Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 15. KÁDÁR JÁNOS: Népeink jó szomszédként élnek egymás mellett Tisztelt Husák elvtárs! Kedves csehszlovák vendé­geink! Kedves elvtársak! Nagy öröm számunkra, hogy hazánkban üdvözölhet­jük a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, harcos­társainkat, barátainkat. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa nevében köszönetét mondok önöknek azért, hogy elfogadták meghívásun Ka: és ellátogattak hozzánk. Tiszte­lettel köszön :öm a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom kiváló harcosát, Gustáv Husák elvtársat, cseh­szlovák testvérpártunk főtit­kárát, a baráti Csehszlovákia köztársasági elnökét, küldött­ségük minden tagját. Mély meggyőződésem, hogy látoga­tásuk fontos hozzájárulás né­peink jószomszédi viszonyá­nak és testvéri barátságának elmélyítéséhez, a szocializ­musért és a békéért folyta­tott közös nemzetközi har­cunkhoz — mondotta beve­zetőben Kádár János, majd így folytatta: A ma megkezdődött meg­beszéléseinken, mint barátok és szövetségesek, azzal a köl­csönös szándékkal ültünk tárgyalóasztalhoz, hogy erő­sítsük pártjaink, országaink, népeink kapcsolatát, előre vi­gyük a szocializmus ügyét hazánkban, s hozzájáruljunk a társadalmi haladás, a béke általános térnyeréséhez. Úgy véljük, minden feltélel adóit és jó ahhoz, hogy e felada­tainknak, népeink várakozá­sának megfelelően, eleget te­gyünk. Pártjaink, országaink sok­oldalú internacionalista együttműködésének megha­tározó feltétele, egyben len­dítő ereje, hogy a magyar és a csehszlovák dolgozók egy­aránt a fejlett szocialista társadalom építésén munkál­kodnak. Népeink jó szom­szédként élnek egymás mel­lett és testvéri érzésekkel vi­seltetnek egymás iránt. Barátságunk erősítésében meghatározó szerepe van testvérpártjaink politikájá­nak és szoros együttműködé­sének a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elvei alapján. Ki­apadhatatlan erőforrás szá­munkra, hogy népeinket megbonthatatlan szövetségi szálak fűzik a szocialista or­szágok közösségéhez. Szün­telenül erősítjük barátságun­kat és sokoldalú együttműkö­désünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST többi tagállamával. A továbbiakban Kádár Já­nos hangsúlyozta: Munkánk szempontjából kedvező, hogy a nemzetközi életben, döntően a Szovjet­unió és a testvéri szocialista országok békepolitikájának, összehangolt tevékenységé­nek eredményeként egyre in­kább érvényesül a békés egy­más mellett élés elve, folyta­tódik az enyhülés irányzata. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődé­sének új, fellendülő szaka­szába lépett; a kapitalista or­szágokban működő testvér­pártjaink növelik befolyásu­kat, bonyolult viszonyok kö­zött állhatatosan folytatják GUSTÁV HUSÁK: harcukat a monopóliumok hatalmának megtöréséért, a társadalmi változásokért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz- társaság kormánya a béke, a társadalmi haladás ügyében reáháruló felelősség tudatá­ban végzi saját munkáját. Országunk, népünk azonban nem egyedül, hanem a Szov­jetunióval, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, többi szövetségesével szilárd egységben küzd és halad elő­re. összefogásunkat erősítve, együttes állásfoglalásaink és kezdeményezéseink szelle­mében mindent megteszünk a nemzetközi enyhülés, a bé­ke és biztonság megszilárdí­tása érdekében. Együtt küz­dünk a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelé­sért. Arra törekszünk, hogy békés eszközökkel számolják fel a világban még meglévő válsággócokat. Síkra szállunk a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvek és ajánlások maradéktalan be­tartásáért és következetes megvalósításáért. Bízunk benne, hogy a rövidesen meg­kezdődő belgrádi találkozón konstruktív véleménycsere folyik majd a záróokmány végrehajtásában elért ered­ményekről és az enyhülést elősegítő további teendőkről. Meggyőződésünk, hogy mostani találkozónk, tárgya­lásaink nemcsak kétoldalú kapcsolatainkat erősítik, ha­nem hozzájárulnak a szocia­lista országok együttműkö­désének, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez, az egyetemes haladás és béke ügyének előmozdításához. Országaink eredményesen haladnak a szocializmus útján Tisztelt Kádár elvtárs! Tisztelt magyar elvtársak és barátaink! A csehszlovák küldöttség nevében szeretnék mindenek­előtt szívből köszönetét mon­dani a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Népköz- társaság kormányának a meg­hívásért az önök gyönyörű hazájába. Mély benyomást tett ránk az a bensőséges, vendégszerető fogadtatás és baráti légkör, amellyel Bu­dapesten itt-tartózkodásunk első pillanataitól kezdve ta­lálkozunk. Ugyancsak meg­köszönöm Kádár elvtársnak azokat a szép szavakat, ame­lyeket Csehszlovákia Kom­munista Pártjáról és népéről mondott, s amelyeket a mi országaink és népeink közöt­ti őszinte barátság érzései hatottak át — kezdte pohár­köszöntőjét Gustáv Husák, majd hangsúlyozta: Szeretném biztosítani önö­ket — kedves elvtársak — ar­ról, hogy pártunk és a szo­cialista Csehszlovákia népei ezeket az érzéseket teljes mértékben osztja. Elmond­hatjuk, hogy pártjaink, or­szágaink és népeink közötti kapcsolatok soha nem voltak olyan szilárdak és mélyek, mint a mostani időszakban, amikor mindkét ország ered­ményesen halad előre a szo­cializmus fejlesztésének út­ján.^ Nagyra becsüljük, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a szocialista Magyar- ország megbízható szövetsé­gesünk, hogy déli határunk nagy részén baráti, szövetsé­ges szocialista ország van. A baráti, szövetséges Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal együtt ez ked­vező feltételeket biztosít né­pünk alkotó munkája számára a fejlett szocialista társada­lom építésében. A csehszlovák kommunis­ták elismeréssel értékelik azt az elvi politikát, amelyet az önök pártja és annak Köz­ponti Bizottsága folytat, élén Kádár elvtárssal, a szocializ­mus kiváló harcosával, meg- győződéses internacionalis­tával, akinek nagy érdemei vannak a csehszlovák—ma­gyar barátság és együttmű­ködés fejlesztésében. Mi Csehszlovákiában ezek­nek az eredményeknek őszin­tén örülünk. Hiszen a szo­cializmus pozícióinak erősö­dése a Magyar Népköztársa­ságban a szocializmus közös ügyének sikere nemzetközi méretekben. A továbbiakban Gustáv Husák rámutatott: Országaink és ugyanígy a szocialista közösség országai­nak sikeres, dinamikus fej­lődése éles ellentétet mutat azzal a mély, elhúzódó vál­sággal, amely a kapitalista világot átfonja és amely min­denekelőtt a dolgozó rétege­ket sújtja. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme óta, amelynek 60. évforduló­ját a Szovjetunió népeivel és az egész világ haladó embe­riségével együtt nemsokára megünnepeljük, a szocializ­mus meggyőzően bizonyítot­ta, hogy a jövő társadalmi rendszere, amely képes mind­azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek előtt az emberiség fejlődésének mai szakaszában áll. A mai világban számotte­vően megnövekedett a szo­cialista országok jelentősége, megszilárdultak a szocializ­mus pozíciói, s a szocializrnus eszméit ma már százmilliók vallják magukénak. A szo­cialista országok és vala­mennyi haladó békeerő kö­zös tevékenysége már meg­hozta a konkrét, pozitív eredményeket. Így van ez an­nak ellenére is, hogy az im­perializmus legreakciósabb körei nem kis igyekezetét fejtenek ki a világ kedvező fejlődésének megfékezésére, hogy visszataszítsák az em­beriséget a hidegháború és a válsághelyzetek veszélyes idő­szakába. Ezért is fontos, hogy a szocialista országok és min­den demokratikus és béke­szerető erő még jobban fo­kozza törekvését és aktivitá­sát a békéért és a nemzetkö­zi együttműködésért vívott harcban. Több évszázadnyi út lll!ll!llllllll!llllllllllll o KISKEÍ.QSKEDEUHI ffllUTQW.ftl.Qtn /B».mi»Fnrn/ A szovjet népgazdaság fej­lesztésének X. ötéves tervét az SZKP XXV. kongresszu­sa határozatainak megfelelő­en dolgozták ki. Az alapvető feladatokat és a gazdasági te­vékenység fő irányait tekint­ve a IX. és X. ötéves terv egységes egészet alkot, a párt társadalmi-gazdasági politi­kájának hosszabb távú orien­tációját képezik a fejlett szo­cializmus viszonyai között. A X. ötéves tervet jellemzi: — a népgazdaság vala­mennyi ágazatának dinami­kus növekedése és óriási mé­retei, — a megvalósítandó szo­ciális program átfogó jellege, — a népgazdasági egyen­súly javulása, — jelentős szerkezeti vál­tozások. A gazdaság méreteinek nö­vekedésével minden százalék fejlődés mögött egyre súlyo­sabb abszolút értékek húzód­nak meg. így például a nem­zeti jövedelem egyszázalékos növekedése. — a VIII. ötéves 2 milliárd rubelt, tervben Megkülönböztető sajátos­sága a X. ötéves tervnek: — a minőségi és intenzív tényezők szerepének fokozá­sa, — a tudományos-technikai haladás egyre erőteljesebb szerepe a népgazdaság fela­datainak megoldásában. — a szocialista gazdasági integráció lehetőségeinek tel­jesebb kihasználása. A X. ÖTÉVES TERV ALAPVETŐ FELADATAI — a IX. ötéves tervben 2,8 milliárd rubelt, — a X. ötéves tervben 3,6 milliárd rubelt jelent. Az ipari termelés esetében az adatok: 2,4; 3,6 és 5,1 mil­liárd rubel. A hatékonyság és a minőség fokozásának forrásai: a termelés intenzi- fikálása a tudomány és tech­nika legújabb vívmányai alapján — korszerű techno­lógia és nyersanyagok alkal­mazása, a komplex gépesítés és automatizálás — a terve­zés és irányítás korszerűsíté­se, a szocialista munkaver­seny fejlődése. A szociális fejlődés és az életszínvonal emelésének a programja szé­(1980. évi adatok az 1975. évi %-ában) les körű intézkedésekkel Nemzeti jövedelem 126 valósult meg. A nemzeti jö­vedelmen belül a fogyasztó­Ipari termelés 136 si alap részesedése 73,5-ről 75 százalékra nőtt, abszolút Mezőgazdasági termelés 116 növekedése 5 év alatt 76 Beruházások 126 milliárd rubel. A X. ötéves A munka termelékenysége — az iparban 130,6 terv első éve szép eredmé­nyeket hozott: 6 milliárd ru­bellel nőtt az ipari termelés, 250 új ipari vállalat kezdett — az építőiparban 130,3 termelni. Nagy siker szüle­Az egy lakosra jutó reáljövedelem 121,0. tett a gabonatermelésben: a 224 millió *onnás betakarítás Néhány fontos ipari termék termelése 1980-ban az 1973. évi rekord túlszár­nyalását jelenti. Villamos energia milliárd kWó 1380 Az 1976. év eredményei jó kezdetet jelentenek az ötéves terv egészének sikeies meg­Kőolaj millió tonna 640 valósításához. Ezt igazolják Acél millió tonna 168,5 az idei, jubileumi év eddigi Műtrágya 143,0 eredményei is. Gépkocsi ezer db 2296,6 Gyuricsku Kálmán Szövet milliárd m­12,75 (Vége) A fegyverkezési hajsza felesleges pazarlás „A fegyverkezési hajsza gazdasági és társadalmi kö­vetkezményei és rendkívül káros kihatása a nemzetközi békére és biztonságra” cím­mel New Yorkban nyilvá­nosságra hozták Kurt Wald- heimnek, az ENSZ főtitkárá­nak a jelentését. A jelentés kiemeli, hogy „az emberiség számára a leg­nagyobb veszélyt a nukleá­ris háború következtében a világra zúduló általános ka­tasztrófa jelentené”. A főtitkár jelentésében alá­húzza, hogy a világom éven­te — folyó árakon számítva — körülbelül 350 milliárd dollárt költenek katonai cé­lokra. „A fegyverkezési haj­sza — állapítja meg a jelen­tés — az erőforrások felesle­ges elpazarlását jelenti és aláássa a nemzeti, a regioná­lis és a nemzetközi biztonsá­got. A fegyverkezési hajsza a háborúk, köztük a nukleáris háború veszélyének Damok­lész kardját lebegteti az em­beriség feje fölött.” Waldheim korunk első szá­Magyar felszólalás az EHSZ-ben Előkészítik a leszerelési világértekezletet A leszerelési világértekez­let előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-bizottság- ban folytatott vita részvevői­nek körében általános a vé­lemény, hogy a fegyverkezé­si hajsza megszüntetése és a leszerelés, ezen belül a nuk­leáris leszerelés megvalósítá­sa, a világháború veszélyé­nek elhárítása — korunk legsürgősebb és legfontosabb feladata. Magyarország, Csehszlová­kia, Bulgária, a Német De­mokratikus Köztársaság de­legátusai kifejezésre juttat­ták a szocialista országok­nak azt az egyöntetű véle­ményét, hogy a kivétel nél­kül minden ország .érdekeit érintő leszerelési problémák megoldása megköveteli e kérdéseknek a lehető legszé­lesebb és legtekintélyesebb nemzetközi fórumon — a le­szerelési világkonferencián való megvitatását. Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselője rá­mutatott: A fegyverkezési hajsza meg­fékezésének és a leszerelés­nek a problémái rendkívül fontosak az egész emberiség szempontjából és azért kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon kell megvizsgálni és megvitatni őket. Általánosan ismert tény, hogy a legtekin­télyesebb ilyen fórum, amely megvitathatja a leszereléssel összefüggő valamennyi kér­dést, — a leszerelési világér­tekezlet. Egy ilyen konferen­cia hallatlanul nagymérték­ben járulhat hozzá a nem­zetközi béke és biztonság megerősítésének ügyéhez. mú feladatát a nukleáris há­ború veszélyének kiküszöbö­lésében látja. „A veszélyt csakis úgy lehetne elháríta­ni — írja —. ha a nukleáris leszerelés területén olyan ha­tékony intézkedéseket hozná­nak, amelyekkel korlátoznák újfajta fegyverek kidolgozá­sát, biztosítanák a meglévők betiltását és felszámolását.” A dokumentum nagyra értékeli a nukleáris há­ború veszélyének elhá­rítását célzó szovjet—ame­rikai és szovjet—francia meg­állapodásokat: a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sát célzó szovjet—amerikai megállapodásokat, a békés célokat szolgáló föld alatti nukleáris robbantásokról kö­tött ugyancsak szovjet—ame­rikai szerződést, a nukleáris háború megelőzéséről szóló szovjet—amerikai, illetve szovjet—francia megállapo­dást. A jelentésben igen pozitív értékelést kap a nemzetközi enyhülés folyamata. Kurt Waldheim végezetül hangsúlyozza: a hatékony le­szerelést a fegyverkezési haj­sza megfékezése, a katonai költségvetések csökkentése és elsősorban a nukleáris lesze­relés végrehajtása révén le­het elérni. Ezt a célt szolgáló fontos lépés lenne, ha az ér­dekelt felek szerződést kötné­nek a nukleáris kísérletek át­fogó betiltásáról. Kurt Waldheim jelentése _______________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents