Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 10. GUSZEVI GONDOK „Átmeneti” lakótelep? Guszevi „üzletsor” Duda Gyuri elindul Mit ígér az „uborkaszezon”? Nyári kulturális körkép Nyírbátor Laktanya helyén barátságosnak, csendesnek látszó lakások. A hatalmas fák, a tágas terek láttán azt hiheti az idegen, hogy öröm itt lakni — a nyíregyházi Guszev-lakó- telepen. Sziics Elek, a helyi pártalapszervezet és a HNF vezetőségi tagja: — Az egyik kátyúban teljesen oldalra billent a sörös autó és két láda sör összetört. A közelmúltban társadalmi összefogással törmeléket szállítottunk ide, de még mindig sok a buktató... Üres hűtőpult Akadozik az ellátás, nem a legszilárdabb a közbiztonság, kisebb szeszháború folyik, a telepekről, külterületekről ide költöztetett cigány családok egy része nem tud beilleszkedni. A legtöbben tudják, hogy csak átmenetileg laknak itt, de azt senki sem tudja: meddig tart az átmenet. A központi helyen hosszú „üzeletsor”. A középső ajtón az ÉKV vegyesboltjába jutunk. Az alapvető élelmiszerek nem hiányoznak. Egy elkerített részben hús, sertésmáj és turistaszalámi van bőven. Két hosszú polcon sok-sok üvegben szesz. Az egyik hűtő viszont üres. Török Andrásné, a bolt helyettes vezetője: — Baromfit tárolnánk a pultban, de hiába rendelünk hetente két és fél mázsát, nem kapunk csak 50—60 kilót. Aprólékot csak elvétve hoznak, pedig kellene a kispénzűéinek. Olcsó kolbász is ritkán jön. A kenyér- és tejellátásra nem panaszkodunk. A zöldségbolt vezetője, Magéra Istvánná: — Ha rendelek 150 kiló uborkát, vagy paprikát, kapok helyette 70 kilót. Azt is kissé megkésve. A járat hozzám rendszerint délelőtt 11 óra körül érkezik. A békés presszóban fagyiznak, söröznek. Seres Gábor- né, a szórakozóhely vezetője: — Képzeljék el, a városi tanács rendelete alapján kivonták a szesz árusítását. Arra hivatkoztak, hogy a szomszédos iskola gyerekei rossz dolgokat látnak... Látnak azt másutt is. Ha nálam nem ihatnak, elmennek a közeli „Kis mozdonyba” és az még rosszabb lesz. A döntést a vendéglátó vállalat megfellebbezte... Fiatalember lép hozzánk, bemutatkozik: — Jabonkai Árpád vagyok. Nagyobb gond, hogy a boltban néha petyhedt kolbászt árulnak, azt nézzék meg. Kétezer a „bankban” Visszamegyünk a boltba. Török Andrásné: — A KÖJÁLL februárban felszólította a vállalatot, hogy állítson ide hűtőpultot. Meg is ígérték a központban, mindennap várjuk a hűtőpultot. Romlott árut még nem árultunk. Vannak elhanyagolt házak is. Az egyiknek ajtaja, ablaka betörve. Idegesnek látszó férfi lép hozzánk: — Szlovenszki Gyula, kőműves vagyok. Ide költöztették mellém ezt a családot, azóta nincs nyugtunk. Közös a folyosónk, vékony a közfal. Többször hívtam ki a rendőröket, sajnos, jó ideje a rendőrségi segélyhívó sem működik. Gyakori a verekedés, a fenyegetés, a lopás. Kártyáznak a téren, néha kétezer forint is van a bankban. A gyerekek itt nem látnak semmi jót. A fiataloknak kialakítottak egy pinceklubot, amely már bezárta kapuit. A miértre Bognár János, az egyik fiatalember válaszol: „Nem volt aki összefogja az ifjúságot. A klubvezető gyakran késve nyitott ki”. A kórképet a városi tanács A 62 éves földműves foglalkozású Girán Pál nyírbél- teki lakost már régóta gyanúsították vadorzással a nyír- bélteki „Széchenyi Zsimond” Vadásztársaság tagjai. Eddig azonban nem sikerült tet- tenérni, bár földjein és annak környékén rendszeresen találtak kirakott hurkokat és vadelejtésre utaló nyomokat. ( Az első nagyobb hó leesése alkalmas időpontnak ígérkezett a vadorzásra, de e tevékenység megfigyelésére is. A vadásztársaság hivatásos vadásza a terület mezőőrével 1977. január 3-án, már kora hajnalban figyelte, hogy kik mennek a hóval borított erdőre megnézni az előzőleg kirakott hurkokat. Nem sokáig kellett várakozniuk, mert a térdig érő hóban csakhamar megjelent virradatkor Girán Pál és amikor felelősségre vonták, beismerte, hogy a korábban lerakott hurkokat jött ellenőrizni. Ennek alapján tartottak házkutatást Gi- ránéknál, valamint a szomszédságában lakó vejénél, Orosz Sándornál. A házkutatást tartó rendőr felhívására Giránék tagadták, hogy a lakásban vadhús, vadbőr, vagy hurok lenne. A helyiségek átvizsgálása után azonban hamar előkerült mindkét lakásból a korábbi napokon befogott 4—5 éves őzbak bőre és a még meglévő 8—10 kg húsa és egy nyúl húsának egy része. Ezeket a helyszínen bűnjelként lefoglalták. két illetékese elé tárjuk. Bodnár István főelőadó: — Alapvető élelmiszerekből az ellátást a Guszevben is kielégítőnek tartom. Háromszáz családért Erdős András csoportvezető: — Egy vb-határozat értelmében a lakások átmeneti jellegűek, a telep felszámolása után raktárak és ipari létesítmények lesznek a Guszevben. A felszámolás kezdetére és főleg végére dátumot nem mondhatok. Csaknem háromszáz család, több mint háromezer ember él az egykori nyíregyházi huszárezred helyén. Háromszáz lakást és egy sor közintézményt nem lehet máról holnapra előteremteni. A rend megszilárdításának, az ellátás javításának azonban meg lehet és meg kell teremteni a feltételeit. A bizonyítékok súlya alatt Giránék kénytelenek voltak elismerni a tényeket, ám ekkor azzal kezdtek védekezni, hogy a megtalált őzet nem ők fogták hurokkal, hanem valaki lelőtte, úgy találták az erdőben. A lefoglalt húsokból azonban meg lehetett állapítani, hogy azok nem lelövésből származnak, hiszen a lövés nyomai a húson felismerhetők. A nyomozás eredményeként az ügyészség Girán Pál ellen lopás, míg az őz megnyúzá- sában és felhasználásában közreműködő Orosz Sándor ellen orgazdaság miatt emelt vádat. A Nyírbátori Járásbíróság a vadorzók bűnösségét a vádirattal egyezően megállapította és figyelembe véve a vádlottak büntetlen előéletét, Girán Pált 4000, Orosz Sándort pedig 3000 forint pénz- büntetésre ítélte. Kötelezte a vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a nyírbélteki vadász- társaságnak az elejtett őzbakért 5100, míg a befogott nyúlért 450 forint kártérítést fizessenek meg. Kötelezte a vádlottakat arra is, hogy a kártérítési ösz- szeg után 331 forint illetéket fizessenek be az állam javára. A lefoglalt őzbőrt a vadásztársaságnak rendelte kiadni. Az ítélet jogerős. Dr. Pálfy Ferenc ügyész Uborkaszezon — szoktuk mondani a nyári hónapok kulturális életére. Egy-két kiemelt rendezvényen túl nincs miből válogatni, konganak az ürességtől a művelődési házak. Ezen a nyáron több helyen igyekeznek erre rácáfolni. A hét járási és városi művelődési központban arról érdeklődtünk: mit ígér az uborkaszezon? Nyíregyháza A főszerep az ifjúsági parké, tehát a tizen- és huszonéveseké. Júliusban és augusztusban összesen húsz beat- kondertet rendeznek. A „legnagyobb” együttesek a szabadtérin lépnek fel, itt tartanak egy nagy zenekari hangversenyt is, a programban operettelőadás és egy népi- táncműsor is szerepel. A városi művelődési központban képzőművészeti, a Városmajor úti művelődési- házban gyermekrajz-kiállítást rendeznek, az országos népművészeti kiállítás anyagát a Sóstói Kulturpark kiállítási csarnokában mutatják be. Nagykálló Követésre méltó ötletet „találtak fel” a színházi előadások bérletezésére. A tíz részes sorozatot kettévágták, így kedvezőbb a közönségnek is, s a nyári hónapokra is tudnak öt előadást ajánlani. Minden második vasárnap ötórai táncra hívják a környék ifjúságát. Júliusban bolgár népitáncegyüttest fogadnak, a vendégszereplés viszonzására a Kállai kettős néptáncegyüttes a burgaszi fesztiválra próbál. Nem szünetelnek a foglalkozások a többi csoportban sem, ezenkívül tanyanapra és a Neo- ton-koncert rendezésére készülnek. Nem „viszi el” a nyarat a zenei napok néhány rendezvénye. Több alkalommal terveznek művész-közönség találkozót az alkotóház nyári vendégeivel. Duda Gyuri elindul — a 25. Színház produkciójaként az Uj Barázda Tsz-ből. A színészek a vásári komédiák hagyományai szerint szabadtéri előadásokon szórakoztatják a közönséget a járás több községében. Augusztus a zenéé. A hagyományos zenei napok koncertjein kívül 14 kamara- és nagyzenekari hangversenyt tartanak, a nemzetközi zenei tábor művészvendégeinek közreműködésével. Mátészalka Csengersima és Vaja-Rá- kóczi-tanya után Fábiánháza- Előtelek lesz a következő tanyai vasárnap színhelye. Erre készülnek a város és a járás művészeti csoportjai. A művelődési házban a köny- nyebb műfajé a főszerep, előbb egy kabaréműsort, majd a leghíresebb beat- együtteseket fogadják. Vendégük lesz az LGT, az Omega, a Fonográf. A szocialista brigádvezetők klubja a járás üzemeiből érkező résztvevőkkel kibővítve tartja foglalkozásait, a szakkörök, tanfolyamok nyáron is működnek. A felnőtt fúvószenekar muzsikáját a térzenéken hallhatják a város lakói. Fehérgyarmat Nem kaptunk hírt nagy- közönségnek szánt kiemelkedő rendezvényről, viszont nagy örömmel számoltak be arról, hogy egyetlen klub és művészeti csoport sem szünetelteti foglalkozásait a nyáron. Az ifjúsági klubban vasárnaponként discoműsor van, a nyugdíjasok havonta kétszer találkoznak, a többi csoport az éves program szerint működik. Kisvárda Nem merült ki a kínálat a nagy sikerű felső-szabolcsi napok nyár eleji rendezvényeivel. Kilenc könnyűzenei koncert szól a fiataloknak, az idősebbeknek magyarnóta- esteket és operettelőádást rendeznek. Két tanyai napra, két nyári táborra és egy irodalmi emléktúrára készülnek. A várszínház színpadán Hajdú megyei művészeti csoportok mutatkoznak be műsorukkal, kéthetenként vasárnap délután pedig a fiataloké a színpad — ötórai táncra. Vásárosnamény Minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot, gyermekektől nyugdíjasokig. Az iskolásoknak szünidei gyermekprogramokról gondoskodnak, az ifjúsági klubok tagjai a járás területéről több alkalommal találkoznak kulturális- és sportvetélkedőkön. Minden kedden délután filmvetítést tartanak ismeretterjesztő kisfilmekből a művelődési ház melletti téren. Több tanyai napra készülnek, könnyűzenei koncertjeik közül egy szovjet esztrádegyüt- tes vendégszereplése emelkedik ki. Szervezésükben egymást él ik a táborok, ezeket kiállításokkal kötik össze. A fafaragók munkáit bemutató kiállítás után a honismereti tábor idején a karcagi múzeum anyagából népi fazekasmunkákból rendeznek kiállítást. • B. E. Múzeumba kerültek Viaszba öntött kívánságok Babonás népszokás emlé- lékei kerültek a közelmúltban a nyírbátori Báthori István Múzeumba, amely 40 ezer régészeti, képzőművészeti, néprajzi tárcvat őriz. Itt találhatók a népi kismesterségek tárgyi emlékei, az egykori szíjgyártó, csizmadia, varga, kötélgyártó, mézeskalácsos, szűcs, köszörűs, rézműves, szitakészítő, drótos, foltozó, kékfestő, gyertyamártó — újabban pedig viaszöntő eszközök. A viaszöntés Máriapó- cson volt szokás, s hozzájuk babonás hiedelmek fűződtek. A kis viaszfigurákat a helybeli parasztasszonyok és férfiak készítették. A faformákat a kerékgyártó mester faragta. A búcsúkon árulták a különféle viasztárgyakat. A viaszt többnyire Nyíregyházán vásárolták, a színezésre a mézeskalácsosok- tól vették a sárga, vagy ritkábban . piros festéket. Meleg időben a búcsú napján készítették a figurákat, mert így nem volt idejük megrepedezni, kiszáradni. Harminc-negyven liternyi olvasztott viaszból 1200— 1500 figurát készítettek. A pócsi búcsúkon negyvenötven árus kínálta a szobrocskákat. A legnagyobb búcsúkon, 80—100 ezer viasztárgy került asztalra, melyeket csak nők árusítottak — a templomkerten kívül. S milyen hiedelmeket idéznek a pócsi viaszfigurák? Mágikus erőt tulajdonítottak a szobrocskáknak, a magtalan asszony kis pó- lyásbabát, aki házat épített, az ház alakút, aki lovát, tehenét, disznaját, baromfiját féltette a kórtól, pusztulástól, az a megfelelő viaszállatkákat, a várandós asz- szony a varangyra emlékeztető „méhanyát”, akit pedig valamilyen betegség gyötört, az a fájó testrészét jelképező figurát vásárolta meg. Néhány évvel ezelőtt, a hetvenes évek elején szűnt meg a viaszfigurák készítése és árusítása: megszűnt irántuk az igény. (P.) Nábrádi Lajos Vadorzók
