Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-24 / 173. szám

XXXIV. évfolyam, 173. szám ARA: 1 FORINT Újabb egyiptomi támadás Líbia ellen RAJT A BÓNIBAN Megkezdődött a növényolaj-feldolgozás A repce átvételével, sajtolásával július 16-án megkezdte az új feldolgozási szezont a nyírbátori növényolajgyár. A több mint százéves múltra visszatekintő Bóni gyártelepen egyre modernebb eszközök segítik a termelést, a jó minőség elérését. Ennek tudható be, hogy repceolajból az első száz­tonnás tőkés exportszállítmány a héten már el is hagyta az üzemet. A mezőgazdasági üzemekből érkező repcemag, majd szep­tembertől a napraforgómag átvételét egy újabb hídmérleg be­állításával gyorsították meg. Nőtt a szárító- és tisztítókapa­citás is. Naponta 50 vagon repcemag átvételére képesek a gyárban. A jó közepes termés lehetővé teszi, hogy az idén mintegy 900 vagonnal dolgozzanak fel, s utána, szeptember közepétől meginduljon a napraforgómag sajtolása. A gyár dolgozói felkészültek a szezonra, a tavalyi jó termés után a tervezettől három héttel tovább termeltek, június 15-ig, ezt követte négy hét karbantartás, mintegy 150 munkás részvé­telével. Napraforgóból mintegy 15 ezer vagon feldolgozása vár a nyírbátori növényolajgyárra, (lb) MA Kevés a hely, sok a gyerek (2. oldal) Papírgyári . „hullámok" (3. oldal) Sportjelentések (12. oldal) A több tízmilliós jégkár ellenére Jasszer Arafat közvetítő tárgyalásai 45 ezer vagon téli alma várható Szombat reggel újabb egy­iptomi támadás érte Líbia te­rületét — jelentette az ARNA líbiai hírügynökség. A jelen­tés szerint az egyiptomi légi­erő gépei a reggeli órákban két ízben is bombázták a ha­tártól mintegy 130 kilométer­re lévő tengerparti Tobruk városát. A líbiai légvédelmi egységek ellencsapást mértek az egyiptomi repülőgépekre, s négyet lelőttek közülük. A többiek bombaterhük leszó- rása nélkül visszafordultak. A líbiai hírügynökségnek az újabb egyiptomi légitámadás­ról és veszteségekről közölt jelentését röviddel később egy egyiptomi katonai szóvivő ka­tegorikusan cáfolta. Az ARNA hírügynökség mély sajnálkozását fejezte ki az egyiptomi—líbiai fegyveres harcok miatt, de hangoztatta, hogy az eseményekért a fe­lelősség teljes egészében Kai­rót terheli. Az egyre súlyosbodó vál­ság előzményeit ismertetve egy líbiai katonai szóvivő el­mondta, hogy egyiptomi egy­ségek több hónappal ezelőtt állásokat alakítottak ki líbiai területen s az elmúlt hónap­ban támadást intéztek öt lí­biai rendőrposzt ellen s elra­boltak tíz rendőrt. Megtorlásul a líbiai határ­őregységek július 16-án el­lenakcióba léptek, s foglyul ejtettek 11 egyiptomi katonát. A következő napon — mon­dotta a szóvivő — a határ­övezet libái parancsnoka le­vélben szólította fel az egyip­Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szombaton fogadta Gerar­do Chiaromontét, az Olasz Kommunista Párt vezetőségé­nek tagját, a központi bi­zottság titkárát, aki pihenés tömi katonai alakulatokat a líbiai terület elhagyására. A felszólítást Egyiptom válasz nélkül hagyta, mire Libia kedden támadást intézett négy líbiai területen lévő egyiptomi állás ellen. Az ak­ció során sajnálatos módon 10 egyiptomi katona életét vesz­tette — hangoztatta a szóvi­vő. Ugyanezen a napon a lí­biai határőregységek a Szidi- Omar-i demarkációs határőr posztnál, líbiai területen meg­kíséreltek egy katonai sátrat felverni, s ekkor az egyipto­miak tüzet nyitottak rájuk. Ezt követte az egyiptomi had­sereg egységeinek Muszaad líbiai falu ellen intézett bar­bár támadása, melynek során több polgári személy életét vesztette. Lakóházakat, kór­házakat, s más polgári léte­sítményeket ért súlyos anya­gi kár. A líbiai szóvivő az elmúlt két nap eseményeit ismertet­ve megismételte azt a koráb­bi jelentést, amely szerint a második pénteken lezajlott egyiptomi támadás során a líbiaiak megsemmisítettek egy egyiptomi páncélos és gyalogsági dandárt. Miközben Libia és Egyip­tom között három napon be­lül harmadszor robbant ki fegyveres összetűzés, Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke, aki az események kezdete óta saját kezdeményezésére közvetítő missziót lát el Tripoli és Kai­ró között, szombaton Kairó­céljából tartózkodik hazánk­ban. A baráti, elvtársi lég­körben lezajlott találkozón megbeszélést folytattak az MSZMP és az OKP kapcsola­tairól, s a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. ban találkozott Mahmud Ri- addal, az Arab Liga főtitká­rával, és Szajed Mareivel, az egyiptomi parlament elnöké­vel. A „Palesztina Hangja” rá­dióadó kairói jelentésében hírt adott arról, hogy az Ara- fattal Kairóba érkezett két magas rangú líbiai személyi­ség pénteken éjjel megbeszé­lést folytatott Muhammad Abdel Ghani al-Gamazi egyiptomi hadügyminiszterrel a líbiai—egyiptomi fegyveres határincidensekről. A népi front Palesztina fel­szabadításáért gerillaszerve­zet hivatalos szóvivője, Abu Serif Beirutban élesen elítél­te Egyiptomot a Libia ellen végrehajtott támadásért. Egy-egy kanyart vágtak át a Tiszán és a Szamoson a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei, hogy meggyorsítsák a víz út­ját. Bár a Tiszának és mel­lékfolyóinak rendezése Vá­sárhelyi Pál után javarészt a múlt században és a század első évtizedében befejeződ­tek, azonban ma is akad­nak olyan folyószakaszok, ahol a mederrendezésnek er­re a radikális módjára van szükség. A Tiszán Tiszaszalka mel­lett egy 400 méteres átvágás­sal 2600 méteres kanyartól szabadították meg a folyót. A Szamoson Olcsva alatt, az ún. Gerebse dűlőben 350 méteres átvágással két és fél kilomé­teres kanyar szűnt meg. A mederátvágások több évre szóló munkát adnak. Tisza- szalkánál például 1973-ban kezdtek hozzá, s jövőre feje­ződik be a teljes rendezés. A hosszú idő alatt számítanak a Ügy látszik, az időjárás eb­ben az évben is nagy szere­pet játszik a gyümölcster­mesztésben. Egy évvel ezelőtt szárazság miatt sínylődött az alma: apró volt a termés, csak a szeptemberi csapadék hatására hízott meg. Ebben az évben fagy. szárazság és jég tizedelte Szabolcs-Szat- már megyében a több, mint huszonnyolcezer hektár terü­letű nagyüzemi és háztá­ji ültetvényt. A jelentős értéket képviselő almásker­teket mindenütt nagy gonddal kezelik. Nem közömbös, hogy milyen nyereséget hoz az al­ma az év végi elszámoláskor. A virágzás kezdetén — folyó segítségére is. Ugyanis az átvágáskor nem a teljes medret építik ki, hanem elő­ször csak a rövidebb utat te­remtik meg a víznek, maga­sabb vízálláskor. A gyorsab­ban folyó víz aztán maga mé­lyíti ki az új medret, ugyan­akkor a holt ággá való ka­nyarban megindul a vízben lebegtetett hordalék lerakó­dása, az ág feltöltődése. Ez­zel a módszerrel igen tete­mes földmunkát takarítanak meg. A tiszaszalkai átvágás teljes költsége így is 34 millió fo­rint, amiben szerepel mint­egy 220 ezer köbméter föld megmozgatása, a partvédő műveknél összesen 51 ezer köbméter kő és 23 ezef köb­méter fóliazsákba rakott föld beépítése. A Szamoson 1975- ben kezdtek a munkához, s szintén jövőre fejeződik be, mintegy 20 millió forintos költséggel. Az átvágások csak egy ré­április végén — az alacsony hőmérséklet miatt a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben 2—3 permetezés elmaradt. A fuzikládium (varasodás) spó­rái alacsony hőmérsékleten, már hat foknál is fertőznek. Az ekkor kimaradt permete­zések most meglátszanak az almafák termésén és lombo­zatán. Most már a lomboza­tot kell védeni a további fer­tőzéstől. Ez azért fontos, mert az augusztus végi rügydiffe­renciálódástól függ a jövő évi termés. Jó a növényvédőszer-ellá- tás. Igaz, előfordul, hogy nem kapható egy-két jól bevált, ismert gomba- vagy rovar­ölő szer, de más. ugyanolyan szét képezik a mederrende.- zéseknek. A vízügyi igazga­tóság a 200 kilométeres Ti- sza-szakaszon és a mellékfo­lyókon évente 25-30 millió fo­rintot költ a folyószabályo­zásra. A rendezésre azért van szükség, mert a megye terü­letén középszakasz jellegűek a folyók, egyszerre építik és a másik oldalon rombolják is a partokat, kanyargásra haj­lamosak. A rendezéssel a meglévő állapotot tartják fenn, hogy ne legyen kisebb a folyón a vízátbocsájtó képes­ség, ne veszélyeztesse a sod­rás az árvízvédelmi töltése­ket, kedvezővé váljon a jég levonulása. Készülnek a vízügynél arra is, hogy a folyami közlekedés meghonosítására Komoróig hajózhatóvá teszik a Tiszát, aminek a jelentősége 1982 után, a Duna—Majna—Rajna- csatorna megépülte után nő meg. L. B. jó hatásfokú szer vásárolható az AGROKER-nél. Nem sza­bad ezektől idegenkedni a termelőszövetkezeteknek. Az első előzetes termés- becslés szerint több, mint 45 ezer vagon téli almára szá­míthatnak a termelők. Ez a tavalyihoz hasonló időjárás mellett csak növekedhet. Eb­ben az évben a legtöbb kárt a jég okozta. Tavaly egész év­ben 28 jégveréses nap volt a megyében, ebben az évben pedig július közepéig már 23. Nagy területet, hatezeröt­száz hektárt ért borsó és dió nagyságú jég. A legsúlyosabb jégverés július 7-én és 8-án volt, az egész megyére kiter­jedően. Legnagyobb kár a fe­hérgyarmati járásban volt. Itt 627 hektárt teljesen el­vert, a mátészalkai járás gaz­daságaiban több. mint 2500 hektárt, míg a nyíregyházi járás területén közel 1500 hektár gyümölcsöst károsított kisebb-nagyobb mértékben. Volt olyan alma. amelyiket tíznél több ütés ért. sőt talál­tak a szakemberek olyan gyü­mölcsöt is, amelynek a mag­házáig hatolt a jég. Ezek részben lehullanak, elrothad­nak és ipari célra .sem lehet teljes mértékben felhasználni. A kárt több tízmillió fo­rintban lehet csak mérni. Jó termésre számítva min­den gazdaság időben gondos­kodik csomagolóeszközökről. Persze, amelyik gazdaságban nagymértékű volt a jégverés, ott átcsoportosítással más mezőgazdasági üzemekbe szállítják az exportládákat. Most folyik a szövetkezetek­ben a munkaerőigény fel­mérése. Tavaly 35 ezer saját dolgozó szedte az almát a gazdaságban és közel 40 ezer diák segített egy hétig a betakarításban. Most is leg­alább ennyi szorgos kezű sze­dőre lesz szükség augusztus végétől az almaszüret befeje­zéséig. (sípos) Gyenes András fogadta Gerardo Chiaromontét ‘ -• » Mederátvágás a Tiszán és a Szamoson Évi 25-30 millió folyószabályozásra A varas augusztus 20-an. Több mint hétszázmillió forintos beruházást valósítanak meg a vásárosnaményi faforgácslapgyárban. Üj for­gácslapgyártó gépsort helyeznek üzembe, a régit felújítják, így lehetővé válik, hogy a teljes felfutás után 1978-ban, 130 ezer köbméter forgácslapot gyártsa­nak. (Elek Emil felvétele) 1977. július 24., vasárnap I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents