Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 30. „Optimisták" N em kétséges: az optimizmus dicséretes tulajdonság. És mi töretlenül derűlátók vagyunk. Ki tagadná, hogy az úttesten fejvesztve cikázok optimisták? Mert igaz ugyan, hogy a kijelölt gyalogátkelő mindössze kétlépésre húzódik bakugrásaik színhelyétől, az égnek sem közlekednének szabályosan. Pedig ők is olvassák a lapok fekete krónikáit, melyek szerint: „Szabálytalanul haladt át és elütötte ..Ám ők szentül hiszik, hogy velük ez nem eshet meg, mert ök erősek és ügyesek. Ebben bíznak szilárdan mindaddig, míg a kórteremben fel nem ébrednek ... Optimisták ezenkívül a sikkasztok, akik szintén olvassák a bírósági riportokat, melyekben feketével fehéren az áll, hogy: „fo. lyamatosan elkövetett sikkasztás miatt stb ..Az ő hitük például csak akkor törik meg, amikor a börtön szabója méretet vesz róluk. Szilárd remény hatja át továbbá az áruházi szarkát, aki tizenkét eset után ti- zenharmadszor is három . pár fuszeklival akar lelép, ni és csodálkozik, amikor elkapják. Ö például nem gondol arra, hogy a tizenhárom szerencsétlen szám, ezért a tizennegyediknél kellett volna folytatnia ... Az esős idők után már várom nyakas optimizmusunk újabb jeleit. Bizonyos vagyok benne, hogy a sajtó az alábbiakhoz hasonló híreket fog közölni: „Tizennyolc amatőr gombaszakértőt kellett kórházba szállítani. Állapotuk, a 101 esztendős nagyapát kivéve, súlyos ...” Mi ebben az optimizmus? Az, hogy ők tizennyolcán, három nappal korábban, a most róluk hírt adó újságban fejcsóválva böngészték a tudósítást: „Gombamérgezéssel stb ...” Akkor egymásra néztek, s megállapították, hogy vannak még balekok. (speidl) Csak két hét múlva lehet bakot lőni A Magyar Közlöny 56. számában megjelent az 1977—78. évi vadászati idényről intézkedő rendelkezés, amely vadfajonként szabályozza a vadászati idényt, illetve a tilalmi időszakokat. Az eddigiekhez képest változás, hogy érett, éremvárományos őzbakot csak a szokottnál később, augusztus 15- től lehet lőni, hogy az őzállomány minősége tovább javuljon. Selejt bakot viszont ugyanúgy, mint eddig, május 1. — október 15. között lehet vadászni. A fácántyúk vadászatának lehetőségét először biztosította a rendelkezés, összefüggésben azzal, hogy az intenzív fácántenyésztés nyomán megnőtt az állomány. Fácántyúkot azonban mesterséges tenyésztéssel feldúsított állományú területeken lehet csak vadászni: az ilyen területeket a megyei tanácsi szakigazgatási szerv jelöli ki. A vadászati idény a rendelkezésben megszabott időszak előtti, illetve az ezt követő napra is kiterjed akkor, ha a vadászati idény kezdete hétfőre, illetve ha a vége szombatra esik. Szüretre készülnek Ládák 1400 vagon almának Egy műszak alatt 1800 ..Szabolcs”* ládái gyártanak a tűzőgépek. Munka közben: Zagyva Albertné, Kábái Imréné és Gál Miklós. Almaszüretre készül a Felső-tiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság tiszalöki üzeme. Az első fél évben annyi „Szabolcs’’ ládát és tartályládát gyártottak, amennyi ötszáz vagonnyi gyümölcs tárolására elegendő, S hogy hiány ne lehessen a megyében oly fontos csomagoló-, tárolóeszközből, az év elkövetkező hat hónapjában kevés híján megduplázzák korábbi teljesítményüket, összesen kilenc- száz vagon alma elhelyezésére szükséges ládát állítanak elő. A 280 munkás és 22 alkalmazottat foglalkoztató kisüzem az év első felében kielégítő eredményeket ért el. Igaz, darabszám szerint kevesebbet produkáltak, mint előzetesen tervezték, de kiegyenlíti a mérleget, hogy termelési értékük meghaladta az időarányosan előírtakat. A mennyiségi elmaradás oka pedig: az esztendő eddigi szakaszában elsősorban az időt és figyelmet igénylő rakodólapok készítésével foglalkoztak. Ugyancsak a dicséretes tények közé sorolható, hogy kevesebb anyagot használtak fel. mint eredetileg tervezték. A 75,8 millió forintot kitevő éves termelés több, mint tíz százaléka a külföldi vásárlókhoz kerül. Ebben a fél évben túlteljesítették export- terveiket: az egész évre szánt 10 millió forintos érték 61 százalékát juttatták el határainkon túli partnereikhez. Legfőbb vásárlójuk az NSZK, de nyugatnémet közvetítéssel Franciaországban, a skandináv államokban, sőt még Kanadában is találkozhat a vevő a tiszalöki raklapokkal. A Szovjetunióból származó értékes fenyő és a hazai nyárfa fizikai erőt igénylő feldolgozását a hagyományos, és meglehetősen régi faipari berendezések mellett tűzőgépek, s az Ausztriából frissen beszerzett pnematikus szögbelövők könnyítik. A ma még csak kísérletképpen használt osztrák masináktól a termelékenység másfélszeres növekedését várják. Kulturális szolgáltatóház ? Tározó, partvédelem, átereszek Vízmentében Egy-egy kánikulai hőhullám idején víz mellé menekül aki csak teheti. Ilyenkor ezrek töltik pihenésüket tavak, folyók mellett, de az, hogy a vízmellék egyeseknek munkahely — valljuk be — ritkán jut eszünkbe. Milyen nyári munkák folynak a Fel- -ő-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál kint a határban? E kérdésre keresve a választ, Vitéz Gézával az igazgatóság 16-os számú építésvezetőségének vezetőjével indultunk vízmenti körútra. Levelek térségében kanyarodunk le a 41-es útról. Itt a tavaly átadott 4,5 millió köbméter befogadóképességű víztározó utómunkálatai folynak. Jól halad a rőzsekolbá- szok lerakása. Ezek a 4 méter hosszú vesszőfonatok védik a gátat a hullámverés romboló hatásától. — Ez a partvédő eljárás csak ideiglenes. Bár sokáig kitart — hisz a fonatok fűzfából vannak — végleges megoldást csak a gát füvesítése, valamint a nád, és a sás ültetése jelent — fűzi hozzá a magyarázatot. A víz mellett már jó darabon ácsorognak a zöldellő nádszálak. Amíg megkerüljük a tározót, több helyen „Fürödni tilos!” táblát látni. — Miért nem szabad itt fürödni? — Egy esztendő alatt még nem alakulhatott ki a víz stabil biológiai egyensúlya. Ennek befejeződésével, no meg a nád és a sás megerősödése után — ha a laboratóriumi vizsgálatok is úgy akarják — a helyi tanács kezelésében nyílhat strand. — Vannak-e halak a tározóban? — Igen. Most még horgászati tilalom van. De ha megfelelő lesz a szaporulat, a horgászok örülhetnek az új „halas víznek”. Már újból a főúton vagyunk. Uticél: Nyírgyulaj. Egy csatorna partján állunk meg. — Ez a IH-as számú főfolyás. Itt a víz különböző«szin- tű esésváltozásai és a laza, folyós talaj miatt kell ezeket a félbevágott hangerre emlé. keztető betonidomokat lerakni. — Ezzel egyidőben megerősítjük a csatornán átvezető hidakat, az úgynevezett átereszeket is, 8 méteresre kiszélesítve, beton támfallal ellátva a legnagyobb mező- gazdasági gépek is elférnek rajta. Az ér mellett haladva a mederkotró géphez igyekszünk, s nem messze az előző munkahelytől meg is találjuk. — Ez a gép tisztítja meg az eliszaposodott, növényzettel benőtt, hordalékos medret. Nézem, mint szakítanak ki a hatalmas vasfogak a csatorna aljáról egy-egy agyagos „falatot”, hogy aztán hangos tottyanással terítsék el a part mentén. A gépkezelő megáll, kiugrik a fülkéből és hangosan pöfögő gépe mellől kiált át: — Küldjenek szerelőt, hibás — mutat rá a masina csigaszerkezetére — nem sokáig fogja bírni. Az építésvezető jegyez, majd int. — Meglesz, ha beérünk, rögtön szólok. Csendes Csaba Nem csak a pénzt, a szépet is szeretik Nyírmadán „Igen dolgos nép.” „Szeretik a pénzt”. Ilyen jelzőkkel illetik a nyírmadai embereket. Ezt nemcsak a szomszédos községekben mondják, a nagyjából ötezer lakost számláló Nyírmadán a „bennszülöttektől” is hallani ilyet. Nem hiányzik hát az önismeret sem. De valami még nem vált szólásmondássá, pedig ez is Nyírmadára illő: szeretik itt a szépet, a művelődést is, jobban, mint másutt. Mellbevágó számok Tíz éve nagy lépésre szánta el magát a község: 3 milliós költséggel — községfejlesztési alapból — felépítették a művelődési házat. Igazgatót is kerestek és találtak, mégpedig függetlenített munkára: Balogh Ferencet. Civilben matematika-fizika szakos általános iskolai tanár, aki a rohodi iskolaigazgatói posztot cserélte fel a művelődési házzal. Volt tetszetős, új művelődési ház. Volt főhivatású igazgató. De nem volt pénz. Az első évben 20 ezer forintból kellett gazdálkodni — „népművelni”. Balogh Ferenc hozzá is látott a munkához. Először adatokat gyűjtött, ismerkedett a községgel. Még azt is kiszámította, hozzávetőleg mennyit költ egy nyírmadai lakos italra, kávéra, könyvre. Kicsit „mellbevágó" számok jöttek ki, az e^y lakosra jutó italfogyasztás 601 forintra rúgott (a saját, házi és más községekben történt fogyasztás nélkül). De legalább ennyire meglepő volt, hogy egy lakos egy év alatt 30 forintot költ könyvekre. Ez már l— ha nem is nagy szám — mutat valamit, amire érdemes odafigyelni. Tartották a kezüket... Ötletben nem volt hiány. De a szűkös költségvetés csak arra volt jó, hogy ne kelljen becsukni a művelődési házat. De meg kelleti szüntetni a szépen megindult szakköröket, mert nem volt pénz rájuk. A községben a nagyobb gazdasági egységek a következők: (az akkor még három, jelenleg egy tsz) a Béke tsz, az állami gazdaság, a hizlalda. De amikor az anyagiakra került a sor, annyian tartották a kezüket, egyébként jogosan, hogy elaprózódtak a pénzek. Az MHSZ, a tűzoltótestülel, az Ifjú Gárda, a sportkör és persze a művelődési ház ... A közművelődési párthatározat ebben is válaszút elé állította a gazdasági és' egyéb szerveket. Vagy komolyan veszik a művelődés támogatását, vagy ott lesz a ház — jóformán üresen. Nyírmadán az érdemi támogatás mellett döntött mindenki. Hamarosan kigondolták a módját is. Nem közös kalapba adják a pénzt, hanem — mint a menedzserek — minden gazdasági szerv választott egy patronáltat, hogy az anyagi ellátását megoldja. Kulturális üzemág ? A művelődési házat a tsz „kapta”, tavaly negyedmillió forint körül volt a támogatás összege. A nagyközségi tanács sem fukarkodik, ők 220 ezerrel „szálltak” be. A nagyközségi művelődési ház — amelynek hatókörébe tartozik Pusztadobos, mint társközség — már 900 ezer forintos évi költségvetéssel dolgozik. Szinte példátlan, négy főhivatású népművelőt alkalmaznak, felosztották maguk között a művészeti ágakat. Külön felelőse van az üzemi népművelésnek, a szocialista brigádoknak. Balogh Ferenc igazgató arról beszélt: az a törekvésük, hogy a művelődési ház egy sajátos szolgáltatóház legyen a községben. A bejáratnál hatalmas plakát hirdeti, hogy kalocsai gépihímző tanfolyam kezdődik, amelyre még lehet jelentkezni. Sok nyírmadai asszony innen küldte el a megvásárolt mintákat, hogy a kalocsai népművészeti szövetkezetben kihímezzék azokat. A népművelők most tanfolyamot szerveznek a gyesen lévő kismamáknak. A szép motívumok ezután helyben rajzolódnak ki az ügyes kezek nyomán. De figyelnek a divattá vált országjárásra, kirándulásokra is. Űtiprogram-ajánla- tot készítenek, népművelő idegenvezetőt is adnak a csoportokhoz, hogy a kirándulók ne csak a sörivásra emlékezzenek ... Legyőzik az időt Tizennégy szakköre van a háznak, s több időszerű tanfolyam, köztük autóvezetői is az ATI-val közösen. Nem csoda, hogy egy év alatt a község minden lakosa, sőt ennél több, hatezer látogató fordul meg a művelődési házban. Az egyik legkomolyabb vállalkozásuk: a helyi pedagógusok fáradtságos munkáját igénybe véve házról házra járva felmérték a nyolc általánossal nem rendelkező 45 éven aluli lakosságot. 961-en kerültek fel a listára. Négy év alatt százan elvégezték a művelődési ház szervezésében és az általános iskola közreműködésével lebonyolított 160 órás, intenzív tanfolyamot. Sikeres vizs^ gát is tettek. „De mi lesz a többivel, ilyen tempóban kilenc év alatt se végzünk” — mondják. S ez az önmaguknak szabott gyorsított tempó jellemzi a nyírmadai művelődést, így bizonyára legyőzik az időt is. Páll Géza Az Aida Szegeden M iközben a művelődéselméleti nyári egyetem 250 résztvevője — népművelők, könyvtárosok, tanácsi dolgozók —, előadásokat' hallgatnak a művelődéspszichológia legújabb hazai és külföldi eredményeiről, a hét vége újabb nagy szabású eseményeket tartogat a szegedi ünnepi heteken. Az ifjúsági napok rendezvénysorozatát, valamint az Aida bemutatóját. Tizenegyedik esztendeje visszatérő program itt több mint tízezer fiatal nyári randevúja. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkeznek különvonatokkal, különbuszokkal az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda meg a városi KISZ- bizottság háromnapos nonstop rendezvényére, az elmúlt évtizedben tehát jó százeren látták a karneváli felvonulásokat, vettek részt politikai nagygyűléseken, táncoltak késő éjszakákig az utcabálokon. Idén új színfolt gazdagítja a hagyományos műsorokat: az első magyar—lengyel barátsági napok eseménysorozata. A lengyelek mellett jugoszláv, belga, szovjet, NSZK-beli és francia fiatalok is bejelentkeztek. Bár az Aida utoljára 1968-ban ment, ez a Verdi- opera a legsikeresebb produkciók emlékét hagyta a szegedi Dóm színpadon. Az elmúlt 19 évadban háromszor mutatták be, mindany- nyiszor rangos külföldi vendégművészekkel. Akikben most sincs hiány: a címszereplő Lorenza Cane- pa Itáliából. Radames: Francesco Ortiz Spanyolországból, Amneris: Gisela Schröter az NDK-ból, Amo- nasro: Nikola Szmocsevsz- ki Bulgáriából érkezett — íme a nemzetközi stáb. Amneris: Gisela Schröter
