Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

1977. július 9. KELET-MAGYARORSZÁG 1 Iskola X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus Az éhes ember Vásárból jött az ember, talán mondanom sem kell, alaposan megéhezett, vett is három kis kenyeret. Jaj de finom, jaj de jó az a három kis cipó s a szájába csak úgy tömte, meg is ette egykettőre. S az ember még éhesebb. „Na még egy lepényt megeszek.’ Vott is hamar, nem volt drága s azt is betömte magába. S az ember akkor így szól: „A lepénytől laktam jól”. S szánta-bánta, mért vette meg azt a három kis kenyeret. ölbey Irén Mindignyíló virág Meseidő kezdetén kapták nevüket a virágok. Akkor tudták meg, melyik hol fog élni, virulni. Az ibolya, az erdő fái kö­zött kapott helyet. A tulipán az udvarok kertjeiben. A pi­pacs, a mezőn a búza között. A többiek is megtudták, hol lesz az otthonuk, milyen kör­nyezetben élik le virágéletü­ket. Mikor már mindenki azt hitte, hogy a virágok ügye elrendeződött, akkor szólalt meg különös hangon egy alig látható virág. — Engem, hogy fognak hívni? És hol fogok élni? — kérdezte nagyon csendesen. — No lám csak! — bólin­tott a szép barna lány, aki a virágok sorsát intézte. — Téged észre sem vettelek. Most aztán komoly gondot okoz, hogy mi legyen a ne­ved és, hogy hol élj. Leült a szép lány a kerti padra és ott töprengett a kü­lönös virág sorsán. Elővette a virágnevek jegy­zékét, de már az összes neve­ket elosztogatta. — Hopp! — nevetett a lány. — Már meg is van! Ki­találtam a számodra egy ne­vet. Mindignyíló! Mit szólsz hozzá. Tetszik? — Mindignyíló. ismételte a kis virág, nagyon szép! Iga­zán nagyon szép! És mondd csak. valóban sohasem fogok elhervadni? Virágozhatok té­len, nyáron? Hiszen ez olyan gyönyörűség, hogy álomnak is beillene. És hol jelölsz számomra helyet, erdőn, me­zőn, vagy a kertekben? — Se itt! Se ott! — mond­ta a lány elgondolkozva. Té­ged az emberek szívébe he­lyezlek el. Ott fogsz élni a meseidő végéig. Az emberek szeretetnek fognak hívni, de ezen te ne csodálkozz. Én fo­gom tudni egyedül, hogy te vagy a Mindignyíló virág, amely sohasem hervad el. Láng Etelka SZÁMOLJUNK m Írjátok be az ábra üres mezőibe a hiányzó számokat úgy, hogy vízszintesen és függőlegesen is a beírt ösz- szegeket kapjátok eredmé­nyül. Az angol Hunt há­zaspár az utolsó száz év építészeti stílusában készített több száz ba­baházat, amelynek szo­báit apró bútorokkal be is rendezték. Úttörő­posta Kedves pajtások! A két héttel ezelőtt meg­kezdődött rejtvénysorozat második fordulójához érke­zett. Olvassátok el figyelme­sen a feladatokat, és a meg­fejtést legkésőbb július 22-ig adjátok postára, illetve a nyíregyházi pajtások a me­gyei könyvtár gyermekrész­legébe is bevihetik. Az első feladat a kisdobo­soké. Nyár van, vakáció, ezért a rejtvények is a vaká­ciózásról szólnak. 1. kérdés. Kasszil: őfensége nyaral cí­mű könyvében a történet egy úttörővárosban játszódik. — Hogyan kerül egy valódi „őfensége” az úttörőtáborba? — Kicsoda ő egyáltalán? Pár szóval mutassátok be! 2. kérdés. Fehér Klára: Né­gyen meg a Béka című köny­vében a Balaton-parton nya­ral négy gyerek fiatal nagy­bátyjával. A könyvben úszá­son, sátorozáson, motorcsóna­kázáson kívül öcsi, a legki­sebb fiú hőstettével is megis­merkedhetünk. (Egy autóbusz is szerepel a dologban!) — Mi ez a hőstett? Ottörűknek szólnak az aláír­ói kérdések. 1. kérdés, Ransome: Fecskék és Fruskák, valamint Fecske­völgy címmel írt két igen iz­galmas vakációs regényt. Annyit elárulunk, hogy -a Fecske és a Fruska két vi­torlás hajó, melyek legénysé­ge 10—15 éves gyerekekből áll. De hogy hogyan ke­veredik ide, a skót tavak vi­dékére egy valódi kalóz pa- pagájostól, miért folyik „élet­halálharc” a hajók között — ezt már a könyvből kell meg­tudnotok ! — Sorold fel a Fecske le­génységének neveit! — Sorold fel a Fruska le­génységét is! — Mi a neve a papagáj­nak? — Hogy hívják a kalandok színhelyét, a szigetet? 2. kérdés. Hárs László: Győztes kerestetik című re­génye is táborozásról szól. — Hol van ez a tábor? — Milyen versengésre hívja ki a Kossuth Zsuzsa raj a Dobó Kata rajt? Kedves pajtások! Az első forduló kérdéseire sok helyes megfejtés érkezett. A nyerte­sek könyvjutalmat kapnak, postán küldi el számukra a megyei könyvtár. A helyes megfejtések a következők voltak. Kisdobosoknak. 1. Kérdés: Nem. Igen. Nem. 2. kérdés: Az igazmondásá­ról. 3. kérdés: Könnyebb utol­érni a hazug embert, mint a sánta kutyát. Ottörőknek 1. kérdés: Dankowska Négy- szemközt cimű regényének Én és a jó modor cimű feje­zetében (218. o.) Mondd meg az igazat címmel esik szó az igazságról. 2. kérdés: Hegedűs András Legkedvesebb Íróim című könyvében szerepel a követ­kező idézet. (243. o.) „Mó­ricz Zsigmond igazmondó író volt. Forr a bor című regé­nyében ezt a gondolatot fo­galmazta meg: En azt hi­szem, minél nagyobb egy Író, annál nagyobb kötelessége a legfontosabb dolgokban szint vallani és megmondani, mi az igazság és mi a köteles­ség." A barna cipó története Jó tanács Tili, toli, taliga Valahol, az Óperenciás tenge­ren is túl, óriási kastélyban élt egy gőgös királylány, akinek 12 szobalány leste minden kívánsá­gát. Történt egyszer, hogy az udvari főszakács reggelire egy kis barna cipót is tett a király­lány tálcájára. A cipót aratás után az első lisztből sütötte. Azt hitte, örül majd a cipónak a ki­rályleány. Hej, de nagyot tévedett! Ami­kor a királylány megláta a bar­na cipót, indulatosan toppantott selyemcipős lábával és így kiál­tott: — Ostoba népség! Miért tettétek ide a barna cipót? Barna kenyér nem kell nekem! Haragjában felkapta a cipót és kidobta az ablakon. A szobalá­nyok ijedten néztek egymásra, mukkani sem mertek. A cipó meg gurult, gurult, s csak a falu határában pihent meg. Ott ép­pen kenyeret és szalonnát fala­toztak a földművesek. A nehéz munka után jólesett a pihenés és az ebéd. A cipó elszomorod­va gondolt arra, hogy mennyit dolgoznak a kenyérért a földmű­vesek és a királylány mégsem becsüli meg a kenyeret. Elhatá­rozta, hogy megbünteti öt. Gurult, gurult tovább, amíg egy csörgedező patakhoz ért. így kérte a patakot: — Kedves patakocska, kérlek szépen, hoz­zál nekem egy kagylót. — Szívesen — csobogta a pa­éjféli harmatot az alvó lány hom­lokára cseppentette, aztán to­vább gurult, addig, amíg a falu­ba nem ért. Másnap különös dolog történt. A királylány alig nyitotta ki a szemét, máris barna kenyeret kí­vánt enni. Semmi másra nem volt étvágya. Hiába kínáltak neki fehér kenyeret, kalácsot, süte­ményt, semmit sem evett. Úgy érezte, ha nem ehet egy falat barna kenyeret, hát meghal. No­sza, ahányan voltak a kastélyba, mind szaladtak a faluba barna cipóért. A királylány már a pa­lota kapujában állt és amikor a főszakács visszahozta a kidobott cipót, boldogan szorította magá­hoz. Ezután nagy becsben tar­tották a királyi palotában is a barna cipót. Én hallottam, tovább adom, Te hallottad, ad tovább, Hadd tudja meg az egész világ Király lánya hogyan járt. Fási Katalin Nem én, Tili, toli de szólá más: taliga. segítség Kitolom a a jó tanács! piacra. Későbben érsz, Tele rakom ha úgy sietsz, eperrel, hogy miért túli piros siettél, retekkel. okot feledsz. Kofák mellé Tudd hát, kiállók; jó Sanyika: a betű harsány hangon kiáltok: nem karika, párja nincsen hogy űzzük, portéka. mint nyulat űz hamari eb, ki nem tudja, vigye aki akarja. hogy elébb Tili, toli veszíti javát, taliga. mintsem megfogja hamar megyünk a nyúl-grumázt. ma haza. (6) (bodnár) tak és máris kivetett a partra egy gyöngyházkagylót. A cipó megköszönte és egy szempillantás alatt az erdőben termett. így szólt az erdő leg­öregebb fájához: — Kedves fa, engedd meg, hogy leveleidről éj­féli harmatot gyűjtsék. — Ismerem a történetedet ci- pócska, — válaszolta mély han­gon a fa. — A madárkák is er­ről csiripeltek az ágaimon. Gyújt­sál csak annyi éjféli harmatot, amennyit csak akarsz. Éjfélig pi­henj le a lombjaim alatt. A zöld füvecskék puha ágyat készítettek a cipónak, a cipó le­pihent a fa tövében. Csakhamar elaludt. Éjfélkor a fa lehulló le­vőkéi felkeltették őt. Gyorsan felpattant a cipó és egy csepp éjféli harmatot gyűjtött a kagy­lóba. Azután hipp-hopp, a ki­rálylány szobájában termett Az KENGURU Vízszintes: 1. Nyársra valója. 6. Mely személyt? 7. Hím, de favágó eszköz is. 8. Enyhe dorgálás, nemtetszés. 9. Vonatkozó névmás. 11. Fohász. 12. Be­cézett férfinév (Péterrel egy napon van a naptárban). 14. Férfinév. 16. Megfejtendő. 18. Kettőzve dunántúli város ne­ve. 20. Római 3. 21. E napon. 22. Magasztal. 24. Veszteség. 25. Nemesgáz. 27. Légnemű víz. 28. Régi angol hosszmér­ték, de a rendőrséget is hív­ják így. 29. A nóta. Függőleges: 1. Lecsiszolt. 2. A latin abc első két betűje. 3. Házikó. 4. Okozatot előzi meg. 5. Meg­fejtendő. 6. Megfejtendő (a függ. 5. folytatása). 10. Római 49, 5. 11. Szófaj. 13. Viteti egynemű betűi. 14. Enikő be­ceneve. 15. Nyári vakációját, szabadságát pihenéssel tölti. 17. Verssor végi összecsendü- lés. 19 ..........iacta est” (a koc­ka el van vetve). 21. E nap­ra. 23. Ógörög építészeti stí­lus. 24. Nagy tároló edény. 26. ND. 27. Kettőzve szülő bece­neve. Megfejtendő: Híres múlt századi francia regényíró (vízszintes 16) és egyik híres műve (függőleges 5,6). Múlt heti megfejtés: — FEKETE ISTVÁN — TÜSKEVÁR — Könyvjutalom: Károly László Fehérgyar­mat, Kocsis Ildikó Ujfehér- tó, Szőlősi Marianna Érpa­tak, Spák Ágnes Nyíregy­háza, Váradi Beáta Rápolt, Mogyorósi Mária Nyírbogát és Kovács Magdolna Kis- várda. Törd a fejed

Next

/
Thumbnails
Contents