Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-18 / 194. szám

1977. augusztus 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 I Bélyeg- j 1 gyűjtés 2 zánci kódex festményén Nagy Sándor éppen jóslatot hallgat — ez a hatodik bélyeg rajza. A befejező címlet perzsa miniatu- ra alapján a király halálának szomorú pillanatát jeleníti meg. Tisza-kutatás BERLIN A Magyar Posta augusztusban három darab 3 forint névérté­kű, szelvényes bélyeggel em­lékezik meg a berlini Socí'ilex kiállításról. Cziglényi Adám grafikusművész tervrajza alap­ján az új magyar bélyegen az NDK postájának a geofizikai évre kiadott bélyegét látjuk vi­szont, amely az első szputnyi- kot ábrázolja. Ezzel jubileumot köszöntünk, hiszen az első űr­szerkezetet 20 éve, 1957. októ­ber 4-én bocsátották útjára. A szelvény a kiállítás emblémáját ábrázolja. A baráti országok fi- latelistáinak mostani, berlini ta­lálkozója a hetedik. A szocialis­ta országok gyűjtői először 1963- ban, a budapesti Madách Szín­házban tartottak közös kiállí­tást. NAGY SÁNDOR Július 13-án volt 2300 éve, hogy meghalt Nagy Sándor. Je­lentőségét bizonyítja, hogy ilyen hosszú idő után is emlé­keznek reá, a görög posta pél­dául hét bélyeget szentel kul­turális hatásának bemutatásá­ra. Nagy Sándor ie. 356-ban született, mint a makedónok ki­rálya hatalma alá hajtotta a Görögországtól Indiáig tartó fél világot. A népeket azonban lel­kileg nem igázta le, hanem a történelemben eddig (és talán azóta is) egyedülálló módon elfogadta ismereteiket, szoká­saikat, de bőven juttatott a ma­gával hozott hellén kultúrából. Városokat alapított, államnyel­vet igyekezett bevezetni, alatt­valóit egyenlőnek tekintette és a különböző nemzetiségüeket házasság útján békítette össze. Birodalma halála után összeom. lőtt, de kulturális tevékenysége évezredekig hatott; a hellenisz­tikus műveltség általa terjedt el Keleten. A kultúra cseréjére utal az új sorozat is, hiszen minden címlet különböző népek Nagy Sándort megörökítő mű­alkotását idézi fel. Az első címlet római fémpénz ábrája alapján az alexandriai világí­tótornyot ábrázolja. Második­ként Rafíaello festményének reprodukciója a királyt Homé­rosz műveivel tárja elénk. A tenger mélyének kutatásaival is foglalkozott Nagy Sándor — ezt a harmadik bélyegre került fla- mand miniatura bizonyítja. In­diai festett tányér az uralkodót az élet vizének keresése közben állítja elénk. Az ötödik bélye­gen a koptok művészi szőnye­gét látjuk; a király lovagol. Bi­Egy holland építész „hadat üzent” a függőleges falaknak, amikor a képen látható mó­don tervezett meg egy lakó­házat. A különös építmény­ben a három lakószinten ösz- szesen 105 négyzetméternyi lakótér van, s ehhez járul még az alagsorban rendelke­zésre álló terület. A kocka al­só részében, ahol a csúcsból a lapok szétágaznak, úgy érez­hetik magukat a lakók, mint egy tölcsérben; egészent föint pedig sátorszerű a tetőzet. A lakókocka egy üreges vasbetonoszlopon áll, ebbe építették be a lépcsőfeljárót. Aki ezen felmegy, az alsó la­kószintre lép be, amely egy viharba került hajó benyo­mását kelti; a falak és az ab­lakok ugyanis felfelé kiszéle- 6edően ferdék. Ezzel szemben a két felső szint befelé hajló falfelületeivel inkább padlás­térlakásokra hasonlít. Csak a zuhanyozó — mely a beépí­tett konyhával együtt a ház tengelyében, a vizesblokk két oldalán foglal helyet — ma­radt függőleges falú ebben a modern „elvarázsolt kastély­ban”. Az ég felé nyíló abla­kon, felső szinteken, a hat­szögletű alaprajz következté­ben sok erkély és fülke adó­dik. A lakókocka felső csú­csában lévő kis helyiség „duzzogónak” éppúgy elkép­zelhető, mint kis barkácsmű- helynek, „lombkunyhónak”, vagy csillagnézőnek. A csúcsára állított lakókoc­ka ötlete egy azok közül, amelyek gyökeresen szakíta­ni akarnak a hagyományok­kal. Több évvel ezelőtt már gyorsan múló szenzációt kel­tett a gömbház terve. Kide­rült róla, hogy nem több ér­dekességnél, egyszerűen játék a formákkal. Maradandóan tartós sikerre majd egy olyan megoldás számíthat, ami tö­meggyártásra alkalmas, prak­tikus, olcsó és tetszetős lesz. Az időnként felbukkanó épí­tészeti furcsaságok — amilyen ez az „élőfa-ház” is — a fel­sorolt követelmények közül csak egynek-egynek felelnek meg. „Barackszőrözés" Kimentek a divatból az úgy­nevezett szőrös őszibarackok. Va­lamikor ezeket is szívesen fo­gyasztottuk nemcsak mi, hanem a külföldiek is. Angliába úgy szállították, hogy előbb darabon- kint finom kefével végigsimogat­ták, dörzsölve koptatták le róluk az apró „szőröket”, hogy sima legyen a gyümölcsök bőre. Ma már mindez feledésbe ment, hi­szen a korszerű fajták simák, fé­nyesek, ragyogóan színesek. Még­is a tőkés piac országainak cé­gei között vannak olyanok, ame­lyek különleges kívánságokkal hozakodnak elő, argó kifejezéssel élve „szőröznek” a vásárlásnál, szőrszálhasogató módon bibélőd- nek az elbírálásnál. Az egyik külföldi konzervgyáros megbí­zottja már évek óta befőttes üveggel érkezik egyik felvásárló telepünkre. Csak kemény húsú, nagy gyümölcsű fajtát vesz. Nem mindegy ám neki, hogy milyen nagy a gyümölcs. Nem felel meg a túlzott méretű, és a kicsi sem. Hozzáértő műgonddal kettévágja a felkínált barackokat. Mivel sok­szor járt hazánkban, talán isme­ri a nótát, amely szerint kétfelé kell vágni, úgy kell megpróbál­ni. . . Csak azokat a gyümölcsö­ket fogadja el, amelyek félbevág­va úgy férnek bele a speciális mérettű befőttes üvegekbe, hogy azt tökéletesen kitöltik. A „sző­röző” kereskedő bizonyára így akarja vevőinek garantálni az üvegek címkéjén feltüntetett gyü­mölcs mennyiségét, súlyát. Te­hát csak pontosan egyforma nagyságú barackok kerülhetnek ki az osztályozok keze alól. A túl­zott precizitáson titokban moso­lyognak a válogatók, közben kel­lő udvariassággal mondják: ahogy a kedves vevő parancsol­ja. A banán útja a boltig A világ sok országában ismét divatba jött a kerékpáron való közlekedés. Nem pusztán azért, mert a nagyvárosokban köny- nyebb vele mozogni, parkolni, s nincs szüksége üzemanyagra, ha­nem, mert olyan egészséges test­mozgáshoz juttatja az embert, amelytől az autó megfosztotta. Vannak hagyományosan ..kerék­pározó országok" — Franciaor­szág, Japán, Hollandia —, ahol a fiatalok most tömegesen barát­koznak apáik egykori közlekedé­si eszközével. A 70-es évek nagy kerékpárkon- juktúrája mindenkit meglepett, főleg a kerékpárgyárosokat. A világtermelés az 1960. évi 22 mil­lióról, napjainkban évi 40 millió darabra növekedett. Az USA-ban évente körülbelül 15 millió bi­cikli talál vevőre, s az igényeket már csak jelentős importtal tud­ják kielégíteni. Pedig valamikor évi 6,5 millió darabbal az USA volt a világ legnagyobb kerékpár- előállítója. Annak ellenére, hogy a termelést azóta mintegy 20" u­kal fokozta, úgy néz ki, hogy Ja­pán megelőzte, több, mint 8 mil­lió kerékpárt állítva elő évente. A távol-keleti országban nagyon komolyan veszik e közlekedési eszköz elterjesztését. Rendszere­sen 10 millióan-járnak két keré­ken Japánban és csupán Tokió­ban körülbelül 1500 kilométernyi külön utat terveznek a közeljö­vőben a kerékpározók számára. Ezek az utak elsősorban a nagy pályaudvarokat kötik majd ösz- sze a városközponttal. így a vi­dékről bejárók az állomáson őr­zött kerékpárjukon folytathatják az útjukat. A „bicikli" reneszánszától a gépkocsiforgalom ritkulását, a levegőszennyeződés aggasztó helyzetének javulását is várják. Legnagyobb jövőjük az össze­csukható vagy könnyen szétsze­relhető kerékpároknak van (ilye­nek láthatók a képen), amelyek kis helyen elférnek, akár az autó csomagtartójában is, és könnyű felvinni őket az emeletre. Százötven ember munkáját végzi el a képen látható gyümölcs­szüretelő gép. Az ügyes szerkezetet, mely a Balkán—5 nevet kapta, plovdivi bolgár kutatók egy csoportja tervezte meg. (Fotó — BTA — MTI — KS) A Magyar Tudományos Akadémia mintegy 50 tagú kutató csoportja a Kiskörei Vízlépcső térségében, a Mártély—Sasér tájvédelmi körzetben, valamint a lakiteleki holtágban végez kutatásokat. A Tisza-kutatás részben a holtág, részben a kör­nyező erdők zoológiái, hidrobiológiái és botanikus feltárására irányul. Későbbi feladata pedig a terület tájrekonstrukciójá­nak elősegítése lesz. Képünkön: korszerű fénymikroszkóppal is vizsgálják a Tisza vizét. (MTI fotó) Egyre népszerűbb és kere­settebb nálunk is a déli gyü­mölcsök közé sorolt banán, amely valójában nem is déli gyümölcs, hanem egzotikus gyümölcs. Kellemes, jellegze­tes ízű, illatú, nagy a cukor- tartalma, tehát hizlal. A nemzetközi kereskede­lemben pontos szabályok rög­zítik a banánszállítás módo­Hozzánk főként Ecuadorból érkezik az ízletes gyümölcs. A szüret hosszú hónapokig tartó ideje alatt minden hé­ten megérkezik Európába, Hamburgba a „banánhajó”, ahonnan hűtőkamionok vi­szik a gyümölcsöt szerte Eu­rópába. Mielőtt a raktárakból az üzletekbe szállítanánk, 5—6 napig utóérlelik. Ekkor még nagyobb nedvességtartalmú, 21—22 Celsius-fokos környe­zetben tartják, ahol a gyü­mölcs fokozatosan megsárgul, beérik. Egyes banánfajták csak etiléngáz tartalmú leve­gőben érlelhetők. A tárolásra és az érlelésre is alkalmas banán raktárak egész hálózatát építették ki hazánkban. Képünkön: szüre­telik a banánt. Kerékpárreneszánsz zatait, speciális kondicionált térben is legfeljebb húsz na­pig hajózhat, kirakodáskor pedig azonnal hűtőházba kell vinni. A banánültetvények nem lehetnek 100—150 kilo­méternél távolabb a berakó kikötőtől, mert a gyümölcs nem tűri a közúti szállítás vi­szontagságait, a rázódást. Pe­dig akkor szedik le a fáról, amikor még zöld, s csak 75— 80 százalékban érett. A banán rosszul tűri a hőingadozást is. Már plusz 12 Celsius-fok alatt „megfagy” (ezért nem szabad betenni a hűtőszek­rény felső polcaira), 22 Celsi- us-fok felett pedig valósággal „megfő”. A tengeri és száraz­földi szállítás és a raktározás során 12—14 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják. Host vessük a kelkáposztát Most vessük az áttelelő kel­káposztát hidegágyba, gondos talajelőkészítés esetén négyzet- méterenként 2,5 g a magszük- iséglet. Házi kertekben legkedveltebb a „Mohácsi áttelelő” fajta. Ala­csony növésű, rövid külső tor- zsájú fajta. A külső levelek szá­ma kevés, s ezek kicsinyek, közepesen fodrozottak, kékes­zöld színűek. A fej kicsi, kerek, sötétzöld, gyenge levélerezetű. Belső torzsája vékony, 6—7 cm hosszú. A termés átlagos tiszta súlya 45%. Korai érésű fajta. Mind a magvetés, mind a pa­lánták igen gondos víz- és táp­anyagellátást igényelnek. Az öntözést meghálálja, a tenyész- időben 2—3 igen alapos öntözést igényel, 30—40 mm vízmennyi­séggel. A kelkáposzta-palántáinkat a leggondosabb ápolás mellett is megtámadhatják a tavaszi ká­posztalégy (Phorbia brassicae) nyűvei. A lárva orsószerű, ki­fejlett állapotban a 8 mm-t is eléri. Csontfehér színű, testének utolsó szelvényén jellegzetes húscsapocskák és szemölcsök vannak. A nyű h gyökereken, illetve a gyökerekben károsít. A palán­ták a lárva károsítása nyojnán vontatottan fejlődnek, a levél­kék ólomfényűvé változnak. A károsított növények lankadnak, elsorvadnak, könnyen kihúzha­tok a talajból. A gyökereken jól láthatók a nyüvek károsítá­sának nyomai. A súlyosabban sérült gyökerek idő előtt elhal­nak. A tavaszi káposztalégynek évente három nemzedéke fej­lődik: egy tavaszi, egy nyári, majd szeptemberben egy őszi. Elszaporodását nagymérték­ben elősegíti a hűvös tavaszi időjárás után beköszöntő nyári meleg és a rendszertelen, túl­méretezett öntözés. Ha szakszerűen végezzük az öntözést, vagy ha az öntözővíz­hez lombtrágyákat — Plantánt, vagy Wuxált — adunk, úgy a károkat lényegesen mérsékel­hetjük, a megtámadott növé­nyeket megmenthetjük. A talaj fertőtlenítő szerek kö­zül a káposztalégy és a talajla­kó kártevők ellen jó hatású ké­szítmény a Basudin 5 G 5—7 g m2 adagolásával, vetés előtt, majd kelés után — bíztató ered­ményeket érhetünk el. A Basu­din 5 G-t a kiszórás után seké­lyen be kell munkálni, majd be kell öntözni. Széles Csaba, mg. főiskola. Nyíregyháza Gyümölcsszüret géppel Lakókockák ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents