Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 5. Nagyarányú társadalmi munkával készült Egy nap a munkaügyi bíróságon Amikor a vállalat pert veszít Táboravatás Csengerben Július elejétől gyerekzsivajtól hangos a csengeri új Szamos-híd környéke. Július 2-án, szombaton délelőtt kétszáz piros nyakkendős úttörő sorakozott fel a hídépítők volt felvonulási épületei és munkásszállásai között kialakított'térségen. Az úttörő- és ifjúsági tábor avatásán vettek részt, hogy utána két hétig a tábor első lakói legyenek. Az ünnepségen megjelent E kiér György, a megyei pártbizottság titkára. Nagy László, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Miiéi Lajosné, a megyei úttörőszövetség elnöke, valamint a járás és a község párt- és állami vezetői. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese avató beszédében hangsúlyozta, hogy a tábor terve tíz hónappal ezelőtt született meg, és a Csengeri Községi Tanács kezdeményezésére fogtak munkához. A nemrég felavatott Szamos-híd építőinek központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel ellátott munkás- szállását alakították át úttörőtáborrá. A megyei tanács 3,5 millió forintot fordított erre a célra, míg a járás mezőgazdasági nagyüzemei, ipari üzemei és vállalatai hétszázezer forintos támogatást nyújtottak az építkezéshez, amiből kétszázezer forint társadalmi munka. Egy turnusban kétszáz tíz—tizennégy éves gyermek pihenhet, tanulhat és játszhat, a nyári szünidő alatt pedig több mint nyolcszáz pajtás lehet lakója a csengeri úttörő- és ifjúsági tábornak. A táborban két nagy fabarakkban laknak a vakációzó gyermekek. Ezenkívül ebédlőt, büfét, parancsnoki épületet is kialakítottak a Szamos-parti táborban. Az öt hektáron elterülő diákparadiA tábor első lakói sorakoznak. A vízi túra rajtja Csengerben. (Hammel József felv.) csomban ősszel kezdik meg a parkosítást és a sportpályák építését. A terveket az Ültetvénytervező Vállalat készítette. Az egész évben üzemeltethető táborban nyáron az úttörők pihennek, ősszel a környező termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalokat szállásolják el, míg a többi időszakban szakmai továbbképzéseket akarnak a tábor épületeiben rendezni. Az első turnusban a mátészalkai járás úttörői vették birtokukba a tábort, de a továbbiakban az egész megyéből érkeznek ide általános iskolás fiatalok. A közeli folyó kínálja a fürdési lehetőséget. A tábornak külön kijelölt strandja van, mellette pedig vízi úttörőbázist építenek ki. Ide is megérkeztek az első lakók, hatvanan, akik hétfőn felszedték sátraikat és megkezdték a tíz napig tartó, kétszáz folyamkilométeres Szamos—Tisza vízi túrát. Útközben a vízi úttörők megismerkednek a megye nevezetességeivel és úttörőpróbát is tesznek. A túrán négy—hétszemélyes kenukkal vesznek részt és minden este felütik színes sátraikat az előre kijelölt táborhelyeken. A Vásárhelyi Pál nevét viselő vízi század az úttörőtábor avatásán tett esküt. (sipós) Tanulságos munkaügyi perek folynak a nyíregyházi munkaügyi bíróságon. A tárgyalóterem ajtajára kifüggesztett listán furcsa ügyek szerepelnek. A bíróság elnöke, dr. Pongor Gyula mikrofonon szólítja a pereskedőket. Egy karton áru Három alperes foglal helyet egymás mellett: a gépkocsivezető és két rakodó- munkása. (Talán most lépték át először a törvényház kapuját — nem egészen 600 forint miatt.) Szembe velük munkaadójuk, a Szabolcs- Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselője. Vaskos az aktacsomó, amelyből idézik a pereskedés okát: A vállalat telephelyén parkoló gépkocsiról egy éjjel eltűnt egy karton áru, amelynek értéke 590 forint 40 fillér. A vállalat vezetői ezt akarják megfizettetni a három munkással. A bíróság azonban megállapítja, hogy a telephelyen nem voltak jók az őrzési feltételek, a gépkocsivezető nem tette (nem is tehette) lakat- alá a gépkocsit, egyébként is ott volt az éjjeliőr. Az ítélet: a vállalat vezetőinek keresetét elutasítják, a három munkás megkönnyebülten távozik. Mint mondták, nem is a pénz miatt izgultak... A tanulság: kár volt keresetet benyújtani, mert a tárgyalások többe kerültek 600 forintnál. A vállalati döntő- bizottság is igazat adott a munkásoknak, akik két napot azért estek ki a munkából, mert a központban tárgyalták „ügyüket”, két nap pedig a munkaügyi bíróságon jelentek meg. (Egyszer a bíróság elnapolta a tárgyalást.) Magabiztosan lép a bíróság elé B. B., a nyíregyházi VA- GÉP vállalat volt részlegvezetője. Azért nyújtott be keresetet, hogy fegyelmi büntetését mérsékeljék. A büntetés — amelyet súlyosnak tart — az, hogy kétkezi munkára osztották be, ahol hamarosan teljesítménybérben kell dolgoznia. A büntetésre azért került sor, mert többszöri figyelmeztetés ellenére italozott munka közben. így védekezik: Ittasan munkában ? — A munkámat ivás közben is elvégeztem. Tizenkilenc éve dolgozom a vállalatnál, két kiskorú gyermekem van, az áthelyezés után kevesebb lett a fizetésem. Régi beosztásomban sok ügyféllel találkoztam, megkínáltak, nem illet visszautasítani. A vállalat képviselője „vádol”: — A büntetés enyhe, hiszen alkalmazhattuk volna az elbocsájtást is. Erre humánus okok miatt nem került sor. Neki példát kellett volna mutatni beosztottjai előtt. Az italozással lekötelezte magát az ügyfeleknek, és ez sérti a vállalat érdekeit. Az utóbbi érvek helytállóak, a bíróság a keresetet elutasította. Majd a szakértő... Egyenruhás fiatalember, J. F. foglal helyet a felperesek részére kijelölt helyen. Munkaadója, az V. számú Volán Vállalat 1827 forint kártérítésre akarja kötelezni. Az általa vezetett autóbuszon ugyanis Kisvárdán kiolvadt a csapágy, mert nem kapott olajat. A fiatalember: — Nem vagyok hibás. Tizenhárom éve vezetek gépkocsit, van rutinom. Az említett busz több mint tízéves, tehát eléggé elhasznált. A baj napját megelőzően rövid idő alatt hat váltótársam vezette a buszt. A bíróság elnöke ezt mondja: a csapágy olvadását okozhatta dugulás, vagy a szívó- berendezés elégtelensége is. A tárgyalást elnapolják, az újabb tárgyaláson műszaki szakértőt hallgatnak meg, és úgy tesznek pontot az ügy végére... (nábrádi) Szabolcsi siker Pécsett Kiváló áruk között az Oázis Diákok trojkákban Orosz nyelvi tábor Nyíregyházán Kétszáz hazai és harminchat külföldi kiállító részvétedével nyílt meg július 1-én a VI. pécsi ipari vásár. A 130 éves hagyományokra visszatekintő rendezvényt, a dél- dunántúli vállalatok reprezentatív szemléjét dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter nyitotta meg. A miniszter beszédében hangsúlyozta: ezeknek a vásároknak elsődleges feladata az adott terület ipari produktumainak felvonultatása, a legújabb termelési eredmények, módszerek, a korszerű anyagok felhasználásának propagálása, hogy azokat mások is felhasználhassák. Fontosnak ítélte a vásároknak a helyi árualapok feltárásában betöltött feladatát, azok bemutatását, mert ezzel az országos árukínálat is bővíthető. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállításoknak a háztáji és kisegítő gazdaságokat segítő gépek és felszerelések propagálása is feladata. A pécsi vásár, mely példát ad abból, miképp lehet egy lyen jelentős rendezvényt a lehető legkisebb anyagi befektetéssel, a már meglévő épületek, terek, utcák kihasználásával megszervezni, betölti a belkereskedelmi miniszter által megjelölt szerepét. A kiállított termékek között ugyanis hangsúlyos helyen és nagy mennyiségben láthatók mezőgazdasági kisgépek, melyek egy teljes pavilont töltenek meg. Láthatók a BNV-n is közszemlére bocsátott hatalmas Rába-Steiger erőgépek, a 200 lóerő feletti Diesel-motorok, az Ikarus pompás autóbuszai. A résztvevők zömét a 73 könnyűipari vállalat teszi ki. A Pécsi Kesztyűgyár termékei, a Szegedi Ruházati Szövetkezet árui, a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet lábbelijei, a Győri Kötöttkesztyűgyár és a Békéscsabai Kötöttárugyár cikkei sok látogatót vonzanak. Az ország majd mindegyik konzervgyára is a kiállítók között szerepel. Egy tárlóban az Országos Piackutató Intézet Kiváló Áruk Fóruma titkársága a magas minőségi követelményeknek megfelelő termékek egy részét állította ki, közöttük megyénk egyetlen, a pécsi vásárra került gyártmányát, az Oázis almaiét, mely a Szabolcs-Szatmár- megyei ZÖLDÉRT munkáját dicséri. S. Z. Területük az egész megye Szakosodás a lakáskarbantartásra Az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében és rendezésében, a szovjet—magyar kulturális és közoktatási együttműködési szerződés alapján ebben az évben hazánkban két helyen — Tatán és Nyíregyházán — nyitja meg kapuit a középiskolások orosz nyelvi diáktábora. Nyíregyházán, a Münich Ferenc kollégium udvarán július 4-én vonták fel a tábor zászlaját, s ezzel kezdetét vette a háromhetes nyelv- tanulás. ötven főiskolai hallgató érkezett a Szovjetunióból, a vlagyimiri, illetve a moszkvai Lenin pedagógiai főiskoláról. Hozzájuk csatlakozik a tábor száz magyar középiskolás résztvevője, így a már jól bevált trojkákban — hármas csoportokban — bővíthetik, tökéletesíthetik nyelvi ismereteiket a második osztályt végzett gimná- zisták, szakközépiskolások. Borsod, Hajdú és Szabolcs- Szatmár középiskoláiból a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei vesznek részt a tábor munkájában, tanulmányaikat huszonkét orosz szakos nevelő segíti, közöttük tíz tanár a szovjet főiskolákról. A megnyitó ünnepségen ott voltak a tábor működéséhez hozzájáruló országos intézmények — többek között az Országos Pedagógiai Intézet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az Oktatási Minisztérium — képviselői is, A jubileumi hangulatú megnyitó után — ötödik alkalommal kerül sor a rendezvényre — Zaják Etelka egri főiskolai nevelő irányításával megkezdődött a tábor munkája. Naponta tartanak közös foglalkozásokat, ismétEgyesült két ipari szövetkezet léseket, az új ismereteket tábori naplóban rögzítik. Minden este felcsendül a tangóJúlius elsejétől eggyel csökkent az ipari szövetkezetek száma a megyében. Ezen a napon közgyűlésen mondták ki, hogy a Nyíregyházi Festő- és Lakáskarbantartó Szövetkezet egyesül a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezettel. Változik az egyesült szövetkezet profilja is. Az egész megyére kiterjedően a lakáskarbantartás és -javítás lesz a fő feladata. Az OKISZ az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben döntött úgy, hogy minden megyében kijelölnek egy-egy szövetkezetei, amelyik szakosodik a lakások karbantartására. Az elhatározásra azért volt szükség, mert éppen a kisebb javítási, átalakítási munkáknál — fürdőszoba-építés, vízvezeték-szerelés, festés stb. — igen kevés vállalkozó akadt. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet szerződést kötött a megyei tanáccsal, hogy a lakáskarbantartás fokozására növeli termelését. A beruházásokra 34 millió forintot hagytak jóvá. Ebből az ösz- szegből 16 millió forint az állami támogatás, 9 millió a KISZÖV és OKISZ hozzájárulása, míg a szövetkezet saját alapjaiból 9 milliót ad. A szövetkezet 1980-ig futtatja fel a termelését úgy, hogy a megyeszékhelyen kívül Is vállal munkát. Már megkezdték a szövetkezet új telepének beruházási munkáit. Jelenleg az egyik műhelycsarnok, a szociális létesítmény és a kazánház építése van folyamatban. Az új, lakáskarbantartásra létrehozott szövetkezet, mint bázisszervezet szolgáltatásaival más szövetkezetek segítségére is rendelkezésre áll. Ha a területileg illetékes szövetkezet felkészültség hiányában nem tudja vállalni a munkát, akkor, a lakáskarbantartók a meglévő és újonnan vásárolt gépparkjukkal biztosítják az ilyen irányú szolgáltatási igények kielégítését. (lb) harmonika hangja, ugyanis naponta egy-egy orosz dalt tanulnak, közösen. Szórakoztató programokról is gondoskodnak, minden este kulturális műsor zárja a napot. EXPORTRA TERHEINEK O A Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavas- vári üzemében a múlt hónapban többek között kétezer darab szovjetunióbeli és kilencszáz NSZK-megren- delést teljesítenek. A tételek ezúttal is női ruhák. Nagy Ferencné kéttűs varrógéppel díszzsinór rávar- rást készít. © A Rakamazi Cipőipari Szövetkezetben NDK és lengyelországi megrendelésekre készítenek szandálokat. Siber Mihály meós egy műszak alatt 1200 pár szandált vizsgál át. Elek Emil felvételei
