Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

XXXII, évfolyam, 301. szám ARA: 80 FILLER 1977, augusztus 27., szombat Papír­munka Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a környezetvédelem, ezen belül a természetvédelem hatékonyabbá tétele és jobb koordinálása érdekében — módosítva a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeletet — létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. A szervezeti intéz, kedés 1977. október 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Jól halad a lakásépítés Mátészalkán Ülést tartott a városi tanács vb Az idei költségvetés és fej­lesztési alap felhasználásáról tárgyalt pénteki ülésén a Má­tészalkai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Megálla­pították, hogy a fejlesztési tervben jóváhagyott felada­tok végrehajtása folyamato­san megvalósul, de néhány kisebb építési és felújítási feladat teljesítésében lemara­dás van. Hatvanhat célcsoportos la­kás épül ebben az évben a városban, amelyek befejezé­sével a múlt évi lemaradást is pótolják. A jövő évi lakás- építkezés teljesítése is bizton­ságosnak látszik: a tervezett 48 helyett 76 lakás építése van folyamatban a 49-es út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán, amelyeket át is ad­nak 1978-ban. A városköz­ponti 73 lakásból 20 épül cél- csoportosként. amelynek földszintjén iparcikkbolt és OFOTÉRT-üzlet lesz. Elkészült a Lenin téri 20 lakás és üzlet kiviteli terve, 1978. május 31-ig elkészül az új 49-es út. a Bajcsy-Zsilinsz­ky út és a Rákóczi út közti szakasz nyugati oldalára épü­lő 200 lakás, és a 200 szemé­lyes óvoda terve, s megtör­tént a 60 személyes bölcsőde helyének kisajátítása. A Ke­leti lakótelepen épülő OTP- és célcsoportos lakások köz­műveinek kiviteli tervei is készen vannak így az átadás­ra kerülő lakások üzemelte­tési feltételei adottak. Meg­kezdődött a végleges kazán­telep és a távfűtési gerincve­zeték kivitelezése, s befeje­zéséhez közeledik a Felszaba­dulás téri 125 személyes óvo­da építése. Kisajátították az új 49-es út területét, s elké­szültek a tereprendezési munkák. Folyamatban van a csapadékcsatorna, a szenny­vízcsatorna és az útburkolat építése. Ez a beruházás egy évvel a tervezett határidő előtt valósul meg. Készül a Kölcsey utca bur­kolata, elkészült a Kossuth és a Kraszna utca burkolat- átépítési terve, most tervezik a Bajcsv-Zsilinszky út. a Hő­sök tere burkolatának terve­it. A vízmű és szennyvízberu­házás társulati támogatására 3 milliót ad a tanács. így eb­ben az évben kiépül a ázenny- vízcsatorna-hálózat az új 49- es út mentén, jövőre pedig befejeződik a gerincvezeték építése a Bajcsy-Zsilinszky úttól a víztoronyig. A vízmű kapacitásának bővítésére 2 mélyfúrású közkút bekötő vezetékét építették ki. ezzel a víztermelő kapacitás a na­pi 4000 köbméterről 7600 köb­méterre növekedett. A végrehajtó bizottság ezt követően módosította máso­dik félévi munkatervét. elindult az »US nállftmdny ALMA EXPORTRA M egkezdődött az alma­szüret. A szabolcs- szatmári gyümölcsös­kertekben először a fehér almafajták — többsége hús­véti rozmaring — kerülnek először gyors válogatás után a ládákba. A kereskedelem szakemberei pontos számítá­sok alapján megkezdték fon­tos termékünk exportértéke­sítését. A tuzséri, a komorói és a mándoki átvevőállomásokon a legnagyobb mennyiséget vásárló Szovjetunió megbí­zottai fogadják a gazdaságok­ból érkező árut. hogy innen a széles vágányokon beállított 63 tonnás vagonokban indul­jon húsz-huszonöt napos út­jára az alma. Felső képünk: gyakorlott rakodóbrigádok helyezik el a szovjet vago­nokban az egymás után ér­kező kocsik terhét. Középen: minden rakományból mintát vesznek. A szovjet partner egyik átvevője A. I. Onyis- csenkó (jobbról) még egy szemlét tart berakodás előtt. Lent: húsz fiatal egyhónapos tanfolyamon ismerkedett meg az elektromos targonca keze­lésével. A gépek' a berako­dásnál jelentenek nagy segít­séget. Hammel József képriportja Vulkán: gépek 15 millióért — MEZŐGÉP: százezrek védőberen­dezésre — UNIVERSIL: csökken a zajártalom Javítják a munkakörülményeket Az ötödik ötéves terv idő­szakában a termelés fokozó­dásával együtt javítják me­gyénk ipari üzemeiben a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit. Különösen nagy ösz- szegeket áldoznak a munka- védelemre. Szabolcs-Szatmár három üzeméből arról kap­tunk tájékoztatást, hogy eb­ben az esztendőben milyen összegek állnak ilyen célokra rendelkezésre. Kisvárdán az öntödei Vál­lalat gyáregységében az 1977- es évben 15 millió forintos költséggel javítják a munka- körülményeket. Az összeget a beruházási alapból biztosít­ják. A pénz egy részéből to­Befejeződött a nemzetközi nyelvészkongresszus Nyíregyházán Eredményesen fejezte be munkáját Nyíregyházán a magyar nyelvészek III. nem­zetközi kongresszusa, mely augusztus 23-tól 26-ig tanács­kozott a nyíregyházi tanár­képző főiskolán. Közel há­romszáz hazai és külföldi tu­dós vett részt a kongressszu- son, ahol csaknem másfél száz előadás hangzott el az együttes és szekcióüléseken. A kongresszus munkájának középpontjában a magyar le­író és történeti nyelvtan idő­szerű kérdései, valamint a nyelvtanoktatás soron lévő feladatai álltak — egyúttal jó alkalmat kínált a tanácskozás arra is, hogy a nyelvünkkel foglalkozó tudósok kijelöljék a magyar nyelvészeti tudo­mány előtt álló legjelentő­sebb feladatokat. A magyar nyelvészet legkiválóbb tudó­sai tartottak előadásokat a különböző témákban, és a kongresszus résztvevői közül igen sokan szólaltak föl a vitákban. A Nyíregyházán tartózko­dó nyelvészek — köztük a vi­lág tizenhat országának kép­viselői — a tanácskozások után többek között felkeres­ték Nyírbátort, Tokajt, pén­teken este pedig a sóstói Krúdy-szálló éttermében vet­tek részt búcsúvacsorán. Au­gusztus 26-án délután ren­dezték a kongresszus záró­ülését, ahol Benkő Loránd, a Magyar Nyelvtudományi Tár­saság elnöke mondott záró­szót. A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusát öt év múlva, 1982-ben rendezik meg. vábbfejlesztik a gépi beren­dezéseket, melyek segítségé­vei könnyítik a nehéz fizikai munkát végzők helyzetét. A könnyítés kiterjed a radiátor­szerelésnél, a rakodásnál és a szállításban dolgozókra. Ezen felül minden igényt kielégítő szociális, kommuná­lis épületet — fürdők, mos­dók, öltözők — építéséhez- is hozzáláttak a gyárban. Az építkezés költségeit 28 millió forintra tervezték, amelyből ebben az évben már 15 mil­lión felül használtak fel. Az építkezés 1978-ban fejeződik be. Egyéni védőfelszerelések­re, munkaruhákra másfél millió forintot áldoznak. A biztonságosabb munkavégzés elősegítésére eddig három újítást fogadtak el és alkal­maznak a gyárban. Nyíregyházán, a MEZŐGÉP vállalatnál a munkavédelem­re, a kulturáltabb munkakö­rülmények megteremtésére 4 millió 654 ezer forintot tarta­lékoltak. Ebből az összegből az anyagmozgatás gépesítésé­re költenek egymillió-hat­százezer forintot. A géppark védőberendezéseinek a kor­szerűsítésére 200 ezer forin­tot fordítanak. Munkakultú­rára, a műhelyek színdinami­kájának további javítására, egészségügyre 2 millió forint áll rendelkezésükre. Légtech­nikai-szellőzési beruházások­ra 100 ezer forintjuk van. Az érintésvédelmet korszerűsítik 244 ezer forintért. Öltözőket, mosdókat, egyéb szociális lé­tesítményeket valósítanak meg 500 ezer forintból. Egyé­ni védő- és munkaeszközöket 210 ezer forintért vásárolnak. A BEAG UNIVERSIL, nyír­egyházi gyáregységében négy­millió 20 ezer forintot szán­nak ebben az évben a dolgo­zók testi épségének az óvá­sára. Az üvegtechnikában egymillió forinton felüli ösz- szegért Herbert-íéle gépi be­rendezéseket vásárolnak, hogy csökkentsék az üvegcsiszolás­nál a baleseti forrásokat. A lámpák zajának a csökkenté­sére 220 ezer forintot fordíta­nak. Csökkenteni akarják a zajt az oxigénüzemben is. Itt 100 ezer forintért vásárolnak hangcsökkentő berendezést, mivel a hanghyelő falak ke­vésnek bizonyultak. Az akusztikai üzemben a transzformátorkészítőben va- sazóhelyiség bővítésével, kor­szerűsítésével csökkentik a baleseti forrásokat, a zsúfolt­ságot. Hatszázezer forintért rendeltek infra szárítóberen­dezést. Ezzel korszerűsítik a termelést, és ami a legfonto­sabb: így a festésnél keletke­ző gőzöket, gázokat teljesen ártalmatlanná teszik. A dol­gozók fizikai munkájának könnyítésére sűrített levegő nyomásával működő csavar­húzókat és más munkaeszkö­zöket szereztek be. Hetven­ezer forintért vásároltak az ülőfoglalkozást végző dolgo­zóiknak olyan székeket, me­lyeknek magassága és támlá­jának dűlésszöge állítható. (sigér) O mikor társadalmi programmá vált, hogy csökkentsük az adminisztrációt, legalább a felesleges teendők kiszűré­sével, akkor ennek — ha hisszük, ha nem — éppen azok örültek n legjobban, akikről pedig, többnyire hajlamosak vagyunk felté­telezni, hogy esetleg ők sa­ját maguk, tehát az admi­nisztrátorok, ügyintézők ta­lálják ki azt a rengetegféle előírást, ami azután min­denkit hátráltat és bosszant a munkájában. Az adminisztrációs fela­datok növekedése, jórészt abból adódik — és elkerül­hetetlenül —, hogy növek­szik a gazdaság s az egyre nagyobb termelést és for­galmat számba kell venni, irányítani, értékelni, szabá­lyozni kell — s ez egyre na­gyobb munka. Mintegy a szükséges, elkerülhetetlen növekvő feladatok „hátán” vagy inkább „leple” alatt azonban — s ezt ma már senki sem vitatja — a fe­lesleges teendők sora is be­kerül például a vállalati ügyvitelbe: a számvitelbe, statisztikába, a pénzügyek stb. lebonyolításába. Ezeket a felesleges ügyviteli teen­dőket kellene tehát kiszűr­ni. ezektől megszabadulni, s akkor tüstént gyorsulhatna az ügymenet, lélegzethez juthatnának az adminiszt­rátorok. Ezzel a programmal ma már mindenki egyetért. Ta­valy az adminisztratív lét­számzárlat is segített, per­sze ennek az „egyetértés­nek” a kialakulásában. Leg­újabban viszont a vita már azon folyik, hogy ki csök­kentse az ügyviteli felada­tokat? A főhatóságok — Pénzügyminisztérium, a KSH, a MNB — az utóbbi másfél évben már lényeges egyszerűsítésekre tettek in­tézkedéseket felmentve a vállalatokat egy sor kimu­tatás és jelentés készítése alól. Változatlanul sok admi­nisztrációs feladatot adnak a vállalatoknak a helyi és az országos hatóságok, tár­sadalmi és politikai szervek, rengeteg kimutatást, jelen­tést kérve a gyáraktól. E körben fordul elő a legtöbb úgynevezett „vadstatisztika” is, tehát az olyan kimuta­táskérés, ami nem is lenne kötelező a vállalat számára és a kimutatást kérőnek nincs rá KSH-engedélye, a vállalat azonban többnyire mégis válaszol a megkere­sésre, mert esetleg nem akar rossz viszonyba kerülni, a kimutatás „megrendelőjé­vel”, az adott hivatallal, vagy szervezettel. O égül azonban — el kell ismerni — a vál­lalatok saját maguk­nak is rengeteg felesleges munkát adnak. Se szeri, se száma az apróbb-cseprőbb ésszerűsítési lehetőségek­nek a mai vállalati gyakor­latban. Csak gyorsan fel kell fedezni azokat! G. F.

Next

/
Thumbnails
Contents