Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
1977. augusztus 31. KELET-MAOYARORSZÁG 7 ill i Víz A HÁZTETŐN Postabontás fl reklámról Egyik nyíregyházi levélírónk a közelmúltban szóvá tette, hogy városunk némely üzletének kirakata olykor elhanyagolt, sokszor hónapokig semmit nem változik. A por rég belepi a reklámozott árukat, a nap megszívja, az élelmiszerek mcgromlanak, megolvad-:, nak és mégsem gondolnak a kirakat gazdái arra, hogy talán át kellene rendezni, mert így nem hogy reklámozzák az árut, hanem egyenesen ellenpropagandát fejtenek ki. Pedig nagyon sok vásárló — olvastuk a fentiekben említett levélben — a kirakatokból merít ötletet, esetleg onnan kap vásárlási kedvet, éppen ezért nagyon komoly szerepe van a kereskedelemben. No persze — szintén levélírónk véleményét idézzük — lehetne szólni a kirakatokban fellelhető giccsekről is, vannak sajnos elég szép számmal (például a tüllből, viaszból készült művirágok stb.) amelyek sértik a jó ízlésű ember szemét, és sokszor bosszantó is. Lehet, van aki úgy ítéli m^g: nem érdemes ilyen apróságokról szólni, egyáltalán megemlíteni is. Hiszen csupán apróságok ezek. De nem mindenki gondolkodik így, s a legtöbben nem, bizonyítja ezt egy másik levél is, amelyben az ellen tiltakozik egyik vidéki levélírónk, hogy ízléstelenség az, amikor egy pályaudvar pénztárának ablakára — amint ez az ő lakóhelyén is van — csipkefüggönyt tesznek, s ezzel akarják barátságosabbá tenni. „Olyan ez — hangzik a levél — mintha a malacsültet marcipánnal díszítenénk és csokoládékrémmel öntenénk le.” Valóban csupán apróságok ezek, amit levélíróink szóvá tesznek? Tévedés lenne azt hinni, hogy nem érdemes ezekről szólni. Városunk kirakatai, közintézményei — így a levélben szereplő vidéki pályaudvar is — névjegy, például a hozzánk érkező idegeneknek ezt nyújtjuk át. Az első benyomásukat e névjegy alapján nyerik, ízlésünket legelőször erről ítéli meg. Van azonban még egy fontosabb szempont is: többek között az is a feladata egy kirakatnak, hogy a közízlést formálja, mondhatnánk, hogy elsőszámú formálója, alakítója. Hogy miért? Hányán fordulnak meg naponta az utcán? Több ezren, tízezren. S ha azt nézzük, ugyanakkor hányán juthatnak el egy olyan kiállításra, amely valóban ízlést formáló? Legfeljebb néhány százan. Ha tehát ezt vesszük, bizony méginkább előtérbe kerül a kirakatok ízlést formáló szerepe. Persze hatásuk általában közvetett, mégis felbecsülhetetlen. Nem lenne helyes természetesen általánosítani, mert városunkban, megyénkben nagyon sok szép, dekoratív kirakatot, ízlésesen „felöltöztetett” közintézményt találunk. Persze vannak melléfogások is ... Mindenesetre az előbbiekből kellene még több, mert ezek visszahatnak az emberek gondolkodására, hangulatára. Érdemes tehát rájuk időt fordítani; amely gazdagon megtérül. Soltész Agnes 'm i i v t .1 i n í iii — Látod kisfiam, ez ajó- savárosi háztáji... (K. E. rajza) Az Ungvár sétány 3. és 17- es számú házakig tartó üzletsor igen szép, és ami még fontosabb rendkívül hasznosak ezek a boltok a környék lakói számára. Mégis az utóbbi időben sokat bosszankodnak miattuk, ugyanis a lapos tetős épületen nincs csapadékvíz-elvezető csatorna. Úgy látszik megfeledkeztek róla a kivitelezők, vagy mások. Sajnos emiatt az esővíz 5—10 centiméter vastagságban áll a tetőn, és kellemetlen szagot áraszt, akár egy kacsaúsztató. Javaslom, hogy mielőbb oldják meg a víz elvezetését az épületnek, hiszen a jelenlegi körülmény közegészségügyi szempontból is megengedhetetlen — teszi szóvá Fehér István nyíregyházi olvasónk. KIRÁNDULÁS Otthonunk tagjai és dolgozói a közelmúltban tapasztalatcserével egybekötött kiránduláson vettek részt — olvastuk Gábor Jenőné a Dombrá- di öregek Napközi Otthona vezetőjének levelében. Megtekintették a Tiszavasvári Szociális Otthont, valamint a Tiszalöki Öregek Napközi Otthonát. Érdekes program volt számukra a tiszalöki vi- zierőmű megtekintése is. Minden résztvevő számára emlékezetes lesz e kirándulás, melyet a dombrádi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége rendezett, amelyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. KÉTSZER ADTAK EL A tiszavasvári TÜZÉP-te- lepen augusztus 19-én parkettát vásároltam, azaz inkább csak szerettem volna. Az történt ugyanis, hogy annak rendje-módja szerint kifizettem a pénztárnál a parketta árát, s a számlával a zsebemben megkerestem az árukiadót. Bejelentettem, hogy fuvarost keresek, és rövidesen visszajövök az áruért. Megnyugtatott a telep dolgozója, ráírja a parkettára, hogy „eladva”. Két óra múlva amikor visszamentem a fuvarossal, a parkettámnak már csak a hűlt helyét találtam. Mint kiderült, mégegyszer eladták. Engem pedig megnyugtattak, hogy a számlát megsemmisítik és tovább magyarázták a bizonyítványukat, amivel egyáltalán nem enyhítették bosszúságomat, ugyanis nekem a parkettára volt szükségem. Azóta is azon gondolkodom; milyen munkafegyelem uralkodhat ott, ahol egy árut kétszer is eladnak — jegyzi meg levelében Rácz Sándor, Tiszavasvári, Petőfi út 76. szám alatti lakos. TAJÉKOZTATAS Augusztus 19-én fél négykor a Szarvas utcai kenyérboltban szerettünk volna vásárolni, munkából hazamenet — olvastuk a Kölcsey, Tompa Mihály, Vécsey, valamint a Toldi utcai háziasszonyok levelében. Sajnos zárt ajtó fogadott bennünket, de reménykedtünk, hogy majd kinyit, hiszen az ajtóra kifüggesztett tábla szerint, pénteken fél négytől fél hétig nyitva kellett volna tartania az üzletnek. Sajnos ezen a pénteken nem így volt. A bolt — a többitől eltérően — szombati rendhez tartotta magát. Vajon miért, és ha már így volt, erről miért nem tájékoztatták a vásárlókat. Több figyelmet vártunk volna a sütőipari vállalattól. KÉPESLAP — Te Jenő, igazi bűvész vagy! Kisvárdai képeslappal ...? (Kiss Ernő rajza) Szabadságunkat ebben az évben szülőhelyünkön Kisvárdán, illetve Kékesén töltöttük. Tudtuk, hogy Kisvár- da rendkívül sokat fejlődött az utóbbi években, s ebben nem is csalódtunk. Ragyogóan épül, szépül. Bővelkedik látnivalókban. Gyönyörű a vár, és annak környéke, szép és modern a strandja. Egyszóval lenne mit propagálni, de sajnos ottjártunkkor még egy levelezőlapot sem tudtunk venni, amellyel ismerőseinknek valamelyest bemutathattuk volna az időközben várossá lett Kisvárdát. Jó lenne, ha az illetékesek erre is gondolnának, mert szinte hihetetlennek tűnt, hogy sem az állomáson, sem a trafikban, sem pedig a papírboltban nem volt egyetlen képeslap — teszi szóvá levelében Főző Sándorné, Budapest, Pozsonyi út 6'c szám alatti lakos. rókák a kertben Az utóbbi időben környékünkön elszaporodtak a rókák — panaszolják levelükben Geszteréd-Nyiritag lakói. Már kértük a községi tanácsot, hogy mozgósítsák a vadőröket, ugyanis a „hívatlan vendégek” kertjeinkbe is bemerészkednek, és a baromfiállományunkat dézsmálják. Sürgős intézkedésre lenne szükség, ugyanis a féktelen ragadozók napról napra több kárt tesznek. Szerkesztői üzenetek özv. Czibusák Józsefné nyírteleki, Spáncz Imréné fényeslitkei, Tóth András nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Tóth József eperjeskei, Szabó Adolf nagyhalászi, Tóth József kótaji, Mezei Ferencné gávavencsellői, Papp Róza csengeri, Pitlik Istvánná tiszateleki, Petris Andrásné nyíregyházi, Szél- pál István tiszavasvári, özv. Ésik Jánosné nyíregyházi, Pál Ferenc nyírkarászi, Dolgos János nyíregyházi, Hegyes Ferencné bal- kányi, Nagy György keme- csei, Novák Istvánná anar- csi, Ragány János gégényi, Zárrtbó Istvánná debreceni, Gyülvészi Tamásné nyíregyházi, Jakab Gusztáváé nyíregyházi és Nagy Jánosné máriapócsi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Berencsi Andrásné nagyhalászi lakost a társadalom- biztosítási igazgatóság értesítette, hogy a termelőszövetkezeti tagot — ha a közös munkavégzés közben üzemi baleset éri — baleseti táppénz illeti meg, mely az igazgatóságtól jár. A baleseti táppénz elbírálásához a sérült keresetét kell közölni, mégpedig a sérülést megelőző 12 hónapra vonatkozóan. Nagy György csengerúj- falui olvasónkat az OTP megyei igazgatósága többek között arról is tájékoztatta, hogy új családi ház építésére Csengerújfalu községben maximálisan 90 000 forint összegű állami hitelt engedélyezhetnek. Ennek előfeltétele azonban az, hogy e hitel és a lakás bekerülési költsége közötti különbséggel az építtetőnek rendelkeznie kell, mert csak így biztosított a lakóépület zavartalan befejezése. Kiss Istvánná tiszabezdé- di lakost levélben értesítette a társadalombiztosítási igazgatóság betegségi ellátási osztálya, hogy egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 60 napon át jogosult gyermekápolási táppénzre. Három évesnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként 30 nap, egyedülálló személy ez utóbbi esetben is 60 napig jogosult gyermekápolási táppénzre. Az egy évet a gyermek, vagy gyermekek születési évén belül kell számítani. MIÉRT? Augusztus 14-én 19,30-kor a 7-es autóbuszra — a SZÁ- ÉV munkásszállójával szembeni megállóban — két 15— 17 év körüli diáklány szállt fel. Erről nem is kellene írni, amire azonban kénytelen volt az utazóközönség odafigyelni az az volt, hogy sehol egy le-, illetve felszálló és az autóbusz mégsem indult el. A motor járt tehát, még arra sem gondolhattunk, hogy műszaki hiba történt. Néhány perc elteltével majd hátraszól a fiatal buszvezető és tudatja a lányokkal, hogy le kell szállniuk, mert különben nem indul tovább. A fiatalok joggal kérdezték — nem kis zavarukban, hogy „miért”? Hiszen fizettek, ha csak nem az volt a baj, hogy pénzük között akadt két ötven filléres is. Remélem ezért senkit sem szállítanak le az autóbuszról? Akkor mégis mivel magyarázható az előbb említett eset? — jegyzi meg levelében Z. M. nyíregyházi olvasónk. II bérbeszámításról Krasznai Ákos olvasónk 1973-ban örökölt egy több lakásos házasbelsőségi ingatlant, s ebben az ingatlanban két bérlő lakott. Az egyik bérlő elköltözése következtében olvasónk is be tudott költözni a lakásba és az édesapja után maradt iratok, valamint a bérlővel történt tárgyalások eredményeképpen tisztázták azt, hogy a visszamaradt bérlőnek mi tartozik a bérleményéhez. Ennek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a bérlő bérleményéhez tartozik az udvar hátsó részén lévő gazdasági épület, amely valamikor istálló is volt, sőt azt is tisztázták, hogy olvasónk édesapja ezt később adta bérbe és ezért a bérlő külön 40 forint bért fizetett a lakásbérleten felül. Ez az épület meglehetősen régi volt már, évekkel ezelőtt javításra, felújításra szorult volna, ez azonban nem történt meg, mert a tulajdonosoknak az volt a terve, hogy ezt az épületet le fogják bontani. Ez év februárjában az épület már nagyon megrongálódott, s teteje beszakadt, ezért olvasónk bontási engedélyt kért az épületre, amit meg is kapott, de a bérlő ezt teljesen figyelmen kívül hagyta és saját költségén a gazdasági épületet helyreállíttatta és ezt követően kérelmet adott be az építési hatósághoz, hogy a bontási engedélyt vonják vissza. A munkálatok befejezésével egyidejűleg a bérlő megtagadta a bérfizetést is, közölve, hogy azért nem fizeti a lakbért, mert beszámítja az általa végzett munkák ellenértékét. Olvasónk ezt nem volt hajlandó elfogadni, írásban felszólította a lakbér fizetésére, amire egy viszontfelszólítást kapott, hogy egy összegben fizessen meg 13 870 forintot, mert ennyibe került a gazdasági épület kijavítása. A felszólításban a lakásrendeletre hivatkozott a bérlő, külön hangsúlyozva azt, hogy az állagmegóvás és karbantartási munkák a bérbeadó kötelessége és miután azt elmulasztotta, a bérlőnek jogában van a bérbeadó költségére ezeket a munkálatokat elvégeztetni és beszámítani a lakbérbe, sőt egy összegben is követelheti a renoválási költséget. A kérdés most az, hogy valóban van-e a bérlőnek ilyen beszámítási joga az adott esetben, különös tekintettel arra is, hogy a bérbeadónak a gazdasági épületre már bontási engedélye is volt. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a konkrét ügyre nem az 1/1971. sz. kormányrendelet, vagyis a lakásrendelet az irányadó, hanem az 1 1972. sz. kormány- rendelet, amely szabályozza a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét. A fentiekből kitűnik, hogy a gazdasági épületre a bérleti szerződés később jött létre, azért külön bért fizet a bérlő, tehát ilyen körülmények között nem lakásról van szó és éppen ezért a szabályok is eltérnek. Nem vitás az, hogy van mód és lehetőség arra, hogy a bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget felújítsa, ha arra szükség van és ennek feltételeit a fent írt rendelet 11. §-a részletesen szabályozza. Anélkül, hogy az összes szempontokat felsorolnánk, ki kell emelni, hogy a bérlő a nem lakás céljára szolgáló romos helyiséget csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és hatósági engedéllyel állíthatja helyre. Ha e két feltétel megvan, akkor a bekerülési költség 75 százalékát beszámíthatja a bérleti díjba. A jelen esetben azonban olvasónk nem járult hozzá a felújításhoz, sőt ilyen kérés nem is történt és a felújításhoz hatósági engedély sem volt. Hatósági engedély a bontásra volt, mert a hatóság megítélése szerint is az épület -már gazdaságosan nem volt felújítható és ezért annak lebontása indokolt. Mindezek alapján olvasónk jogosan kéri a felújított épület után a bérleti díjat, sőt kezdeményezhet eljárást, hogy rendeljék el az engedély nélkül felújított épület lebontását, a viszontkövetelésnek pedig a bérlő részéről semmiféle alapja nincs. Dr. Juhász Barnabás Áz illetékes J válaszolf TAXI ÉS CSOMAG „Taxi és csomag” címmel megjelent cikkükben szóvá tették, hogy egyik gépkocsi- vezetőnk nem vállalta a fuvart, mert az utasnak több csomagja volt. A panaszbejelentés alapján a gépkocsi vezetőjét figyelmeztettük, és felhívtuk figyelmét, hogy a későbbiekben az utazni kívánókkal szemben udvarias és segítőkész magatartást tanúsítson. A történtekért az érintett utas szíves elnézését kérjük. DIVAT Augusztus 4-én „Divat” címmel — vállalatunkat érintő cikkel kapcsolatosan — gépkocsivezetőnket meghallgattuk, aki nem fogadta el azt az állítást, hogy ő durva hangnemben beszélt az utassal. Egyébként figyelmeztettük, hogy az aprópénzt minden esetben köteles elfogadni. A cikkben említett eset miatt egy havi helyijárati pótlékot megvontunk a gépkocsivezetőtől. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza NEM ÉG Az augusztus 17-i Fórum rovatban „Nem ég” címmel Napkor község közvilágításával kapcsolatosan jelent meg észrevétel. A községi tanácsnál lévő hibabejelentő könyvben szereplő bejegyzések alapján a baktalórántházi ki- rendeltségünk dolgozói — a községlátogatások során — a hibát minden esetben elhárították. A cikkben jelzett hibáról azonban nem tudtak, de az újságban megjelent észrevétel alapján a Lenin utcában négy izzót kicseréltek. Ezúton is kérjük a község lakosságát, hogy a közvilágítással kapcsolatos észrevételeiket vagy a tanácsnál lévő hibabejelentő könyvbe jegyezzék be, vagy a kirendeltségünkön jelentsék be. TITÄSZ nyíregyházi üzemigazgatósága
