Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
1977. augusztus 10. KELET-MAGYAR ORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás II gyengébbek védelmében R. I. nyíregyházi levélírónkat fia hozta el önálló vidéki lakásából. Most szomorúan írja: sokat segített a fiatalokon azelőtt is, míg nem laktak együtt, hiszen menye sokat betegeskedett, ezért a gyerekek gondozása, nevelése őrá maradt. Amikor pedig hozzájuk költözött, úgyszólván teljesen a vállára vette a család gondját. Megtakarított pénzecskéjét is az immár közös lakás rendbehozatalára fordította. Időközben azonban az unoka megnőtt, a nagymamára a nevelésénél egyre kevesebb szükség volt, teher lett. Ma ott tartanak, hogy a kávénak való vizet sem forralhatja fel a konyhában, és a közköltségek felét is megkövetelik tőle. Durván bánnak vele, noha a tanács ennek véget vetett, de a fiatalok a zaklatásnak egy új módszerét találták ki: a használaton kívüli bútoraikat, kacatjaikat bezsúfolták a nagymama szobájába. Hasonló helyzetben van Z. I.-né is, őt a fia űzte ki a házából, immár negyedik éve. Noha a bírósági ítéletek minden fokon az anyát támogatták, a fiúnak határidőket szabnak a kiköltözésre, ám ő nem költözik. A tanács is tehetetlen, hiszen nincs szükséglakásuk, a bírósági ítélet végrehajtása alól pedig ügyesen kibúvik a férfi. Az utcára nem tehetik, ez véleménye szerint „embertelenség” lenne, így hát neki sikerült édesanyját a lakásból, az otthonából kitúrnia. Nyolcvanegy éves panaszosunk elmondta, hogy amikor lakását lebontották, családos unokája kérésére az ő lakásgondjukat is meg akarta oldani. Befogadta őket bérlőtársnak az új, kényelmesebb otthonba. Idővel azonban a fiatalok kiszorították a közös helyiségekből, és durvák hozzá. Sok hasonló esetet lehetne említeni, a levelek és a személyesen elmondott panaszok alapján. Nem mondjuk, sokszor az öregekben is van hiba, előfordul, hogy miattuk romlik el a jó viszony a családokban. Csak ritka esetben zökkenőmentes két-három generáció együttélése, hol az idősebbek, hol a fiatalabbak hibájából viták származnak. Más viszont az, ha a fiatalok, a gyerekek haszonlesésből üldözik, kisemmi- zik, tönkreteszik a szüleiket, amint az említett példákban is történt. Persze vannak jogszabályok, tanácsi intézkedések, amelyek védelmére kelnek a családokban védtelen öregeknek, de a négy fal közti erőszakosságot mégsem tudják megelőzni. A történteket is csak akkor vehetik egészen komolyan, ha arra tanúk vannak. Sokat segíthetnének tehát a szomszédok, akik olykor látnak és hallanak, csak bátrabban kellene kiállni- uk a gyengébbek védelmében. Soltész Ágnes BECSÜLETES MEGTALÁLOK 1977. július 27-én délután a nyírbátori útvonalon elvesztettem táskámat, amelyben fontos iratok és nagy összegű pénz volt. Az iratok megkerülésében bíztam, de a pénzre már nem is számítottam, amikor munkahelyemre valaki telefonon bejelentette, hogy a táskát egy kerékpározó kisgyermek megtalálta és a szüleinél átvehetem. Örömömet és hálámat jutalommal is szerettem volna kifejezni, de a gyermek és szülei még csak jelképes ajándékot sem fogadtak el. Igaz, személyükről mindössze annyit tudok, hogy a nyírbátori útvonalon laknak és Szabóéknak hívják őket. Példamutató magatartásukkal nekem kimondhatatlan nagy segítséget nyújtottak, amit ezúton is köszönök — írja levelében Barabás János Nyíregyháza, Tallér utca 6. szám alatti lakos. LIFT ÉS HÁZFELÜGYELŐ Az Ungvár sétány 25. szám alatti tízemeletes bérház liftje immár egy hete rossz. A legkülönbözőbb „tréfákat űzi” a lakókkal, így hát jobb, ha elkerülik, mert úgy járnak, mint az egyik fiatalasz- szony, aki a múlt szombaton gyermekeivel együtt két emelet között a liftbe szorult. A kabin se le, se fel. Ez már a bosszúságok teteje, hiszen maga az a tény is felháborító, hogy egy tíz szintes épületben nincs lift. Az idős embereknek, és a kisgyermekes anyáknak majdhogy nem áthághatatlan nehézségeket jelent. De sajnos ez a liftügy is azt igazolja: ennek a bérháznak nincs gazdája, helyesebben egy olyan házfelügyelője, aki törődne a gondokkal, egyszóval ellátná feladatát. Mert hiszen előfordul olyan is, hogy a liftajtót a cigarettacsikk-torlasztól nem lehet bezárni, s ami a lift belsejében látható, az egyenesen felháborító. Nyilván nem lenne szemetes a lépcsőház sem, ha rendszeresen takarítanák, vagy ha lenne, aki a fegyelmezetlen lakókat rendre utasítaná — teszik szóvá az épület lakói. TAXI ÉS CSOMAG — Egy lépést sem! Előbb megmérem önt és a csomagját. (Kiss Ernő 'rajza) Július 29-én érkeztünk visz- sza Nyíregyházára szabadságunkról, egy bőrönddel és néhány kézitáskával. Úgy gondoltuk, könnyebben jutunk haza taxival, de sajnos a JB. 45—89 forgalmi rendszámú gépkocsi vezetője nem vitt el bennünket, mondván, hogy csak 25 kilóig lehet csomagot szállítania. Hozzáteszem, az említett csomagok korántsem érték el ezt a súlyt. Lehet, hogy épp ezért volt szerencsénk (vagy talán megértőbb emberre találtunk?) mert a következő taxis minden megjegyzés nélkül vállalta a fuvart. Az ilyen viták elkerülésére javaslom, hogy rendszeresítsenek egy mérleget a taxiállomásokon, ha már ennyire szigorúan veszik a kézi csomagokat is — teszi szóvá Ri- nyu Mihály Nyíregyháza, Kórház út 6. sz. alatti olvasónk. TÁBLA ÉS ÚTJAVÍTÁS Lassan két hónapja, hogy beszakadt az úttest az Áruk utca és a Körút kereszteződésében. Az illetékesek gyorsan reagáltak a történtekre, és kitették a „sebességkorlá- tozás”-t és az „útszűkület”-et jelző táblákat, valamint a gödör mellé egy világító lámpát, gondolván, hogy ezzel a veszélyt elhárították! Aki viszont naponta itt jár el, az tudja csak igazán, mennyire akadályozza a forgalmat e körülmény. Ügy gondolom, hogy két hónap után ideje lenne ezt a hibát kijavítani, annál is inkább, mert egy forgalmas csomópontról van szó — teszi szóvá Fehér István Nyíregyházáról. UDVAR, VAGY PARKÍROZD? Lassan két éve lesz, hogy a kényelmes és külsőleg is impozáns OTP-s házunkba beköltöztünk. Valószínű, hogy az épület közelében — amely a Sóstói út 7. szám alatt van — további építkezésre nem igen kerülhet sor. Valamennyi lakót sokat foglalkoztatja az a gondolat, vajon meddig kell arra várnunk, hogy közös udvarunkat — hasonlóan a szomszédos és a szemben lévő udvarokkal — rendbehozzák. Jelenleg a területen éjjel-nappal, összevissza gépkocsik parkíroznak, száraz időben kíméletlenül felverik az építkezésekből visszamaradt poros törmeléket, melynek egy része a lakásokba száll. Az idősebb lakótársak szívesen mennének le az udvarra és a padokon pihenve, egymással elbeszélgetve kellemesebbé tehetnénk napjainkat. Bizonyára a ház lakói a társadalmi munkától sem zárkóznak el, hiszen a gyalogjárdán belül eső területen minden lépcsőház lakói máris virágos kerteket varázsoltak. Szeretnénk tudni, rövidesen számíthatunk-e az illetékesek segítségére? — kérdezi levelében Halmi László Nyíregyháza, Sóstói út Tg. sz.; ház lakója. VESZÉLYES REFLEKTOROK Nyíregyházán a Széna téri parkban a szobrot megvilágító reflektorok üvegeit immár három hónapja össze zúzta valaki. Az alacsonyan fekvő — gyerekek számára is köny- nyen elérhető — lámpák rendkívül balesetveszélyesek, a kiálló drótok (amelyek áramütéssel fenyegetnek) szinte csalogatják az amúgy is kíváncsi, minden után érdeklődő apróságokat. A TI- TÁSZ-nak már többször jelentettük a dolgot, de intézkedés eddig nem történt — teszi szóvá a Széna téri lakosok nevében F. G. nyíregyházi olvasónk. Szerkesztői üzenetek Kuknyó Józsefné raka- mazi, Kalucza Jenőné porcsalmai, Kiss Zoltánná győrteleki, Petróczy József újkenézi. Karóczkai Béla bátorligeti, özv. Gólyán Gáborné dögéi, Bukta János leveleki. Bíró Jánosné nyíregyházi, Varga Lajos nyíregyházi, Szilágyi Zoltán nyíregyházi. Harmati Istvánná orosi, Némedi Varga Gyula nyíregyházi, Haburcsák Mihály lónyai, Kocsis Antal nyíregyházi, Kertész Anna mátészalkai, Berencsi Andrásáé nagyhalászi, Dicső Lászlóné újkenézi, Nagy Mihályné nyíregyházi, Kiss Istvánná tiszabezdédi, Kali István újfehértói, Dibáczi Zoltán nyírbogáti, Oláh István gávavencsellői. Orosz László sóstóhegyi. Szitár Mihály nagyhalászi, özv. Nagy Józsefné kisvárdai, Vass Ferencné kemecsei, Horváth Zsigmond domb- rádi, Gál Józsefné nyírbátori olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Sipos Miklós geszterédi, Somogyi István székelyi, Tóth István nyíregyházi, Barkó Mihály apagyi, özv. Toldi Lajosné jándi, Tóth Andrásné baktaló- rántházi, Kovács Sándorné tunyogmatolcsi lakosoknak levélben válaszoltunk. Fodor Istvánná fényes. litkei olvasónkat a társa-, dalombiztosítási igazgatóság tájékoztatta, hogy a társadalombiztosítási szerv csak a „baleseti táppénz”-t fizeti, ugyanakkor ha a sé. rülés a munkáltatónak felróható okból következett be, a munkáltató tartozik a táppénz és a teljes kereset közötti differenciát kártérítésként megfizetni. Csáki Sándorné tiszalöki lakost az OTP megyei igazgatósága tájékoztatta, hogy a kérdéses lakások kulcsátadását milyen időpontra tűzték ki. Némethi Gyöngyi rét- közberencsi olvasónkat többek között arról is tájékoztattuk, hogy a hozzátartozói nyugellátás-özvegyi nyugdíj, árvaellátás akkor állapítható meg, ha édesapja haláláig az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Gyuriska János kisvárdai lakos észrevételére a városi tanács közölte, hogy a TITÁSZ Vállalat a hálózati zavarokat a szóvátett térségben megszüntette, a televízió vételi lehetősége tehát zavartalan. Az illetékes Olaszét MITŐL FÜGG A ‘ menetdíj „Mitől, függ a menetdíj' című cikkre — amely a július 3-i Fórumban jelent meg — közöljük, hogy Nyíregyháza, Jókai tértől az Oláh-rét II-ig a menetdíj 6,30 és 20 fillér a biztosítás. Oláh-rét I- ig pedig 5,90 Ft-ba kerül és szintén 20 fillér a biztosítás. Tehát Gyurján János panaszos július 3-án a tényleges menetdíjnál kevesebbet fizetett, visszaútban viszont már a díjszabásnak megfelelően. A gépkocsivezető azonban helytelen menetjegyet adott ki mindkét esetben, ezért felelősségre vontuk. A jövőben pedig a díjszabásokat is el flz özvegyi jog megszűnéséről Somos István olvasónk édesanyja nagyon régen elhalálozott, amikor még olvasónk kisgyermek volt. Ezt követően édesapja újabb házasságot kötött. Ebből a házasságból gyermek nem származott. Édesapja 1974-ben meghalt, végrendelet nem maradt utána, így minden vagyonát olvasónk örökölte, de a teljes vagyonra olvasónk mostohaanyja özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt. A vagyonhoz tartozott többek között egy kétszobás lakás, amit ol-' vasónk édesapja még a szüleitől örökölt, így ez a lakás sem olvasónk édesanyjával, sem nevelőanyjával közös tulajdont nem képezett. Az örökösödési eljárás lefolytatása után pár hónapra a túlélő házastárs élettársi kapcsolatot létesített egy férfival, aki odaköltözött a lakásba és már csaknem két éve együtt él olvasónk nevelőanyjával. Olvasónk baráti körben olyan értesülést szerzett, hogy tekintettel az élettársi kapcsolatra, nevelőanyjának megszűnt a haszonélvezeti joga, amit olvasónk nagyon szívesen venne, mert egy kiskorú gyermekével albérletben lakik és neki is szüksége volna a lakásra. Érdeklődött hivatalos helyen is ezen állítás valódiságáról, ott viszont azt mondták, hogy nem szűnt meg a haszonélvezeti jog, de kapott olyan tanácsot is, hogy bírósági úton kérje a haszonélvezeti jog megszüntetését, mert nevelőanyja az élettársi viszony létesítésével érdemtelenné vált az özvegyi haszonélvezeti jogra. Tanácsot kért tőlünk, hogy mi a valóságos helyzet és mi a teendője, hogy lakásához hozzá tudjon jutni. A Polgári Törvénykönyv 615. paragrafusának (2) bek. értelmében az özvegyi haszonélvezeti jog abban az esetben szűnik meg, hogy ha a haszonélvező meghal, vagy újabb házasságot köt. A legkülönbözőbb fórumon képezte már vita tárgyát az, hogy az élettársi viszony házasságnak tekintendő-e, vagy sem. Ismételten le kell szögeznünk, hogy az élettársi viszony nem házassági viszony, sohasem egyenrangú a házassággal. A házasság rendkívül szoros családi kapcsolatot létesít és a házasságnak vagyonjogi, családjogi, tartási és örökjogi kihatásai vannak, míg az élettársi viszonynak nincsenek. Azt kell mondanunk, hogy társadalmunk az élettársi viszonyt gyakorlatilag eltűri, de azt semmiképpen nem támogatja és szóba sem jöhet, hogy egyenrangúvá tegye a házastársi kapcsolattal, hiszen a házasság, a család a társadalom alapegysége, annak szerves része és ellentétes lenne minden családjogi intézményünkkel és szocialista társadalmi felfogásunkkal, ha az élettársi viszonyt ugyanolyan fontosnak és egyenrangúnak tekintenénk, mint a házastársi viszonyt. Ebből következik, hogy az élettársi viszony a haszonélvezeti jogot, mármint az özvegyi haszonélvezeti jogot nem szünteti meg, hiszen a törvény azt kifejezetten újabb házasságkötéshez köti. Valószínűnek tartjuk azt, hogy azok, akik perindításra gondoltak, arra a következtetésre jutottak, hogy a túlélő házastárs érdemtelenné vált az öröklésre azzal, hogy az örökhagyó halála után élettársi viszonyt létesített. Megfelel a valóságnak az, hogy ki lehet zárni az öröklésből azt, aki az öröklésre érdemtelenné válik és az érdemtelenség eseteit a Polgári Törvénykönyv 602. paragrafusa fel is sorolja. Ebben a felsorolásban az élettársi viszony létesítése nem szerepel, de még fontosabb e vonatkozásban, hogy az érdemtelenséget csak olyan magatartások valósítják meg, amelyek az örökség megnyílta előtt következtek be, vagyis még az örökhagyó életében. Az örökhagyó halála után érdemtelenség nem jöhet számításba, ha az a magatartás nem az örökhagyó életében következett be, így tehát egy perindítással nem lehet eredményt elérni, a bíróság ítélettel az özvegyi haszonélvezeti jogot nem fogja megszüntetni, arra törvényi lehetőség nincs. Dr. Juhász Barnabás fogjuk helyezni az autóbuszállomáson. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A közelmúltban J. M. nyíregyházi lakos szóvá tette, hogy a jósavárosi ÁBC- áruházban nem megfelelő a sajtválaszték, nevezetesen, hogy nem lehet kapni Óvári, Tenkes, és Göcsej sajtot. A „Propaganda és valóság” címmel megjelent cikk nyomán az áruház megrendeléseit áttekintettük, amelyből kitűnt, hogy a boltvezető június 14. és 25-e között az említett sajtokból nem rendelt. Juh- és gomolyatúró, tasakos kakaó megrendeléseinek az említett időpontban eleget tettünk, de valószínű, hogy a szükségesnél kevesebbet rendelt, ezért volt abból is hiány, amit a vásárló szintén szóvá tett. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat BEÁZÁS A Kelet-Magyarország június 15-i Fórum rovatában Juhász Imre, Nyíregyháza, Ungvár sétány 2. sz. alatti lakos szóvá tette, hogy lakásában bizonyos garanciális javításokat nem végeztünk el. Közöljük, hogy a cikk megjelenését követően vizsgálatot tartottunk megállapítottuk, hogy a cikkben említett beázás nem kivitelezési hibából származott, hanem a felsőbb emeleten lévő lakás fürdőszobájának a helytelen használatából. Tehát a levélben reklamált hiányosságok nem helytállóak. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Nyíregyháza
