Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 18. Külpolitikai kommentárunk Jelentés az elnöknek T ulajdonképpen tanulságos lesz az a jelentés, amelyet Todman amerikaközi ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes latin-amerikai útjáról készít majd Carter elnöknek. Négy latin-amerikai országban: Chilében, Argentínában, Uruguayban és Pa- raguayban tanulmányozza Todman az emberi jogok állását. Mi tagadás, kíváncsi lenne az ember például arra, hogy a monoklis tábornok, a kifogástalan modorú Pinochet miként festette fehérre a feketét. Más szóval: említést tett-e a börtönökben és a koncentrációs táborokban máig is ezrével sínylődő hazafiakról, a fasiszta puccs óta egyfolytában tartó elhurcolásokról, az ismeretlen sorsú politikai foglyokról? Meglehet, beérte azzal, hogy Washington megnyugtatására feloszlatta a hírhedt, náci módra szervezett titkosrendőrséget, a DINA-t, de azt már szemérmesen elhallgatta, hogy szemfényvesztő intézkedésével egyidejűleg életre hívták az úgynevezett „információs központot”, amely nemcsak a volt titkosrendőröket, hanem szervezetük hatáskörét is örökölte. Talán éppen Todman Buenos Aires-i sajtókonferenciájával egyidőben lőttek agyon két gerillának mondott fiatalembert a főváros közelében, amiről persze a külügyminiszter-helyettest aligha tájékoztatták. Azt viszont látnia kellett, hogy az utcán legalább száz asszony zokog, s mindenáron találkozni szeretne vele. Talán fölösleges is mondani: Todman-nek erre a találkozóra nem futotta idejéből. Pedig tanulságos lett volna a beszélgetés: valamennyi asszony nyomtalanul eltűnt hozzátartozóját siratta. Félő, hogy róluk éppúgy nem esik majd szó a jelentésben. Gy. D. Ifjúsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) — Jelentjük pártunknak, népünknek, ifjú társainknak, a KISZ tagságának, hogy küldöttségünk valamennyi tagja a munkában, a tanulásban és a haza védelmére való felkészülésben tanúsított példás helytállással, a közösségért végzett munkájával érdemelte ki a részvétei jogát. A szocialista munkaverseny élenjárói, a tanulmányi versenyek helyezettjei, néphadseregünk kiváló katonái, jeles fiatal művészek, élsportolók, és olimpiai bajnokok, kiváló KlSZ-aktivis- ták küldöttségünk tagjai. Ök kapják feladatul, hogy vigyék magukkal népünk és ifjúságunk meleg, testvéri jókívánságait a Szovjetunió népeinek és fiatalságának. Meggyőződésünk, hogy a magyar ifjúság méltó képviselői kelnek útra. Ezért azt reméljük, küldöttségünk egyetértésre és támogatásra talál népünk és ifjúságunk körében. Ezt követően a KISZ KB első titkára köszöntötte a delegációval utazó fesztiváli díszvendégeket, akik jelenlétükkel is bizonyítják, hogy Magyarországon, népünk minden generációja, a kommunisták három nemzedéke jó egyetértésben, egymást segítve, támogatva munkálkodik pártunk politikájának valóra váltásán. A fesztivál programjáról szólva elmondotta: — A fesztivál fórumán helyet kap a komoly szó, a társadalom előtt álló teendők boncolgatása. De helye lesz a dalnak, a táncnak, a vidám szórakozásnak is. A leningrá- di konferencia tanácskozásain szovjet barátainkkal együtt keressük majd országaink előrehaladásának és a további közös feladatoknak a formáit. Megvitatjuk gazdasági, ideológiai, kulturális és nemzetközi tevékenységünk tapasztalatait, a tömegsport és a turizmus fejlesztésének lehetőségeit és módszereit. Különféle rendezvényeken kifejezésre juttatjuk népeink és ifjúságunk internacionalista szolidaritását a világ haladó erőinek harcával. Fiatal szakmunkásaink vetélkedőkön mérik össze tudásukat, köz tűk a kohászat, a gépkocsivezetés mesterei, a fodrászat és nem utolsósorban a magyar konyha ifjú művészei is. — Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a második szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál központi eseményeinek — alig két hónappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtt — éppen a forradalom városa, Leningrad ad otthont. Felkészültünk arra, hogy a Nagy Október és a Magyar Tanács- köztársaság. mai örökösei együtt tisztelegjenek Lenin emléke előtt, a világ első győztes szocialista forradalmát megvívó munkások, parasztok, katonák és a harcaikból részt vállaló magyar internacionalisták emléke előtt, ök vetették meg a magyar—szovjet barátság megingathatatlan alapját, amely tovább erősödött a hitleri fasizmus felett aratott történel- ni győzelemmel, hazánk felszabadításával. E barátság azóta is mélyül és gyarapszik a közös cél, a szocializmus, a kommunizmus eléréséért folytatott harcban és munkában. — ígérjük, hogy méltók leszünk a bizalomra, s mindent megteszünk a történelmi magyar—szovjet barátság ápolásáért — mondotta befejezésül Maróthy László. Az ünnepi nagygyűlés a DlVSZ-induló hangjaival fejeződött be. A II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválon részt vevő magyar delegáció szerdán éjszaka különvonaton elutazott a Szovjetunióba. Phenjanban megkezdődlek a magyar-koreai tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában megkezdte hivatalos tárgyalásait vendéglátójával, Ho Dam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszterrel. A két és félórás eszmecserén elsőként Púja Frigyes adott áttekintést a magyarországi szocialista építés tapasztalatairól és problémáiról, majd a felek megbeszélést folytattak a nemzetközi politika, a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdéséről. Az első tárgyalási forduló után a magyar diplomácia vezetője — vendéglátói meghívá sára — látogatást tett a Koreai Munkapárt főtitkárának, a KNDK elnökének, Kim ír Szénnek a szülőhelyén. Ugyancsak szerdán Púja Frigyes felkereste a phenja- ni központi ipari és mező- gazdasági kiállítást, amely reprezentatív bemutatója mindannak, amit a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a népgazdaság fejlesztésében elért. A magyar külügyminiszter elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Púja Frigyes és kísérete szerdán a phenjani Nagy színházban megtekintette „A hajnalfény a Tumang folyó fölött” című forradalmi operát. A csütörtöki napot a tervek szerint Púja Frigyes a Japán-tenger partján fekvő Vonszan kikötővárosban tölti és előre láthatólag pénteken délelőtt tér vissza Phen janba. York-i levelünk A testvérországok életéből SZOVJETUNIÓ: Új emlékművek a 60. évfordulóra Lev Kerbel, Lenin-díjas szovjet szobrászművész számos jelentős, monumentális szobor alkotója; művészetében jelentős helyet foglal el az Októberi Szocialista Forradalom témája, a proletáriá- tus vezéralakjai. Marx emlékművét Moszkvában és az NDK-beli Karl-Marx-Stadt- ban állították fel. Több Le- nin-emlékművet készített, amelyek a Szovjetunió különböző városaiba, többek között Kemerovóba, Poltavába, Szmolenszkbe kerültek. Mint a legtöbb alkotót, őt is vonzzák az erőteljes személyiségek, a bátor, határozott jellemek. Több szoborportrét készített a Nagy Honvédő Háború hőseiről is, volt ezredtársairól. — Milyen műveken dolgozik jelenleg a forradalom 60. évfordulójára készülve? — A szovjethatalom 60. évfordulójára készülő munkáimra is ugyanaz a szemlélet és témaválasztás jellemző — mondotta a Lenin-díjas művész az APN hírügynökség tudósítójának. — Kaluga város 600. évfordulójára egy monumentális, történelmi szoborcsoportot készítek, amelyben a szovjet nép hősies küzdelmét szeretném kifejezni. A kompozíció központi része egy „kozmikus motívum” lesz, hiszen Kalugá- ban élt és dolgozott Ciol- kovszkij, a repülés és űrkutatás úttörő tudósa. Egy másik művemet Ogyesszának, a hős városnak készítem. Örök emléket állít Ogyessza védőinek. A közeljövőben elkészül a Nagy Októberi Forradalom győzelmére emlékeztető szoborkompozícióm, amelyet Moszkvában az Október téren állítanak fel. Befejezés előtt áll az a Lenin-emlékmű is, amelyet Birobidzsánnak, a Zsidó Autonóm Terület fővárosának készítek. A monumentális szobrászatnak a szocialista művészetben, a társadalom életében elfoglalt szerepéről Lev Kerbel így vélekedik: — A forradalom győzelmét követő évben. 1918-ban én is — más művészekkel együtt elfogadtam a monumentalitás, mint művészi propaganda lenini elvét. Lenin bölcs előrelátással, hatalmas lehetőségeket fedezett fel ebben a formában a kommunizmus eszméinek hirdetésére. A forradalom harcosainak, a Szovjetunió hőseinek, kiemelkedő, jeles kortársainknak megörökítésével olyan példaképeket ábrázolunk, akik rendkívüliek számunkra, s ezt a monumentalitással is igyekszünk megragadni. Ugyanakkor, a monumentális szobrászat jelentős szerepet kap a városépítészetben is. Segítségével egy-egy tér kialakításakor dekorativitást, harmóniát, humanitást kölcsönözhetünk még ott is, ahol a legracionálisabb építészet uralkodik. A típustervek alapján épült hatalmas lakótömbök esetében pedig ez a fajta szobrászat szinte elengedhetetlen. — Személy szerint nagyon büszke vagyok arra — mondja Lev Kerbel —, hogy olyan társadalomban élhetek, amely minden lehetőséget biztosít számomra az alkotáshoz, s ahhoz, hogy mindig önmagamat adjam. A művészetben rendkívül nagy az alkotó felelőssége. Mit szolgál, kinek szól egy-egy műve? A feleletet mindig a művésznek az adott társadalomban elfoglalt helye, az elkötelezettsége adja meg. A szocialista művészet feladata, hogy nevelje az embert. Ez pedig nagyszerű küldetés, amelynek én is elkötelezettje vagyok... Valerij Szánkóv NDK: Évente hatezer új könyv Csaknem húsz esztendeje már, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban rendszeresen megrendezik a könyv hetét. Ez nem csupán a szépirodalom ünnepe, az alkalomra gazdag választékban jelennek meg a szakkönyvek is. Az NDK a könyvkiadást tekintve a világ élvonalában halad: 1966-ban például 5310 könyv jelent meg a különféle kiadók gondozásában, összesen 105 millió példányszámban. A kiadott művek közül 944 szép- irodalmi, 504 műszaki, 467 pedig gyermek- és ifjúsági könyv volt. Tavaly már 6000 könyveim jelezte a könyvkiadás fejlődését, az összpél- dányszám pedig 145 millióra emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ország minden polgárára 8—9 könyv jutott. Jelentős az NDK kiadóvállalatainak nemzetközi együttműködése is. 60 külföldi kiadóval több mint 250 közös kiadványt tettek közzé az elmúlt esztendőben. A berlini „Nép és Világ” kiadó például „A győzelem könyvtára” sorozatban hat szocialista országgal együttműködve adja ki a Nagy Honvédő Háború történetével foglalkozó regényeket. A Henschel-kiadó eredményes kapcsolatokat épített ki a magyar Corvinával, valamint a lengyel Arka- dyval. A közös művészettörténeti sorozatban eddig többek közt Dürer-, Watteau-, Van Gogh-, Munkácsy- és Murillo-kötetek jelentek meg. A gyermekkönyvkiadó a havannai, a stockholmi, a de- venteri és a hamburgi kiadókkal működik együtt. A lipcsei szakkönyvkiadó moszkvai, budapesti, pozsonyi és szófiai kiadókkal kooperál. A bűnözés háttere A New York-i áramszünet alatt lezajlott tömegméretű rablással, a bombarobbantásokkal és a Son of Sam gyilkosságsorozatával kapcsolatban önkéntelenül vetődik fel a kérdés; mi az oka, hogy New Yorkot állandóan a terror légköre uralja, hogy napirenden vannak a rablások, a gyilkosságok, a terrorakciók? E kérdésekre válaszolva igen sokfajta magyarázat hangzott el az utóbbi időben. Ezek többségének közös vonása, hogy a város egyik legsúlyosabb társadalmi problémájában, nevezetesen a fiatalok igen nagy arányú munkanélküliségében, kilátástalan jövőjük miatti elkeseredésben látják a bűnözésnek, a villany nélkül maradt világváros kirablásának alapvető okát is. Az augusztus elején közzétett hivatalos statisztika szerint a 16 és 19 év közötti fiataloknak — országos átlagban — 16,1 százaléka munkanélküli, ezen belül a néger fiatalok között 40,7 százalékos a munkanélküliség. Ezt tovább bontva New Yorkra megállapítják, hogy a fekete fiatalok között 66,3 százalékos a munka- nélküliség, a város egyes részein pedig — a gettóban — eléri a 86 százalékot! Egy kommentátor ezek alapján megállapította, örüljön New York, hogy a munka- nélküli fiatalok sok százezres tömegéből csak negyvenezren kezdtek rabolni és fosztogatni azon a sötét éjszakán. Az említett második esetért, az épületek robbantásáért és az újabb robbantásokkal való fenyegetésért egy „Puerto Rico-i fegyveres felszabadítási csoport” vállalta a felelősséget — mint azt a rendőrség közölte. (Ez utóbbit alá kell húzni, mert a múltban sok eset volt rá — mint azt a kongresszusi vizsgálatok bizonyítják —, hogy a rendőrség, az FBI és a Cl A terrorakcióit azoknak a csoportoknak tulajdonították, amelyeket éppen meg akartak semmisíteni, de hogy azt a közvéleménnyel elfogadtathassák, a „nyakukba kellett varrni” valamit). Ismeretes, hogy Puerto Rico kis Karib- tengeri szigetország, amelyet az Egyesült Államok új szövetségi államként akar bekebelezni a Puerto Rico-i lakosság nagy többségének akarata ellenére. Lehetséges, hogy ténylegesen elkeseredett Puerto Rico-i hazafiak robbantgattak, de az is, hogy a régi rendőri reflexek szerint a régi módszereket alkalmazták a bekebelezés előkészítéséhez szükséges „temetői egyetértés” megteremtéséhez. A harmadik eset, a gyilkosságsorozat hátterére találóan mutat rá a gyilkos maga választotta név: Son of Sam, Amerika fia. A Son of Sam-okat az erőszakra épült amerikai társadalom termeli ki és élteti. A Son of Sam-ok ugyanis zsebükben fegyverrel járhatnak, kelhetnek. Ezt a törvény biztosítja valamennyi amerikai állampolgár számára. S ezt a törvényt, ami miatt évente tízezrek esnek áldozatul, a fegyvergyárak nem hagyják eltörölni. Európai ember számára megdöbbentő, hogy a gyilkosságsorozat nyomán egyetlen felelős amerikai vezető nem vetette fel, hogy a tragédiasorozat felszámolását az alapoknál kellene kezdeni: betiltani minden fegyver- viselést. New Yorkban a most folyó polgármesteri választást megelőző kampányban hat jelölt egymással versengve ígérgeti, ha ő lesz a polgármester, majd rendet csinál. Abrahám Beam ezt úgy módosítja, hogyha újraválasztják, majd megmutatja, hogyan kell átalakítani a terror városát a béke városivá. De ha eddig nem sikerült neki, újabb négy év alatt se érne el jobb eredményt a bűnözés megfékezésében. Saját politikai esélyeik növelésére ígérgetnek fűt, fát, de a fegyverek betiltását egyikőjük sem tűzte programjára. wgy New York, a fények és a reklámok világvá- [ rosa, a világ pénzügyi és kereskedelmi központja, ez a bonyolult emberdzsungel továbbra is a bűnözés, az embervadászatok, a rémület és a terror városa marad. New York, 1977. augusztus DCaaáíj Chilian Megszökött Herbert Happier Megszökött egy római rabkórházból Herbert Kappler életfogytiglani bOrtOnbüntetésre ítélt náci háborús bűnös. Kappler 1944-ben az örök Város Gestapo-főnökeként kivégeztetett 335 olasz polgári- személyt. A szökés felfedezése után a „Vörös Hajnal" nevű nyugatnémet anarchista szervezet magára vállalta a tett elkövetését. A képen: Róma lakói tüntetnek a kórház bejáratánál — jobboldalt — Kappler SS-ez- redes.
