Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-09 / 186. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1977. augusztus 9. Az életért Elnyújtott, élés szirénázás­sal száguld végig az utcán egy mentőkocsi. Hangjára ag­gódva figyelnek fel az embe­rek. Az Országos Mentőszol­gálat nyíregyházi állomásáról naponta közel 130 alkalom­mal vonulnak ki a járművek. Betegszállításra, rosszullét- hez, a balesetekhez. A 14 autóból álló kocsipark egy része mindig úton van. Jelenlegi épületét — e nagy forgalom mellett — régen ki­nőtte a mentőállomás. A dol­gozók parányi helyiségekben zsúfolódnak, a járművek a szabad ég alatt kaptak he­lyet. Szűk lett a szerelőmű­hely is. Itt egyszerre 3 autót javíthatnak a szakemberek. Szerencsére már nem kell sokáig ilyen körülmények kö­zött dolgozniuk az állomás munkatársainak. Rövidesen kényelmes, modem épületbe költöznek. Az építésre 23 mil­lió forintot biztosított az Or­szágos Mentőszolgálat. Már készülnek a létesítmény ter­vei, várhatóan 1978 első felé­ben megkezdik az alapozást. Erdélyi István szolgálatvezető a megyei térkép előtt. Ide érkeznek be a riasztások, hívások, innen indítják útnak a mentőko­csikat Betegszállítás. Antal Ferenc, Ferdinánd László és Cerula József munka közben. Harminc országból érkeznek kiállítók a fogyasztási cikkok őszi budapesti nemzetközi vásárára A budapesti vásárközpont­ban megkezdték a fogyasztá­si cikkek nemzetközi kínála­tát bemutató őszi budapesti nemzetközi vásár technikai előkészületeit, a pavilonok, az utak és a parkok csinosítását és megérkezett az első szál­lítmány áru a legnagyobb ki­állítótól, a Szovjetuniótól. A hazaiakkal együtt ed­dig 30 országból és Hong­kongból jelentkeztek ki­állítók, mégpedig több mint ezer magyar és kül­földi vállalat. * Eszerint növekedett az ér­deklődés, és ennek megfele­lően a HUNGEXPO is a múlt évinél nagyobb területet bo­csátott rendelkezésükre. A fokozódó érdeklődésnek tett eleget a HUNGEXPO az­zal, hogy megváltoztatta a bemutató nyitvatartási ide­jét, így a szokásostól elté­rően, ezúttal már tíz napon át és két hétvégén tekint­hetik meg a vásárt a lá­togatók szeptember 16. és 25. között. A jól bevált gyakorlatnak megfelelően ezúttal is az öl­tözködés, az otthon, a háztar­tás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedés árucso­portjában mutatják be a leg­korszerűbb hazai és külföldi fogyasztási cikkeket. A szocialista országok kö­zül Csehszlovákiából, Jugo­szláviából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köz­társaságból, Romániából és a Szovjetunióból érkeznek ki­állítók, és több éves szünet után ismét bemutatót tart fogyasztási cikkeiből a Kínai Népköztársaság. A fejlett tőkés és a fejlő­dő országok közül hivatalos vagy kollektív kiállítást mu­tat be Brazília, Elefántcsont­part, Finnország, Görögor­szág, Norvégia, Pakisztán, Portugália, Spanyolország, Svájc és Hongkong. Egyéni­leg, valamint képviseletük áltak érkeznek kiállítók Ausztriából, Belgiumból, Dá­niából, Franciaországból, Hollandiából, Indiából, Ja­pánból, Libanonból, Mexikó­ból, Nagy-Britanniából, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Olaszországból és Svédországból. Az őszi BNV-vel egyidő- ben, és ugyancsak a Dobi István úti vásárközpontban rendezi meg a HUNGEXPO az INTERPLAYEXPO ’77 nemzetközi játékszer-kiállí­tást és ^vásárt. A szocialista országok közül először Ma­gyarországon kerül sor ilyen nagy nemzetközi játékbemu­tatóra. , Szégyen­foltok A megye több táján, de különösen Nyíregyháza és Tiszavasvári között látha­tunk olyan tanyákat, helye­sebben tanyahelyeket, ahonnan a lakók régen el­költöztek, de a falmaradvá­nyok, a romok ott éktelen­kednek a gyomok között. Látványnak sem szép, de ennél súlyosabb a gazdasá­gi kár. Elsősorban nem az az érték jelentős, amelyet a 4 vagy 600 öl teremne. A nagyobb kár az ilyen ta­nyahelyek környezetfertőzé­se. A derékig érő vadmu­har, az embernél is maga­sabb lósóska, paraj és egyéb milliónyi gyommagot nevelő dudva fertőzi az év­ről évre nagy költséggel vegyszerezett területeket. Az ilyen dzsungel me­legágya a különböző gom­bakártevőknek is. A hasz­nos háziállatok helyett me­zei rágcsálók telepszenek meg a háborítatlan környe­zetben. Ma, amikor több száz ló­erős traktorok vannak a termelőszövetkezetben, még csak munkaerő-hiány­ra sem hivatkozhatnak, hi­szen néhány óra alatt „a földdel egyenlővé” tehetik ezeket a vályogfalas tanyá­kat. A nagy táblák szép veteményei szélén nem len­nének szégyenfoltok ezek a gyomtelepek. Reméljük, az őszi és tavaszi szelek innen már nem fognak gyomot „vetni” Csikós Balázs A szociálpolitikai csoport előtt Segítségre szorulnak valóságos sérelmeit. Több az olyan, aki anyagi támogatás­ra szorul. Az okok különbö­zőek. — Nincs takaró, kis ruha, amiben elhozhatnám a kór­házból a gyermekemet — pa­naszolja egy gömbölyded, el­gyötört arcú leány. Alig ti­zennégy éves, tegnap szült. Megszökött a nevelőintézet­ből, s összeállt egy 16 éves fiúval, aki nem dolgozik. Most már kettőjüknek kelle­ne gondoskodni gyermekük­ről. De miből? Erre korábban nem gondoltak. Az édes­anya szülési segélyre jogo­sult, ebből megvásárolhatja a legszükségesebb holmikat — magyarázza Várady Jenőné, a szociálpolitikai csoport Veze­tője. De mi lesz azután ... ? Hálátlan gyerekek Idős asszony jön be, ülőhe­lyet keres. Leül, majd el­mondja, mi járatban van. ö rokkant lett, a férje agyérel­meszesedésben szenved. Egy nyugdíjból élnek ketten. Szo­ciális segélyre lenne szüksé­gük. Gyermekük van-e? — kérdi az előadónő. — Négy van — válaszolja a néni le­hajtott fejjel — de nem aka­runk az ő nyakukra menni. — A gyermekeik tudták, milyen körülmények között élnek szüleik, és hogy egy nyugdíjból aligha lehet két em­bernek megélnie. Mégsem se­gítik őket — mondja Várady Jenőné. — Sajnos nagyon gyakran találkozunk ezzel az esettel. A szülők nem akar­nak kérni gyermekeiktől, szé­gyenük, hogy rájuk szorul­nak, a gyermekek pedig meg­feledkeznek a szülőkkel szembeni kötelességükről. Ke­vesen tudják, hogy törvény is van a szülőket eltartó kötelezettségre. De ha. nem lenne is a törvénykönyvben megszövegezve— Anyukáék Kanadában Egy még mindig szép, fia­talosan öltözött nagymama ül az ügyfelek székén. Alig akarom elhinni, hogy hat­van év körül jár. Egyedül neveli az unokáját szerény nyugdíjából. A gyermekei Kanadában élnek. Egy éve elmentek az unokájával együtt meglátogatni őket a tengeren túlra. A gyermek anyja azt akarta, hogy kinn maradjanak végleg, de ők hazajöttek. Azóta levél se jött, nemhogy segítenének el­tartani gyermeküket. Pedig ősszel füzeteket, könyveket kell venni a kislánynak, ru­hát, cipőt is. A szociálpoliti­kai csoport vezetője javasol­ta az asszonynak, forduljon a gyámügyi csoporthoz neve­lési segélyért. Ugyanakkor évente négyszer, ha kérik, szociális segélyt kaphatnak. A nagymama megkönnyeb­bülten távozik... Kántor Éva Hídi vásár Hortobágyon Évszázados hagyományuk van a hortobágyi csárda mel­lett megtartott vásároknak. Az idén — a hortobágyi in­téző bizottság döntése alap­ján — ismét megrendezik és felelevenítik a régi hídi vá­sárt, augusztus 19-én és 20- án lesz a jellegzetes pusztai találkozó. A csárda előtti té­ren különböző használati cik­keket, népviseleti tárgyakat, edényeket, pásztorbotokat, ostorokat lehet vásárolni. Az ország különböző részeiből csikósokat, gulyásokat és ju­hászokat is meghívnak. Kopogtatnak. Ki határo­zottan, ismerősként, ki bi­zonytalanul, félénken, mint a „hivatal” ajtaján. A sor­suk különböző. Ami mégis közös bennük: segítségre szo­rulnak. 14 éves anya Küzdelem egy életért. Dr. Vraukó Tamás főorvos és Gráféi András főápoló a rohamkocsi belsejében. * (Császár Csaba képriportja) Fél 9-től egymásnak adják a kilincset az ügyfelek a Nyíregyházi Városi Tanács szociálpolitikai csoportjá­nak helyiségében. Többnyire idős asszonyok várnak meg­hallgatásra, segélyre. Van, akinek elég orvosság az is, hogy elmondhatja vélt, vagy AZ ELSŐ MUNKAHELY KÜSZÖBÉN „Munkakönyvét kérek...“ A nyíregyházi középiskolák­ban és a főiskolákon végzet­tek közül július közepéig kö­zei 1900-an kértek munka­könyvét tanulmányaik befe­jezése után. Közülük 1050 fia­tal helyezkedett el. A munká­ba állás nem jelentett gondot a szakközépiskolákban, a szakmunkásképzőkben vég­zetteknek, hiszen ezek az in­tézmények jó kapcsolatban állnak a megyei vállalatok­kal. Azok viszont már nehe­zebben helyezkedhettek el, akik a megpályázandó állá­sok között nem találtak ma­guknak megfelelőt, vagy aki­ket nem vettek fel az egye­temekre, a főiskolákra. Nem volt városi hely A városi tanács ügyfélszol­gálati irodájában három olyan fiatallal beszélgettem, akiknek több gonddal jár az elhelyezkedésük, máit tár­saiknak. A biológia—földrajz szakon végzett tanárnő nem pályázat útján helyezkedett eL — Férjem Nyíregyházán tanít, itt van lakásunk, ezért kerestem elsősorban a város­ban és környékén állást, de egyetlen elfogadható hely sem volt. Kilencen végeztünk, hárman szabolcsiak. Olyan nehéz helyzetbe kerültünk, hogy volt, aki ezzel a szak­kal kénytelen testnevelést ta­nítani. Én végül is a szülőfa­lumba kerülök, a gyakorlót nak meghirdetett állást ka­pom. Földrajzot fogok taníta­ni és napközis nevelő leszek. Munkahelyemre naponta utaznom kell majd. A pálya közelében Csiszár Eva most végzett magasépítés szakon a Vásár­helyi Pál Szakközépiskolá­ban. Jelentkezett a debreceni építőipari és műszaki főisko­lára, de bizonytalan a felvé­tele. — Már most kérem a mun­kakönyvemet, mert ha nem sikerül a felvételim, könnyen meglehet, hogy a NYIR- TERV-nél sem lesz állásom. Sokan jelentkeztünk műszaki rajzolónak és az kapja meg az állást, aki hamarabb adja a munkakönyvét. Ha végleg nem sikerül a felvételim, az idém akkor is szeretnék a pá­lya közelében maradni, hogy jövőre újra megpróbálhassam a főiskolát. A Vasvári Pál gimnázium­ban, népművelés tagozatra járt Palkó László. Nem indul nagy reményekkel munkahe­lyet keresni, mert tudja, „szo­ros a mezőny”. — Állás a városokban és a nagyobb településeken első­sorban a főiskolát végzettek­nek van. Voltam a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyán, ahoi -azt mondták, 13 községben próbálkozhatok. Mi 16-an végeztünk, a fehér­gyarmati gimnáziumban pe­dig 15-en. Ezért az elhelyez­kedés nagyon nehéz lesz. — Számított erre? — Igen, a tanárok figyel­meztettek az év vége felé, de akkor már késő volt Ha a főiskolai felvételim sikerült volna, most nem lenne gon­dom. A leírt esetek nem tipiku­sak, hiszen a végzett fiatalok döntő többségének sikerült zökkenőmentesen elhelyez­kednie. Azonban több százan vannak olyanok, akik csak hosszas keresgélés után talál­nak állást a megmaradtak közül. A fiatalok a jövőben gondos előrelátással meg­könnyíthetik maguknak az elhelyezkedést s ugyanekkor a megye munkaerő-helyzeté­nek jobban megfelelő beisko­lázással Is csökkenthető lesz azok száma, akiknek sok ne­hézséget jelent az első mun­kahely megtalálása. Balogh Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents