Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 31. MA HARMINC ÉVE „...komoly lépés történt előre...” Ai 1947-os választások sajtóvisszhangjából □ Szabad Nép (Révai József vezércikke, 1947. július 6.) már a választási harcok kezdetén figyelmeztet: „Nem szabad, hogy a választási küzdelmet a demokratikus pártok egymással való versengése dominálja, mert ha igen, akkor a választási versengés a dolgok logikája folytán egymás túl- licitálására, szennykonkur- renciára, demagógiára, a demokratikus közérdek háttérbe szorulására vezetne, és egy ilyen szennykonkurren- cia gazdaságilag is, politikailag is komoly réseket ütne fiatal demokráciánk alapjain. A választási versengés közben sem szabad megfeledkezni a kormányzópártok közös felelősségéről...” A választásokon a koalícióba tömörült kommunista, szociáldemokrata, kisgazda- és parasztpárton kívül hat ellenzéki párt is indult; á Polgári Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt, a Magyar Függetlenségi (Pfeiffer) Párt, a Keresztény Női Tábor és a Demokratikus Néppárt, amelyet Barankovics vezetett. Programjuk tömören kifejezhető: a Függetlenségi Front'tételeinek tagadása. Áttekintve a korabeli sajtót, ismerve a választási hadjárat végső kimenetelét, elmondhatjuk: a népi demokrácia leghatározottabban fellépő ellenfele a kisgazdapártból kizárt, hosszabb ideig párton kívüli Pfeiffer Zoltán vezetése alatt álló legszélsőségesebb ellenzéki párt, a Magyar Függetlenségi Párt volt. Szemben állt a kormány egész politikájával. Ezt írták választási zászlójukra: „Végső célkitűzésünk a tiszta demokrácia. Félelemtől és nélkülözéstől mentes életet mindenki számára! A magántulajdon nevében, a vallás szabad gyakorlásának teljes biztosításáért!” Programadó újságukból, az Ellenzékből az is kitűnik, hogy a Pfeiffer-párt a kapitalizmus korlátozás nélküli támogatását, az államosítások megszüntetését hirdette. Követelték még a népbírósági rendszer megszüntetését, a politikai rendőrség hatáskörének szűkítését és a B-listá- zás „maradéktalan revízióját”. A másik számottevő ellenzéki tényező a Demokrata Néppárt lett. Katolikus egyházi színezettel lépett fel a választásokon. (Hazánk, 1947. augusztus 2.) A párt vezére, Barankovics, tudta, hogy az ellenzéki pártok közül az kerül ki győztesen, amelyik a katolikus egyház abszolút támogatását élvezi. Mindszenty és az egyházi körök elsősorban a Demokrata Néppártot támogatták a választások idején. Vidéken elsősorban a KÁLÓT vezéregyéniségei, valamint a volt jobboldali kisgazdák jutottak a pártban döntő szerephez. Választási jelszavukat slágerversiké- ben fejezték ki: „Lendülj kereszt a magosba, keresztet a hatosba!” A további négy ellenzéki párt közül még a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt szerepelt gyakrabban a korabeli újságok hasábjain. Ezt a pártot a legkülönfélébb politikai utat megjárt közéleti személyiségek tákolták össze a választások küszöbén. Ide gyülekezett az akkor már feloszlatott, eredetileg szintén a Kisgazdapártból kivált Sulyok-párti képviselők egy csoportja és a megújult Kisgazdapártból kiszorult jobboldali képviselők egy része is. A másik három ellenzéki párt a felfokozott választási harcban szinte alig jutott szóhoz, a Keresztény Női Tábor például csupán röplapokon próbálkozott toborozni választásra jogosult híveket. A választási harcok finisében a kommunista párt központi lapja, a Szabad Nép , amely ebben az időben már az ország legnagyobb politikai napilapja volt (hétköznap 110 ezer, vasárnap 160 ezer példányban jelent meg), az ellenzéki pártokra és természetes szövetségesükre, a rémhírterjesztőkre irányította az össztüzet. Pfeifferék már idézett választási jelszavára utalva a Szabad Nép felteszi a kérdést: „Ki éljen félelem nélkül?” „Azt a félelemnélküliséget, amit ezek az urak visszahozni szeretnének, a tízezer holdas birtokok parkjaiban lakó földesurak félelemnélküliségét, vagy a bányabárók rettenthetetlent bátorságát negyvenezer csendőr szuronya őrizte — szögezi le a lap. — A néhány ezer kastély vagy villa lakóinak félelemnélkülisége hárommillió magyar állandó rémületét, s a másik hárommillió nyugtalanságát és bizonytalanságát jelentette. Pfeiffer és társai mögött felrémlik az összeesküvők, a gyújtogatok alakja. Ott sötétlenek a hazaáruló politikusok, a már megszököttek és a még itthon levők, akik készülnek eladni az országot...” Augusztus 5-én a Szabad Nép csaknem egész oldalas riportot közöl Fehér Klára tollából: „Beléptem mind a négybe!” Vagyis néhány forint ellenében — egy délelőtt belépett mind a négy ellenzéki pártba. Mindegyik képviselője biztosította az újságírót arról, hogy saját pártja „teremti meg egyedül a szabad, keresztény, 'magyar életet”. Miközben a polgári sajtó oldalokon át borzalmas gyilkosságokban „vájkált”, a kommunista párt központi lapjának munkatársai felderítették: a tőkések hogyan emelik az árakat, hogyan próbálják szabotálni a hároméves terv beruházásait, mit tesznek a körzeti párt- szervezetek a magukra maradt, idős emberek, a nagyobb családok gondjainak enyhítése érdekében. Ami a Szabolcsban is lábra kapott rémhíreket illeti: a Nyíregyházán megjelenő Magyar Nép több alkalommal megírja, hogy a rágalmazás és a hazugság azoknak a fegyvertárából kerül elő, akik nem a munkájukkal, nemeiért eredményeikkel, szándékaik tisztaságával, hanem olcsó választási trükkökkel igyekeznek megszerezni a nép rokonszenvét. A legsandább rágalom az volt: ha a kommunisták uralomra kerülnek, közös vályúból, csajkával fogják etetni a népet. A Magyar Nép minden alkalmat megragadott, hogy ezt a rágalmat visszaverje. Augusztus 28-án belső vezércikket közöl a lap Saj- ben András nyíregyházi újgazda tollából, amelyben így figyelmezteti szabolcsi paraszttársait: „ ... ha emberséges életet akarsz élni, ha nem akarsz az ingyenélő naplo- pókra dolgozni, akkor ne hagyd magad félrevezetni és szavazz az érted küzdő Magyar Kommunista Pártra...” Számos választási gyűlésen elhangzott; a vád: „A kommunisták a család és a vallás ellenségei!” Az ilyen vádak ellen csak tényekkel lehetett védekezni. A legkézzelfoghatóbb érvet augusztus 31-én a választások reggelén közölte a párt lapja: „Számszerűen pártunk befolyása abban nyilvánul meg, hogy augusztusban százezer új tagot nyertünk. Ezeknek az új párttagoknak jelentékeny része más pártokból jött át hozzánk, miután a választási küzdelem során ösz- szehasonlították a különböző pártok teljesítményeit. A belépők majdnem fele asszony: ez mutatja, hogy már nem hiszik el azokat a rágalmakat, hogy a kommunista párt a család, a vallás és a haza ellen van ...” Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a lakosság többsége a koalíció programja mögött sorakozott fel. Ezzel mintegy véglegessé váltak az év folyamán foganatosított rendszabályok: az államigazgatás személyi állományának részleges felfrissítése, a hároméves terv indításakor megvalósított további tőkekorlátozó törvények és a burzsoázia rovására végrehajtott adó-, ár- és bérügyi intézkedések. A szavazók többsége egyetértett a kormány politikájával: a koalíciós pártszövetség a szavazatok 60,1 százalékával a parlamenti mandátumok 66 százalékát nyerte el. A választások eredményeinek tehát — az előzőkhöz képest — első jellegzetes vonása: a kommunista párt előretörése. Szabad Nép (1947. szeptember 3.) leszögezte: az 1945-ös választásokhoz képest komoly lépés történt előre. Nőtt a baloldali pártokra leadott szavazatok száma. A jobboldali, reakciós ellenzék nagyrészt kiszorult a koalícióból ... Az Ország első pártja a Magyar Kommunista Párt lett, amely szinte egyenletesen erősödött minden választókerületben, az egész - országban. A kommunista párt előretörése azt bizonyítja, hogy a demokrácia gyökerei a népben izmosodnak...” Kőszegi Frigyes 0 r • •• I líarminc évvel ezelőtt, 1947. I p | augusztus 31-re írták ki a fel- farad szabadulás utáni második országgyűlési választásokat. A kommunista párt pozíciói 1945 óta Szabolcsban és a szatmári részeken is jelentősen erősödtek. 1946 tavaszán megtörtént a közigazgatás megtisztítása. A kommunisták kezdeményezésére megszűnt az infláció, megszületett a jó pénz, a forint. A választási küzdelem hajráját megyei kommunista aktívaülés vezette be. Nyíregyházán július 11-én, Mátészalkán pedig július 13-án tartották. Megvitatták a követendő taktikai módszereket és azokat a tennivalókat, amelyekkel a kommunista párt győzelmét biztosítani lehet. A párt a leghatásosabb és legfontosabb módszernek az egyéni agitációt tartotta. „A választási küzdelmet csak úgy nyerhetjük meg, ha minden erőnket mozgósítjuk. A győzelmet ingyen nem adják. Semmiféle választási fogással a csatát megnyerni nem lehet. Az egyéni agitáció az a fegyver, amely a választási győzelmet biztosíthatja” — fogalmazódott meg az aktívaüléseken. Az agitátorok felkészítésére mindkét megyében 6 napos agitátorképző iskolákat szerveztek. Szabolcsban például 250 főt képeztek ki ezeken az iskolákon. Az egyéni agitáció mellett a gyűlések sorozatát tartották. Minden községben általában két népgyűlésen ismertették a párt politikáját és célkitűzéseit. Emellett a párt törekedett arra is, hogy a választási bizottságokban minél több pozíciót megszerezzen. Szabolcs megyében a 464 bizottságból 205-ben az elnök, 125-ben az alelnök, 144-ben pedig a jegyző volt kommunista. Szatmár megyében a 210 bizottságból 83-ban az elnök, 64-ben a jegyző, 36-ban pedig az alelnök szintén kommunista volt. Az előkészületekben ez lényeges erőt jelentett a párt részére. A választási küzdelemben minden párt nagy lendülettel és ambícióval indult, noha az esélyek nagyon is különbözőek voltak. A reakció is mindent elkövetett annak érdekében, hogy a szavazók többségét megnyerje. Újra elővették a csajka- és kolhozmesét, nyílt kommunistaellenes propagandát folytattak. Még a választási szövetségben induló pártok is több esetben erős antibolsevista hangot ütöttek meg. A küzdelemben nem eléggé vették figyelembe a koalíciós partnerek érdekeit. Felújultak a régi kortesmódszerek. A kisgazdapárt lényegében az ellenzék szerepét töltötte be. Az SZDP jobboldala is erős kommunistaellePártok Kommunista párt Szociáldemokrata párt Kisgazdapárt Parasztpárt Barankovics Balogh-párt Választókerületre vetítve a négy koalíciós párt megkapta a szavazatok 65,8 százalékát, amely 5 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. Feltűnő azonban a Barankovics-párt előretörése Szabolcsban. Ennek oka, hogy a megyei pártvezetés lebecsülnességet tanúsított. Nem_ véletlen, hogy augusztus 7-én Nyíregyházán a két párt, MKP és SZDP megyei vezetői egyezményt kötöttek a „kilengések megszüntetésére és a további együttműködés megjavítására”. A gyakorlatban azonban ez nem valósult meg teljes egészében. Hiba volt, hogy a kommunista párt túlzottan a koalíciós ellenfelekre irányította a tüzet és- nem figyelt fel időben a Barankovics-féle reakciós demokrata néppárt tevékenységére. Ez különösen Szabolcsban kellemetlen meglepetést hozott. A választásokon a szabolcs-szat- már—beregi választókerületben 8 párt indult. Itt most csak a jelentősebb pártok eredményeit ismertetjük százalékos arányban az országos eredményekkel együtt: Szabolcs Szatmár Országos 15,5 15,4 22,2 5,8 7,3 14,6 12,5 40,15,1 14,7 20,5 8,7 28,2 6,9 16,1 10,4 45,1 te Barankovicsékat, amely szinte az utolsó napon kapcsolt rá az agitá- cióra, a lelkek „meggyúrására”. A templomokban hangosan suttogták: „szavazz a 6-os kockára”. A papság a házaknál is agitálta híveit. Hiba volt, hogy a párt népnevelői túlzottan bíztak a győzelemben és az utolsó nap teljesen leálltak az agitáció- val. Ezt a reakció jól kihasználta. Az összeredményt értékelve igen jelentős volt mindkét megyében a kommunista párt előretörése. Az 1945-ös választásoknál Szabolcsban 9,8, Szatmárban pedig csak 7,6 százalékot ért el a kommunista párt. Az 1947-es választásoknál a pártra szavazók száma lényegesen megnövekedett. A választókerületben a párttagok száma 30 ezer körül volt, a kommunista pártra leadott szavazatok pedig meghaladták a 46 ezret. Nagyhalászban például 374 párttag mellett 1201, Nagyecseden pedig 184 párttag mellett 506 szavazatot kapott a párt. Hasonló eredmények több községben voltak. A párt erősödése elsősorban az újgazdák és a kispa- rasztok rétegeiben jelentkezett. Ez viszont azt jelentette, hogy a parasztság közötti politikai munkát tovább kell szélesíteni, nagyobb gondot fordítani a középparasztság megnyerésére. B álasztási eredmények alapján zabolcsban a kommunista árt a második, Szatmárban pedig a harmadik párt lett. Az viszont, hogy 'országosan az MKP került ki győztesen, itt is meghatározta a párt politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységének lehetőségeit. Tovább növekedett a párt befolyása A választási eredmények lehetővé tették, hogy nagyobb részt követeljen magának a megye irányításában. Az események végül is úgy alakultak, hogy 1947 végére mindkét megyében a legjelentősebb politikai tényező a kommunista párt lett. Filep János Aczél György köszöntése Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnök- helyettesét több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott Aczél György tiszteletére, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Aczél Györgyöt. Gyenes András fogadta Romesh Chandrát Romesh Chandrát, a Békevilágtanács elnökét — aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban — kedden fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Be- recz János és Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője. A találkozón megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a neutron- bomba elleni világméretű tiltakozási akcióról, a nemzetközi békemozgalom soron lévő feladatairól. Pahlavl elutazott Prágából Kedden befejeződött Mohammad Reza Pahlavi iráni sah hivatalos csehszlovákiai látogatása. A zárótárgyalásokat kedden délelőtt tartották meg a prágai várban. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezajlott megbeszélésen — amint erre a közösen elfogadott záróközlemény is rámutat — a felek megállapították, hogy a látogatás, a tárgyalások és azok eredményei hozzájárulnak a csehszlovák—iráni kapcsolatok és együttműködés további fejlesztéséhez. Mohammad Reza Pahlavi, felesége és kíséretük a ) .éső délelőtti órákban elutazott Prágából. Fild körüli pályáo a Vertikal -5 A Szovjetunió európai részéről kedden 500 kilométer magasságba felbocsájtották a Vertikal—5 geofizikai rakétát, hogy tanulmányozzák a napkorong rövidhullámú kisugárzásait és a meteorrészecskéket. Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakértői vettek részt a Vertikal—5 tudományos berendezésének szerelésében és a kísérletekben, valamint a rakéta felbocsájtásában. A kísérletben részt vevő országok tudományos szervezetei megkezdték a nyert információk feldolgozását.
