Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 157. szám

1977. július 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 i; I j„ílI.&J í IX \ ® i & ' ji EGER A SÖRBEN Postabontás Anyasági segély Sipos Mihályné levél­írónknak vitája volt mun­kahelyének sztk üzemi ki- fizetőhelyével, hogy az el­ső orvosi vizsgálata való­ban a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt-e? Ezért arra kér­te szerkesztőségünket, hogy ismertessük, miért van ennek szerepe, és hát­ránya származik-e abból, ha netán valamivel később jelent meg az orvosi vizs­gálaton? Az olvasónk által emlí­tett feltétel az anyasági segély megállapításánál fontos. E segélyre az a szülő nő jogosult, aki sa­ját jogán, vagy mint hoz­zátartozó biztosított, és terhessége alatt legalább négy orvosi vizsgálaton vett részt, s ebből egy vizsgálat a terhesség első 140 napján belül történt. Ebben az esetben az anyát a teljes összegű 2500 fo­rint segély illeti meg. Ha terhesgondozói köny­vecskéjével csak egyszeri vizsgálatot tud igazolni, akkor a segély összege ezer forint. Koraszülésnél azon­ban — a vizsgálatok szá­mától függetlenül — ugyancsak a teljes össze­gű, vagyis a 2500 forintos segélyt kaphatja az anya. Az egységes elbírálás végett jelent meg a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságának 1975/2-es számú körlevele, mely sze­rint mindenekelőtt az or­vos bejegyzését kell figye­lembe venni. Ezért lénye­ges, ha a leendő anya megnézi, hogy az első vizs­gálatnál bejegyezte-e ter­heskönyvébe az orvos, hány hetes a terhesség és mikorra várható a szülés? Ha az orvos bejegyzése szerint az első vizsgálat­nál a terhesség 20 hetes­nél nem előrehaladottabb, az ügyintézőnek ezt el kell fogadnia. Ha a könyvecs­kéből nem állapítható meg, hogy az első jelent­kezésnél a terhesség meny­nyi idős volt, a tényleges szülés vagy az orvos által bejegyzett várható szülés □apjából vissza kell szá­mítani 268 napot és ezt kell a terhesség első nap­jának tekinteni. Ebből az időpontból kiindulva kell az első 140 napot megálla­pítani. Visszaszámlálásnál kezdő napként akkor kell a várható szülés bejegy­zett dátumát figyelembe venni (a szülés tényleges napjával szemben), ha ez kedvezőbb az anyának a segélyösszeg megállapítá­sánál. Tudni kell az anyasági segélyről azt is, hogy a halva született gyermek után is jár, ikerszülésnél pedig a segély mindkét gyermek után külön-külön is megilleti az anyát. Ezt a feltételt tehát — amelyről az előbb szól­tunk — az anyák és a csecsemők érdekében szab­ták meg, jó, ha minden kismama pontosan betart­ja, azért is, hogy a jutta­tásokból részesülhessenek. Soltész Ágnes A kánikulában legalább sörhöz jutottam...!!! (Kiss Ernő rajza) Nyolc üveg Borsodi világos sört vásároltam június 26-án, vasárnap Nyíregyházán. Az egyik üvegben — szerencsé­re még felbontás előtt észre­vettük — egy egér úszkált. Az elmúlt hetekben magam is tapasztaltam, s másoktól is gyakran hallottam, hogy nem megfelelő tisztaságú a sör: hol légy, hol pók rejtő­zik az üvegekben. Mindez nem túl szívderítő látvány — a fertőzésveszélyről nem is szólva. Az „új csomagolási módszerrel” inkább elriaszt­ják, mint csalogatják a vá­sárlókat — teszi szóvá Mala- midesz Miklós nyíregyházi levélírónk. SZEMÉT Csúnya „színfoltja” Bor­bányának az iskolával szem­beni füves terület, amely egyébként a gyerekek torna­pályája lenne, de ismeretlen személyek rendszeresen sze­metet hordanak oda. így hát nemcsak csúnya látvány e szemétdomb, hanem egészség­telen is. Kérjük az illetéke­sek erélyes intézkedését, hogy önkényesen senki se jelöljön ki magának szeméttároló he­lyet, mert jól néznénk ki, ha mindenki ezt tenné — pana­szolják a borbányai levélírók. MEGÉPÜL AZ ÜT Számtalan panasz hangzott el á tiszavasvári Kabay Já­nos út minőségéről az elmúlt években. Tavaly ősszel egy­szerűen tarthatatlanná vált a helyzet Az út kétszáz méte­res szakaszán már kerékpár­ral, motorral sem lehetett közlekedni: ezek a járművek sokszor a járdára szorultak. Ha eső esett, néha fél méter mély tó terült el az üt teljes szélességében, idén tavasszal, a jó idő beálltával dolgozni kezdtek Tiszavasváriban az útépítők, s alig egy hónap alatt feltöltötték a megsüly- lyedt útszakaszt. A Kabay út teljes hosszúságában új burkolatot kapott. Aztán ki­vonultak a SZAVICSAV dol­gozói, akik napokon belül befejezik a csatornázást is, nagy örömet szerezve a tisza- vasváriaknak — írja Rácz Sándor. TÜZELŐT — HELYBEN Évről évre megszoktuk, hogy Kállósemjénben is meg­vásárolhatjuk a télire való tüzelőt. Megrendelésre ugya­nis a tüzelő eddig a kálló- semjéni állomásra érkezett, ahol a tanács tulajdonában lévő hídmérleg segítségével elosztotta a szenet egy ezzel megbízott személy. Jelentős költségmegtakarítás volt ez nekünk, különösen nyugdíja­soknak. Sajnos most nem így van, mert a mérleg elrom­lott, s azóta tüzelőt sem szál­lítanak ide. Sérelmezzük, mert a tüzelőutalványt sze­retnénk kiváltani, no meg nyugodtabbak lennénk, ha tüzelőnk már a kamrában lenne — írják levelükben a kállósemjéniek. JAVÍTSÁK meg Hűtőszekrényem már egy hónap óta rossz. Elképzelhe­tő, mennyire hiányoljuk a 30 fokos kánikulában. Többször kértük már az illetékes szervizt, mire végre egy sze­relő kijött, megnézte a hűtő­gépet és közölte, hogy javí­tása 900 forintba kerül. Anyaghiányra nem hivatko­zott, csak egyszerűen elment, és azóta felénk se néz. Ugyan hányszor jelentsük még a gá- vai kirendeltségen, hogy sze­retnénk, ha a hűtőszekré­nyünket megjavítanák? — olvastuk Gergely Györgyné Vencsellő, Halász utca 5 szám alatti lakos levelében. GAZDÁTLAN SZÁZAS A napokban néhány köny­vet vásároltam Nyíregyhá­zán, a Bessenyei Könyves­boltban. A frissen szerzett „zsákmánnyal” kezemben leültem a Kossuth téren egy padra, és olvasni kezdtem. Pár perc elteltével utánam jött a könyvesbolt egyik ela­dója. kezében egy száz forin­tossal, amit én ejtettem el fizetéskor. Mint elmondta, a pénztáros fedezte fel a gaz­dátlan százast. Mivel a bank­jegy nem tartozott a kasszá­ba, feltételezték, hogy az enyém lehet. Amint számba vettem pénzemet, kiderült, hogy valóban én vesztettem el. A könyvesbolt dolgozóinak ez úton is köszönetét szeret­nék mondani figyelmességü­kért — írja levelében Gazdag István honvéd. NÉVADÓK Névadót tartottak a közel­múltban a MOM mátészalkai gyárában. A nőbizottság el­nöke a következőket írja: „a nőbizottság rendezésében öt gyári dolgozó gyermekének a névadóját tartottuk, s ebből az alkalomból a gyár ötszáz forintos betétkönyvet adott át a boldog szülőknek, a gyermekeknek pedig játékot vásároltunk. Igazán benső­séges ünnepség volt.” Ugyan­csak névadót tartottak a Sza- bolcs-Szatmár megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat KISZ-klubjában, ahol a szülőket, gyermekeiket, a hozzátartozókat megvendégel­ték, s a rozsréti általános iskolások műsora tette han­gulatossá a családias ünnep­séget. Szerkesztői üzenetek Fodor Istvánná fényes- litkei, Görcsi Jolán tisza- löki, Lábas Gusztáv cé- génydányádi, Villás Gyu­la nyírteleki, Hegedűs Lászlóné fehérgyarmati, Kocsis István tornyospál- cai, Lajsz Mária sényői, Kovács Sándor újfehértói, Kiss Józsefné anarcsi, Gál József szamosangyalosi, Szekrényes András nyírte­leki,. Fekecs Istvánná nyír­egyházi, Vitéz Károly ba­rabási; Fogarasi Sándomé nyírderzsi, Csorba Béla nyíregyházi. Vári Istvánná mezőladányi, Bakó Klára kislétai, Szabó Gusztáváé tiszacsécsei, Hock Emőné nyíregyházi és Szügyi Gyula kocsordi lakos ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. „Kié a park?” címmel ki­fogásolták, hogy a Benczúr tér füves részén kutyákat sé­táltatnak, ott, ahol a gyere­kek is játszanak. Közöljük, hogy a zöld felületet a park­ban sem a kutyák sétáltatá- sára, sem pedig a gyerekek játszadozására nem lehet igénybe venni. Az érvényben lévő tanácsi rendelet szerint csak a műszaki osztály előze­tes engedélyével lehet a parkfelületet hasonló célra használni. A cikk megjelené­sét követően felkértük a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalatot, hogy parkőreik révén a fennálló szabálytalanságot szüntessék meg. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya Június 8-i számukban „Dupla pénzért bosszúság” címmel szóvá tették, hogy Duklesz Pálné nyírteleki la­kos a hírlap-előfizetésnél nem kapott nyugtát. A hiányos­ság megszüntetése érdekében intézkedtünk. Ugyanis kézbe­sítőnk minden esetben köte­les a felvett előfizetési díjért nyugtaszelvényt adni. Ameny- nyiben ez a későbbiek során is előfordul, minden előfize­tőnek javasoljuk, hogy pana­szával forduljon a helyi pos­tahivatal vezetőjéhez. Debreceni Postaigazgatóság „Sajnos nincs” címmel Magyari András nagykállói lakos levelét közölték, aki szóvá tette, hogy 26-os ke­rékpárköpeny az üzletekben nem kapható. Szövetkezetünk június 9-én értesítette a le­vélírót, hogy a tiszaszalkai 4-es számú vas-műszaki bol­tunkban a keresett kerékpár­tartozékot megvásárolhatja. Tiszaszalka és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet BOSSZÜSÄG A SÓSTÓN Rosszul sült el június 26-án, vasárnap a fürdőzés Sóstón, a strandon. A gyülekező fel­hők láttán a nyitvatartási idő vége előtt jó három órá­val bezárt az ÉKV 47-es és az ÁFÉSZ 44-es pavilonja. A vendégek egy része a pavilo­nok elé rakta, néhányan pe­dig hazavitték a visszaváltat- lan üres üvegeket. Már a fürdő megnyitásakor is szó­vá tettük, hogy nem működ­nek jól a zuhanyzók szórófe­jei. Sajnos eddig még nem történt ebben változás. Kel­lemetlenségeket tartogatott a sóstói Krúdy-szálló is. A dél­utáni órákban nem volt fagy­lalt, az üdítők pedig inkább melegítettek, mint hűtöttek — panaszolja Fehér István nyíregyházi levélírónk. Háztáji föld, rokkantság esetén Kásás József olvasónk panaszos levelet írt hozzánk, amelyben előadja, hogy földjével együtt 1958-ban tszcs-be lépett, majd mintegy 4 évvel ezelőtt a tszcs mezőgazda- sági termelőszövetkezetté alakult át és ez időtől kezdődően a részére járó háztáji kiadása körül állandó problémák voltak. A vita alapvetően abból adódott, hogy a termelő- szövetkezetbe történő belépés után mintegy másfél évre balesetet szenvedett, rokkantságát megállapították, sőt még járulékot is kapott és ezt követően a termelőszövetkezet hol teljesen megtagadta a háztáji föld kiadását, hol csak 6—700 ölet adott, jelenleg azonban erre az évre egyáltalán nem kapott háztáji földet. Az a kérdése, hogy rokkantsága el­lenére jár-e neki háztáji föld és ha igen, milyen területű? Először a második kérdésére válaszolunk és azt tud­juk olvasónkkal közölni, hogy a háztáji föld területét min­den termelőszövetkezetnél az alapszabály határozza meg és a kialakult gyakorlat szerint a 800 öltől 1600 négyszög­ölig terjed. A háztáji földre jogosult minden tsz-tag, aki az előírt munkanapot teljesíti, mely a termelőszövetkeze­teknél 10 órás munkanapot jelent. A teljesítendő munka­napok számát is az alapszabály határozza meg a törvény alapján, ez férfi termelőszövetkezeti tag esetében általá­ban 150 munkanap. Aki tehát az előírt 10 órás munkana­pokat nem teljesíti, hiába tagja a termelőszövetkezetnek, a háztáji földre nem jogosult és ilyen esetben a termelő- szövetkezet jogosan vonja meg a háztáji földet. Van azonban eset, amikor a termelőszövetkezeti tagot a háztáji föld akkor is megilleti, ha az alapszabályban meghatározott munkanapokat, vagyis munkamennyiséget nem tudja teljesíteni és ezeket az eseteket a 46/1971. (XII. 28.) korm. sz. rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) korm. sz. rendelet 93. §-a szabályozza. Ez tartal­mazza, hogy a termelőszövetkezeti tagot a háztáji föld akkor is megilleti, ha a részére megállapított munkameny- nyiséget nem teljesíti, mert rokkant, vagy öregségi nyug­díjas lett. A fent hivatkozott rendeleteknek az alaprendelete ma= ga a termelőszövetkezeti törvény és ez az alaptörvény ha­tároz meg olyan alapelveket, amelyeket a kiegészítő ren­delkezések vonatkozásában figyelembe kell venni. A ter­melőszövetkezeti törvény értelmében, különös tekintettel a 72. § (I) bekezdésére, a termelőszövetkezeti tagot, ameny- nyiben rokkant, vagy tartósan munkaképtelen lett, a ház­táji föld használatának joga a munkavégzéstől függetle­nül csak akkor illeti meg, ha a termelőszövetkezeti közös földekből a háztáji föld használatára való jogosultsághoz szükséges, a termelőszövetkezet által meghatározott mun­kamennyiséget teljesítette, mielőtt öregségi, vagy rokkant­sági nyugdíjba került volna, vagy tartósan munkaképte­len lett. Olvasónk leveleiből arra tudunk következtetni — mert konkrétan nem írja meg —, hogy már megelőzőleg is pontosan azért voltak viták a háztáji föld vonatkozásá­ban közte és a termelőszövetkezet között," mert a háztáji föld jogosultságához szükséges munkamennyiséget nem tel­jesítette. Ha ez így van, abban az esetben jogos a terme­lőszövetkezet intézkedése, mert a háztáji föld megvonásá­nak nem az az indoka, hogy most rokkant állapotában nem teljesíti a szükséges mennyiséget, hanem az, hogy a rok­kantsága előtt nem teljesítette, tehát nem szerezte meg a háztáji föld használatához szükséges jogosultságot. Ha ol­vasónk igazolni tudja, hogy rokkantsága előtt pontosan teljesítette kötelezettségét, úgy a háztáji föld megilleti, an­nak ellenére, hogy ma már az egészségesekre előírt mun­kamennyiséget nem tudja teljesíteni. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents