Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1977. július 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Hegesztés — robbantással A hegesztés olyan techno­lógiai eljárás, amely külön­féle fémdarabokat egyesít, oly módon, hogy a íémek kristályos szerkezete a he­gesztett kapcsolaton keresz­tül folytonos. Ezt a kapcso­latot a hagyományos eljárá­sokkal szilárd állapotban vagy megolvasztással hozzák létre; előbbi a sajtoló, utób­bi az ömlesztő hegesztés. Mindkét esetben az összehe- gesztendő darabok anyagré­szecskéinek folyékony, illet­ve képlékeny állapotig való meglazításához Idővel kell a darabokat kezelni. Ez történ­het elektromos áram segítsé­gével, mechanikai súrlódás útján, vegyi úton éghető anyagok (acetilén, hidrogén, fcjldgáz stb.) elégetésével, to­vábbá ultrahang, plazmaláng vagy az elektronsugár ener­giájával. Szovjet tudósok új hegesz­tési eljárást dolgoztak ki. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagoza­ta hidrodinamikai intézeté­nek kutatói a novoszibirszki öntőgép és automatagépsor gyárban kidolgozták és a gya­korlatban megvalósították a fémek robbantással történő hegesztését. Egy másfél méter átmérő­jű, gömb alakú kamrában robbanótöltetet helyeznek el, I Bélyeg- j l gyűjtés 2 KÖZGYŰLÉS A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége az idő­pont többszöri módosítása után június végén megtartot­ta évi közgyűlését. A gyűjtők parlamentje szabna irányt a filatelisták munkájának, most mégis elmaradtak a viták, a tartalmas felszólalások. Horn Dezső miniszterhelyettes tájé­koztatója megfontolt, a gyűj­tök érdekeit védő intézkedé­seket ígér. A vezetőség meg­választása egyetlen változást hozott, ezentúl dr. Wurm Fe­renc látja el a főtitkári tisz­tet. A filatelisták sokat vár­nak az új főtitkártól, aki már évtizedek óta a bélyeg- gyűjtéssel kapcsolatos postai területeken tevékenykedett. Ismeri a gondokat, segítő- készségére mindig számíthat­tunk. A közgyűlés idegen környezetben, a szövetségi székház helyett bérelt helyi­ségben zajlott le, talán ez is befolyásolta a résztvevőket. MAGYAR TERVEZŐ SIKERE Widerkomm Ervin grafikus­művész neve csak rövid ide­je ismert filatelista körök­ben. Az idén már két kiad­vány, a Népszava jubileumá­ra megjelent címlet és az if­júsági bélyeg bizonyította te­hetségét. A fiatal művész most díjat nyert az ENSZ amelynek a robbantása má­sodpercenként ezerméteres sebességgel egyesíti a kívánt fémeket, például a platinát és az acélt. Robbantáskor a keletkező nyomás több száz­ezer atmoszféra, amelynél a fém úgy viselkedik, mint a folyékony halmazállapotú anyag. A hegesztés minősége igen jó, a kísérleti próbák során az összehegesztett fém­darabokat nem tudták szét­választani. A módszernek különösen akkor van nagy előnye, ami­kor olyan fémeket kell egye­síteni, amelyeket a hagyomá­nyos eljárással nem lehet, például az acélt és a rezet. Az ember a megszelídített robbantási energiát egyre többféle békés célra használ­ja fel. pályázatán. A fajgyűlölet el­leni sorozathoz tervezett első- napi borítékját kivitelezik és a szeptember 19-én megjele­nő kiadvány a magyar gra­fikus rajzával díszített borí­tékon kerül majd forgalom­ba. ÚJDONSÁGOK Spanyolország négy bélye­gen mutatta be a hazai autó­gyártás első. 1900—1914 között készített termékeit. — Évez­redes kínai és évszázados né­met hangszerek változatos formáiban gyönyörködhe­tünk az NDK. és Formoza leg­újabb sorozatán. —^ '1929 óta a gyermektáqprozást bélye­gekből fedezik Uj-Zelandban. Évente feláras sorozat jele­nik hieg. amely’ kezdetben két értékből'állott. Az idén blokkot és három bélyegből álló sorozatot bocsátanak ki, amelyeken egy mese bájos jelenetei elevenednek meg. — A vatikáni posta legközelebbi 400 lírás bélyege Corvin Má­tyás imakönyvének egyik mi- niatúráját tárja elénk. A csontok ólomtartalma Az állati és emberi szerve­zetben a szervetlen anya­gok egyik fő tárolóhelye a csont. A véráram ide hordja a külvilágból, a bélcsatornán és légzőszerven keresztül a szervezetbe jutott anyagokat, többek között azokat is, ame­lyek környezetünk szennye­ződése következtében dusul- tak fel a bioszférában. ' Újabban Bécs körzetében sebesülteken végzett csont­anyagcsere-vizsgálatok hívták fel az orvosok figyelmét ar­ra, hogy a csont ólomtartal­ma ma jóval magasabb a korábban megállapított és a szakirodalomban közölt mér­téknél. A felkarcsont izületi fejének- csonthamujában egészséges viszonyok között 2,48 mg az átlagos ólomtar­talom, míg beteg, nekrotikus csontokban 20,4 mg. Az izü­leti fej mögött az elszükülő csontnyakban ugyanilyen összehasonlítás során 2,15, illetve 5,67 mg ólomtartalmat észleltek. A combcsont csípő­izületi részében egészséges körülmények között 1,99 mg, beteg csontozat esetében pe­dig 3,9 mg ólomtartalom mu­tatkozott. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a csont ólomtartalma a mai embernél jóval magasabb, mint akár 10 évvel ezelőtt volt. Az ólom mérgező hatása ma már sokoldalúan bizon\rí- tott tény. Páncélháló az abroncson A sziklás vagy agresszív anyagokat tartalmazó talajo­kon dolgozó nehéz építőgé­pek, a külszíni bányafejtése­ken szolgálatot teljesítő szál­lítójárművek gumiabroncsai gyorsan elhasználódnak. A védőpapucs nemesacélból al­kalmas módon kialakított védőháló, amely az abroncs­ra ható nyomást egyenlete­sen elosztja az abroncsfelü­leten. A láncszemek csak kevéssé nyomódnak be a gu­miba, az abroncs megőrzi rugalmasságát. Az elkopott láncszemek könnyen és gyor­san kicserélhetők. A lánc ál­talában a rabság jelképe. E különleges láncok viszont éppen a szabad mozgást biz­tosítják a járhatatlan tere­peken is, új korszakot nyitva a kerekes járművek fejlődé­sének történetében. A lég­tömlős abroncsozású, páncél­hálóval ellátott kerekű jár­művek sok tekintetben jól helyettesítik a lánctalpas közlekedési eszközöket, erő- és munkagépeket, amelyek sokkal kevésbé mozgékonyak és az irányításuk is jóval ne­hézkesebb. A páncélháló kifejlesztését az is szükségessé tette, hogy egyre hatalmasabb munkagé­pek és szállítójárművek lát­nak napvilágot, amelyeknek biztonságosan kell mozogni­uk minden helyzetben, hiszen igen nagy értéket képvisel­nek. Ma már vannak olyan billenőkocsik is, amelyeknek 350 tonna (!) a teherbírásuk. Nyilván valami hasonló „gó- liát” számára készült a ké­pen látható 3,62 méter átmé­rőjű, 1,40 méter széles, 5 tonna súlyú gumiabroncs is az NSZK-ban. „Jumbo X—15” típusú védőpapucsa speciális szabványelemekből épül fel. A szamóca telepítése Házikertben, kisüzemben a legtöbb fajta termeszthető. A sok fajta közül mégis az esz- terházi export, a madám mou- tot, a regina és a gorella faj­tákat javaslom. Ezek a fajták egyszer teremnek évente. Sa­ját ellátás céljából érdemes folytontertnö fajtákat is tele­píteni. A talaj igényét tekintve ked­veli a jó vízgazdálkodású, kó- zépkötött, vályog talajokat. Termeszthető azonban kevésbé jó talajtulajdonságokkal ren­delkező talajokon is, mint pél­dául a homokon. Ültetés előtt a területet ré­szesítsük trágyázásban. Szer­ves trágyából 100 négyzetmé­terenként 5 q-t, vegyes mű­trágyából 0,5 q-át szórjunk szét a területre. A talajt részesít­sük 40 cm mélyszántásban. A sikeres telepítés alapvető felté­tele a korai július—augusztusi ültetés. Az elültetett palánták még ez év őszén meggyökere­sednek és jövőre már termést hoznak. Javasolt sortávolság 50—60 cm, a tőtávolság pedig 20—25 cm. A palántákat a ki­szedés után egy-két napon be­lül ültessük ki a területre. Te­lepítésbe az erősen megbar- nult, vagy fekete színű gyö­kérzettel rendelkező palánták nem alkalmasak. Az ültetést olyan mélyen kell végezni, ahogyan a palánta a gyökerez- tető iskolában, vagy a termő szamócásban volt. A palánták gyökereit ne metsszük vissza. Ültetéskor készítsünk ásó­val V-alakú gödröt, amelybe a palántákat úgy helyezzük el, hogy gyökérzetük ne hajoljon visszafelé. A földet nyomjuk a gyökérzethez, hogy ne marad­jon levegőüreg a talajban. Napos, száraz időben ne ül­tessünk, lehetőleg borús időt válasszunk, ha ez nem lehet­séges legsikeresebb a mun­kánk, ha reggel és este ülte­tünk. A kiültetett palántákat öntözzük meg. Karádi István A téli alma védelme nyár közepétől szüretig A védekezés gyakoriságát továbbra is a varasodás és a lisztharmat erőssége határozza meg. Az időjárás mindkét kór­okozó újabb fertőzéséhez ked­vez. A minőségi termés szem­pontjából a varasodás újabb tüneteinek megelőzése kiemel­ten fontos feladat. Ehhez to­vábbra is az intenzív 7—8 na­ponkénti — az esőzéseket kö­vető azonnali — permetezést kell megvalósítani. A rendelkezésre álló készít­mények közül ebben a szüretig elhúzódó periódusban ismét a kontakt hatású Dithane M—45, Antracol, Zineb, Orthocid, Po- liram Combi szereket helyezzük előtérbe. Az ezekkel kombinált kéntartalmú szerek (Kumulus, Thiovit, stb.) a lisztharmat el­len is megfelelő védőhatást biztosítanak. Az esetleges per- zselési veszély elkerülése cél­jából a hajnali, kora reggeli vagy az esti órákban történő permetezéseket javasoljuk. Az említett két betegség mel­lett bőven kell számolni a ro­varkártevőkkel is. Elsőnek a július közepétől ugrásszerűen megnövekvő takácsatka-fertő_ zésre hívjuk fel a figyelmet. A meleg, párás időjárás az eddig is magas egyedszámú nyári nemzedék hatván yozodott nö­vekedését teszi lehetővé. Vé­dekezésre a kisüzemben is en­gedélyezett a Diazinon-Phen- kapton, vagy speciális atkaölő Pol_Akaritox haználatát java­soljuk. Gyengébb fertőzésnél a, Karathane és a Morestan at- kagyérítő hatása is elegendő­nek bizonyul. A molylepkék közül az alma­molyt kell kiemelni, mint spe­ciális almakártevőt. Biológiá­jukhoz az időjárás szintén ked­vező feltételeket biztosít. Az első és második nemzedék imá- góinak rajzása teljesen össze­olvad. A védekezést a csúcs­rajzások idején kell elvégezni. Felméréseink szerint jelenleg a lárvák különböző fejlődési alakjai vannak túlsúlyban. A lepkék újabb tömeges rajzásá­ra július második felétől kell számítani, ami augusztus kö­zepéig elhúzódik. Szintén az export gyümölcs­szállítmányokat akadályozza kártételével (de passzív jelenlé­tével is) az amerikai fehér szö­vőlepke és a kaliforniai pajzs- tetű is. A szövőlepke második nemzedéke imágóinak bábozó- dása július első napjaiban meg­kezdődött. A lepkék tömeges rajzására július 20 körül, a fia­tal lárvák megjelenésére pedig augusztus közepétől kell szá­molni. A védekezés a hernyó­fészkekben levő fiatal lárvák ellen mechanikai vagy vegyi úton folyamatosan megoldható. A kaliforniai pajzstetű II. nemzedéke mozgó lárváinak megjelenése augusztus 10—15 között várható. Elhúzódó raj­zásuk miatt augusztus végéig kétszer megismételt permete­zéssel a fertőzésmentesség biz­tosítható. Az eddig felsorolt kártev-’ almamoly, kele*/‘ ' moly, amerikai fehér szövőlep­ke, kaliforniai pajzstetű — el­len a kontakt hatású rovarölő szerek bő választéka áll ren­delkezésre. Közülük a Safidon 40 WP, Satox 20 WSC, Unitron 40 EC, Ditrifon 50 WP, Nexion 25 WP, Sumithion 50 EC hasz­nálatát javasoljuk. A sodrómolyok és a levélak­názó molyok ellen a. fentiekkel ellentétben a gázosodó tulajdon­ságú Unifosz 50 EC, illetve a felszívódó Bi—58 EC nyújt meg­felelő védelmet. Mindkét kártevő tömeees megjelenése augusztus második felében várható. Jellemző rá_ juk, hogy csak egy-egy fertő­zési körzetben károsítanak, ezért a védekezés szükségessé­gének eldöntéséhez a ‘'kert helyi átvizsgálására van szük­ség. Az óvó rendszabályok és a szüret előtti várakozási idő (a’ rovarölő szer címkéjén napok­ban van feltüntetve) betartásá­ra külön felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Kertbarátklubok megyénkben Szabolcs-Szatmár megyé­ben Nyíregyházán 1972-ben a városi művelődési központ -adott otthont a Hazafias Nép­front által patronált első kertbarátklubnak. Az évek során a megyé­ben több kertbarátklub ala­kult, így Fényeslitkén, Vásá- rosnaményban, Baktalóránt- házán, Dombrádon, Nyírbá­torban, Nyirlugoson, Nyír- madán, Tiszadadán, Tuzsé- ron, Vaján, Pusztadoboson stb. A fentieken kívül a megyében igen sok ÁFÉSZ- szakcsoport is működik. A kertészkedés tehát szer­vezett formákat öltő mozga­lommá vált, mert az egymás­tól elszigetelten tevékenyke­dő kerttulajdonosok a szakis­meretek megszerzése, illetve bővítése érdekében megtalál­ták azt a fórumot, ahol kér­déseikre szakszerű válaszo­kat kaphatnak. További len­dületet adott a kertbarátmoz­galomnak az a lehetőség, il­letve tény, hogy az ország­ban hetedikként 1975-ben megalakult a Szabolcs-Szat­már megyei Kertbarátok Tár­sadalmi Szövetsége. Az első szárnypróbálgatá­sok nyomárt a megyei szövet­ség közreműködéséyel a klub­ok részt vettek az 1975. évi 68. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár keretében — augusz­tus 29. és szeptember 14. kö­zött — megrendezett „Kis­kertek mesterei” című ver­senykiállításon, ahol figye­lemre méltó sikereket értek el. Ugyancsak szép megyei sikerek születtek a kertészeti egyetemen megrendezett — 1976. szeptember 25—26. — „Kiskertek mesterei” című versenykiállításon is. Köztudott, hogy a kisker­tek által előállított termék­tömeget a népgazdaság nem nélkülözheti. A kertészeti termékek piacérzékenyek, nehezen szállíthatók, és a helyi ellátásban nagy szere­pet játszanak. Jelentőségüket érzékelteti, hogy a kertek a gyümölcs- és szőlőtermelés­nek 48, a zöldségnek 20 szá­zalékát adják. Az is tisztázódott, hogy a kiskertek nem versenytársai, hanem egészséges kiegészítői a nagyüzemi kertészeteknek', mert főként a fajtaválaszté­kot gazdagítják, a munkaigé­nyes, magas biológiai értékű bogyós és csonthéjas gyü­mölcsfajokat, valamint a pri­mőr zöldségfélék jelentős ré­szét állítják elő. A megyei kertbarátmozga­lom erősödését jelenti, hogy immár hagyománnyá vált a nyíregyházi városi művelő­dési központban az évről év­re megrendezésre kerülő ter­mékbemutató, kisgép- és nö- vényvédőszer-kiállítás. Rend­szeresek a szakmai tanácsko­zások, a tapasztalatcserék. Hasznosnak minősítik a kert­barátok a szakmai kirándu­lásokat — mint például a leg­utóbbi Felső-Tisza-vidéki ta­nulmányutat — ahol a leg­szebb gyümölcsösöket (akár mintakertnek is lehetne né­melyiket nyilvánítani) láthat­ták, s tapasztalatokban gaz­dagon térhettek haza. A me­gyei művelődési központ több ilyen jellegű szakmai kirán­dulást szeretne rendezni a jövőben (a lehetőségek és a további igények felmérése folyamatban van). A megyei kertbarátmozga­lom további feladatai: erősí­teni kell a megyei szövetség munkáját, amire a Hazafias Népfront helyi szerveinek bevonásával minden lehető­ség megvan. El kell juttatni a Központi Kertbarát Klub (a nyíregyházi városi műve­lődési központ Nyíregyháza, Szabadság tér 9. patronálásá- ban működik) 1977. évi prog­ramját a már működő, illet­ve alakuló klubokhoz, hogy az ott szervezett módszereket, tapasztalatokat átvehessék. A kertbarátmozgalom to­vábbi fejlesztése valamennyi érdekelt szerv és intézmény jól összehangolt együttműkö­dését igényli. Társadalmi ér­dekek fűződnek a mind na­gyobb méreteket öltő kert­barátmozgalom befolyásolá­sához. Ezért szükséges az ösz­tönzés, a felvilágosítás, a szaktanácsadás és támogatás komplex rendszerének kidol­gozása és megvalósítása. Széles Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents