Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
2 KELET-MAGYABORSZÁG 1977. július 3. A nyírteleki Dózsa Tsz földjén Hidi Miklós, a betakarított zöldborsó után, a kellően előkészített talajba kölest vet. (Hammel József felvétele) Farmeröltöny — Színes iskolaköpeny Nagyobb választék őszre, télre 11 közeinél is közelebb Lengyel hetilap riportja Nyíregyházáról A TÁVFŰTÉSRE Újabb kéményóriás Nyíregyházán lig pár éve készültei a megyeszékhely jelenleg is legmagasabb pontját képviselő kéményóriás a TITÁSZ hőerőművében. A gyorsan növekvő távfűtési igények kielégítésére folyamatosan bővülő hőerőműben újabb kazánok épülnek. Üzemelésükhöz szükség van további füstelvezető kéményre is. A hamarosan elkészülő újabb óriás beruházási költsége — a füstjáratokkal együtt — tíz és fél millió forint, s a kivitelezés során 750 mázsa betonecélt és 450 köbméter betont emésztett meg. Az újabb kémény két, most készülő, nagy teljesítményű forróvizes kazán üzemelését biztosítja, s ezzel a városban épülő újabb lakások és intézmények távhőellátása hosszabb időre mego Vó- dik. Az új kémény belső átmérője négy, magassága 80 méter. Ez a magasság szükséges ahhoz, hogy a környezetvédelmi szabályok érvényesüljenek, minimálisra csökkentve a levegő szennyeződését. A hőerőmű legújabb létesítményének műszaki átadására július 14-én kerül sor. Külföldi fajták a tehenészetekben A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hollandiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett feketetarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 3500 európai feketetarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. Ezeket több gazdaságban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben azonban a hazánkban egyre ismertebb holsteinfriz fajtával keresztezték, és ily módon a születendő utódok teljesítményét némileg még fokozzák is. Holsteinfriz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt eddig, összesen 8400-at. 1977- ben 4300 üsző importjára kaptak engedélyt az állami nagyüzemek. Az a cél, hogy a tiszta vérű holsteinfriz állománnyal később elérik a 6000 kilogrammos tehenen- kénti tejtermelést. Többször tettenérték, de mégis hetekig sikerült szabadon maradni annak a fiatalkorúakból álló tolvajbandának, amelyik hosszú ideig fosztogatta Nyíregyháza legkülönbözőbb részein lévő pincéket. A banda vezetője az akkor még fiatalkorú, ma már 18 éves Balogh János, Titel utcai lakos volt, de társai között akadt még gyermekkorú is. Baloghék először egy asztalos- műhelybe törtek be és 3500 forint értékű szerszámot loptak. Egy asszony észrevette őket, de sikerült elmenekülniük. Ezt jó jelnek tartották, és ezután egyre gyakrabban próbáltak szerencsét. E'.y pincéből horgászfelszerelést, egy női kerékpárról egy táskát — amelyben élelmiszerek, 3000 forintos takarékbetétkönyv volt —, egy bérházi pincéből festékszórót, villanyfúrót, egy másik pincéből almát, másutt burgonyát, szőnyeget, almapálinkát, bort, tojást loptak, de nem hagyták ott a gázpalackot és az utazótáskát, a csizmát és a női pantallót, vagy éppen a használt cipőket sem. Egyik alkalommal az ilonata- nyai almáskertből akartak lopni, de összetalálkoztak a mezőőrrel. A férfi felszólította őket, erre Baloghék rátámadtak. Kiütötték kezéből a kerülőbotot. aztán megverték és az almával együtt elindultak hazafelé. A mezőőr utánuk ment, s mikor meglátott két férfit, segítségül hívta őket. Szabolcs-Szatmár megye kereskedelmi szakemberei már az őszre és a télre gondolnak. Ruházati cikkekből minden eddiginél nagyobb választékot kínálnak. A Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatán annyi az áru, hogy raktározási gondokkal küzdenek. Különösen a fiatalok számíthatnak a választék bővítésére, megérkeztek a legújabb divatú női szoknyák, férfiöltönyökből is nagyobb a választék a tavalyinál. A nagyker. raktárháza az év második felében 60 millió forint értékű áruval növeli készletét. A konfekcióáruból 15 millió forint értékű a felnőttek igényeit elégíti ki, a gyermek- konfekciók értéke is megközelíti a 15 millió forintot. Az öltönynek és a szoknyának való méteráru, valamint a lakástextil értéke mintegy 30 millió forint lesz. A vásárlói árakban a tavalyihoz képest nem lesz lényeges változás. A közelmúltban jelentős mennyiségű farmeröltöny és farmerdzseki érkezett a boltokba, illetve a raktárba. A magyar farmerek mellett megtalálható a kínai alapanyagból készült farmeröltöny is. A becslések szerint idén annyi farmer érkezett a megyébe, mint azelőtt két évig összesen. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 ezer darab „plusz” farmer található rakBaloghék amikor látták, hogy baj van, elmenekültek. Más alkalommal egy ittas férfit láttak, akit minden ok nélkül leütöttek, majd otthagyták. Egy szabolcsveresmarti férfivel a Titel utcában találkoztak, őt szintén leütötték, s mikor elvesztette eszméletét, elverték karóráját és levéltárcáját, amelyben 1000 forint volt. A Nyíregyházi Járásbíróság Fazekas Péterné dr. tanácsa a napokban hirdetétt ítéletet a fiatalkorúak ügyében. Balogh Jánost 3 év, Kiss József 17 éves nyíregyházi lakost 1 év 6 hónap, Lakatos Lajos 18 éves nyíregyházi lakost 1 év, Labant János 18 éves nyíregyházi lakost 2 év, Rézműves István 17 éves nyíregyházi lakost 6 hónap, Mocsár András 17 éves nyíregyházi lakost 1 év 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte, s büntetésükkel arányban álló időre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A büntetést Labant Jánosnak börtönben, Balogh Jánosnak, Kiss Józsefnek és Mocsár Andrásnak a fiatalkorúak börtönében, Lakatos Lajosnak és Rézműves Istvánnak a fiatalkorúak fogházában kell letölteni büntetését. A 15 éves K. Andrást a bíróság elmeállapota miatt felmentette, ugyanakkor elrendelte kényszer- éyógykezelését. A bíróság ezenkívül a bűncselekmény-sorozatban való részvételük arányában kötelezte őket a közel 30 000 forint kár megtérítésére. táron és a boltokban. Külföldi farmer (például Lee) csak nagykamasz és felnőtt méretben kapható. A gyermekek részére csak hazai farmert hoztak forgalomba. Ha a boltok időben rendelnek és a következő hónapokban feltöltik raktárukat, nem lesz panasz az isko- laköpeny-ellátásra. Ebből az áruból bőséges választék található a nyíregyházi lerakat raktáraiban. Néhány bolt már úgynevezett elővásárlást végzett a nagykereskedelmi vállalatnál, így a következő napokban több kirakatban megjelenik az iskolaköpeny. A hagyományoktól eltérően nemcsak kék, hanem vörös, fehér és más színű köpeny is kapható lesz az iskolakezdet előtt. A köpenyek anyagának minősége is változatosabb a tavalyinál. A szülőknek bizonyára nem okoz majd gondot’ (vagy a múlt évinél legalábbis kevesebbet) a gyermekek külső felkészítése, hiszen Könnyű nyáresti szórakozás egy-egy színdarab megtekintése, vagy egy-egy koncert meghallgatása kinn a friss levegőn. Jó lehetőséget kínál erre a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szabadtéri színpada, ahol a mostani idényre tíz előadást terveztek. Nem többet, de nem is kevesebbet mint az elmúlt években. A műsor színes, zenés, jórészt vidám. Júniusban Musszorgszkij: Hovanscsina című zenedrámája nyitotta az idényt. Ezt a kubai, majd a Duna Művészegyüttes, illetve a Benkó-dixieland követte a tervezett program szerint, ami sokat változott. Júliusban mindössze egy előadáson: a Locomotív GT hangversenyén szórakozhatnak a fiatalok. Utána csak augusztusban lesz folytatás. Láthatunk egy összeállítást Slágerpódium címmel, a Sza- bolcs-Volán táncegyüttes bemutatóját, Kobajaschi Ken- Ichyro vezényletével hallhatunk egy nagyzenekari hangversenyt, megnézhetjük a Bál a Savoyban című operettet. Végül augusztus 29-én egy Omega-koncert zárja a programot. Egy nyár három hónapjára kevésnek látszik a tíz előadás. Legalább is, ha Nyíregyháza lélekszámához viszonyítunk. De az érdeklőhatéves kortól tizennyolc éves korig bőségesen van raktáron gyermek-, bakfis- és kamaszruha. Az NDK-ból, Lengyelországból és Romániából is érkeztek gyermekruhák a közelmúltban, elsősorban a választék bővítése érdekében. A Nyíregyházi Divatruházati Vállalat és a nyíregyházi háziipari szövetkezet szintén jelentős mennyiségű árut szállít a nagykereskedelmi vállalatnak. A nagyker. számos ruhagyárral és ruházati szövetkezettel vette fel a kapcsolatot 1977-ben. Megérkeztek a hosszított slicces szoknyák, a női divat legújabb termékei. A konfekcióosztályokon színben és fazonban egyaránt több férfiöltönyt találhatunk. A barna és a fekete sertésvelur ködmönök után megjelentek a több színű ködmönök, rövid kabátokból is kielégítőnek ígérkezik az ellátás. déshez mérve mégis magasnak tűnik ez a szám. A Hovanscsinát például óriási ráfizetéssel mutatta be a szabadtéri. Csupán kevesen lézengtek a Csokonai Színház művészeinek előadásán: félig sem telt a nézőtér. A Móricz Zsigmond Színház nyári nyitánya így 39 ezer forintos veszteség volt. A Duna Művészegyüttes nem jött el Nyíregyházára. A Benkó-dixieland előadását pedig vissza kellett mondani: alig több, mint százan érdeklődtek a jegyek iránt. A Hovanscsinához hasonló ráfizetést ugyanis nem vállalhatott még egyszer a színház. Júliusban csupán egyetlen rendezvényt tartanak. Az Országos Rendező Iroda szervezésében a Locomotív GT ad hangversenyt 21-én. Ez ígéretes előadás. Már most keresik a jegyeket, akár az Omega fellépésére. Tehát több hasonló koncertre lenne szükség. Ez kifizetődő, hiszen az ismert budapesti együttesek többsége vonzza a fiatalokat. Az idén mégsem ad otthont több ilyen rendezvénynek a szabadtéri. Hívtak ugyan más zenekarokat is, de sokan nem fogadták el az invitálást. Végül nem is erőltették. Hiszen a nyíregyházi fiatalok színvonalas, zenés szórakoztatását évek óta eredményesen oldja meg a sóstói ifjúsági park. Augusztus 3-án könnyed, „Ismerem Magyarországot, beutaztam széltében-hosszá- ban, de senki sem ajánlotta, hogy látogassak el Nyíregyházára. Süt ellenkezőleg. így azután mfm túl régen, ez év januárja Itan jutottam el oda először. Azután, ámít láttam, nehezen hiszem el, hogy Szabolcs-Szatmár megye volt Magyarországnak az a közmondásos sarka, ahol az ördög kívánt jóéjszakát.’’ — Ezekkei a mondatokkal kezdi háromoldalas képes riportját Tadeusz Olszanski, a „Pers- pektywy” című varsói hetilap hasábjain. A riport az éleslátású, jótollú külföldi újságíró jellegzetes „rácsodálkozása” a Nyírségre, önmagának fedezi fel és olvasóinak nyújtja át a nekünk, itt élőknek ma már javarészt természetes információkat. (Nehéz múltú megyében korszerű gazdaság- politika; vertfalú házak helyett Jósaváros; Inségdomb és korszerű megyei könyvtár; almásvagonok, ipartelepítés ...) Hint a Hazury Az írás címét („A közeinél is közelebb”) ilyesformán indokolja a szerző: „A Nyírségnél jobban ennek az országnak egyetlen más tájegysége sem emlékeztet engem a mi vidékeinkre. Lapos és homokos, mint a Mazury vidéke. Magát Nyíregyházát pedig úgy írhatnám és festhetném meg, mint a mi Stegny, Tychy vagy Koszalin városkáinkat. Vj blokkházak mindenütt. Csak a centrum maradt a régi, néhány tekintélyt parancsoló épületével. Szép szecesszió. És túlzások nélkül...” A lengyel újságíró szemléletes rajzát adja a villamos, kisvasút, keramitkockák és vertfalú házikók világának, meghökken a jósavárosi panelek tövében itt-ott még megbúvó vályog és nádfedél ellentétén. Méltatja a város lélekszámbeli növekedési ütemét, de főként az ipari, építőipari munkáslétszám felívelését hangsúlyozza. nyári programot tűzött műsorra a szabadtéri színpad. A Slágerpódiumon az Expressz együttes mellett fellép többek közt Zárai Márta, Vámosi János és Almási Éva is. „Tiszán innen ...” Ez a címe a Szabolcs-Volán táncegyüttes összeállításának, melyet augusztus 8-án láthatunk Augusztus 14-én komolyzenei csemege a Debreceni MÁV Szimfonikusok hangversenye Kobajaschi Ken- Ichyro vezényletével. Az ismert japán karmester, s a szintén bemutatkozó japán kórus már most felkeltette a nyíregyháziak érdeklődését. Muszorgszkij zenedrámája után még egy színházi előadást terveznek nyáron. Augusztus 27-én a „Bál a Savoyban” című operettet adja elő a Csokonai Színház társulata. E műsornak — mint általában az operettnek — nagy a keletje. Fiatalok és idősebbek egyaránt érdeklődnek az előadás után. Több színművet nem játszanak az idén — bár igény sincs rá nagyon. A Csokonai csak hosz- szas utánjárással vállalta el a fellépést. Hívták a miskolci társulatot is, de ők egy alkalommal sem tudnak jönni. A ’77-es nyár zárórendezvénye így egy Omega-koncert, melyet ugyancsak az ŐRI rendezésében hallhatunk augusztus 29-én. H. Zs. A szabolcsi iparosodás másfél évtizedéről szólva az iparfejlesztést lengyel mértékegységgel értelmező olvasónak is elismerésére apellál Tadeusz Olszanski. A felsorolásban kitekint a megyébe is. Különös hangsúllyal méltatja Mátészalka ipari fejlődését. Mindig érdekes egy tájegység lakójának, ha az idegenből jött felfedező tart tükröt saját szűkebb hazája elé. A lengyel újságíró írásának is számunkra az lehet az érdekessége, hogy miként is lát minket, mi ragadja meg a baráti ország riporterét a mi szabolcsi világunkat összerakó ezernyi mozaikképből. Országunk más vidékein szerzett információja alapján írja a következőt: „...országszerte elterjedt, hogy Sza- bolcs-Szatmárban kevesebbet kell lakásra várni, mint bárhol másutt.” Kritika a cipőről Ezután az ipar munkaerőgondjairól, a termékszerkezet egészséges alakulásáról, a gyárak jó minőségű készítményeiről ír, különösen a mátészalkai Szatmár Bútorgyár és a nyíregyházi Taurus példáit idézve. És ehelyütt hangzik el az első kritikai észrevétel is. Cipőiparunk mennyiségi munkáját elismerve elmarasztaló véleményt ír a minőségről. Szó szerint idézem; „Kemények, nem tetszetösek és ráadásul drágák.” Érdekesnek tartja az újságíró, hogy a cipőgyár mellett egy kisebb cipőipari szövetkezet sokkal szebb lábbeliket készít. Tadeusz Olszanskit sem kerülték el a jonatános exportvagonok adatai, őt is elbűvölte az almáskertek jó híre. Sokkal kevésbé vonta azonban bűvkörébe a külföldi újságírót a hivatásos vendéglátás. A „Perspektywy” hasábjairól íme a szöveghű fordítás: „Nyíregyházán tudás- és szórakozási éhség uralkodik. A színházban, a négy moziban, valamennyi vendéglőben és borozóban telt ház van. Az egyetlen, amire Nyíregyházán panaszkodhatnék, az a szórakozóhelyek minősége. Eléggé lezüllöttek. Pedig Magyarország hozzászoktatta vendégeit a kedélyes, tiszta és eredeti hangulatú éttermekhez, csárdákhoz és borozókhoz.” Vattakabát és stílusok Ennek a nem kimondottan hízelgő véleménynek ellenpólusaként felsőfokú jelzőkkel illeti Olszanski az új Móricz Zsigmond megyei Könyvtárat, különös figyelmet fordítva a zenei részleg tevékenységére. Leírja a riporter, hogy részt vett a könyvtár egyik művészettörténeti rendezvényén s ott egy érdekes látvány ragadta meg őt: „A ruhatárban jócskán láttam vattakabátokat, olyanokat, mint a kőműveseké, meg néhány vasutas felöltőt is. Az előadás címét így hirdették: „Korok és stílusok.” Terjedelmes, érdekes riportja végén Tadeus Olszanski így ír: „Közel van Nyíregyháza Lengyelországhoz. Légvonalban például Ustrzyk városkától alig 130 kilométernyire. Tehát al közeinél is közelebb van. Ami pedig a nyíregyházi emberek szívélyességét illeti, az felülmúlja a legfelsőbb magyar normákat is.” Szilágyi Szabolcs A NEM VÁLOGATTAK... Loptak, verekedtek (n. 1.) Á szabadtéri színpad nyári programjából OMEGA, EXPRESSZ, KOBA3ASI
