Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-19 / 195. szám
1977. augusztus 19. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Jobb feltételek fiataloknak ELKÉSZÜLT A VASÁROSNAMÉNYI FORGÄCSLAPGYÄR BŐVÍTÉSE. AZ ÜNNEPÉLYES ÜZEMBE HELYEZÉSRE A MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM, A MEGYE part-, Állami és tömegszervezeti vezetőinek jelenlétében ma kerül sor. — BESZÉLGETÉS NÁDOR GYÖRGGYEL, AZ ÁIB TITKÁRÁVAL — Faipari bázis Beregben Az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bizottság. S hogy mi is a konkret feladata az AIB-nak napjainkban, arról Nádor Györggyel, a bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami. a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése során történik, nem kizárólagosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenységének eredménye. Hiszen a határozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kongresszusai, a törvényeket pedig az ország- gyűlés alkotja. Mi felmérjük az ifjúság helyzetét, lehetőségeit, azok figyelembevételével vázoljuk fel a határozatok által megszabott soron következő feladatokat, és azok végrehajtását koordináljuk a különböző szinteken. Tudni kell — tájékoztatott Nádor György —, hogy minden minisztériumban önálló ifjúsági bizottság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeivel törődik. A minisztériumi bizottságokon, mint központi, szerveken kívül, helyi önkormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szervezetek is működnek. Ezeket minden megyei, városi és helyi tanácsi hivatalban megtaláljuk, de ugyanúgy ott vannak a vállalati, szövetkezeti, iskolai vezető testületekben is. — Ml a feladatuk jelenleg ezeknek a központi és helyi szervezeteknek? — Tulajdonképpen minden, ami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÁIB útmutatása alapján minden oktatást nem érintő intézkedést véleményeznek; kezdeményezik, illetve megteszik az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket; fejlesztik a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését, az ifjúságnak a közéletben való fokozott részvételét segítő feltételeket. — Fejtse ki kérem ezt részletesebben! — Hazánk lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetőségei a tanulásban, szakmaválasztásban elvileg korlátlanok, a gyakorlatban nem egyenlő feltételekkel indulnak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fiatalember, gondolok itt- arra, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni azok közé, akik mondjuk a fővárosban élnek, vagy egy kis faluban, vagy azoknak az objektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta, hogy erejével megteremtse azokat a feltételeket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdéshez szükséges adottságok. Az állam ránk bízta a Központi Ifjúsági Alapot, ami az ifjúságpolitikai célkitűzések részbeni megvalósítását szolgálja. Ennek az összege meghaladja az évi egymil- liárd forintot. — Konkrétan mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volumenű dolgokat említem: 25 millió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezményekre; a fiatalok üdültetésére, a tanulóifjúság kedvezményes étkeztetésére, vagy a lakáshasználatbavételi kedvezményekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gyerekei továbbtanulásának támogatásához. 50 millió forintot szántunk különböző ifjúsági létesítmények beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyénileg a fiatalok? A nappali felsőoktatási intézmények hallgatóinak mintegy 85 százaléka részesül rendszeres ösztöndíj, vagy szociális támogatásban. Hogy minél több munkás- és parasztfiatal tanulhasson tovább ezekben az intézményekben, számukra ingyenes előkészítő tanfolyamokat, táborokat finanszírozunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítőkön. Uj formája az ösztöndíjrendszernek a középiskolai ösztöndíj. Tizenötezer fizikai dolgozó i gyermeke részesül ilyen támogatásban. A szakmunkástanulók ingyenes munkaruha-juttatásának, ösztöndíjának, kollégiumi ellátásának, betegségi biztosításának egy része ugyancsak ebből az alapból adódik. * — Alig hiszem, hogy elegendő az AIB gondozásában álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljainkat támogatjuk. Hogyan egészül ki ez az összeg? — Egy-egy fiatalokat segítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akcióra fordítható központi alapból kiutalt összeget, és felkéri a társadalmi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiatalok gondját segítő problémák megoldásához. S miután minden intézmény külön ifjúsági alappal rendelkezik, ezt meg is teszik. — Milyen fórumokon nyilváníthatják ki véleményüket a fiatalok, hol tehetnek javaslatot a gazdasági munka javítása érdekében? — Erre valók az ifjúsági, parlamentek, amelyeket kétévenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fiatal vett ezeken a parlamenteken részt, és több mint 200 ezren szólaltak fel körülményeiknek javítása érdekében. Minden gazdasági egységben kötelesek a vehetők a parlamentet megrendezni és az ott felvetődött problémákra választ adni, orvosolni azokat és megoldani a reális igényekből születő gondokat. — Melyek azok a főbb kérdések. amelyek a parlamenteken elhangzottak? — Elsősorban bérezési problémákról, lakásgondokról és a pályakezdés nehézségeiről szóltak a fiatalok. Újabb igények érkeztek a munkahelyi kulturálódási le-* hetőségek bővítésére, a továbbtanulási adottságok fejlesztésére. — Milyen szerepet kapnak a fiatalok az állami, a társadalmi szervezetek apparátusában? — Az országgyűlésnek jelenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanácstagok között a 30 éven aluliak aránya 15 százalék. A szakszervezeti tisztségviselők közel 30 százaléka fiatal. — Mivel viszonozzák a fiatalok a velük való gondoskodást, törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több, mint 20 millió munkaórát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában. M. M. A vásárosnaményi forgácslapgyár 1969—70-ben készült el, a svéd Fjellman cég által szállított berendezésekkel 22 ezer köbméter forgácslap gyártására készültek fel. Az eredeti tervek szerint a forgácslapból tűzött almásládát kívántak gyártani, azonban a gyártáshoz szükséges ragasztó- és keverékanyagok miatt alma szállítására nem feleltek meg az így készített ládák. Láda helyett forgácslap Ezért a bútor- és építőiparban jól hasznosítható 19 milliméter vastag forgácslapok gyártására tértek át. Azonban az akkori termelés nagysága nem tette lehetővé a gazdaságos munkát. A gyárat 1972-ben vette át az ÉRDÉRT, amely tízmilliós beruházással évi 30 ezer köbméterrel növelte a termelési kapacitást. Ezt követte az 1974-es döntés, amely szerint további százezer köbméterrel bővítik a termelést. Versenytárgyalás után 1974 végén kötötték meg a finn RAU-TE céggel a 6,5 millió dollár értékű import kereskedelmi szerződést. Az ÉRDÉRT a hitelszerződések alapján forgácslapexporttal két és fél év alatt fizeti vissza a devizát, míg az építkezésre felvett bankhitelt tíz év alatt téríti meg. Alapanyag a bútorgyárnak A terveket 1975-től szállították, az építkezés, az új gépek alapjainak készítése 1975 augusztusában kezdődött meg. Nem egészen két év alatt fejeződött be az építés, a gépek és berendezések szerelése. A forgácslapgyártás gazdaságosságát elősegíti, hogy olyan alapanyagot használ fel, amelyet más, ipari célra nem lehet alkalmazni. Az alapanyag legnagyobb része a Szovjetunióból érkező fenyő gömbfa feldolgozásakor az ÉRDÉRT telepein keletkező hulladékból kerül ki, mellette a Tiszántúlon kitermelésre kerülő, cellulóz gyártására nem alkalmas nyárfát használják. A gyárban 19 milliméter vastag, bútor- és építőipari alkalmazásra kész forgácslapokat gyártanak. Az új gépsor kitűnik méreteivel, 16 méter hosszú lapok előállítására képes. A szomszédos mátészalkai Szatmár Bútorgyárnak méretre vágott forgácslapokat küldenek. A rekonstrukcióval több új műszaki megoldást is megvalósítottak. A megnövekedett szállító- és tárolótéren daruk segítik a munkát. Az alapanyag szárításánál áttértek a gáztüzelésű kazánokra. Ehhez a Testvériség gázvezetékről leágazást építettek, s megteremtették Vásárosna- mény gázellátásának a feltételeit is. Évi 130 ezer köbméter A beruházásban részt vevő kivitelezők összehangolt munkával segíte tték elő a mielőbbi üzembe helyezést. A csarnok bővítését a KEMÉV végezte el, a szereléseknél több vállalat működött közre. Mellettük a gyáregység mintegy 600 dolgozója is derekasan kivette a részét a munkából, 70 millió forint értékű szerelést végezve. Az üzembe helyezés előtt pedig kommunista műszakok szervezésével teremtették meg a biztonságos munkavégzés feltételeit, hozták rendbe a gyár környékét. A munkában különösen a szocialista brigádok tagjai jeleskedtek. A ma üzembe helyezendő forgácslapgyárral a megye egyik legnagyobb faipari beruházása készült el. Az ÉRDÉRT arra törekszik, hogy minél előbb elérjék a tervezett 130 ezer köbméteres kapacitást. Ehhez három műszakos termeléssel dolgoznak. A minőség pedig lehetővé teszi, hogy fokozzák az exportot. L. B. ÉPSZER: Lakásépítés városainkban Jelentős lakásépítkezést végez az év második felében is a Szaboics-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. Nyíregyházán, a lakásszövetkezetnek a Kert közben 80 lakást úgy készítenek el, hogy novemberben sor kerül a műszaki átadásra, s a lakók a karácsonyt már új otthonban ünnepelhetik. Kisvárdán is jól haladnak a 42 lakásos tömb építésével, amelyet alagútzsalus eljárással készítenek. Ezeket október— november hónapokban adják át. A megyeszékhelyen, az Északi nagykörúton 4x28 lakás építését kezdik meg a második félévben az Ószőlő utca térségében, amelyeknek az átadására 1978 második és harmadik negyedévében kerül sor. Ezek a lakások is alagútzsalus eljárással épülnek a körút déli oldalán, s velük szembe a SZÁÉV épít másfajta eljárással, házgyári lakásokat, s így nem lesz egyhangú a városkép. Első ízben épít lakásokat ebben az ötéves tervben az ÉPSZER Vállalat Mátészalkán. A belvárosban, a 49-es országút mellett épülő 200 lakást a magas talajvíz miatt cölöpökre építik, s az átadásukra 1980-ban kerül sor. A 700 milliós beruházással az alapanyaggyártó faipar V. ötéves tervének legnagyobb létesítménye készült el. A meglévő, évi 30 ezer köbméter forgácslapot előállító üzem az új gépsorok üzembe helyezése után évi 130 ezer köbméter forgácslap előállítására képes. Közvetlenül vagonba rakják az elkészült forgácslapot. Háttérben a szárító berendezések és az üzemi épület. A finn gépsor folyamatos forgácslapgyártást tesz lehetővé. A kész forgácslap a hőprés alól a képen látható csillagfordító berendezésre kerül. Szocialista brigádértekezlet A megyei élelmiszeripari vállalatok közül elsőnek a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat tartott augusztus 16-án kibővített szocialista brigádértekezletet, melyen részt vett Medve János, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára, a vállalat gazdasági vezetői, brigádvezetők és a kiváló munkát végzett fizikai dolgozók. A tanácskozáson a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett munkaversenyvállalások első félévi teljesítéséről adtak számot. A vállalat dolgozói a termelési értéket 49,9, az értékesítési tervet 64,4, a társadalmi munkavállalásokat 52,4 százalékra teljesítették. A 36 szocialista brigád pótvállalásokat tett az év hátralevő részére.
