Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

1977. július 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek -X- Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola * Pedagógus Játsszunk együtt! A gyerekek és a játék el­választhatatlanok egymástól. Hogyan lehetett volna meg az úttörőparlament játék nél­kül? Volt az úttörőparlamen­ten egy olyan munkacsoport is, amelyben a pajtások csak a játékról vitatkoztak. Ügy látszik, a küldötteknek erről a témáról is sok-sok monda­nivalójuk gyűlt össze. Oly­annyira, hogy mindenben nem is tudtak megegyezésre jutni, ezért háromszor „meg­szavaztatták” a Tisztelt Há­zat! Ez nem volt már játék. Igazi döntéseket kellett hoz­ni. Minden gyerek szeret ját­szani, mégis gyakran meg­esik, hogy egy-egy pajtás ki­szorul a közös játékból. Ezt az őrs nem engedheti meg! A barátkozást ebben az eset­ben is csak elkezdeni nehéz, de magára hagyni senkit sem lehet. Sok őrsben, raj­ban van veszekedés azért, mert a lányok és a fiúk nem játszanak szívesen egymás­sal. A közös játék sok szép ba­rátság bölcsője. Szeretnénk, — mondták a küldöttek —, ha idősebb testvéreink, a KISZ-tagok is többet játsza­nának velünk. Bizony öröm­mel játszanánk szüléinkkel, tanárainkkal is! Ez nem rom­bolná le nevelői tekintélyü­ket, sőt jobban éreznénk, hogy szeretnek minket. Mit játsszunk? A gyerekek kedvenc úttö­rőjátékai az országos riadók. De csak akkor, ha azok va­lóban titkosak! Ne árulja el a titkot senki, mert akkor el­rontják a gyerekek játékát! Ne maradjanak ki a riadó­ból a kisdobosok sem! Több meglepetést tartogassanak a csapat akadályversenyei is! Azt tapasztaltuk, hogy a Pajtás-kupák is igen jó já­tékok lehetnének, de nem is­merik eléggé a gyerekek. Pedig jó szórakozást nyújt­hatnak, főleg a nyári lakó- területi rajoknak, őrsöknek. A kulturális szemléken sze­retnénk, ha már mindig len­ne gyerek tagja is a bíráló bizottságnak, örülünk az „ügyesség-bátorság" játéknak. Jó lenne, ha minden őrs bekapcsolódna, s minél több versenyt rendeznének egy­más között. Sok játszótéren és park­ban a füves területekre nem engednek gyerekeket. Olyan játszóterekre lenne szükség, amelyen a tizenéve­sek is játszhatnak. A vas­szerkezeteknél jobb a fából, s más természetes anyagok­ból épülő játék. így próbál­juk magunk köré varázsolni a természetet. Viszont hely­telen a hinta alatt lebetonoz­ni a terepet, ami egy esés­kor balesetveszélyt jelent! Nemcsak játszótéren lehet játszani. A falvak, a városok környéki füves helyeken, er­dőkben, a csapatotthonok­ban és a tantermekben tar­tott őrsiken is, ha azok való­ban a gyerekeké. A játékok többségéhez já­ték is kell. Ezért a Pajtásban megindul a játékfeltalálók klubja. Szeretnének a gyere­kek országos Játékvevő szol­gálatot, hogy a vidéki gyere­keknek se kelljen Budapest­re utazniuk, ha játékokat akarnak vásárolni. Olcsóbb logikai játékokat, barkács- felszereléseket, összerakható, variálható modelleket kérnek a gyerekek. Végül a VI. Országos Üt- törőparlament megszavazta: az iskolai ünnepélyek is le­gyenek vidámabbak, játé­kosabbak és legalább közös énekléssel vegyen részt ab­ban mindenki! T. J. Környezet­védelmi orsok Késő délután érkeztek meg a raj tagjai az Anna rétre. Ez volt a túra végső állomása. A kirán­dulók már készülődtek hazafelé, ők meg falatoztak egyet és elő­vették a focit. Néhány perces parázs küzdelem következett, mígnem az egyik összecsapásnál Gyurka a földön maradt. Térd­zokniját átitatta a vér. Nem a küzdelem hevében sérült meg. Egy eldobott konzervdoboz hasí­totta fel a lábaszárát. A raj tag­jai ugyancsak elmondták a véle­ményüket azokról, akik telesze- metelík a kirándulóhelyeket, pe­dig néhány lépésnyire állnak a hulladékgyűjtő edények. Játékra már szinte alkalmatlan volt a rét. Fogták a sok eldobott kon­zervdobozt, ételhulladékot, papírt és összeszedték. Nem valami különleges esetet írtam le. Országszerte egyre több helyen ismerik fel az úttörők, hogy nekik is tenniök kell vala­mit környezetük megóvása érde­kében. Az egyik iskola melletti park megépítésénél sok társadal­mi munkát végeztek az úttörő- csapat tagjai is. Elrendezték a te­repet, fákat ültettek, segítettek a padok, játékok felállításában. Esztendeje száz facsemetét ültet­tek el, s ha most megszámolják, a fele sincs már meg. Volt, ame­lyik kiszáradt, a másikat derék­ba törték, a harmadikat kiszed­ték gyökerestől, s most egy hét­végi ház mellett díszlik. Az egyik reggelre kitörték a kapüfát is. Ekkor értették meg a gyerekek, hogy nem elég részt venni kör­nyezetük szebbé tételében, de meg is kell védeni a rongálóktól a parkot, a labdarúgópályát, az erdei tisztást. Törvényeink .szigorúan bünte­tik azokat, akik kivágják a park­ban a kisfenyőt, szemétdombnak nézik a játszóteret, vagy a patak­ban mossák gépkocsijukat. Ám mindenhova nem állíthatnak rendőrt, aki megbünteti a kárte­vőket. Csak úgy lehet tettenérni őket, ha senki nem megy el az ilyen eset mellett azzal a jelszó­val: mi közöm hozzá? Országszerte ezért alakultak meg a környezetvédelmi őrsök. Megóvni a természetet, megaka­dályozni lakóhelyünk közvetlen környékét a rongálok garázdál­kodásától. Persze, az úttörők csak a felnőttek segítségével old­hatják meg sikeresen ezt a fel­adatot. A. L. A GYERMEKEK KEDVENCE A Kincskereső Három kísérleti év után lassan három esztendeje lett országos folyóirattá a Szege­den szerkesztett Kincskereső. Az elmúlt esztendők alatt be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket: a tíz-, tizennégy éveseknek keresett és sokat forgatott irodalmi-művésze­ti lapja lett. A „nyári szünet” előtt kértük meg Deme Lász­ló nyelvészprofesszort, a lap főszerkesztőjét, válaszoljon kérdéseinkre. — A januártól bevezetett válto­zások hogyan szolgálták a szer­kesztőség céljait, elképzeléseit? — A borító megújítására és a tipográfiai változtatások­ra a gyerekek jelzései alap­ján szántuk rá magunkat. Ügy érezzük, ezt az új bo­rítót, annak jelképeit megér­tették és elfogadták olvasó­ink. E változtatás módot nyújtott arra, hogy pontosít­suk alcímünket, mely most érzésünk szerint jobban kife­jezi lapunk lényegét: irodal­mi folyóirat gyerekeknek. A megjelenések ideje jobban igazodik az iskolai évhez. — Ügy gondolom, s a folyóirat jellegéből is következik, hogy ta­lán egyik legfontosabb feladatuk az olvasókkal való kapcsolat ki­építése, erősítése. Ezért is sokat tettek az elmúlt időszakban. — Valóban igyekszünk mi­nél több lehetőséget kihasz­nálni a kapcsolatok felvételé­re, építésére. A személyes ta­lálkozások mellett az elmúlt évben jó néhány pályázatunk is volt. Barátom a könyv' címmel a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalattal közösen írtunk ki pályázatot, mely­nek során a gyerekek olvas­mány- és könyvélményeikről vallottak írásban, rajzban. Egyéni pályázók és iskolai út­törőközösségek több száz munkát küldtek be, nagy volt az akció mozgósító ereje. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülődve és az úttörő moz­galmi év Együtt egymásért akciójához kapcsolódva Szer­kesszünk együtt! címmel kér­tünk elképzeléseket, javasla­tokat. ötleteket a gyerekek­től. Elsősorban a falusi és kisvárosi iskolák tanulókö zösségei jártak élen. nagyon sok értékes dokumentum- anyag, fotó, rajz és haszno sítható javaslat érkezett. A Fiatal írók József Attila Kö­rének tagjai számára noVel lapályázatot hirdettünk, ép­pen a legmostohább műfaj nak, a rövid terjedelmű, a mai gyerekéletet tükröző kis­prózának föllendítése érdeké­ben. A beérkezett 43 pálya­munka legjobb darabjait fo­lyamatosan közöljük, s a te­hetséges fiatal írókkal igyek­szünk folyamatos kapcsolato­kat kiépíteni. — Melyek a legközelebbi jövő tervei, elképzelései? Milyen fel­adatok megoldására készül a szerkesztőség? — Már készül a szeptem­beri számunk. A folyóirat ok tóberi száma a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékezik, no­vemberben pedig Ady Endre születésének 100. évforduló ján színvonalas és tartalmas anyagokkal szeretnénk hozzá­járulni az ünnepléshez. A másik fontos és közeli fel­adatunk az idén másodszor megrendezésre kerülő Kincs­kereső-tábor sikeres lebonyo­lítása. S. J. ERDEI MESE Alekszin város lakóinak kedvenc pihenőhelye az üzemi kultúrpark. Árnyas sétányai, zöld tisztásai sok természetkedvelőnek sze­reznek örömet. A fákra azonban, mint minden élőlényre, érvénye­sek az elmúlás kegyetlen törvényei: az idős fák el­halnak, átadva helyüket az új, fiatal nemzedéknek. Nem lehetne-e mégis élet­re kelteni őket más formá­ban, művészi alkotásként? Az ügyes kezű népi faragó­mesterek szobraikhoz az el­halt fák törzseit használják fel. így alakult ki a park­ban a fából készült szob­rokból egy egész képzőmű­vészeti galéria. A különbö­ző figurák között megtalál­juk az orosz népmesék és legendák kedvenc hőseit. Itt láthatók a híres orosz hősök, az aranyhallal be­szélgető öregember, Puskin több meséjének hőse, ltja Muromec a népi mondavi­lág egyik kedvenc alakja. A szoborgaléria egyre bő­vül, újabb mesehősök né­pesítik be a park sétányát. Gyíkok a mennyezeten Andris szüleivel az elmúlt őszön a jugoszláv tengerpar­ton, Dubrovnikban töltött néhány napot. Egy meleg, holdfényes estén, amikor ép­pen a szálloda erkélyén ül­dögélt és a tenger zúgását hallgatta, a mennyezeti lám­pa közelében hirtelen kis gyíkformájú állatokat pillantott meg. Jól megjegyezte magának a kis állatokat, sőt egyikü­ket, amelyik egész közel me­részkedett az asztalhoz, le is rajzolta. Otthon azután meg­mutatta a rajzot az iskola biológiatanárának. Pista bácsi nagyon meg­dicsérte. — Gekkókat láttál — mondta neki, azután leült melléje a padba és elmon­dott egyet és mást ezekről az érdekes állatokról. A gyíkfélékhez tartozó gekkóknak több mint 650 fa­ját ismeri a tudomány. Első­sorban a trópusokon élnek. A gekkók jellemző tulaj­donsága, hogy kevés kivétel­től eltekintve a legsimább felületen is könnyedén másznak és felszaladnak akár az ablaküvegen is. Ujjaik vé­gén lapos korongok vannak, melyek alsó felületén renge- eg apró mikroszkopikus nagyságú horogszerű nyúl­vány helyezkedik el. Ezekkel a piciny „karmokkal” kapasz­kodnak bele a felület sza­bad szemmel nem is látható repedéseibe és ez teszi lehe­tővé akrobatikus „mutatvá­nyaikat.” A gekkók a mi hazai gyík­jainkhoz hasonlóan tojások­kal szaporodnak. A különb­ség csupán annyi, hogy tojá­saikat általában nem ássák el a föld alá, hanem épüle­tek zugaiban, fák kéregre­pedéseiben, sziklarésekben ragasztják fel, majd ugyan­csak sorsukra bízzák őket. A kikelő állatok nyomban ön­állóak és ügyesen vadásznak apró rovarokra. S. E. TÖRŐ A TEJED! Vízszintes: 1. Berakodják. 6. Ütés kö­zepe! 7. E helyre. 8. Egy­mást követő betűk a ma­gyar abc-ben. 9. .. .-veri. 11. Részben sikk! 12. Lábbeli­féleség. 14. Vissza: amerikai autómárka. 16. Megfejten­dő (utolsó négyzetben két betű). 18. Kutya. 20. Becé­zett női név. 21. Egyszerű gép, de dísz is. 22. Szürke fém. 24. Északi férfinév. 25. .. .-bákom. 27. Lét. 28. Ra­vaszdi. 29. Vissza: alkony után. Függőleges: 1. Görög b. 2. Ludolff-féle szám (3,14). 3. Nagy ma­gyar költő. 4. Kicsinyitö- képző. 5. Lakos négyötöde! 6. Megfejtendő. 10. Középen virít! 11. Közel-keleti állam (utolsó négyzetben két be­tű). 13. Amerikai Egyesült Államok. 14. Római 506. 15. Megfejtendő. 17. Három, oroszul. 19. Hóhér. 21. Jó kés jelzője. 23. Számos. 24. Az Al-Duna mellékfolyója. 26. E napon. 27. Egymást előző betűk a magyar abc- ben. Megfejtendő: Híres ifjúsági regény (függ. 6.) és írója (függ. 15, vízszintes 16.). Múlt heti megfejtés: Molnár' Ferenc — A Pál utcai fiúk. Könyvjutalom: Aradi Erika Nagykálló. Sipos Gizella Ópályi. Tapis- ka Antal Fehérgyarmat, Me­ző Zsuzsanna Demecser. Kovács Attila Komoró, Haj­dú Tamás és Molnár Ma­rian Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents