Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁÓ 1977. augusztus 3. AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEKRŐL ÉS BEJELENTÉSEKRŐL Kevesebb utánajárással Nem az emberek bosszan­tásáról van szó akkor, amikor a saját telkükön történő kü­lönböző építkezésekhez enge­délyt kell kérniük a tanácsok szakigazgatási szerveitől. Mert gondoljuk csak meg, milyen káosz keletkezne, ha mindenki azt és oda építene, amit és ahová akar. Napi­renden volnának a tulajdono­sok közötti pereskedések, ar­ról nem is beszélve, hogy a drága pénzen elkészülő, hosz- szú távú településfejlesztési tervek egyhamar felborul­nának. Köztudott, hogy az építési engedélyek beszerzé­se fáradtságos munka és in­tézése sok esetben bürokrati. kus. Engedély szerzés könnyebben Ez az ellentmondás soká­ig kiküszöbölhetetlennek lát­szott. Az április elseje óta ér­vényben lévő új engedélyezé­si eljárás azonban jelentősen leegyszerűsíti az engedélyek kérését, idejét csökkenti és sok utánajárástól menti meg az építtetöket. Az új jogszabály értelmé­ben építési engedélyt kell kérni minden olyan épít­ményre, amelyből az állam­polgárnak csak egy lehet. Pél­dául lakóházra, üdülőépület­re. hétvégi házra, műterem­re, műhelyre, fogorvosi ren­delőre. A melléképületek — szer­számkamra, ól, szin, góré stb. — kivitelezését viszont csak be kell jelenteni egy levélben. (Korábban minden 12 négy­zetméternél nagyobb alapte­rületű építményre kellett en. gedélyt kérni.) A tulajdonos saját maga lerajzolhatja az épület helyét, bejelölve a tá­volságokat is. Jelentős köny- nyítés ez, mert nem kell drá­ga pénzen magántervezővel terveztetni például egy szer- számoskamrát, s ha szeptem­ber elsejétől már kapható lesz a tipizált helyszínrajz, arra csak egy négyzettel kell bejelölni az építményt. Csak a terv szerint A tervekhez hű kivitele­zést, az engedélyhez kötött építkezések esetében a taná­csok ellenőrzik, s ugyancsak kell használatba vételi en­gedélyt kérni az építési en­gedéllyel készülő családi be­ruházásokhoz. A tervektől el­térőeket pénzbüntetéssel sújthatják, lebontathatják, vagy átalakítathatják az épü­letet. A lakosság dolga .kétségte­lenül egyszerűsödött, a ta­nácsokon dolgozóké viszont nem. Hiszen a bejelentéseket is határozattal kell tudomásul venniük. Munkájuk csak ak­kor válik könnyebbé, ha a forgalom csökkenésével a panaszkodók száma is keve­sebb lesz. Érdeklődni kell Az új jogszabály tulajdon­képpen nem is olyan új. 1964- ben már volt ehhez hasonló, ami sajnos a gyakorlatban akkor nem vált be. A mos­tani előkészítése körültekin­tőbben történt és érvényre juttatása is alaposabb, mint korábban. A szakemberek ar­ra számítanak, hogy a jelen­legi eljárás egy év alatt any- nyira átmegy a köztudatba, hogy a régit mindenki elfe­lejti. Ehhez adnak segítséget és felvilágosítást a községi tanácsok is, s a házi jogta­nácsadó rövidesen megje­lenő füzete. Az építtetőknek most még azt tanácsoljuk, hogy mielőtt bármihez kezde­nének. a helyi tanácsokon ér­deklődjenek. Balogh Júlia Ez az antennarendszer gondoskodik a jó vételről. Ikerpárja is elkészült, ez a antenna és erősítő tartalékantenna. zés karbantartója. Katán József műszerész az berende­Jó vétel központi antennáról A nyíregyházi GELKA jósavárosi szolgáltató részle­ge az év elején helyezte üzembe az új városrész központi tv-antennáját. Jelenleg 1780 lakást kapcsoltak rá a kitűnő vételi lehetőséget biztosító antennára. A tervek szerint eb­ben az évben a most épülő lakásokat, a jövő év első felé­ben a már korábban átadott lakásokat is rákapcsolják az antennára. Így Jósaváros valamennyi lakásában jó minő­ségű képet fogadhatnak a tv-nézők az I-es, és Il-es prog­ramon, a Kékes-adón, valamint három szomszédos ország adóiról. Elek Emil Kétezer lakó 106 munkásszállóban Rendelet a jobb ellátásról Az országban körülbelül 150 ezer ember él munkásszálláson. Sza- bolcs-Szatmár megyében kétez­ren. Az országos és a megyei ada­tok egyaránt azt mutatják, hogy számuk az utóbbi években csök­kent. A magyarázat kézenfekvő, jó néhány vállalat gondoskodik a lakásuktól távol dolgozók mun­kába- és hazaszállításáról. Bár ez a mindennapi ingázás nem a legkellemesebb, a családos em­berek inkább ezt a megoldást választják. Bármilyen mértékben is csök­kent a munkásszállások lakóinak száma, ezekre a szállásokra még hosszú ideig szükség lesz. A me­gyében jelenleg 106 munkásszál­ló működik. A mezőgazdasági Szennalevél, zsurlófű és társai Lesz-e gyógynövényszakbolt ? Fogyasztóteákat, hajzsíro- sodás elleni és különböző be­tegségek gyógyításához ké­szült teakeverékeket hiába próbálunk keresni. Nyíregy­háza és a megye gyógyszer- táraiban. Ezeket a Herbária- készítményeket csak a válla­lat szakboltjaiban lehet kap­ni. Mivel Szabolcs-Szatmár- ban egyetlen szakboltjuk sincs, az emberek a szomszé­dos megyeszékhelyeken, vagy Budapesten vásárolnak, ha éppen arra visz az útjuk. Az érdeklődés a gyógynövények iránt igen nagy, ezért sokan kérdezik, miért nincs Nyír­egyházán Herbária-gyógynö- vénybolt? Ez a kérdés egyszer már szerepelt lapunk hasábjain, melynek hatására a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tálya és a Herbária Országos Gyógyszerforgalmi Közös Vállalat tárgyalásokba kez­dett ez év elején. A Herbária könnyen teljesíthető, hiszen a megyei tanács vb egészség- ügyi osztálya megígérte, se­gítséget ad a képzéshez, az első viszont akadályba ütkö­zik. A vállalat ugyanis pénz­ügyi hozzájárulás nélkül olyan helyiséget kér a tanács­tól, melyet lakóépületek föld­szintjén alakítanak ki. Ilyen egyelőre nincs, mert a most készülök már mind gazdára találtak. Leghamarabb az V. ötéves terv utolsó éveiben tudnak a kérésnek megfelelő üzletet a vállalatnak felaján­lani. Addig is a bolt ideiglenes elhelyezésére keresik a meg­oldásokat. Számba jöhet az áruházakban egy-egy rész át­szervezése, vagy megüresedő, de régebbi helyiségek átala­kítása a város központjában. Az elképzelések megvalósítá­sa azonban még újabb meg­beszéléseket kíván a tanács és a vállalat között. A legfontosabb gyógynövé­nyeket a gyógyszertárak is árusítják. Kamillát, csipkebo­gyót, hársfateát, lenmaglisz­tet, szennalevelet és -termést, zsurlófüvet kötelező tartani­uk, de vásárolható ezerjófű és mentatea is. Balogh Júlia dolgozók szakszervezetének 44. a HVDSZ-nek 19, az építőknek és az orvosok szakszervezetének 18- 18, a KPVDSZ-nek 5, az EDOSZ-nak két munkásszállója van. többségük jó állapotban. Az elmúlt években sok új munkásszállót építettek és újítottak fel. Az újak kényel­mesek, jó minőségűek, főleg másod- és harmadosztályúak. A legjobban ellátott szállásokon az egészségügyi dolgozók laknak. Az elavult munkásszállásokat pár éve egy-két kivételtől eltekintve megszüntették. A munkaügyi miniszter most megjelent rendeletével újonnan szabályozta a munkásszállások iránti követelményeket és módo­sította a szállások kategorizálását. Az új szabályozás célja, hogy az ott lakók életkörülményeit ja­vítsák. A rendelet az eddigi hat helyett négy kategóriába sorolja az állandó munkásszállásokat, ami azt jelenti, hogy a legalsóbb kategóriákat —az elavult szállásokat — az V. öt­éves terv időszakában kell megszüntetni. Az állandó szállások négy kate­góriáján belül is a korszerűség meghatározott feltételeit írja elő a rendelet. A lakószobákban, il­letve előterükben mindenütt me­leg vizes zuhanyozóknak és mos­dóknak kell lennie, vagy bizo­nyos esetekben szintenként kell biztosítani a meleg vizes zuha­nyozót. Az első kategóriájú szál­lásokon a szobákban legfeljebb hárman, a további kategóriákban, négyen, öten. illetve a negyedik kategóriába sorolt szállásokon 6— 8-an lakhatnak. A térítési díj változatlan. A kategórián aluli szállások ide­iglenesként működnek, ahol térítési díjat nem kell fizetni. A rendelet 1978. január 1-én lép életbe. A jövőben a munkásszál­lások lakóinak művelődésére, tö­megsportjának szervezésére és szervezett étkeztetésére is na­gyobb gondot fordítanak. B fel­adatokról az illetékes miniszterek külön irányelvekben intézkednek. Spanyolországba készül a Szabolcs-Volántáncegyüttes KÉPERNYŐ ELŐTT Nemcsak az idősebbek, hanem a középkorúak kö­zül is bizonyára sokan em­lékeznek még Árvái Gusz­távra, mint színészre és a felszabadulás utáni évek miskolci színidirektorára, akit számos szerepben lát­hattunk annak idején a nyíregyházi színházban is. Később — színészi vissza­vonulása után — mint a mátészalkai ÉRDÉRT Vál­lalat kultúrfelelőséről esett róla nyilvános híradás (töb­bek között ennek a lapnak a hasábjain), főleg egy fur­csa „képessége”, az ún. kéz­zel látása kapcsán. Nos, most 74 éves Guszti bácsiként láthattuk őt vi­szont a keddi Csak ülök és mesélek .. .-ben, kétségkí­vül érdekes, nem minden­napi riportalanyként. A kézzel látás „titka” megfej­tésének, illetve pontosabban a nyilvánvaló trükk alkal­mazása indítékainak, lélek­tani motivációjának keresé­sére szánt egész, több mint egyórás adásban Vitray Ta­más ezúttal csak látszólag markolt össze kevesebbet: „oknyomozása” a szokásos­nál sokoldalúbb és elmé­lyültebb lehetett. Megszó­laltak a műsorban a tudo­mány elvben semmit ki nem záró, ám csak racionális is­mereteken alapuló bizonyí­tékokat elfogadó kiváló képviselői is, akik — para­pszichológia ide vagy oda — az egész ügy technikai ré­szének megfejtését Rodolfó mester hatáskörébe utal­ták ... Világhírű bűvészünk az­után némi ingerült fölény­nyel (mintha ezt érzékeltet­te volna: hát még ez is kunszt?) természetesen sa­ját maga demonstrálta ra­gyogóan, hogy a kézzel lá­tás bizony trükk — még­hozzá nem is nehéz. így vált a műsorban valójában a trükk leleplezésévé. Vi­szont Vitray oknyomozása eredménytelen maradt. Nem kapott választ — velünk együtt — arra a maga-fel- tette kérdésre, hogy mi készteti Guszti bácsit kéz­zel látási képességének el- hitetésére, sajátos produk­cióira? Netán, egykori szí­nészről lévén szó, a szerep­lési vágy? Ezt a titkát azon­ban Árvái Gusztáv meg­őrizte magának. A RÁDIÓ MELLETT Bármi legyen is a véle­ményünk jogi vagy etikai szempontból a szombaton és vasárnap hallott „umbul- dákról”, egy biztos: Kaposy Miklós riportszatírájával ki­tűnő új szórakoztató műsor­típus született, ami ráadá­sul még igen tanulságos is. Az első — két részben su­gárzott — adás teljes mér­tékben megfelelt a műsor­lapban deklarált szerkesz­tői szándéknak, és a lele­mények, ravaszságok, kis­kapuk keresése megtörtént egyedi eseteinek a bemuta­tásával valóban hozzájáru­lás volt „ ... a hasznos és tisztességes umbuldák el­terjesztéséhez, hogy az ilye­nek mindinkább szabályos eljárásnak számítsanak”, és a haszontalanok és tisztes­ségtelenek leleplezéséhez, megszüntetésük siettetésé­hez. Az izgalmasan mai mű­sorban Rátonyi Róbert és Szuhay Balázs stílusos hangvétellel működött köz­re, az umbuldaSláger és a hangulatos zenei aláfestés Koltay Gergelyt és Papadi- mitriu Grigoriszt dicséri. A jó kezdet után bízvást vár­hatjuk a folytatást: hiszen annyi umbulda van ... Nem is annyira dokumen­tumjátékot, mint inkább hatásosan egybeszerkesztett, megkomponált riportsoro­zatot mutatott be a múlt héten a Rádiószínház, Tel­kemen az Erzsébet-híd cím- \mel. (Szerzője — vagyis ta­lán riporter-narrátora — Oláh Gábor, dramaturgja Borenich Péter volt.) A „hi­hetetlen, mégis igaz” tény, hogy az Erzsébet-híd pesti hídfője jobboldali lejárójá­nak egy része ma is magán- tulajdonban van, végered­ményben — ahogy kivehe­tő volt — a kisajátításának, az egykori részvénytársaság hivatalos felszámolásának az elmulasztása volt. (Mi­kor? Milyen szerv, kik ré­széről? — ez nem derült ki. Az azonban igen, hogy a földhivatal valahogyan közterületnek minősítette és így tartja nyilván, kisa­játítási határozat, eljárás nélkül.) A dokumentum-riportfü­zér tulajdonképpen a tulaj­donosnő nyugdíjas férje (feltehetően jogász!) kálvá­riáján vezette végig a hall­gatót. A türelmes és a szocialista törvényességet hangsúlyozottan tisztelő ügyfél kisajátítást — és nyilván kártalanítást — kér, immár 30 esztendeje, őt kí­sérte el különböző hivata­lok 11 illetékeséhez a mik­rofon, nem kerülhetve el a tényállás előadásának több­szörös megismétlődését. A csak papíron létező Rt.-t hivatalosan felszánjolni, a telket kisajátítani — és per­sze fizetni — mind ez ideig egyetlen szerv sem volt hajlandó. (Innen nézvést az ügy nem is annyira bonyo­lult ...) Igaz — miután az ügy­fél a MÉM-nél panaszt tett —, hogy az ügy kivizsgálá­sa folyik („ ... beláthatatla- nul hosszú időt fog igénybe venni...”), s ha nem ál­lamigazgatási, akkor per út­ján bizonyára elintézést nyer a szocialista törvé­nyességnek megfelelően. De ennyi idő még nem volt elég hozzá? A dokumentum- műsor nem kívánt igazsá­got tenni, csupán a fölös bürokráciát állította pellen­gérre. Alaposan megérde­melten. Merkovszky Pál Á Hagy Október fotó- és f árgydokumentumai készített egy felmérést, ami bebizonyította, kifizetődő lenne üzletet nyitniuk Nyír­egyházán. Számításaik sze­rint a havi forgalom elérné a 200 ezer forintot is. így aztán egyik tárgyalóparternek sem kellett győzködnie egymást a bolt szükségességéről. Az üzletnyitásnak azonban két feltétele van. Az egyik a bolthelyiség biztosítása, a másik szakképzett eladók képzése. A második feltétel Az idei nyár a korábbiak­nál is gyakoribb és megeről- tetőbb próbák, vagyis az ala­pos felkészülés jegyében te­lik az SZMT Móricz Zsig- mond Művelődési Ház Sza­bolcs-Volán táncegyüttesénél. A közelmúltban megfiatalo­dott együttes, amely már az új tagokkal is komoly me­gyei és hazai sikereket ért el — első helyezést a kisvárdai megyei néptáncversenyen és ezüst I. fokozatot az országos minősítésen — két jelentős szereplésre készül. Tiszán innen című műso­rukkal augusztus 8-án este 8 órai kezdettel lépnek a nyíregyházi közönség elé a szabadtéri színpadon. Mint a cím is jelzi, repertoárjukból azokat a táncokat gyűjtötték csokorba, amelyek hazánk e keleti tájegységének népmű­vészetéből adnak válogatást. Meglepetést is tartogatnak a közönségnek, ez alkalommal viszik először színpadra két új produkciójukat, Sajti: Pásztortalálkozóját — me­gyei gyűjtésből — és a kár­pátukrán huculkát — az ungvári Junoszty együttes koreográfusának betanításá­ban. Ezzel párhuzamosan már készülnek a következő, eddi­gi legnagyobb szereplésükre. Szeptember közepén a spa­nyolországi Oviedo nemzet­közi néptáncfesztiválján és karneválján vesznek részt, ahol már nem csupán szü- kebb hazánk, hanem a ma­gyar néptánckultúra hagyo­mányőrző színeit képviselik. Október fényei címmel nagyszabású fotó- és tárgydoku­mentációs kiállítás nyílik ma a Munkásmozgalmi Múzeum­ban a Szovjetunió Lenin-renddel és az Októberi Forradalom Érdemrenddel kitüntetett Központi Forradalmi Múzeumának anyagából. A kiállítás — melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából mutat­nak be hazánkban — tablók, történelmi dokumentumok, ere­deti felvételek és tárgyi emlékek segítségével eleveníti fel a világ első szocialista állama megszületésének történelmi pil­lanatait és a forradalom eredményeitől az új rend megszi­lárdításán, a szocialista világrendszer kialakulásán, megerő­södésén át lépésről lépésre követi nyomon a szocializmus győzelmeit, a kommunista építőmunka és a Szovjetunió poli­tikai életének legjelentősebb állomásait napjainkig. Külön tablók láthatók a Csepel Vasmű dolgozó kollektí­vájának kezdeményezése nyomán a 60. évforduló tiszteletére indított nemzetközi méretű szocialista munkaversenyről.

Next

/
Thumbnails
Contents