Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

1977. szeptember 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK „ Vércsináló" hormon Képünkön: vörös vertestek — elektronmikroszkóppal na­gyítva. <MTI Külföldi képszolgálat — KS) Az egészséges ember mint­egy 5 liter vérében 23 millió- szőr millió (1000 milliárd) a vörös vértestek száma. S egy- egy vörös vértest élettartama — amit nyomjelző izotópok segítségével hajszálpontosan megállapítottak — átlagosan 110 nap. Ez annyit jelent, hogy a szervezetnek másodper­cenként 2,4 millió elpusztult vörös vértestet kell „eltemet­nie’, feldolgoznia, illetve má­sodpercenként ugyanennyi „vadonatúj” vörös vértestet keli „életbe indítania”. Eh­hez óriási teljesítőképességű szabályozóberendezés kell, amely az elhalás és újjákép- ződés gyors üteme ellenére is mindig állandó szinten tartja a keringő vérben a vörös vér­testek számát. Ha valamilyen okból; akár azért, mert a csontvelőben kevés vörös vértest termelő­dik, akár azért, mert a vörös vértestek a keringő vérben nem érik el a 110 napos „ag­gastyánkort'’, hanem „cse­csemőkorban”. vagy életük „delén” elpusztulnak, roha­mosan csökkenhet a vörös vértestek mennyisége. Fur­csa, de szervezetünkben nincs erre a célra „számláló” be­rendezés, csak olyan automa­tizmus, amely a csökkenést érzékeli: ennek arányában csökken a térfogategységnyi vér által szállított oxigén mennyisége. Az oxigénhiányt pedig sok sejtünk megsínyli, különösen az agy idegsejtjei. Üjabban rájöttek, hogy a Kutatások a Bajkál-tó mélyén A szovjet tudósok elérték a szibériai Bajkál-tó mélyét. 1410 méter mélyre ereszked­tek, vizuális megfigyeléseket végeztek, felvételeket készí­tettek az ázsiai kontinens legnagyobb és legmélyebb ta­vának fenekéről és egyik víz alatti oldaláról. A lemerülés kanadai gyártmányú, önmoz­gó víz alatti készülékekkel történt. vér oxigénhiányát elsősorban a vese speciális sejtjei érzé­kelik. Kiderült, hogy a vesé­ben valamilyen serkentő- anyagnak keli termelődnie, amely az átáramló vér oxi­génhiánya esetén arra kész­teti a csontvelőt, hogy új vö­rös vértesieket dobjon a ke­ringésbe. Amerikai kutatók vérből és vizeletből egyaránt kivonták azt a hormont, az eritroproteint, amely mind kísérleti állatban, mind em­berben vörösvértest-terme- lésre serkenti a csontvelőt. Sőt, sikerült is 2 milliomod gramm tiszta eritroproteint kivonni 500 liter vérből. A kutatók elvben eljutot­tak odáig, hogy a eritroprote­int embergyógyászati célra is fel lehet használni, csillagá­szati összegbe kerülne azon­ban a szükséges mennyiség kinyerése vágóhídi vérből. Hatásos mennyiség előállítá­sára tehát más módszereket kell kitalálni, ez azonban még a jövő feladata. Bélyeg­gyűjtés EURÓPA Kontinensünk biztonságáért a felelős államférfiak Belgrádban folvtatnak tanácskozást. A Ma­gyar Posta 20 forint névértékű blokkal köszönti a belgrádi ta­lálkozót. Az új. légipostái kiad­vány közepén Európa betűi ol­vashatók, amelyekhez kapcsoló­dik a békegalamb ábrája, jelké­pezve a megbeszélések célját. A blokk tervrajzát Cziglényi Adám grafikusművész készítette. A ke­retet Belgrád címere és a tanács­kozáson részt vevő államok lo­bogója díszíti. Hazánk már három korábbi alkalommal adott ki blokkot az európai biztonsági és együttműködési konferenciáról: lS73-ban a Helsinkiben, 1974-b^n a Genfben tartott megbeszélések­ről, majd a záróokmány aláírásá­ról. Az esemény fontossága miatt más országok is jelentkeznek bé­lyeggel. Csehszlovákia a békét, a biztonságot és a társadalmi ha­ladást hangsúlyozza. Románia blokkján úttörők, akiknek biz­tonságos jövőjét szeretnénk meg­alapozni, búcsúztatják a tanács­kozásra indulókat. FILATELISTA ŐSZ A jubileumi köszöntők (25 éves a szövetség, 30 éve jelenik meg a Új út a rádiózásban A kvadrofóniára irányuló kísérletek még nincs tíz éve hogy elkezdődtek, s jelenleg már sok rádióállomás beren­dezkedett kvadrofon műsor sugárzására. De mi is az a kvadrofó- nia? A kvadrofontechnikában négy közvetítő csatornára, s a felvételhez is legkevesebb négy mikrofonra, a vissza­adáshoz pedig négy hangszó­róra van szükség. Hanver^ senyközvetítéskor a két első mikrofon nagyrészt a zene direkt hangjait érzékeli, en­nek megfelelően a két első hangszóróban — a sztereó- felvételhez hasonlóan — a közvetlen hangok szólalnak meg. A két hátsó mikrofon azonban inkább a hangver­senyterem oldalsó és hátsó faláról visszaverődő zengő hangokat érzékeli és továb­bítja. így a négy hangszóró együttes hatásaként egy ben­nünket körülvevő hangtér érzete jön létre, azé a hang­téré, amelyben a kvadrofon mikrofonnégyest felállítot­tuk. Ha pontosan a hangszó­rók által alkotott négyzet közepén foglalunk helyet, mind a négy hangszóró irá­nyából, illetőleg az összes köztes irányból is hallhatunk hangokat, kialakul az ún. „teremérzet”, úgy érezzük, mintha a hangfelvétel szín­helyén lennénk. Kvadrofon-hangfelvétel csak megfelelő méretű és hangzású stúdiókban készít­hető. A felvételekhez az ed­digi mikrofonok és keverő­asztalok használhatók, a hang- rögzítéshez azonban négysá­vos magnetofonokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a négy csatorna pár­huzamos rögzítését. Az észt rádió stúdióinak dj épülete. Üj technikai problémákat vet fel viszont a kvadrofon rádió-műsorszórás. A megol­dás az, hogy egyetlen adó su­gározza a négy csatorna hangjeleit — úgy, hogy azok a hallgatónál tökéletesen szétválaszthatok legyenek — ám ez meglehetősen költsé­ges. Most készült el Tallinban az észt rádió új stúdiója, ahonnan megkezdték a kvad- rofonikus zenei adást. A rendszer kidolgozásában részt vett az A. Popov nevét vise­lő leningrádi rádióközvetílési és akusztikai tudományos ku­tatóintézet. Mikroorganizmusok a világűrben Régóta ismert, hogy a baktériumok milyen jól tűrik a zord klímát, a 80—90 C-fokos hideget, vagy a gejzírek forró vizét. Sarkvidéken és a sivatagokban egyaránt megélnek a mikrobák. Mondhatnánk, hogy — emberi mércével — a „le­hetetlenség határán” is létezhetnek. A tetanusz kórokozója például oxigén nélkül is életképes. Számos mikroba a radio­aktív sugárzás hihetetlen mértékű adagjait éli túl és ezért érthető, hogy a kozmikus sugárzást is tűri a világűrben. Az űrkutatás történetében már számos példa bizonyítja a mikrobák túlélő képességét a világűrben. 1969. novemberé­ben az Apollo—12 expedíció űrhajósai a Hold porsivatagjá­ban földi eredetű mikrobát találtak; ezt két és fél évvel ko­rábban egy Surveyor—3 holdszonda vitte magával egyik mű­szerén a Hold felszínére. Ismerve egyes baktériumok hihetet­len mértékű alkalmazkodó képességét, a tudósok szerint érde­mes a mikrobák után kutatni a világűrben, elsősorban talán a Mars bolygón. Az eddigi ismereteket alátámasztják a frankfurti egyetem kutatói is, akik szimulált és valódi űrkísérletekben tanulmá­nyozták a világűr feltételeinek hatását a mikrobákra. A való­di kísérletek egyike az Apollo—16 fedélzetén történt. A vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a földi mikroorganizmusok a világűrben, ha a napsugárzás ellen védve vannak, túlélhetik a zord körülményeket. Azért szükséges, hogy az űrjárműveket, mesterséges holdakat, ku­tató szondákat csírátlanítsák, hogy más égitestek földi élet­anyaggal ne fertőződhessenek. Filatéliai Szemle, 50. bélyegnap) még be sem fejeződtek, az orszá­gos kiállítás változatos tablóit alig szedték le, már előttünk az újabb rendezvények. Szeptember 24-én csehszlovák—magyar nem­zetközi kiállítás kezdődik. No­vemberben a parafilatélia (a mellékterületek) művelői tárják elénk különleges és szerteágazó gyűjteményüket. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. év­fordulóján számos helyen a fila- telisták bemutatója is hozzájárul az ünnepségekhez. Magyar gyűj­temények természetesen részt vesznek a Moszkvában tartandó reprezentatív kiállításon is. Egy­re jelentősebbé válnak a városok közötti bemutatók. A szeptember végén rendezendő Kanizsafilán a házigazdákon kívül Szombathely, Zágráb, Ljubljana. Trieszt. Velen­ce filatelistáinak kincseit láthat­juk. Októberben Zentán öt város kiállítása (Szentes és Hódmező­vásárhely vendégszereplésével) zajlik le, majd Szegedre a test­vérváros, Ogyessza filatelistái küldik el bemutatásra gyűjtemé­nyüket. EGY GONDDAL KEVESEBB Sok fejtörést okozott filatelista ismerőseinknek örömet szerző ajándékot kitalálni. Néha még a bélyeggyűjtő körök is keresték, mivel lephetnék meg a filatelista munkában élenjárókat. A hiányzó darabot fellelni nagyon ritkán si­került. a második páldány vi­szont igazi örömet nem jelentett. A szövetség egyetértésével most végre forgalomba kerül a tetsze­tős kivitelű vásárlási utalvány, amelyet a megajándékozott kí­vánsága szerint bélyegre válthat b'v EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMÜKDOÉSiÉRTEKEZLET-BELGRÁDI TALÁLKOZÓ 1377. Őszi lomb­fertőtlenítés Az 1977-es év rendkívül erős varasodásfertőzésének szinte minden kisüzemben, illetve há­zikertben érezhető volt a hatá­sa. A kártétel nyomán nagy mennyiségű fertőző anyag hal­mozódott fel. A kórokozó átte- lelése a lehullott beteg levele­ken megy végbe. Megfigyelé­sek és tapasztalatok szerint az előző évről származó fertőző anyag tömegének igen nagy szerepe van az új tavaszi fertő­zések elindításában, a járvány- veszély létrehozásában. Fontos tehát, hogy minden lehetséges módon megakadályozzuk a kórokozók áttelelését a levele­ken, csökkentve ezzel a fertőzé­si forrásokat. Egyik formája ennek a lehullott lomblevelek összegyűjtése, elégetése, vagy aláforgatása. Amennyiben en­nek az elvégzése nehézségbe üt­közik, úgy növényvédő szerek­kel történő őszi lombfertőtle­nítést javasoljuk elvégezni. Eh­hez több készítmény áll ren­delkezésre. Közülük a Funda- zol 50 WP használatát javasol­juk elsősorban. A permetezés kedvező időpontja lombhullás kezdetén van — amikor a leve­leknek még csak 5—10 százalé­ka hullott le. A permetezést 0,1 százalékos Fundazol 50 WP-vel, bő vízmennyiséggel. (1500—2000 liter ha) kijuttatva javasoljuk elvégezni. Az így kezelt levele­ken nem fejlődnek tovább a gomba fertőző képletei, s így azok tavasszal nem is lehetnek újabb fertőzés elindítói. Az eredményes kezeléshez azonban — mégegyszer hangsúlyozzuk — bő vízmennyiségre van szük­ség, hogy a fertőzött leveleket jól érje a permetlé. A sárgámért^gel (Novendá- val) végrehajtott lombfertőtle­nítés is megfelelő eredményt ad. Ez a szer a hatást kontakt úton fejti ki, így elsősorban a lehullott lomb kezelésére ajánl­ható. Használható még a lehul­lott lomb kezelésére az 5 száza­lékos Karbamidoldattal törté­nő permetezés, illetve öntözés is. Ez a lomb humifikálódását (elbomlását) idézi elő és ezál­tal a levelekben lévő gomba­képződmények is elpusztulnak. Hátránya ennek a módszernek, hogy a szárazra fordult időjá­rás hatására a bomlási folya­mat lelassul és a várt eredmény csökken. Az őszi növényvédelmi mun­kák egyik kiemelt feladata te­hát a téli almások lombfertőt­lenítése, mellyel már most ele­jét vehetjük az 1978. évi vara- sodásfertőzésnek. Keresztesi István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Örökzöldek ültetése Az örökzöldek, a fenyőfélék ültetése körültekintő, gondos munkát igényel. Sokan idegen­kednek a fenyők ültetésétől, mert fejlődésük kissé lassú, vontatott, de ha a helynek (ta­lajnak, éghajlatnak) megfelelő fajtákat választjuk ki, úgy — azok — sok örömet szerezhet­nek gazdájuknak. A laza, köny- nyű talajú homoki kertek fái­nak kiválóan alkalmas a ezüst­fenyő (Picea pungens), vagy a fekete fenyő (Pinus nigra). Az ezüstfenyő viszonylag gyors növésű, 25—40 méter ma­gasságot is elérő fa. Fiatal ko­rában szabályos gúla alakú koronát nevel, idősebb korában szabálytalan alakú lesz. Agai vízszintesen állnak, szabályos orvokét alkotnak. Tűlevelei tompazöldek, merevek, szúró­sak, félig az ághoz simulok. Tobozai 5—10 centiméter hosszú­ak, henger alakúak, laza pik- kelyűek s a második év őszéig a fán maradnak. Értékesek a kékesszürke (P. p. Clauca) és az ezüstszúrke (P. p. Argentea) fajtái. Az ezüstfenyő összes fajtájá­val együtt melegebb fekvésben, szárazabb természetű (homok­talajon) helyen is kielégítően fejlődik. Fényigényes, csak na­pos helyre ültethető, az árnyé­kot nem szereti. Kedvező tu­lajdonsága, hogy a városok po­ros és füstös levegőjét is bír­ja. A fekete fenyő 10—30 méter magasra nőhet, kérge feketés- szürke, mélyen repedezett, ké­regpikkelyei nagyok, hártyás szélűek. Fiatal korában piramis alakú, idősebb korában szétte­rülő lesz. Kéttűs fenyő, tűleve­lei merevek, sötétzöldek, 16—20 centiméter hosszúak. Csomók­ban elálló, tojásdad tobozai 5— 8 centiméter hosszúak. A mag a második évben érik, így a to­boz csak a következő tavaszon nyílik ki, majd rögtön lehull. A szárazságot és a meleget jól tűri, tápanyagigénye kicsi, így száraz homoktalajon is ültet­hető. A fenyőfélék ősszel is ültet- hetők, de a telepítést úgy kell időzíteni, hogy a gyökérképző­dés még a fagyok beálltáig meg tudjon indulni. A fenyőt zsákvászonba csomagolt föld­labdával célszerű szállítani. A növényt földlabdával együtt ül­tetjük el, vigyázva, hogy a földlabda ne hulljon széjjel. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a 60—80 cen­timéter magas fenyőfácskák erednek a legjobban. A kis fák talaját tartsuk gyommentesen, porhanyósan. Gyepes területen tányérozzuk ki a fákat. Ritkán, de alaposan öntözzük növénye­inket, szükség esetén ne feled­kezzünk el az árnyékolásról sem. Ha fenyőfácskák telepítése­kor pajorokat is találunk az ültetőgödör talajában, úgy fel­tétlenül védekeznünk kell. A ta­lajlakó kártevők elleni védeke­zésre jó hatású készítmény a Basudin 5 G talajfertőtlenítő szer. A kiásott ültetőgödörbe az ültetés előtt gödrönként 5 kis kávéskanállal kell e granu­látumból kiszórni, majd kevés földet kell rádobni, s csak ez­után következhet az ültetés. A növényvédelmi munka vég­zésénél a munka- és balesetvé­delmi óvó rendszabályokat szi­gorúan be kell tartani. Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza A szilva cefrézése A gyümölcsnek az erjedésre való előkészítését cefrézésnek nevezzük. A termésnek a fán kell beérnie, a lehullott gyü­mölcs pálinka főzésére nem al- kamas. Ugyancsak nem szabad cefrézni a rothadt, penészes szilvát. A gyümölcsöt a cefré- zés előtt mossuk meg a szeny- nyeződéstol. Ezzel a művelettel eltávolíthatjuk az erjedésre ká­ros baktériumokat. Az egyenletes, gyors erjedést a szilva szövetének elroncsolá- sával segíthetjük elő. Kisebb mennyiség esetén a szilvát a hordóban összetörjük döngölő­fával. Ha tehetjük, ezt a műve­letet hengeres zúzóval végez­zük el. A cefrézés után a hor­dót légmentesen le kell zárni. A tökéletes zárás biztosítása céljából a hordó felső részét deszkával borítjuk, majd sárral bekenjük. Egy kör alakú nyílást hagyunk a hordó tetején, amely­be a borászatnál használt ko­tyogót teszünk. Ez biztosítja a cefrének a levegőtől való elzá­rását, azonban lehetőséget ad arra, hogy a hőrdóban keletke­zett különböző gázanyagok el­távozzanak. A cefrét lehetőleg olyan helyi­ségben tartsuk, amelynek hő­mérséklete egyenletes. Az erje­dést mesterségesen elősegíthet­jük borélesztő adagolásával. Először egy kisebb mennyiségű cefréhez adjuk a borélesztőt, majd az erjedés megindulásával ezt a mennyiséget bekavarjuk az egészbe. Az erjedés befejezé­se után a kotyogót távolítsuk el és a cefre szesztartalmának megőrzése céljából a nyílást zárjuk el. Az ismertetett • szilvafeldolgo­zási módszerek precíz, pontos munkát igényelnek, azonban a végtermék jó minősége indo­kolja elvégzésüket. Karádi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents