Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

Megnyílt az országos népművészeti kiállítás Nyíregyházán A kiállítás első látogatói Nemcsak a bér A vasút — csakúgy mint a népgazdaság többi nagyüzeme — küszködik a maga gond­jaival. De ha rangsorolni kellene ezeket a gondokat, alighanem habozás nélkül a munkaerőhiányt tennék a: első helyre. Akkor is, ha ma már régen túl vannak annak felismerésén, hogy csodá­ra nem számíthatnak, hogy a munkaerőforrások vidéken is kiapadtak. Az egyetlen helyes dolog, amit tehetnek, hogy a meglévőt igyekeznek meg­tartani és okosan gazdál­kodni vele. A munkaerő megtartása azonban már régen nem­csak és nem elsősorban bérkérdés. Hiszen a leg­szűkebb keresztmetszetei jelentő kocsirendező, vál­tókezelő, pályamunkás ré­teg nem keres keveset. Pontosabban: havi jöve­delmük jócskán megha­ladja a népgazdasági átla­got. Ám nem a keresett munkakörökhöz tartozik — a többi között — azért is, mert a hiányzók he­lyett is a jelenlévők dol­goznak. Túlóráznak, sok­szor a kimerülés határáig. Ami természetesen nem növeli a vasút vonzóere­jét. De mi az, ami növelhet­né? Az állami és a szak- szervezeti vezetők egyön­tetű véleménye szerint a szociális ellátás fejleszté­se, az élet- és munkakö­rülmények javítása az egyedüli eszköz. Megvaló­sításához milliárd forin­tokra, magasabb színvona­lú szociális tervekre van szükség. Igen, milliárdokról van szó. A negyedik ötéves tervben 2,4, a mostani tervidőszakban 3,6 milli­árd forintot irányoztak elő szociális, egészségügyi, kulturális célokra. És ezenfelül 12 milliárdot költenek a munkavéde­lem, a munkavégzés köz­vetlen körülményeinek tökéletesítésére, a balese­tek megelőzésére. Számta­lan kisebb-nagyobb, jelen­tős és kevésbé jelentős lé­tesítmény épül: üzemi ét­kezők, öltözők, fürdők, munkásszállók, mint pél­dául a záhonyi átrakókör­zetben is. Az eddigi tapasztalatok tehát arra vallanak, hogy a szociális terv fejezetei lényegében ütemesen való­ra válnak. A vasút vezetői a tavalyi beruházási tevé­kenységet pozitívan érté­kelték, a korábbinál jobb­nak minősítették. Egészében tehát bát- C, ran mondható, hogy a nagyszabású prog­ram megvalósulásával lé­nyegesen javul a vasuta­sok helyzete. Ami bizo­nyára érezteti majd ked­vező hatását a létszám alakulásában is. L. M. Hirosimában szombaton bé­kenagygyűlésen emlékeztek meg a városra harminckét évvel ezelőtt ledobott, első amerikai atombomba áldoza­tairól. A nukleáris robbanás epi­centrumának közelében elte­rülő békeparkban ötvenez­ren gyűltek össze, hogy fel­emeljék szavukat az atom. és hidrogénfegyverek eltiltásá­ért. Pontban negyed kilenc­kor az egykori tragikus ese­mény bekövetkezésének pil­lanatában, megszólalt a hiro- simai békeharang, s az ün­nepség részvevői néma csend, del rótták le kegyeletüket a barbár módon elpusztított sok tízezer ember emlékének. A hirosimai emlékművön a város képviselői és a hátra­maradottak elhelyezték an­nak a 2282 embernek a név­tábláját, aki tavaly halt meg a több mint három évtized­A nyírbátori határőrkerü­lethez bevonult fiatal határ­őrök augusztus 6-án tettek esküt. Az ünnepségen részt vett a megyei párt-, állami és társadalmi szerveinek több képviselője. Ott volt Kibarov Vlagyimir Lvovics ezredes, a szovjet határőrkerület pa­rancsnoka. Megjelentek a ha­tárőrkerületi járási pártbi­zottságok, járási hivatalok képviselői, Nyírbátor párt- és állami szerveinek vezetői, üzemek, vállalatok, valamint a társ fegyveres testületek képviselői. A zászlódíszbe öltözött lak­tanyában a felharsanó kürt­jei jelezte Heizer György alezredes, határőrkerületi pa­rancsnok érkezését, akinek Agó József alezredes tett je­lentést. Ünnepi beszédet Tóth La­jos alezredes, politikai osz­del ezelőtti robbanás utóha­tásainak következtében. Ez­után Araki Takesi polgármes­ter a hirosimaiak nevében békenyilatkozatot olvasott fel. amely szorgalmazza, hogy az ENSZ jövő évi leszerelési világkonferenciája tegyen meg mindent a nukleáris és más tömegpusztító eszközök megtiltásáért, a fegyverkész­letek korlátozásáért és a tar­tós béke megteremtéséért. „Hirosima felelősségteljes feladata az — mondotta —, hogy a világ közvéleménye elé tárja az atompusztulás hi­teles képét, adatait, s ezzel az intő példával járuljon hoz­zá az emberiség békevágyá­nak teljesüléséhez”. A nagy­gyűlésen beszédet mondott Hamilton Shirley Amara- szinghe, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának Sri Eanka-i el­nöke, majd ismertették Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üze­netét. tályvezető mondott. Többek között kiemelte: a határőrök a csapatzászló, a párt, az ál­lami vezetők, szüleik, elöljá­róik és parancsnokaik előtt fogadnak hűséget szocialista hazánk, dolgozó népünk vé­delmére. Ez a hűség egy egész életre szól, azt jelenti, hogy minden körülmények között a fejlett szocialista társadalom építése érdeké­ben cselekszenek, biztosítják az államhatár őrizetét, dol­gozó népünk nyugalmát és békés építő munkáját, a szo­cializmus érdekeinek interna­cionalista védelmét. Az ünnepi beszédet köve­tően a felsorakozott fiatal határőrök letették a katonai esküt a csapatzászló előtt. A nyírbátori határőrkerület parancsnoksága, párt- és KISZ-bizottsága nevében Hei­zer György köszöntötte az es­küt tett fiatal határőröket. Harmadik alkalommal nyi­totta meg kapuit Nyíregyhá­zán az országos népművésze­ti és gyermékjáték-kiállítás. A Nyíregyházi Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Népművelési Intézet, a Haza­fias Népfront nyíregyházi városi bizottsága, valamint a városi művelődési központ közös rendezésében a sóstói kültúrpark kiállítási csarno­kában látható a népművé­szeti bemutató, amelyet szom­baton délelőtt dr. András- falvy Bertalan, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára nyitott meg. Minden eddiginél nagyobb érdeklődés előzte meg az idei pályázatot. Ezrével érkeztek a pályamunkák, amelyek kö­zül a zsűri több mint kétezer tárgyat talált kiállításra al­kalmasnak. Az augusztus 27- ig nyitva tartó kiállítás új­donsága, hogy a helyszínen bárki közvetlen közelről meg­ismerkedhet a bemutatott tárgyak készítési technikájá­val. Tíz szövőszék áll a csar­nokban, ezeket ki lehet pró­bálni, ezenkívül gyermekfog­lalkozásokat és bemutatókat tartanak. A megnyitót követően ad­ták át a legkiemelkedőbb tel­jesítményt nyújtó alkotóknak a pályázat díjait. Nyolc ka­tegóriában — hímzés, szövés, kerámia, használati tárgy fa­ragás, szoborfaragás, hang­szerkészítés, gyermekjáték, valamint egyéb: bőr, gyé­kény, vas, kékfestő, lószőr- fonás stb. — hirdettek ered­ményt. Gránátalma nívódíjat kapott: Császi Ferenc, Haj­dúszoboszló.; Töke Imre Nagy- tilaj; Bodrogi Sándor, Nagy- káta; Dunkel Lehelné, Len­gyel; Chabracsek Andrásné, Nagybánhegyes; Gáts Tibor, Budapest. Aranypiakette! ju­Legyenek büszkék arra — mondotta —, hogy a béke államhatárán, a magyar— szovjet határon teljesítenek szolgálatot, ahol a béke ügye felett őrködnek. Befejezésül köszöntötte a szülőket, akik becsületes, szorgalmas, hazá­jukat és népüket szerető if­jakat neveltek fiaikból. Az esküt tett határőrök nevében Légrádi Zoltán ha­tárőr a kerület csapatzászla­ja előtt társai nevében meg­fogadta, hogy elődeik példá­ján lelkesülve a katonai es­kühöz híven teljesítik köte­lességüket a szocialista haza határainak védelmében. Az Internacionálé elhang­zása után az esküt tett határ­őrök a Klapka-induló ütemé­re díszmenetben vonultak el a csapatzászló, a párt- és állami vezetők, az elöljárók, a hozzátartozók és vendégek előtt. talmazták a következő alko­tókat: Gaál János, Arló; Sző­rös József, Lajosmizse; Bíró Ferenc, Sárvár; Kiss Imre, Hajdúszoboszló; Sándor Gab­riella, Mezőtúr; Csókos Györ­gyi, Etyek; Beszprémy Jó- zsefné, Szombathely. A sza­bolcsi pályázók közül a bot- paládi Varga Zoltánná ka­pott szőtteseiért ezüstplaket­tet. Kilenc további díj, hét kü- löndíj és három szakköri Naponta 46 ezer csirkét vágnak le, tesznek konyha­késszé a kisvárdai baromfi- feldolgozóban. A közös vál­lalatnak egy év sem kellett ahhoz, hogy a tervezett ka­pacitással termeljen. A tavaly szeptember 24-én indult üzemben júliustól áttértek a kétműszakos termelésre, hogy a baromfiipar más gyáraiban folyó rekonstrukciós munkák miatt ne legyen fennakadás a feldolgozásban. Az évi 500 vagonos terme­lésre épített kisvárdai üzem­ben két műszak alapján 750 vagon idei tervet készítet­tek, majd a csepeli dolgozók felhívásához csatlakozva 800 vagonos termelést vállaltak. Ebből az első fél évben 360 vagonnyi mennyiséget ter­meltek, s minden reményük megvan arra, hogy az év vé­gére közel ezer vagonra nő­jön a termelés. A korszerű gépsorokkal fel­szerelt baromfifeldolgozóban a legszigorúbb higiéniás elő­írásoknak megfelelően folyik a munka. Ez teszi lehetővé, hogy a belföldi ellátás mel­lett exportra is termeljenek. Fél év alatt 163 vagon vágott baromfi volt az export meny- nyisége. A közös vállalat foglalko­zik a megyén belül a fo­gyasztási szövetkezeteken ke­resztül a tojás, házinyúl. ga­munkát elismerő díj talált gazdájára. A legkiemelke­dőbb kollektív teljesítményt jutalmazza a Népművelési In­tézet nívódíja, ezt a szekszár­di és a nyíregyházi díszítő- művészeti stúdió kapta. A nap programja délután a sós­tói múzeumfalu megtekinté­sével folytatódott, este pedig a városmajori ifjúsági citera- zenekar és az Igrice-együttes népzenei műsorával fejező­dött be. A zsigerelő munkacsarnok­ban bontják az asszonyok konyhakészre a szárnyasokat. lamb és toll felvásárlásával is. A háztáji gazdaságokban igen megnőtt a baromfitartó kedv. amit bizonyít, hogy az erre az évre tervezett 16 mil­lió tojást már felvásárolták, az év végére várhatóan 24 millió tojást vesznek át. Nyúlból 34 vagonnal expor­táltak az év első felében. Az ötszáz mázsás tollfelvásárlási tervükből is közel 400 má­zsát teljesítettek már. A közös vállalat keltetőál­lomásain keresztül segíti a háztáji gazdaságokat a napos baromfiellátásban. Emellett a tenyésztojás-felvásárlást is végzik. A csirke mellett liba- és kacsakeltetést is végeznek. A termelési háttér biztosí­tására a közös vállalat tag­gazdaságai egyszerű társulá­sos alapon új csirkenevelő telepek építéséhez kezdenek. A következő 3—4 évben 35 ólban mintegy 4 millió csirke előállítására vállalkoznak a kisvárdai Rákóczi, az ajaki, a nyírtassi és a gesztorként mű­ködő nagyvarsányi termelő- szövetkezetekben, A baromfifeldolgozóban to­vábbi korszerűsítéseket vé­geznek. (lb) Az ünnepélyes eskütétel. (Mikita Viktor felv.) HIROSIMA: Emlékezés az atombomba áldozataira •• Ünnepélyes katonai eskütétel Nyírbátorban Júliustól két műszakban Teljes kapacitással termel a kisvárdai baromfifeldolgozó XXXIV. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. augusztus 7., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents