Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
XXXIV. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. július 31., vasárnap MA Kombájnotok a nohéz aratásról (3. oldal) Húszszor esomoto ajándékba (2. oldal) Helsinki után A zoknak, akik jelen voltak a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-i záróülésén, örökre emlékezetes marad ez a történelmi esemény. A záróokmány aláírása után az újságírók, akik között ott volt e sorok írója is, a 35 ország kormányfőivel és küldöttségi tagjaival folytatott beszélgetések alapján ismételten meggyőződhettek arról, hogy az aláíró államférfiak az eredmények értékelésekor nem holmi részletkérdéseket helyeztek a mérleg serpenyőjébe, hanem azt a nagyszerű ügyet, amely valamennyiüket egyesítette. Ma különösen helyénvaló felidézni a két évvel ezelőtt elhangzott nyilatkozatokat. Az előkészítő belgrádi értekezlet során ismételten bebizonyosodott: egyes nyugati „véleményformálók” továbbra is úgy értelmezik a helsinki megállapodást, hogy az nem az együttműködés, hahem az egymással szembeállítás, a szocialista országokra gyakorolt „pszichológiai háborús" nyomás eszköze. Éppen ezért fontos mindazok szolidáris álláspontja, akik hűek Helsinki szelleméhez. Az európai politika realizmusa, amelyet megszilárdított a Helsinki utáni két év tapasztalata, lehetővé teszi, hogy megfontolt véleményt alkossunk arról, amit eddig tettünk és amit még tennünk kell. De a legfontosabb már megmutatkozik az elért eredményekben: a helsinki megállapodások tíz elve szerint szabályozzák az államok közti kapcsolatokat. ha csak ezekbe a kapcsolatokba nem szólna bele olyan konjunkturális tényezők, mint például az USA katonai-ipari komplexumának érdekei. Ami a szocialista országok vezetőit illeti, nekik az a meggyőződésük, hogy az európai béke szilárdabb lett, a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok az európai keretek között észrevehetően bővültek és gazdagabbá lettek. E két év alatt még változatosabbá tették kapcsolataikat a záróokmányt aláíró országgal. Ennek példája a politikai együttműködés olyan formái, mint a rendszeres konzultációk. Gazdasági és tudományos-műszaki téren rendszeressé váltak a hosszú távú kooperációs programok. A szocialista országok önként teljesítik a záróokmánynak a bizalom megszilárdításáról szóló követel, ményét. többek között azt a megállapodást is, amely szerint idejében kell értesíteni a többi országot nagyszabású hadgyakorlatok megrendezéséről. A Szovjetunió a katonai enyhülés biztosításával kapcsolatosan kész konkrét megállapodásokat kötni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Be kell ismerni azt is, hogy a bécsi tárgyalások sorsára, valamint a katonai enyhülés egész problémájára még mindig erős negatív hatást gyakorolnak azok az akciók, amelyeket a fegyverkezési hajsza hívei fejtenek ki. Azok például, akik napirendre tűzték az új fegyverfajták: a szárnyas rakéták, neutronbomba, stb. kifejlesztését. Az európai országok gazdasági kapcsolatai is új lökést kaptak, fejlődött az egész kelet-nyugati kereskedelem. A potenciális lehetőségek e téren szinte kime- rílhetetlenek. Konstruktív válaszra vár a KGST-orszá- goknak az Európai Gazdasági Közösséghez intézett együttműködési javaslata is. A gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztése, a béke és kölcsönös megértés elősegítése, a belügyekbe való be nem avatkozás — ez a Szovjetunió álláspontja. Ennek alapján közelítjük meg a záróokmány azon tételeit is, amelyek a humanitárius és kulturális területekre vonatkoznak. Megvalósulnak azok az intézkedések is. amelyek az információcsere feltételeinek javítására irányulnak. A helsinki megállapodások végrehajtása, akárcsak maga az enyhülés, hosszadalmas folyamat, s ez a két esztendő ennek az útnak kezdeti szakasza. Az új tanévben hat tantermes, korszerű iskolában kezdik a tanulást a szamosszegi kisdiákok. Hz enyhülést lassítani lehet, de megakadályozni nem Az Országos Bóketanács elnökségének állásfoglalása Két esztendeje írták alá Helsinkiben 33 európai ország valamint az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb szintű vezetői az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. A helsinki záródokumentum mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikája, az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt történelmi változása következtében kialakult nemzetközi politikai enyhülés eredménye. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikere nyomán kedvezőbb feltételek jöttek létre a békés egymás mellett élés kiteljesedéséhez, a társadalmi haladás további előre len- düléséhez. Helsinkiben olyan dokumentum született, amelynek megvalósítása megfelel Európa és a világ népei érdekeinek. A kölcsönös bizalom olyan egységes egésznek tekintendő alapokmánya ez, amely figyelembe veszi a nemzetközi realitásokat. A helsinki tanácskozás sikeres befejezéséért és a záró- dokumentumban foglaltak megvalósításáért — békepolitikájuknak megfelelően — a szocialista országok tettek legtöbbet. Nem a Szovjetunión. a testvéri szocialista országokon múlott, hogy az enyhülés folyamata az utóbbi időben lelassult. A Helsinkiben elfogadott alapelvek valóra váltását — a szocialista országok őszinte törekvései és számos nyugat-európai kormány együttműködési szándéka ellenére is —, komoly veszélyek fenyegetik. A fegyverkezésben és a hideg- háborús légkör visszakozásában érdekelt imperialista körök — a helsinki záróokmány ajánlásait egyoldalúan eltorzítva, az emberi jogok védelme ürügyén — rágalomhadjáratot indítottak a Szovjetunió, a szocialista országok ellen. A nemzetközi légkör mérgezésével a fegyverkezési hajsza fokozásáról, agresszív szándékaikról kívánják elterelni a világközvélemény figyelmét. Ez a kampány nemcsak a helsinki alapelvek érvényesülését veszélyezteti, de akadályokat gördít a kölcsönös bizalom és jóindulaton alapuló szovjet—amerikai kapcsolatok bővülése és megszilárdulása elé is. Gátolja az egész emberiség szempontjából létfontosságú, a fegyverkezési hajsza csökkentésére hivatott SALT II. tárgyalásokat, megnehezíti az előrehaladást a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Az Országos Béketanács elnöksége elítéli a fegyverkezésére irányuló imperialista törekvéseket, amelyek politikai veszélyeik mellett rendkívüli mennyiségű anyagi eszközt vonnak el a társadalmi-gazdasági felemelkedésről, ugyanakkor alapvetően nem változtathatják meg a valóságos erőviszonyokat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az enyhülés — mint objektív történelmi folyamat — továbbra is realitás marad, amelyet lassítani lehet, de megakadályozni nem. A békeszerető közvélemény, a népek békevágyát kézzelfoghatóan bizonyítja az is, hogy a Béke-világtanács új stockholmi felhívását több százmillióan írták alá. Hazánk és a szocialista országok békeszerető véleményének nemes bizonysága az a nemzetközi tömegmozgalom(Folytatás a 4. oldalon) 47 és 59 mázsa között Kísérlet Tiszadadán Érdekes kísérlet színhelye volt a közelmúltban a tisza- dadai Kossuth Termelőszövetkezet. Tizennyolc búzafajtát vetettek, mindegyiket két- hektáros területen és azt vizsgálták, hogy a kisérletre szánt búzák közül melyek hozzák a legnagyobb termést, és melyek bizonyulnak a leg- ellenállóbbnak. A bezosztája 1. típusú búza 47 mázsás hektáronkénti hozamát tekintették 100 százaléknak, ez volt a viszonyítási alap, ami a végső sorrend kialakítását elősegítette. Legjobbnak a jugoszláv pár- tizanka búza bizonyult, több mint 59 mázsás terméssel. A további helyezések is a jugoszláv búzák versengésének jegyében dőltek el, mert második a Száva, harmadik pedig a novoszoszka rana I. lett. A legjobb magyar búza „címét” az 56,8 mázsás hozamot adó GKF II. búza nyerte el. A kísérlet egyébként nemcsak azt bizonyította, hogy a jugoszláv fajták termőképessége jó, hanem azt is, hogy állóképességük is megfelelő. Az esővel, jégveréssel tarkított kísérleti időszakban ugyanis, szaknyelven szólva: nem feküdtek le. A tiszadadai termelőszövetkezet vetőmagbúza-ter- meléssel is foglalkozik. Tavaly három fajtából, a bezosztája I-ből, az MV I-ből és a jubilejnajából összesen 6000 mázsát termeltek. Ebben az évben a jubilejnaja helyett MV IV-et vetettek, és a szerződések értelmében ösz- szesen ötezer mázsát aratnak. I Túlszárnyalták félévi tervüket a fehérgyarmati üzemek (Tudósítónktól) Fehérgyarmat ipari üzemei ez év első felében többet termeltek a tervezettnél. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 10 százalékos a termelésnövekedés. A MET- RIPOND és a ruházati és szolgáltató ipari szövetkezet exportja másfélszer magasabb a tavalyinál. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 4,4 százalékkal növekedett. A jubileumi munkaversenyben vállalt 14 millió forint teljesítésében élenjár a nagyközség 92 szocialista brigádja közel ezer dolgozóval. A MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregysége I. féléves árbevételi tervét 109,6 százalékra teljesítette, eredmény- tervét 140 százalékra. Bár a gépi technikai színvonal rendkívül alacsony, vállalták éves tervük december 15-re történő teljesítését. A MET- RIPOND félévi tervét 126 százalékra teljesítette, amely tavalyhoz képest 40 százalékos emelkedést jelent. Gondot jelent továbbra is a téglagyár, ahol akadozott a tervteljesítés. Mechanikai műszerészek az exportra kerülő mérlegeket szerelik a METRIPOND fehérgyarmati üzemében. Rekonstrukció előtt a Szabolcs Cipőgyár Tizennyolc fazon — tizenöt méretben A legfrissebb divatáramlatokkal is lépést tartva, ösz- szesen 18 fazont gyártottak tizenöt méretben a Szabolcs Cipőgyárban az év első hat hónapjában. Nemcsak a választékot növelték, hanem az előirányzottnál többet is készítettek a lábbelikből. A vártnál nagyobb számban küldtek a hazai boltokba és a tervet túlteljesítve juttattak külföldre, elsősorban a szocialista országokba: Lengyelországba, a Szovjetunióba, az NDK-ba, Romániába, és a cipőiparáról messze földön híres Csehszlovákiába. A legtöbb szabolcsi cipőt, 225 ezer párat a szovjet vásárlók vehetik meg. Eredményeik kedvező alakulásában közrejátszott, hogy az V. ötéves terv időszakára ütemezett rekonstrukció részeként eddig 30 új gép érkezett az „anyagyárba”. Jelentős változást ígér a nyár végén kezdődő nyírbogdányi építkezés, ahol új felsőrészkészítő üzemet létesítenek, munkaalkalmat adva a környékbeli lakosoknak, akik korszerű körülmények között végezhetik majd munkájukat. S. Z. Hegedűs Katalin sarokfoglaló gépen dolgozik. (Fotó: G. B.)
