Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 21. Napi külpolitikai hírmagyarázat Megegyezés — korlátokkal JÖVÖ MÁRCIUSBAN nemzetgyűlési választásokat ren­deznek Franciaországban. Bár az időpont viszonylag még tá­voli, a politikai gépezet már erőteljesen működik. Giscard d’Estaing elnök nemrég tartott beszédét egyesek a választási kampány nyitányának minősítik. S miközben a baloldal — a kommunisták és a szocialisták, valamint a baloldali radikáli­sok — a közös program részletein munkálkodnak, a négy nagy kormánypárt kedden csúcstalálkozón tisztázta követendő tak­tikáját. Az ötödik köztársaság alighanem legizgalmasabb válasz­tása elé néz Franciaország. (Egyesek még azt sem tartják ki­zártnak, hogy bizonyos belpolitikai okokból 1978 márciusánál korábban hívják az urnákhoz a választókat.) A baloldal elér­kezett a hatalom küszöbére, a jobboldal pedig késhegyig menő harcot vív, — egyelőre a hatalom bástyái mögül. Ilyen körülmények között csakugyan lényeges, hogy a négy jobboldali tömörülés bizonyos alapkérdésekben közös ne­vezőre jutott. Mégpedig abban, hogy a választási kampány­ban nem támadják egymást, a szavazások második fordulójá­ban egységesen a legkedvezőbb helyzetben lévő jobboldali je­lölt mellett állnak ki és nem forgácsolják szét erejüket, vala­mint a jelöltek indításában is közelednek álláspontjaik. Ennél szélesebb körmegállapodást azonban a keddi tanácskozás nem hozott. VAGYIS ÉPPEN AZZAL MARADT ADÖS, amit a vá­lasztók milliói vártak és várnak ma is a kormánypártoktól: a körültekintő gazdasági programot az infláció megállítására, a munkanélküliség ellensúlyozására, a külkereskedelmi mér­leg megjavítására. Egyszóval mindazon témákra, amelyek az első választások, majd az elnökválasztás óta a meg nem tar­tott Ígéretek közé tartoznak. De Gaulle, majd Pompidou távozásával a gaulleizmus is lényegében csendesen elszenderedett. Sem a bel-, sem a kül­politikában nem tapinthatók ki a tábornok eszméi, amelyekkel a maguk idejében rokonszenveztek a francia választók. Csa­lódottságukban fokozatosan a baloldal felé fordultak, s nem csalódtak: az ország jövőjének felelős stratégiáját Párizsban már egy ideje nem a kormánypártok berkeiben dolgozzák ki. Amellett a jobboldal — miközben egységét harsányan hir­deti — állandó mozgásban van. Éppen most, a keddi csúcsta­lálkozón találgatták, vajon kinek tartják fenn az ötödik he­lyet. Azóta kiderült: Jean-Jacques Servan-Schreiber, a szocia­lista radikális párt elnöke tarthat rá igényt, miután időközben pártjába beolvadt a jelentéktelenebb szociálliberális mozga­lom. Ha hinni lehet a párizsi találgatásoknak, Servan-Schrei­ber azokra számít majd a választásokon, akik a baloldali al­ternatíváig nem jutottak még el, de a jobboldal mindkét szár­nyából: Giscard és Chirac politikájából kiábrándultak. S ILYENEK SZÉP SZÁMBAN találhatók Franciaország­ban, a két kormánypárt őszinte aggodalmára. Gyapay Dénes Begin amerikai tárgyalásai Menahem Begin izraeli kormányfőnek kedden a Car­ter elnökkel folytatott tárgya­lásairól a Fehér ház által ki­adott nyilatkozat megállapít­ja: Carter és Begin egyétért abban, hogy a genfi értekez­letet még ebben az évben össze kel hívni. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője közölte az újságírókkal, hogy Begin az amerikai elnök elé terjesz­tette a béketárgyalások fel­újítására vonatkozó izraeli tervet és hogy ezt Carter el­nök „előretekintőknek és megfontolásra méltóknak” ítélte. Kedden este Carter a ven­dége tiszteletére adott vacso­rán kijelentette: véleménye szerint sikerült kiküszöbölni bizonyos nézeteltéréseket. Az elnök elismeréssel szólt Iz­rael készségéről, hogy tárgya­lóasztalhoz üljön uenfben, majd közölte: Vance külügy­miniszter a jövő héten kezdő­dő közel-keleti kőrútján ma­gánjellegű megbeszéléseket folytat majd az arab vezetők­kel és később izraeli vezetők­kel. TELEX... NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán délután kon­szenzus alapján, szavazás nélkül, forma szerint is meg­hozta a gyakorlatilag már kedden jóváhagyottnak te­kintett határozatát, amelynek értelmében javasolja a köz­gyűlésnek, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságot ve­gyék fel az ENSZ-be, ROMA összeült szerdán az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy megvitassa a hat párt parlamentben jóvá­hagyást nyert közös prog­rammegállapodást. A vitain­dító beszámolót a közpon­ti bizottság titkárságának belpolitikai kérdésekért fele­lős tagja, Gerardo Chiaro- monte tartotta. A vitában várhatóan felszólal majd En­rico Berlinguer főtitkár is. Munkatársaink testvérországokban Balcsík és Albena Balcsík a botanikuskert udvaráról. MOSZKVA A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti 1977- re szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás aláírá­sára szerdán Moszkvába ér­kezett a kínai kereskedelmi kormányküldöttség vezetője, Csen Csie külkereskedelmi miniszterhelyettes. BRÜSSZEL Louis van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke, aki pártküldöttség élén az el­múlt napokban a Szovjet­unióban járt és az SZKP KB küldöttségével folytatott tár­gyalásokat, a párt lapjának, a Le Drapeau Rouge-nak adott nyilatkozatában kijelentette, teljes egyetértés nyilvánult meg abban, hogy közösen kell harcolni az olyan kísérletek ellen, amelyek veszélyeztetik a helsinki megállapodások megvalósítását, meg akarják nehezíteni az enyhülés foly­tatását. PUnlsodálatosan szelíd ívben JR£ a^ot öblöt a bolgár Baa«! Balcsíknál a szárazföld és a Fekete-tenger. A ka­nyargós országút egyik olda­lán a kopasz, fehéren csillogó hegyvonulat, a másikon a kékben sziporkázó tenger. A kettő között piros cserepes házak, dús, zöld növényzet­tel körülvéve. Szép ez a hely most is, szép lehetett régen is, s volt ízlése Mária király­nőnek, hogy nyári rezidenciá­ját itt rendezze be. Nem csi­náltatott fényűző palotát, csak egy szerényebb, a tájba illő nyári lakot, egy parányi ká­polnával. Háza ablakaiból a tengerre látott, és csodálatos kertjére, mely ma gazdag bo­tanikuskert. Az ezerféle nö­vény pompás együttest alkot itt, s a virágokat úgy válogat­ták össze, hogy a lila, és an­nak árnyalatai kerüljenek túlsúlyba. A lila szín volt a királynő kedvenc színe. Lát­ható a fürdő környékén már­ványszéke, melyből bármely látogató csendesen szemlélhe­ti a tengert. ATHÉN Görögországban szerdán délben egyperces néma csend­del, valamint a kormány és a politikai pártok vezetőinek nyilatkozataival emlékeztek meg a ciprusi török invázió és megszállás harmadik év­fordulójáról. Erre az időre le­állt a munka az üzemekben és az üzletekben. Balcsík a hosszú tengerpart legromantikusabb települése. Zegzugos hegyi utcái, színes­re festett házai, kőből épült modernebb, de nem túl mo­dern új épületei, éttermei el­ragadtatott kiáltást váltanak ki az odalátogatókból. Nincse­nek nagy szállodái, a turistá­kat magánházaknál szállásol­ják el. Kényelmesekben, jól felszereltekben. Elmaradha- tatlanok a házak hatalmas er­kélyein száradó ruhák. A me­leg tengeri szél törölközőket, fürdőruhákat lenget minden helyen. Ez a „panoráma” a tenger közelségére is figyel­meztet. Az itt üdülők napi foglalatossága délelőtt és dél­után a tengeri fürdőzés. Lágy, simogató homok, a színes napernyők százai, tar­ka és zajos fürdőzősereg jel­lemző a balcsíki tengerpartra. Itt még a vihar is elviselhe­tőbb, mint a szárazföld belse­jében. Pillanatok alatt jön, és akkor már vége van, ha „be­sétál” a tengerbe. „Kinek a pap, kinek a pap- né” — szól és érvényes a köz­mondás, ha Balcsíkról és Al- benáról van szó. Mert Albena a bolgár tengerpart legmo­dernebb üdülőtelepe, ellenté­te Balcsíknak. így van, aki erre, van, aki arra esküszik. Albena 15 kilométerre fek­szik Balcsíktól, a modern épí­tészet nagyszerű alkotása egy csokorba szedve. A bolgár tervezők valóban remekeltek, (Folytatás az 1. oldalról) termelnek. Az időarányos, fel­emelt tervet túlteljesítették, a fél év alatt 17 millió forint a termelési értékük. Havonta értékelik a felajánlások tel­jesítését, értékelés után a legjobb brigád tagjai szemé­lyenként 300 forint jutalmat kapnak. A Nyírség Ruházati Szö­vetkezet dolgozói felajánlot­ták, hogy a Szovjetunióba irá­amikor felépítették ezt az üdülőhelyet. A szállodasorok változatossága imponáló. A külföldiek paradicsoma ez, az idényben bolgár szót alig hallunk. Éttermeiben, a hazai spe­cialitások mellett a magyar gyomornak ismerősebb étele­ket is lehet rendelni. S a pénzköltésre ott vannak a bazárok és a bárok. Roman­tikáról itt már nem lehet be­szélni, hacsak a mai ember nem találja meg a romanti­kusát az ultramodernben. A júliusi időjárás sok nap­fénnyel, kellemes pihenéssel ajándékozta meg a bolgár tengerpartot felkeresőket. Üton-útfélen járva gyakran kattogtak a fényképezőgépek, fogytak a hazulról hozott filmtekercsek. A szalagoknak volt mit megörökíteniük, hogy hazatérve felidézhessék két hét eseménydús napjait. Balogh Júlia nyúló exportkötelezettségüket december 31-e helyett no­vember 7-re teljesítik. A szö­vetkezet több brigádja vál­lalta, hogy a cél érdekében az említett időszakig 10 száza­lékkal többet termel a ter­vezettnél. Előtérbe helyezik az anyagtakarékosságot, hasz­nosítják a hulladékanyago­kat, csökkentik a meddő ára­mot. Vállalásaikat az első fél évben sikerült túlteljesíteni. Pintér István : Gyilkosság a Polanski-villában T. A rendőrség, amely a rossz kiindulópontból csak rossz úton indulhatott el, a bulvársajtó segítségével igye­kezett olyan látszatot kelteni mintha tulajdonképpen az áldozatok lettek volna a fő­bűnösök. Hatalmas tudósítá­sok számoltak be a filmvá­ros erkölcsi fertőjéről, s a filmsztárok és más híressé­gek lakta Beverly Hills-ne- gyedben lévő villák magas falai mögött rendezett kábí­tószeres orgiákról. Azt a bé­kés estét, amelyet az előre- haladottan terhes Sharon Ta­te barátaival rendezett, „szex­orgiává” változtatták. Tagad­hatatlan, hogy a kábítószer­fogyasztás és az alkoholiz­mus, az Egyesült Államok pusztító tömegbetegségei nem állnak meg a művészek és a gazdagok pompás villá­inak küszöbénél. A filmvá­ros zaklatott, túlfeszített, a sikerért mindent követelő vi­lága számos nagy sztárt is tönkretett. Ami azonban 1969. augusztusában történt, annak semmi köze nem volt ehhez. A hétmilliós Los Angeles­ben eluralkodott a félelem. Az üzletekben alig néhány óra leforgása alatt elkelt minden biztonsági zár, ri­asztóberendezés, vészcsengő, puska, pisztoly, revolver. Egy fegyverüzlet Beverly Hills- ben két nap alatt 200 lőfegy­vert adott el, máskor két hó­nap alatt csinált ilyen for­galmat. Az emberek és há­zak őrzésével foglalkozó vál­lalatok egy hét alatt meghá­romszorozták forgalmúkat. Az őrkutyák ára 200 dollárról, 1500 dollárra emelkedett, de nem lehetett eleget kapni, az élelmes kereskedők az Egye­sült Államok távolabbi vidé­keiről repülőgéppel hozták az állatokat a „rettegés városá­ba.” Frank Sinatra, aki egyéb­ként nem áll gyáva ember hírében, róla „széltében- hosszában” úgy tudják, hogy szoros összeköttetést tart fenn a gengszterkörökkel. — egyszerűen elbújt valahol. Mia Farrow nem mert el­menni barátnőjének, Sharon Taténak temetésére, mert at­tól félt, hogy ő lesz a követ­kező. Steve McQuen vagyont­érő sportkocsijába egy pisz­tolytartót szereltetett, hogy egyetlen, gyors mozdulattal mindig fegyvert ragadhas­son. A hollywoodi, Los Ange­les-i élethez oly annyira hoz­zá tartozó összejövetelek egy­szerűen megszűntek. Barát­ságok szakadtak meg, szerel­mespárok szakítottak egy­mással. Bárki lehetett gyil­kos. A félelem nem' ismert határokat... A rendőrség tanácstalanul állt a gyilkosságok rejtélyé­vel szemben, jóllehet a tette­sek éppen elég nyomot hagy­tak maguk után ahhoz, hogy a nyomukra jussanak. Az a hallatlan felületesség, amely mindkét, egymással vetélke­dő nyomozócsoport munkáját jellemezte, egyelőre még büntetlenséget biztosított a gyilkosoknak. Egyetlen nagy lépést tettek előre a nyomozók, amikor a fegyverszakértők, a Polans­ki-villában talált revolveragy- darabkákat összeillesztve megállapították, hogy „Hi Standard”-típusú fegyverről van szó. A gyártó cég főnöke még pontosabb adatokkal tu­dott szolgálni. — A darabok egy Hi Stan­dard Longhorn, 22-es kalibe­rű revolverből származnak — mondta Ed Lomax, akinek egész oldalas képét ebből az alkalomból természetesen kö­zölték az amerikai lapok. A fegyvert, mint „Buntline- revolvert” is emlegették, mert Ned Buntline, a holly­woodi vadnyugati filmek is­mert szerzője terveztette egyik filmhőse számára. A Buntline-t 1967. áprilisában dobták piacra, s 28 hónap alatt összesen csupán 2700 darabot gyártottak belőle. Lomax átadta azoknak az üzleteknek a listáját, ame­lyek a fegyvert forgalomba hozták. A rendelkezésre álló hatalmas apparátussal nem látszott túlságosan nagy fel­adatnak, hogy mind a 2700 gazdáját megállapítsák. Hoz­zá is láttak, de egyáltalában nem „amerikai” tempóban. Megállapították, hogy Kali­fornia államban 131 ilyen fegyvert adtak el, ebből 105 — mint a bűncselekmény el­követésének eszköze — nem jöhet számításba. A nyomo­zást folytatták, de nem jutot­tak előre. A rendőrségi bürokrácia ebben az esetben is nagyon lassan működött. Csupán szeptember 3. és 5. között küldtek szét egy körlevelet, amelyben a Los Angeles-i rendőrkapitányság közölte az alárendelt őrszobákkal: a Tate-ügyben keresnek egy Hi Standard Longhorn már­kájú, 22-es kaliberű revol­vert, amelynek markolata sé­rült. A körlevél több mint 300 példánya közül egy sem jutott el azonban a „Valley Services Division”-höz, an­nak a Watsonnak szolgálati helyéhez, akinek Steven Weiss édesapja a fia által szeptember 1-én talált 22-es kaliberű Hi Standard Long- hornt átadta. (Folytatjuk) A LaBianca-ház, a gyilkosságok felfedezése után.

Next

/
Thumbnails
Contents