Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

XXXIV. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. július 31., vasárnap MA Kombájnotok a nohéz aratásról (3. oldal) Húszszor esomoto ajándékba (2. oldal) Helsinki után A zoknak, akik jelen voltak a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-i záróülésén, örökre emlékezetes marad ez a történelmi esemény. A záróokmány aláírása után az újságírók, akik között ott volt e sorok írója is, a 35 ország kormányfőivel és küldöttségi tagjaival foly­tatott beszélgetések alapján ismételten meggyőződhet­tek arról, hogy az aláíró államférfiak az eredmények értékelésekor nem holmi részletkérdéseket helyeztek a mérleg serpenyőjébe, hanem azt a nagyszerű ügyet, amely valamennyiüket egyesítette. Ma különösen helyénvaló felidézni a két évvel ez­előtt elhangzott nyilatkozatokat. Az előkészítő belgrádi értekezlet során ismételten bebizonyosodott: egyes nyu­gati „véleményformálók” továbbra is úgy értelmezik a helsinki megállapodást, hogy az nem az együttműködés, hahem az egymással szembeállítás, a szocialista orszá­gokra gyakorolt „pszichológiai háborús" nyomás eszkö­ze. Éppen ezért fontos mindazok szolidáris álláspontja, akik hűek Helsinki szelleméhez. Az európai politika realizmusa, amelyet megszilárdított a Helsinki utáni két év tapasztalata, lehetővé teszi, hogy megfontolt vé­leményt alkossunk arról, amit eddig tettünk és amit még tennünk kell. De a legfontosabb már megmutat­kozik az elért eredményekben: a helsinki megállapodá­sok tíz elve szerint szabályozzák az államok közti kap­csolatokat. ha csak ezekbe a kapcsolatokba nem szólna bele olyan konjunkturális tényezők, mint például az USA katonai-ipari komplexumának érdekei. Ami a szocialista országok vezetőit illeti, nekik az a meggyőződésük, hogy az európai béke szilárdabb lett, a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok az európai keretek között észrevehetően bővültek és gazda­gabbá lettek. E két év alatt még változatosabbá tet­ték kapcsolataikat a záróokmányt aláíró országgal. En­nek példája a politikai együttműködés olyan formái, mint a rendszeres konzultációk. Gazdasági és tudomá­nyos-műszaki téren rendszeressé váltak a hosszú távú kooperációs programok. A szocialista országok önként teljesítik a záróok­mánynak a bizalom megszilárdításáról szóló követel, ményét. többek között azt a megállapodást is, amely szerint idejében kell értesíteni a többi országot nagysza­bású hadgyakorlatok megrendezéséről. A Szovjetunió a katonai enyhülés biztosításával kapcsolatosan kész konkrét megállapodásokat kötni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről. Be kell ismerni azt is, hogy a bécsi tárgyalások sorsára, valamint a katonai enyhülés egész problémá­jára még mindig erős negatív hatást gyakorolnak azok az akciók, amelyeket a fegyverkezési hajsza hívei fej­tenek ki. Azok például, akik napirendre tűzték az új fegyverfajták: a szárnyas rakéták, neutronbomba, stb. kifejlesztését. Az európai országok gazdasági kapcsolatai is új lökést kaptak, fejlődött az egész kelet-nyugati keres­kedelem. A potenciális lehetőségek e téren szinte kime- rílhetetlenek. Konstruktív válaszra vár a KGST-orszá- goknak az Európai Gazdasági Közösséghez intézett együttműködési javaslata is. A gazdasági és tudományos együttműködés fej­lesztése, a béke és kölcsönös megértés elősegíté­se, a belügyekbe való be nem avatkozás — ez a Szovjetunió álláspontja. Ennek alapján közelítjük meg a záróokmány azon tételeit is, amelyek a humanitárius és kulturális területekre vonatkoznak. Megvalósulnak azok az intézkedések is. amelyek az információcsere feltételeinek javítására irányulnak. A helsinki megállapodások végrehajtása, akárcsak maga az enyhülés, hosszadalmas folyamat, s ez a két esztendő ennek az útnak kezdeti szakasza. Az új tanévben hat tantermes, korszerű iskolában kezdik a tanulást a szamosszegi kisdiákok. Hz enyhülést lassítani lehet, de megakadályozni nem Az Országos Bóketanács elnökségének állásfoglalása Két esztendeje írták alá Helsinkiben 33 európai or­szág valamint az Egyesült Államok és Kanada legfel­sőbb szintű vezetői az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nyát. A helsinki záródokumen­tum mindenekelőtt a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok következetes békepoliti­kája, az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt történelmi változása követ­keztében kialakult nemzetkö­zi politikai enyhülés ered­ménye. Az európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencia sikere nyomán kedve­zőbb feltételek jöttek létre a békés egymás mellett élés kiteljesedéséhez, a társadal­mi haladás további előre len- düléséhez. Helsinkiben olyan dokumentum született, amelynek megvalósítása meg­felel Európa és a világ népei érdekeinek. A kölcsönös bi­zalom olyan egységes egész­nek tekintendő alapokmánya ez, amely figyelembe veszi a nemzetközi realitásokat. A helsinki tanácskozás si­keres befejezéséért és a záró- dokumentumban foglaltak megvalósításáért — békepoli­tikájuknak megfelelően — a szocialista országok tettek legtöbbet. Nem a Szovjet­unión. a testvéri szocialista országokon múlott, hogy az enyhülés folyamata az utób­bi időben lelassult. A Helsin­kiben elfogadott alapelvek valóra váltását — a szocia­lista országok őszinte törek­vései és számos nyugat-euró­pai kormány együttműködési szándéka ellenére is —, ko­moly veszélyek fenyegetik. A fegyverkezésben és a hideg- háborús légkör visszakozásá­ban érdekelt imperialista kö­rök — a helsinki záróokmány ajánlásait egyoldalúan eltor­zítva, az emberi jogok védel­me ürügyén — rágalomhad­járatot indítottak a Szovjet­unió, a szocialista országok ellen. A nemzetközi légkör mérgezésével a fegyverkezési hajsza fokozásáról, agresszív szándékaikról kívánják elte­relni a világközvélemény fi­gyelmét. Ez a kampány nemcsak a helsinki alapelvek érvénye­sülését veszélyezteti, de aka­dályokat gördít a kölcsönös bizalom és jóindulaton ala­puló szovjet—amerikai kap­csolatok bővülése és megszi­lárdulása elé is. Gátolja az egész emberiség szempontjá­ból létfontosságú, a fegyver­kezési hajsza csökkentésére hivatott SALT II. tárgyaláso­kat, megnehezíti az előreha­ladást a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkenté­si tárgyalásokon. Az Országos Béketanács elnöksége elítéli a fegyver­kezésére irányuló imperialis­ta törekvéseket, amelyek po­litikai veszélyeik mellett rendkívüli mennyiségű anya­gi eszközt vonnak el a társa­dalmi-gazdasági felemelke­désről, ugyanakkor alapve­tően nem változtathatják meg a valóságos erőviszonyo­kat. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az enyhülés — mint objektív történelmi fo­lyamat — továbbra is rea­litás marad, amelyet lassíta­ni lehet, de megakadályozni nem. A békeszerető közvélemény, a népek békevágyát kézzel­foghatóan bizonyítja az is, hogy a Béke-világtanács új stockholmi felhívását több százmillióan írták alá. Ha­zánk és a szocialista orszá­gok békeszerető véleményé­nek nemes bizonysága az a nemzetközi tömegmozgalom­(Folytatás a 4. oldalon) 47 és 59 mázsa között Kísérlet Tiszadadán Érdekes kísérlet színhelye volt a közelmúltban a tisza- dadai Kossuth Termelőszö­vetkezet. Tizennyolc búzafaj­tát vetettek, mindegyiket két- hektáros területen és azt vizs­gálták, hogy a kisérletre szánt búzák közül melyek hozzák a legnagyobb termést, és melyek bizonyulnak a leg- ellenállóbbnak. A bezosztája 1. típusú bú­za 47 mázsás hektáronkénti hozamát tekintették 100 szá­zaléknak, ez volt a viszonyí­tási alap, ami a végső sor­rend kialakítását elősegítette. Legjobbnak a jugoszláv pár- tizanka búza bizonyult, több mint 59 mázsás terméssel. A további helyezések is a ju­goszláv búzák versengésé­nek jegyében dőltek el, mert második a Száva, harmadik pedig a novoszoszka rana I. lett. A legjobb magyar búza „címét” az 56,8 mázsás hoza­mot adó GKF II. búza nyer­te el. A kísérlet egyébként nemcsak azt bizonyította, hogy a jugoszláv fajták ter­mőképessége jó, hanem azt is, hogy állóképességük is megfelelő. Az esővel, jégve­réssel tarkított kísérleti idő­szakban ugyanis, szaknyel­ven szólva: nem feküdtek le. A tiszadadai termelőszö­vetkezet vetőmagbúza-ter- meléssel is foglalkozik. Ta­valy három fajtából, a be­zosztája I-ből, az MV I-ből és a jubilejnajából összesen 6000 mázsát termeltek. Eb­ben az évben a jubilejnaja helyett MV IV-et vetettek, és a szerződések értelmében ösz- szesen ötezer mázsát aratnak. I Túlszárnyalták félévi tervüket a fehérgyarmati üzemek (Tudósítónktól) Fehérgyarmat ipari üze­mei ez év első felében töb­bet termeltek a tervezettnél. A múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 10 százalékos a termelésnövekedés. A MET- RIPOND és a ruházati és szolgáltató ipari szövetkezet exportja másfélszer maga­sabb a tavalyinál. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lési érték 4,4 százalékkal nö­vekedett. A jubileumi munkaver­senyben vállalt 14 millió fo­rint teljesítésében élenjár a nagyközség 92 szocialista bri­gádja közel ezer dolgozóval. A MEZŐGÉP fehérgyar­mati gyáregysége I. féléves árbevételi tervét 109,6 száza­lékra teljesítette, eredmény- tervét 140 százalékra. Bár a gépi technikai színvonal rendkívül alacsony, vállalták éves tervük december 15-re történő teljesítését. A MET- RIPOND félévi tervét 126 százalékra teljesítette, amely tavalyhoz képest 40 százalé­kos emelkedést jelent. Gon­dot jelent továbbra is a tég­lagyár, ahol akadozott a terv­teljesítés. Mechanikai műszerészek az exportra kerülő mérlegeket sze­relik a METRIPOND fehérgyarmati üzemében. Rekonstrukció előtt a Szabolcs Cipőgyár Tizennyolc fazon — tizenöt méretben A legfrissebb divatáramla­tokkal is lépést tartva, ösz- szesen 18 fazont gyártottak tizenöt méretben a Szabolcs Cipőgyárban az év első hat hónapjában. Nemcsak a vá­lasztékot növelték, hanem az előirányzottnál többet is ké­szítettek a lábbelikből. A vártnál nagyobb számban küldtek a hazai boltokba és a tervet túlteljesítve juttattak külföldre, elsősorban a szo­cialista országokba: Len­gyelországba, a Szovjetunió­ba, az NDK-ba, Romániába, és a cipőiparáról messze föl­dön híres Csehszlovákiába. A legtöbb szabolcsi cipőt, 225 ezer párat a szovjet vásárlók vehetik meg. Eredményeik kedvező ala­kulásában közrejátszott, hogy az V. ötéves terv időszakára ütemezett rekonstrukció ré­szeként eddig 30 új gép ér­kezett az „anyagyárba”. Je­lentős változást ígér a nyár végén kezdődő nyírbogdányi építkezés, ahol új felsőrész­készítő üzemet létesítenek, munkaalkalmat adva a kör­nyékbeli lakosoknak, akik korszerű körülmények között végezhetik majd munkáju­kat. S. Z. Hegedűs Katalin sarokfoglaló gépen dolgozik. (Fotó: G. B.)

Next

/
Thumbnails
Contents