Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

1977. augusztus 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Az utasok Levélírónk közül többen kérték mostanában, hogy egyszer írjunk már arról is, mi utasok, milyenek va­gyunk. Amint a levelekben elhangzott: annak ellenére, hogy az utóbbi időben ész­revehetően javult városunk autóbuszközlekedése, még­is elég sok a negatív észre­vétel, megjegyzés. Néha jo­gosak is e panaszok, de vannak közöttük eltúlzot­tak, amelyek általában tü­relmetlenségből táplálkoz­nak. K. I. nyíregyházi lakos például a következőkről ad számot levelében „...egyik ismerősöm azon háborgott a múltkor, hogy az autóbu­szok vezetői milyen kímé­letlenek, olyan élesen ka­nyarodnak járművükkel, hogy az utasok majd felbo­rulnak, még azok is akik ülnek. Próbáltam meggyőz­ni barátomat — hangzik a levél — hogy milyen nehéz helyzete is van annak, aki egy csuklós autóbuszt vezet, például csúcsforgalamban. Városunk nagyobb útke­reszteződéseiben olyan for­galmi dugók alakulnak ki, hogy ember legyen a talpán, aki abból ki tud „törni”, va­gyis ott keresztül tud halad­ni. Persze minden baj nél­kül, és úgy, hogy még időt sem veszít (mert hiszen el­lenkező estben az utasok meg azért zohorálnának). Ha erről az oldalról nézzük a dolgot, nekünk utasoknak kell egy kicsit türelmeseb­beknek lennünk.. Egy másik, szintén nyír­egyházi levélírónk a Dózsa György utcai jelzőlámpánál tapasztalta a következőket: egy idős nénike topogott a Dózsa György és a Jókai ut­ca sarkánál. Gondosan ki­várta, hogy a „villanyrend­őr” pirosra váltson, akkor lelépett az úttestre és uccu. Irány az autóbuszállomás. Közben már megindult a forgalom. Egy gépkocsiveze­tő szitkozódik, mert hirtelen kellett fékeznie, de a néni­ké fürgén tovább lépkedett. Az utolsó pillanatban meg­érkezett az autóbuszállo­másra és a már induló tá­volsági járat elé állt. Az autóbusz vezetője rémülten fékezett, az utasok egymás­nak estek, alig tudtak egye­sek állva maradni. A kis öregasszony győztes mo­sollyal, lihegve felkapasz­kodott. így csak néhány utasnak a cipője, harisnyája bánta a hirtelen fékezést, no meg néhány kék folt emlé­keztette őket a történtekre, még napok múltán is. A fiatal buszvezető nyu­godtan, higgadtan viselke­dett, nem kezdett el vesze­kedni, hanem csak annyit mondott: „Mi olyan sürgős a nagymamának, miért koc­káztatja az életét?” Majd az unokákra apellált a gépko­csivezető, hogy azok milyen szomorúak lettek volna, ha a nagymamának valami ba­ja esik. E rövid kis eszme- futtatás után az utasok mo­solyogva egymásra néztek, az autóbusz közben kigör­dült a pályaudvarról, min­den különösebb baj nélkül. Szerencsére. Ezek után mondja valaki, hogy hozzánk utasokhoz nem kell türelem! Soltész Ágnes ISKOLAKÖPENY A ruhaipar az utóbbi évek­ben sűrűbb skálabeosztással bővítette a méretek számát — jegyzi meg levelében Far­kas Mihályné mátészalkai lakos. Kabát, ruha, öltöny — a régi gyakorlattól eltérően — most már sokféle nagyság­ban kapható. Tehát bármi­lyen arányokkal áldotta is meg a végzet a vásárlót, meg­kaphatja, amire szüksége van. Sajnos, szomorú tapasz­talatom van az iskolaköpe­nyeket illetően. Például túl nagy differencia van a leg­nagyobb gyermekszám, a 12- es, és a legkisebb bakfismé- ret között. Az előbbi igen kis méret — ez főképp a 12—13 éves gyermekek szüleinek je­lent gondot — az utóbbi pe­dig túlságosan bő, meglett bakfislányokra való. Nem ár­tana, ha a szabványokat is szüntelenül ellenőriznék, ja­vítanák, gazdagítanák! — Jancsika, neked milyen csodálatos anyagból van a köpenyed: gyorsabban nő, mint te! Látod, az enyém pe­dig nem nő, hanem össze­megy ... (Kiss Ernő rajza) FÖLDÚT Búj községhez tartozó Fe­kete-halom tanyán 30 család él. Nyíregyházáról megköze­líteni — a Búj és Kótaj köz­ségek között lévő tanyát — csak földúton lehet, de csak száraz időben. Ha az eső fel­áztatja az utat, oda sem men­tő, sem tűzoltó nem tud be­menni. Ez nemcsak az itt élő 30 család problémája, hanem a közvetlenül mellette lévő másik két tanyáé is, ahol mintegy száz család lakik. Tudott dolog, hogy a tanyák fejlesztése már nem cél, ám addig is, míg léteznek, jólen­ne, ha a helyi termelőszövet­kezet a tanyán lakókkal együtt — társadalmi munká­ban — rendbehozná, azaz járhatóvá tenné az utat, ez kevés pénzből is megoldható lenne — javasolja Fehér Ist­ván nyíregyházi lakos. HÓLYAGPAPÍR A közelmúltban a berkeszi 46. számú vegyesboltban hó­lyagpapírt vásároltam, dara­bonként 1,50-ért. Másnap meglepődötten tapasztaltam, hogy a községnek egy másik üzletében mindössze 50 fillért számoltak darabjáért. Ezek után nem tudom, melyik üz­letvezetőnek volt igaza? Me­lyik tévedett, a vevő kárára, illetve a maga hasznára? A teljesség kedvéért megjegy­zem, mindkét üzlet a Domb- rádi ÁFÉSZ-hez tartozik — írja levelében Szopkó József- né Berkesz, Rákóczi utca 101. szám alatti lakos. CSAK VEGYILEG... Hatéves fiamnak szövet­nadrágot kerestem. Végre akadt egyetlen darab, amely méretre, minőségre megfe­lelt, de örömömben elfelej­tettem a kezelési utasítását megnézni. Itthon kezdtem csak töprengeni: mi lesz ez­után? Ugyanis a fehér alap­színű nadrágot nem szabad mosni, csak vegyileg tisztíta­ni. Gondoltam, van a köze­lünkben egy gyorstisztító sza­lon, ahol esetenként húsz fo­rint körüli áron kitisztíttat- hatom. De kérdezem: ki győ­zi ezt? Nem célszerűbb gye­rekeknek könnyen kezelhető anyagból ruhát készíteni ? Gondolhatna erre is az ipar — teszi szóvá Hován Ká- rolyné vásárosnaményi olva­sónk. SZAVATOSSÁG Rendelet született arra, hogy minden csomagolt élel­miszeren kötelezően fel kell tüntetni a gyártási, illetve a szavatossági időt. Kedvenc bevásárlóhelyemen, sajnos, több olyan áruval találkoz­tam, amelyekről hiányoztak ezek az adatok, így a burgo­nyasziromról, az úgynevezett darálós kekszről és egyfajta sajtos ropogósról. Pedig köz­tudott, hogy mind kizárólag csak frissen jók. Épp ezért jó lenne, ha megtartanák mindenütt a fogyasztók érde­kében hozott rendeletet. A kereskedelem pedig nézze meg alaposan, mit vesznek át, és utasítsák vissza a sza­vatossági idő megjelölése nélkül szállított árukat — javasolja Kántor Istvánná nyíregyházi olvasónk. MÉLTATLAN A zenei napok programja alatt több idegen megfordult Nyírbátorban. A város köz­pontjában, a Szabadság téren többen meggyorsították a lép­teiket egy romos udvar mel­lett. Érthető, hiszen hiába veszi körül kőfal, mikor elviselhe­tetlen bűz árad az udvarból. Mint megtudtuk, élő barom- fik tartása, árusítása folyik az udvarban, valószínűleg ke­vésbé figyelve az egészség- ügyi előírásokra. Szerintünk méltatlan a városhoz, hogy a központban van ez az eláru­sítóhely, ahelyett, hogy a kö­zeli piacon lenne a lerakat — írja egy hangverseny-láto­gató Nyíregyházáról. TÁBLÁK Nem tudjuk, az illetékesek milyen időszakonként vizs­gálják felül Nyíregyházán a forgalomirányító táblákat a főbb utakon. Két javaslatunk lenne: a Kossuth utca és az Erdő sor találkozásakor csak akkor legyen kinn a sebes­ségcsökkentő tábla, ha ott valóban dolgoznak is. (Las­san egy éve hol dolgozgatnak ezen a csomóponton, hol nem.) A Korányi Frigyes és Garibaldi utcánál pedig fe­leslegesnek tartjuk a stop­táblát, amikor másutt ezen a szakaszon mindenütt elég a kötelező elsőbbségadás — írja L. B. Ószőlő utcai lakos. Szerkesztői üzenetek HIBÁZOTT A GÉPKOCSIVEZETŐ 1977. július 3-i számukban „Kifogásnak — jó” címmel vállalatunkat érintő cikk je­lent meg, amelynek nyomán megállapítottuk, hogy vállala­tunk a Skoda billenőplatós tehergépkocsikkal július 3- át megelőzően aszfalt anyag- szállítást végzett Őrösről Sóstóhegyre. A szállítás köz­ben az egyik tehergépkocsi hátsó billenő ajtaja meghibá­sodott, ezért a kavics és a kőzuzalék egy része a Korá­nyi Frigyes utcán és a Sóstói úton a tehergépkocsiról le- csurgott. Megjegyezzük, hogy a kocsi nem volt túlterhelve, s a KRESZ-ben előírt sebes­séget sem lépte túl. A gépko­csivezető hibát követett el, hogy a hiba észrevételezését követően útját nem szakítot­ta meg és nem jelentkezett a javítótelepünkön. Tájékozta­A föld megváltásáról került, tartalmazza a föld ellenértékét, aranykorona értékét, amely alapja a megváltási ár kiszámításának és azt, hogy a termelőszövetkezet az ott meghatározott összeget mennyi idő alatt köteles kifizetni. Közli továbbá a határozat azt a kiok­tatást is, hogy amennyiben a föld tulajdonosa a felajánlott megváltási összeget nem fogadja el, úgy további igényével a járásbírósághoz fordulhat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a kioktatást rendsze­resen figyelmen kívül hagyják és a sérelmekkel olyan fóru­mokhoz fordulnak, ahol nem tudják orvosolni a panaszt. Ezért kihangsúlyozzuk, hogy olvasónk ha nincs megelégedve a felajánlott összeggel, úgy a határozatban megjelölt idő alatt forduljon a bírósághoz. Mint említettük a föld megváltási árának a kiszámításánál az alap az aranykorona érték, de ezen túlmenően értéknövelő, vagy értékcsökkentő tényező­ként jön figyelembe, hogy a megváltott ingatlan belterület, külterület, külterületi lakott hely, zárt kert stb. A bíróság mindezeket a tényeket vizsgálva az ellenérték megállapításánál, sőt kétség esetén jogában áll felülvizsgálni a járási hivatalnak az aranykorona értékre és a terület nagy­ságára vonatkozó megállapításait, mert a bíróságot ebben az esetben nem kötik az ottani megállapítások, annak ellenére, hogy az egy államigazgatási határozatban ^szerepel. A leg­gyakoribb vita pontosan az aranykorona érték miatt van, és ennek tisztázása a megváltási ár megállapításánál rendkívül fontos és adott esetben egy korona eltérés is rendkívül jelen­tős lehet. A bíróság ezeket a vitás kérdéseket mindig szakértő út. ján tisztázza, a szakértők az ingatlanokat a helyszínen te­kintik meg, ha szükséges, pontosan felmérik és a szakértői szemléken jelen lehetnek az érdekeltek, arról előzőleg érte­sítést kapnak, összefoglalva: a föld megváltása ellen tehát kifogást emelni nem lehet, de a megváltási érték nagyságát lehet kifogásolni és annak módosítását bírói úton kell kérni. Dr. Juhász Barnabás fásul közöljük, hogy amenyi- nyiben a közútra került anyaggal valamilyen kárt okoztunk (például a kavics, vagy a kőzuzalék valamelyik kocsi szélvédőüvegét betörte volna) úgy a kárt vállalatunk — megfelelő eljárás kereté­ben — megtéríti. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza MEGJAVÍTOTTÁK „Javítsák meg” címmel ír­tak a közelmúltban Gergely Györgyné vencsellői lakos panaszáról, mellyel kapcso­latosan közöljük, hogy a rek­lamált hűtőgépet június 28. án megjavítottuk. A bejelen­tés június 16-án történt, s a viszonylag hosszú javítási időt az okozta, hogy szere­lőnk az első alkalommal nem vitt magával agregátot, amelynek cseréjén múlott a hűtőszekrény javítása. Mű­szerészünk a legközlebbi já­ratnapon azonban a szüksé­ges alkatrészt elvitte és a ja­vítást elvégezte. GELKA-szerviz Nyíregyháza ÚTLEZÁRÁS „Figyelmesebben” címmel július 12-én megjelent cikkel kapcsolatosan a következő tá­jékoztatást adjuk: a Zrínyi Ilona utca teljes lezárását a KPM Közúti Igazgatóság 1977, június 22-i határozatá­val 1977. július 11-től 13-ig engedélyezte a 71 lakásos sáv­ház közmű bekötése céljából, melyet a meglévő közművek miatt csak útfelbontással és útlezárással lehetett megolda­ni. Az útlezárás idejére a KRESZ-táblákat kihelyezték. A közút lezárását a kereszte­ződésnél nem tartottuk indo­koltnak, mert akkor az utcá­ban lévő üzletek áruval való ellátását akadályoztuk volna. A kivitelezés közben jelent­kező műszaki problémák mi­att az útlezárást 1977. július 16-ig meghosszabbítottuk. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza Kántor Menyhértné ber­keszi, Papp Lajos fülesdi, Nagy Lajos kótaji. Kovács Petemé baktalórántházi, Kokas István nyírbélteki, Kocsis Ferencné kisvárdai, Szatmári István anarcsi, Kerekes Pál porcsalmai, Ács Józsefné penészleki, Füle József nyírpazonyi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Jakab Antal győrteleki olvasónkat értesítettük, hogy a termelőszövetkezet vezetőségének is elgondolá­sa az, hogy a következő években — a fvőrteleki te­rületen is — állandósítják a tagság háztáji területét, és azt művelésre alkalmasabb helyen jelölik ki. özv. Bókái Ferencné pet- neházi lakos a műszaki osztály határozatát megfel­lebbezheti, felhívjuk azon­ban figyelmét arra, hogy ezzel a lehetőséggel, csak a megadott határidőn belül élhet. Tóth Bertalanná beregda. róci lakos állami támoga­tásra való igénye jogos — állapította meg a Szabolcs- Szatmár megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség. In­tézkedésük nyomán pana­szosunk július 30-án meg is kapta a levélben reklamált összeget, A késedelemért a községi tanács marasztalha­tó el. ugyanis egyhónapos késéssel küldték meg a fel­ügyelőségnek az igénylési nyomtatványt, amely hibás is volt. Kétszer történt le­vélváltás annak érdekében, hogy a nyomtatvány a for­mai követelményeknek meg­feleljen. Levélírónkat azok­ban a késedelmen kívül nem érte kár. mivel a négy­éves tartási kötelezettség kezdő napja az elles napjá­tól számít. özv. Gólyán Gáborné győrteleki olvasónk család­jának megélhetési gondjain a községi tanács segített: az óvodában alkalmazták az özvegyet, aki a törvényes háztáji területet — özvegyi jogon — tovább is használ­hatja. A termelőszövetkezet is felajánlotta a segítségét, a nyugdíjasokhoz hasonlóan Gólyán Gáborné is vásárol­hat — térítés ellenében — a termelőszövetkezet által termelt termékekből. Kiss Zoltánná győrteleki lakos ügyében a Debreceni Postaigazgatóság intézke­dett így a férje részére ki­utalt nyereségrészesedést meg fogja kapni, valamint a 2500,— forintos anyasági segélyt is. Az illetékes Válaszol ^ ' of vr.' a ' w Jánócsik Zoltán 1974-ben örökölt kb. 3 és fél hold mező- gazdasági ingatlant, amely már akkor is a termelőszövetkezet birtokában volt. A hagyatéki eljárás után a termelőszövetke­zetnek bejelentette, hogy a bentlévő földterületnek ő lett a tulajdonosa és kérte, hogy a földjáradékot részére fizessék ki. Ezt a földjáradékot még 1976-ban is megkapta, az idén azon­ban nem és amikor reklamált a termelőszövetkezetnél, akkor közölték, hogy a termelőszövetkezet el fogja venni ezt a föl­det ebben az évben és annak ellenértékét kifizeti, ezzel a föld a termelőszövetkezet tulajdonába fog kerülni és a jövő­ben éppen ezért földjáradékot nem kap. Olvasónk kérdése az, hogy van-e erre lehetőség és ha igen, köteles-e ő tudomásul venni, hogy a földjét elveszik, el­vétel esetén milyen ellenértékre tarthat igényt. Helyes szóhasználattal élve, olvasónk földjét nem elven­ni fogják, hanem megváltják, mégpedig az 1967. év IV, tör­vény, valamint a 36/1967. sz. korm. rendelet alapján. Ezek a törvényes rendelkezések írják elő. hogy ki kell alakítani a termelőszövetkezeti földtulajdont és a termelőszövetkezetnek mindenekelőtt azokat a földeket kell megváltani, amelyeknek tulajdonosai nem tagjai a termelőszövetkezetnek. A földmegváltás eljárása azzal kezdődik, hogy olvasónk az illetékes földhivataltól fog kapni egy határozatot, mely tartalmazza, hogy a föld a termelőszövetkezet tulajdonába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents