Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1977. július 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ne csak divat legyen Beszélgetés a szervezéstudományi nyári akadémia társelnökével Egy hétig Nyíregyháza adott ott­hont a IV. Szervezéstudományi Nyári Akadémiának, amely a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ran­gos országos rendezvénye. Az akadé­mia zárórendezvénye után beszélget­tünk Valkó Mártonnal, az SZVT fő­titkárával és Hegedűs Tiborral, a nyá­ri akadémia társelnökével. — Milyen helyet foglal el a nyíregyházi rendez­vénysorozat a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság programjában? Hegedűs Tibor: —Az SZVT hasonló rendezvényei közül országosan az első olyan ki­tűnő kezdeményezés, amely a szervezők egyik felsőfokú to­vábbképzését jelenti; hasonló intézményes jellegű rendez­vény nincs, munkáját nagyra értékeljük. Az idei — sor­rendben negyedik — szerve­zéstudományi nyári akadémia jelentős előrelépést jelentett a korábbiakkal összehason­lítva : lényegesen nagyobb te­ret kapott a gyakorlati ta­pasztalatok ismertetése. Az előadók kivétel nélkül nagy tapasztalattal rendelkező szer­vezők, vezetők voltak, akik az új tudományág, a szervezés gondjaira, buktatóira is fel tudták hívni a figyelmet. Valkó Márton: — Sza­bolcs-Szatmárban jó talajra talált az SZVT, a megye ve­zetői segítik a tudományos társaság munkáját, ezért is adhat otthont már negyedik éve — fokozódó sikerrel — a megyei szervezet nyári akadémiának, amellyel or­szágos rendezvény alapjait vetették meg. Számunkra kü­lönösen öröm, hogy a korsze­rű oktatási eszközök (film, dia, tabló stb.) teljes seregét jó teljesítménnyel mutathat­ták be a tanárképző főiskola létesítményében. Általános a vélemény, hogy az ország legkülönbözőbb részéről ér­kezett hallgatók gazdagon hasznosítható, új ismeret- anyaggal utazhattak el Sza- bolcs-Szatmárból. — A szervezés, a szerve­ző munka manapság szin­te divatos fogalom, ám a legkülönbözőbb példák azt bizonyítják: nem recept és nem old meg egy csa­pásra mindent. Hogyan ér­tékelik mindezt a szerve­zéssel foglalkozó szakem­berek? Hegedűs Tibor: — A szer­vezés nem öncél és önmagá­ban semmit sem old meg. Eredményes szervező munkát csak ott lehet végezni, ahol ez a tevékenység a vezetés elképzeléseit realizálja, tehát alapvető, hogy a vezetőknek határozott elképzelésük le­gyen. Ahol nincs konkrét cél, ott a legjobb szervező is csak szélmalomharcot vívhat. Más­részt a szervezés ott hozhat valódi eredményeket, ahol a nyereséghányad kicsi, mert a szervezés ott olyan tartalé­kokat tud feltárni, amelyek számottevőek. Ellenkező eset­ben, ahol néhány százalék termelésnövekedés több vál­lalati eredményt jelent, ott a szervezés jelenleg még nem vívhatja ki azt az elismerést, ami megilletné, de távlatban előbb-utóbb ezeken a helye­ken sem nélkülözhetik a tu­dományos módszerekkel dol­gozó szervezőt. Valkó Márton: — A szer­vezés csak esetenként hoz egyszerre látványos eredmé­nyeket, általában hosszabb távon fejti ki hatását. Figye­lemre méltó például a Nyír­egyházán rendezett nyári akadémiák esetében is: azo­nos témákra rendszeresen visszatérnek, s a tudományos alapossággal dolgozó szakem­berek gyakran aprónak tűnő részletek felderítésére és a fejlődést gátló vagy elősegítő tényezőkre is nagy figyelmet fordítanak. Ezek azt is jel­zik, hogy általánosságban csak „divatból” nem érdemes a szervezés kérdéseivel fog­lalkozni — pedig erre is sok példa van. Viszont aki komo­lyan veszi a munka- és üzem- szervezést, annak mindenek­előtt világos célokat kell meg­fogalmaznia a termelésben, s ehhez kérni a, pluszt, a szer­vezők speciális szakismerete­it. — A népes nyíregyházi részt vevő gárdán kívül kik és hogyan ismerhetik meg a nyári akadémia tapasz­talatait, s vannak-e már elképzelések a következő esztendőre? Hegedűs Tibor: — Sok nagyvállalat képviselői jelen voltak Nyíregyházán, mint a Beloiannisz, a Chinoin, a Du­nai Vasmű, az Elzett, a Met­róépítők, az Ikarus, hogy csak a legismertebbeket említsem; természetesen a megye nagy- vállalatainak képviselői mel­lett. E vállalatok többségénél közismerten nagyra tartják a szervező munkát, s a tapasz­talatok az illetékesekhez ke­rülnek. Egy jellemző példát is mondanék: az akadémia nem egyoldalú volt, a hall­gatók véleménye sokrétűen gazdagította az előadók elem­zését, sőt volt olyan eset is, hogy az előadó (országos nagyvállalat vezérigazgató­helyettese) már a konzultá­ció közben megjegyezte, hogy az egyik hallgató által el­mondott tapasztalatokat bizo­nyos módosításokkal, de ké­sedelem nélkül bevezetik. Valkó Márton: — Termé­szetesen körvonalaztuk a jö­vő évi programot is. Egyik súlyponti témakör a Sza- bolcs-Szatmárban is érdeklő­désre számot tartó előadásso­rozat lesz: a vidéki ipartele­pítés szervezési problémái, különösképpen a nagyválla­latok decentralizált részlegei­nek szervezési, vezetési, ösz­tönzési és egyéb tapasztalatai, amely ebben a megyében kü­lönösen jól tanulmányozható. Örömmel mondhatom el azt is, hogy a Szabolcs-Szatmár- ban rendezett nyári akadé­mia példájára jövőre hasonló rendezvénysorozatokat ter­veznek Baranya és Zala me­gyében is. Marik Sándor Kétmilliárdos árbevétel Új üzemrész a papírgyárban Hatalmas tartópillérek, osz­lopok sorakoznak új épület­szárnyat mintázva a Papír­ipari Vállalat nyíregyházi gyárának udvarán. A „régi” csarnok mögött javában for­málódnak a papírzsákgyártó üzem körvonalai. Nem min­dennapi beruházás ez. össze­ge — az épülettel és a gépek­kel együtt — negyedmilliárd forint. Tavaly ősszel kezdték meg itt a földmunkákat a Köny- nyűipari Tervező Intézet ter­vei alapján a SZÁÉV dolgo­zói. Azóta már a tetőelemek összeillesztésénél tartanak. A munka gördülékenyen halad: várhatóan év végére tető alá kerül az épület. Akkorra várják a berende­zéseket is. A több egységből álló hüvely- és szelepzsák- gyártó gépsor az NSZK-ból érkezik. Helyet kap itt egy nyomdai négyszínnyomós készülék. Segítségével a zsá­kok fedőrétegét készíthetik el. A gépsor végén egy auto­mata pántoló- és csomagoló­gépet állítanak föl. A nehéz fizikai munka alól korszerű, emelőpofás targoncák mente­sítik majd a dolgozókat. Eze­ket Angliából vásárolja a gyár. A gépek beszerelése ez év végén veszi kezdetét. Nem sokkal később: 1978. március végén indul a próbaüzem. Javában tart a munkaerők toborzása is. A vállalati ha­gyományokhoz híven érett­ségizett, papírfeldolgozó-ipari szakembereket várnak — fi­zikai munkára. A próbaüze­melésig 60 új dolgozót vesz­nek föl. Az új papírzsákgyártó üzemből Bélapátfalvára, a szintén most épülő cement­gyárba szállítják majd a ter­mékeket. A készülő 50 kilo­grammos zsákokat töltés után nem kell leragasztani vagy átkötni. A biztonságos rögzí­tést korszerűbben, szelepek segítségével oldják meg. A csepeli papírgyárból ér­kező alapanyagból évente 50—60 millió zsák készítését tervezik. A csarnokban — ha sikeres a próbaüzem — 2—3 hónap alatt valósul meg a fölfutás. 1978 második felére teljes kapacitással üzemel­nek majd. Az új üzemrész átadásával jelentősen megnő a nyíregy­házi gyár kapacitása, terme­lékenysége. Jelenlegi árbevé­teli tervük 1 milliárd 600 mil­lió forint. A fölfutás után 400 milliós növekedésre számíta­nak. Így terv szerint az árbe­vétel eléri az évi 2 milliárd forintot. (h. ZS.) Alekszandr Hort Egy feleség levele A mikor kikül­detésben vagy, állandóan csak rád gondo­lok, kedvesem, unatkozom és szenvedek nélkü­led. Ezen egyálta­lán nem kell cso­dálkozni, hisz amig együtt jár­tunk drágám, any- nyira megszoktuk egymást, hogy egyesek vélemé­nye szerint külső­leg is hasonlókká lettünk. El tudod képzelni ezt a kép­telenséget, éde­sem? Feltételez­ted, hogy bennünk valami közös is lehet külsőleg? Ha csak azt néz­zük, hogy nekem klasszikus sasor­rom van, míg ne­ked orr helyett va­lami krumpli dí­szeleg az arcodon. Dús fekete ha­jam tetszetősen omlik a vállamra, míg a te, ritka hajszálacskáidat lassan már csak mikroszkóppal le­het észrevenni. Hatalmas kék sze­meim, hosszú szempilláim min­dig elbűvölik a mellettem elhala­dókat, míg a te egérke szemeid halálra tudnak ijeszteni bárkit is. És mégis sokan kitartanak amel­lett, hogy hasonlí­tunk egymásra. Bizonyára a nagy szerelem tesz ben­nünket hasonlóvá, szívem. Fordította: Laczik Mária Járku József: „Szerintem a pártmegbízatásoknál figyelembe kell venni a követelménye­ket.” Simoni Sándor: „Ki gondolta volna, hogy Balogh Gábor, a szivattyúház kezelője ön­ként jelentkezik, s munkát kér? Mi úgy gondoltuk, míg tanul, mentesítjük. Meglepett ben­nünket.” Bezerédi Antal: „Igyekszünk mindenkit képességeinek megfelelően foglalkoztatni. Én például „örökös” termelési felelős vagyok.” Szerkesztőségi kerekasztal a TITÁSZ-nál H pártmegbízatásokról A pártmunka egyet jelent a párthoz való tartozással. Nem lehet közömbös: van-e minden kommunistának meg­bízatása? Azt végzi-e, amit szívásén csinál? Figyelembe veszik-e képességét, ráter­mettségét? Ügyelnek-e az em­berek terhelésére? Ezekről tartottunk kerekasztal-be- szélgetést a TITÁSZ-nál. Partnereink a következők voltak: Bezerédi Antal igaz­gatóhelyettes, a pártvezető­ség tagja, Járku József szer­vező titkár, Nagy József, az üzemi KISZ-bizottság titkára, Simoni Sándor, az I-es alap­szervezet titkára és Végső László, az alapszervezet veze­tőségének. tagja. Aránytalan­ságok Nyíregyházán, az üzem- igazgatóság 5 alapszervezeté­ben 80 párttag tevékenyke­dik. Kiderült a tagkönyvcse- rét megelőző beszélgetéseken, hogy aránytalanságok van­nak. Egyesek túl voltak ter­helve, mások alig végeztek munkát. Járku József el­mondta, hogy Tarcsa Bálint például lejárhatta a lábát, kitehette a szívét, feláldoz­hatta összes szabad idejét, akkor sem volt képes min­dennel végezni. Titkárként irányította az MHSZ-lövész- klubot. Helytállt, propagan­distaként. Futott az esti egye­temre tanulni, s néha-néha még az üzemekben is feltűnt, mint a Kossuth könyvterjesz­tője. Legalább tizenöten pa­naszkodtak túlterhelésük mi­att... Simoni arról is szólt, hogy korábban egyik-másik párttagnak a pártszervezet­ben is és a szakszervezetben is volt tisztsége. Ezeket az átfedéseket, a túlterheléseket felülvizsgálták, s a személyes beszélgetések után kinek-ki- nek „testre” szabott, képessé­géhez, képzettségének meg­felelő megbízatást adtak. Bizonyítás Legfontosabb pártmunka a termelésben való helytállás. Ezt most különösen alkalma van bizonyítani a nyolcvan párttagnak. A nyíregyházi hőerőmű bővítésének beru­házása közelíti a 370 milliót. Legutóbb már az öt alap­szervezet taggyűlései érté­kelték, ki hogyan állt helyt, teljesítette-e pártmegbíza­tását. Ugyanis korábban ha­tározat született, hogy az erő­mű beruházását segítik és el­lenőrzik a kommunisták. Valójában a TITÁSZ pártve­zetőségének a védnöksége alatt valósul meg ez a vá­rosnak is oly fontos létesít­mény. Lényegében a megbízatá­sok most ezt a nagy célt szol­gálják. Járku az elektrikusok munkáját segíti, részt vesz ezeknek a fiataloknak a kép­zésében. Bezerédi, az igazga­tóhelyettes — termelési fele­lős — legutóbb a hőerőmű bővítésében közreműködő osztályok együttműködését, tervszerűségét ellenőrizte, s erről számolt be a taggyű­lésnek. Értékelte az építke­zést, a költségek alakulását/ tartják-e a határidőket. Ez az ő pártmegbízatása. Nagy József: „Én most a fiatal mérnökök és közgazdászok tanácsát segítem. Ez a plusz megbízatásom amellett, hogy pártvezetőségi tag is vagyok. Legalább ötven műszaki ér­telmiségi fiatalt foglal magá­ban az FMKT a megyébőL Ennek is a hőerőmű beruhá­zását kell támogatni most. Ezt segítik a fiatalok dolgo­zatai. Tavaly ötből négyet fo­gadtak el, s egy már a ter­melés javára van. Hornyák László fiatal párt­tag, villamosipari technikus felkereste a pártvezetőséget, s megbízatást kért. „Nagyon jól jártunk vele — említi a KISZ-bizottság titkára. — Ér­ti a dolgát, s ma már több tapasztalt szakember segíti az FMKT munkáját. Végső László közbevetette: „Igaz, hogy mi nem írtunk szakdol­gozatot. Erre nincs időnk, de a megbízatásaink nyomán fellendült az újítómozgalom, s ez segíti a hőerőművi be­ruházást. Tavaly Simoni Sán­dorral egy 750 ezer forint megtakarítást eredményező újítást adtunk be. Alkalmaz­zák is. Jelenleg a csoportban 4—5 újításon dolgoznak.” „Önkéntesek" Szóltak egy figyelemre ér­demes jelenségről is. Simoni Sándor: „Vannak, akik ön­ként kérnek megbízatást. Ba­logh Gábor, amikor a válla­lathoz került, beszélgettünk vele. Elmondtuk, ha helyt akar állni, tanulnia kell. Ko­rábban fűtő volt, s mi szi- vattyúház-kezelőt akartunk belőle csinálni. Ügy gondol­tuk, míg tanul, nem terhel­jük. Egyszer megjelent a pártvezetőségnél, s kérte, hadd dolgozzon, nem bírja a tétlenkedést. így lett belőle információfelelős. Becsület­tel végzi azóta is ezt a mun­kát.” Nagy József: „Mi Fábián Lacival, a nyíregyházi kiren­deltségünk szerelőjével vol­tunk hasonlóan, önként je­lentkezett. Kaptunk rajta, rátermett, értelmes fiatal. A KISZ-szervezet segítésével bíztuk meg., Egy év múlva munkásőr l^tt.” Másutt el­kallódnak a pártiskolát vég­zett fiatalok. Itt nem. Pivar- nyik András, amikor elvé­gezte a politikai iskolát, je­lentkezett propagandistának. A fiatal tervezési és fejlesz­tési osztályvezető hasonló ko- rúakat tanít tömegpolitikára. Balogh Antallal, a csoportve­zetővel is jól járt a pártszer­vezet. Képzett propagandis­tára talált benne. Simoni Sándor arról szól, hogy a fizikai munkás párt­tagoktól a termelésben való helytállást kérik elsősorban. „A beruházásnál pedig azt, hogy fedjék fel a hibákat, szóljanak, ha a gép meghibá­sodik, figyelmeztessék a párt­vezetőséget. És van egy na­gyon fontos megbízatásuk. Az új és a fiatal dolgozók betanítása, nevelésük. Sok múlik kazángépészünkön, Múlik Józsefen, Acél István elektrikuson s még vagy ki­lenc tapasztalt párttagunkon, hogy az érkező fiatalok ott­honra találjanak, s jó szak­emberekké váljanak.” A párttaggá való nevelési terv és az ötéves káderfejlesztésí terv szinkronban van. A múlt évben 4 fiatal fizikai mun­kást neveltek párttagnak a KISZ-szervezetek és az „öre­gek” — akiknek ez volt a megbízatásuk. Farkas Kálmán Simoni Sándor Végső László Bezerédi Antal Járku József ' W m Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents