csomópont kiépítéséről. A vendégek a tájékoztatást követően metróra szálltak: végigutaztak a kelet—nyugati vonalon, miközben beszélge­tést folytattak a budapesti közlekedési szakemberekkel. A főtitkárt különösen a met­ró legmélyebb szakaszainak' műszaki megtervezése és megépítése foglalkoztatta, mert — mint mondta — a mélyvezetésű metró legcél­szerűbb megoldását a prágai szakemberek most keresik. A vonal kialakításában magyar tapasztalatokat is fel kíván­nak használni. Gáspár Sándor Berlinben A Német Demokratikus Köztársaság Szakszervezetei (FDGB) elnökségének meg­hívására csütörtökön délelőtt Berlinbe érkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárá­nak vezetésével. A delegáció tagjai: Dusshek Lajosné és Juhász Ottó, a SZOT titkárai és Papp Sándor, a SZOT osz­tályvezető-helyettese. A ven. dégeket a berlini Ostbahn- hofon Harry Tisch, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az FDGB elnöke és az NDK szakszervezeteinek szá­mos más vezetője fogadta. Je­len volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A delegáció hatnapos láto­gatása során tanulmányozza az NDK szakszervezeteinek tevékenységét, az FDGB idén megtartott IX. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tásának tapasztalatait. A két szakszervezet vezetőinek ta­lálkozóján megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szak- szervezetek szociálpolitikai és érdekvédelmi tevékenységére az NDK-ban és Magyarorszá­gon. Tájékoztatják egymást a két szakszervezet tevékeny, ségéről, a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére a cse­peli felhívás nyomán kibon­takozott nagyszabású mun. kaverseny-mozgalommal ösz. szefüggésben. Az FDGB és a SZOT hivatalos tárgyalásainak napirendjén szerepelnek idő­szerű nemzetközi kérdések, s a nemzetközi szakszervezeti mozgalom fontos témái is, közöttük a Szakszervezeti Vi­lágszövetség közelgő IX. kongresszusának előkészüle­tei. és az európai szakszerve­zeti mozgalom akcióegysége további erősítésének lehető­ségei. A nemzetközi munka e területeinek minden szak- szervezet nagy fontosságot tulajdonít. A magyar szakszervezeti küldöttség ellátogat Rostock megyébe, az NDK egyik leg­nagyobb ipari-közlekedési központjába. ★ Berlinben csütörtökön — Gáspár Sándor és Harry Tisch vezetésével — a szívé, lyes barátság légkörében meg. kezdődtek a hivatalos meg­beszélések a SZOT delegáció­ja és az FDGB tárgyaló kül­döttsége között. A/a^ymaffid a M ennyi szép emléket hagy maga után a nyár, a szabadság, az utazás! De nem mindenki számára. Eddig — ez közismert — sok szabadságra utazó francia kitette kutyáját, macskáját az utcára arra az időre, amíg távol van. Újabban (igaz, csak itt-ott fordult elő az ilyesmi) találkozni olyan nagyszülőkkel is, akiket hasonló kutyasors ért. Egy orvos a France Inter Rádióban el­mondta, hogy a kórházban, ahol dolgozik, tizenhét hirtelen hajléktalanná vált nagy­mama és nagypapa jelentkezett ezen a nyá­ron segítséget kérve. Kialakulóban vannak a módszerek. A papa, a mama, és a gyerekek nyaralni men­nek. Bepakolnak a kocsiba, beültetik a nagy­mamát vagy a nagypapát is. Egy benzinkút­nál megállnak, tankolnak, kávéznak, a nagy­szülőt beküldik a mosdóba, hiszen még hosz- szú út áll előttük. Mire az öreg kijön, a ko­csi eltűnt. Mit tehet? Felkeresi a legközeleb­bi rendőrőrszobát, onnan elviszik valamilyen menhelyre, ahol legalább tető lesz a feje fölött és naponta háromszor enni kap, amíg a család vissza nem érkezik. Mit mond ilyen­kor az itthagyott nagymamának csokoládé­barnára sült fia, leánya és az unokák? Nem tudom elképzelni. S mit tehet a szegény, idős asszony, vagy férfi? Nem engedheti meg benzinkútnál magának a megsértődés luxusát, nem csap­hatja be büszkén az ajtót és nem távozhat emelt fővel. Nincs hova. Legfeljebb a men­helyre. Vannak kevésbé embertelen módszerek is. Megszaporodtak a kórházakhoz érkező kérelmek: vizsgálják ki X vagy Y nagyszü­lőt; gyenge, panaszkodik, aggódnak érte. Mi­re a kivizsgálás befejeződik, a férj, a fele­ség és a gyerekek vissza is jöttek a tenger­partról. Nem derűs annak a nagyszülőnek a helyzete sem, aki néhány hétre egyedül ma­rad a lakásban és még az is előfordul, hogy a szomszéd házak is üresek, s a ritka tár­salkodópartnerek egyike, a fűszeres is be­zárt erre a néhány hétre. Ez is rossz, de nem mérhető a benzinkutas módszerhez. S ha rejtély számomra, hogy mit mond a visszatérő család a nagyszülőnek, még kevésbé tudom elképzelni, ho­gyan magyarázzák eljárásukat a kisgyerekek előtt, akik természetesen mindezt jól látják, s egyébként is árgus szemekkel figyelik a szülő magatartását. Vajon nem is magyaráz­kodnak, iskolának szánják ezt a színjáté­kot? Tanulja meg a gyerek, hogyan visel­kedjen húsz-harminc év múlva. Tatár Imre M S Akcióprogram a fegyverkezési verseny megfékezésére Sajtókonferencia a berlini BVT-tanácskozásról Gustáv Husák örömmel nyugtázta, hogy a két szom­szédos ország fővárosainak közlekedési szakemberei szo­ros kapcsolatot tartanak s kölcsönösen kamatoztatják egymás tapasztalatait nem­csak a metróépítésben, ha­nem a felszíni tömegközleke­dés formálásában is. Egy ko­rábbi tanulmányút eredmé­nyeként Prágában budapesti mintára vezették be a kalauz nélküli közlekedést. A vendégek útja a Gellért­hegyen fejeződött be, ahol Budapest panorámájában gyönyörködtek. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség — élén Gus­táv Husákkal — csütörtökön az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátba látogatott. A küldöttséget a látogatásra el­kísérte Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Szekér Gyula, Roska István és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A kombinát központjában Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a megye vezetői fo­gadták. Az üdvözlést követően Oz- vald László vezérigazgató a 11 ezer hektáros kombinát tevékenységéről, főbb terme­lési ágazatairól, eredményei­ről adott ismertetést. Csípés Mihály, a kombinát pártbi­zottságának titkára a párt- szervezetek munkájáról, a mozgalmi tevékenységről tá­jékoztatta a csehszlovák párt­ós kormányküldöttséget. Ezt követően megtekintet­ték az Elza-majori tehenésze­ti telepet és a János-majori baromfiüzemet. Eközben Gustáv Husák behatóan ér­deklődött a két ágazat mun­kájáról. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség Agárdról visszautazott a fővárosba. Ma barátsági nagygyűlés Az MSZMP budapesti bi­zottsága pénteken 15 órakor barátsági nagygyűlést rendez a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. A nagygyűlést a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 15 órai kezdettel helyszíni adásban közvetíti. 13 évig tartó tárgyalási hu­zavona után szeptember 7-én Washingtonban aláírták a Panama-csatorna használatát szabályzó új egyezményeket. A szerződések az 1903-as meg­állapodást váltják fel. amely „örökös jogot” biztosított az Egyesült Államoknak az 1676 négyzetkilométer területű. 45,5 ezer lakosú (ebből 37,5 ezer amerikai) Panamai csa­tornaövezetben és a nagy fon­tosságú víziút felett. A mos­tani megállapodás szerint az Csütörtökön az Országos Béketanácsnál — a HNF Belgrád rakparti székházá­ban — sajtókonferenciát tar­tottak: a Béke-világtanács elnöki irodájának berlini ülésén elfogadott dokumen­tumokat ismertették a ta­nácskozáson részt vett kül­döttek és beszámoló hangzott el a nemzetközi békeintézet Bécsben rendezett szimpozi- onjáról, amelynek a nemzet­közi békekutatás volt a té­mája. A berlini tanácskozásról az OBT két alelnöke, Lőrincz Tamás és Szilágyi Béla szá­molt be. Elmondták, hogy a BVT elnökségi irodájának szeptember 9. és 12. közötti ülésszakán megtárgyalták a nemzetközi békemozgalom soron következő feladatait és olyan döntéseket hoztak, amelyek új távlatokat nyit­nak a nemzetközi békeharc és az egyes nemzeti béke­mozgalmak tevékenységéhez. Olyan elhatározás született, hogy az eddiginél is nagyobb lendületet adnak a fegyver­kezési verseny megfékezésé­ért kibontakozott nemzetközi akcióknak, s a BVT az egész világot átfogó tiltakozó moz­galmat szervez a neutron- bomba ellen. Ennek jegyében a nemzet­közi békemozgalom a neut­ronbomba elítélésére világ­méretű akciót hirdet az ok­tóber 1. és 15. közötti idő­szakra. Úgy tervezik, hogy az akciót összekapcsolják az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakával és az új stock­holmi felhívás nyomán ki­bontakozott politikai kam­pánnyal, amelynek célja a fegyverkezési .verseny meg­szüntetése, az általános és A fejlődő és iparilag fej­lett országok ENSZ-küldöttei szerdán zárt ajtók mögött ta­nácskoztak azokról a javas­latokról, amelyek a gazdasá­gi egyenetlenségek megszün­tetését célzó tárgyalásokon kerülnek napirendre. A köz­gyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága most tanulmá­amerikaiak 2000-ig fokozato­san adják át az ellenőrzést a panamai hatóságoknak illet­ve Panama visszamenőleg nagyobb összegű bérleti díjat kap a csatorna eddigi haszná­latáért az ezredfordulóig ter­jedő időszakban. Az elvi megállapodás ér­telmében a csatornaövezet 70%-a az új szerződés ratifi_ kálásakor azonnal visszake­rül a panamaiak kezébe, de maradnak az amerikai tá­maszpontok. amelyeknek bér­teljes leszerelés, a tömeg- pusztító fegyverek eltiltása, az ENSZ leszerelési világ- konferenciája összehívásá­nak szorgalmazása. Felhívnak minden nemzeti békemozgalmat, más haladó erőket, politikai pártokat, egyéb nemzeti, regionális és nemzetközi mozgalmat és szervezetet: tudatosítsák or­száguk és a világ közvélemé­nyében a neutronbomba ve­szélyeit, olyanformán, hogy tömegtalálkozókat, gyűlése­ket, tüntetéseket szer­veznek, petíciókkal for­dulnak a parlamentekhez, törvényhozókhoz, kormá­nyokhoz és államfőkhöz, röp­lapokkal, kiadványokkal szó­lítanak fel az új fegyver el­leni fellépésre. A berlini tanácskozásból adódó hazai feladatok kap­csán elmondták, hogy az OBT tudományos bizottságá­nak leszerelési szakbizottsá­ga széles körű publikációs tevékenységbe kezdett: poli­tikai kiadványai sorában el­sőként „Leszerelés” címmel közreadta a békemozgalom zászlóbontásától 1948-tól 1976 szeptemberéig megjelent mozgalmi dokumentumokat a fegyverek nélküli világért. Arról is beszámoltak berli­ni küldötteink, hogy az afri­kai népek harcának támoga­tására öt határozat született, amelyekben a BVT sürgős felhívással fordul minden haladó szervezethez, a világ békeszerető államaihoz és népeihez, hogy akadályozzák meg az imperialista manőve­reket a világ e térségében. Dr. V. Nagy Imre egyete­mi tanár, az OBT tudomá­nyos bizottságának tagja a nemzetközi békeintézet szim- pozionjáról szólt. nyozza azt a határozati ja­vaslatot, amelyben több mint 100 fejlődő ország indítvá­nyozza: az ENSZ-közgyűlés 1980 elején tartson rendkívü­li ülésszakot a gazdasági problémák megvitatására. A közgyűlés pénteken ple­náris ülésen dönt a határo­zati javaslatról. leti idejét 50 évről 40 évre szállították le. Az 1914-ben épített, 54,7 km hosszú Panama-csator_ nán az 1975. június 30-án zá­rult gazdasági évben 140,1 millió t árut szállítottak. A víziútat 13 609 darab 300 ton­násnál nagyobb hajó vette igénybe, amelyből 1950 libé­riái. 1368 brit, 1225 japán. 1142 görög, 1097 amerikai, 1050 panamai. 832 norvég és 766 pedig nyugatnémet zász. ló alatt hajózott. Régi csatorna, új szerződések Egyesült Államokból57% Dél-Amerikából 21% Közép-Amerikából 12% Európából 8% Afrikából 1%-ATLANTI-. insult AilamokbaSO^^Ä-iÄ?5!:?. Európába 41% Dél-Amerikába 3% Közép-Amerikába 2% Kanadába 2% Afrikába 1% Egyéb országokba 1% " 1975­50,3 \ .PANAMAI CSATORNAÖVEZET4' 1Z1 Az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra- 1975-ben 85,4 millió t.” Dél-Amerikából 36% Egyesült Államokból19% Ázsiából 18% Kanadából 15% Ausztráliából 8% Közép-Amerikából 4% A PANAMA-CSATORNAN SZÁLLÍTOTT ÁRUK ÖSSZETÉTELE <%) nnmuóoiat is kőolajtermék Vas- és acél KSSSI Foszfát EE3 Darab- és tőmetáru ■■ Szén ESI Érc ES Fa I----1 Cukor 88859 Gabona i»»»«l Banán f Szója II fejlűdű országok ENSZ-küldötteinek tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents