Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

4 KEUCT-MAGYARORSZÁG 1977. június 15. Leonyid Brezsnyov fogadta Gonschcrt Folytatódott Moszkvában a szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri eszmecsere Tegnap Moszkvában foly­tatódtak a szovjet—nyugatné­met külügyminiszteri tárgya­lások. Hans-Dietrich Gen­scher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere a szovjet kormány meghívására hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Gromiko és Genscher hét­fői megbeszéléseinek napi­rendjén a kétoldalú kapcso­latok és az európai együtt­működés kérdései szerepeltek. Kedden a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése, a Kö­zel-Kelet és Afrika problémái álltak a tárgyalások előteré­ben. Minden bizonnyal ezút­tal sem marad el a szovjet- nyugatnémet tárgyalások egyik állandó témája: Nyu- gat-Berlin, amelynek kérdé­sében a szovjet álláspont jól ismert és határozott: be kell tartani az önálló jogállású vá­rosállam státusáról 1971. szeptember 3-án kötött négy­oldalú megállapodás rendel­kezéseit. Moszkvai megfigye­lők bizonyosra veszik, hogy a mostani külügyminiszteri konzultáción szó lesz Leonyid Breasnyev tervezett bonni lá­togatásáról is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és And­rej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere kédden a moszkvai Kremlben fogadta a szovjet­unióbeli hivatalos látogatá­son tartózkodó Hans-Dietrich Genschert, az NSZK al- kancellárját és külügymi­niszterét. Szovjet—amerikai konzultáció Washingtonban A Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év már­ciusában Moszkvában tett látogatása idején létrejött megállapodás alapján a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok delegációi június 13-án Washingtonban konzultáció­kat kezdtek a nukleáris fegyverkísérletek teljes betil­tásáról. A Szovjetunió kül­döttségét Igor Morohov, az Állami Atomenergiai Bizott­ság első elnökhelyettese, az Egyesült Államok küldöttsé­gét pedig Paul Warnke, a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója vezeti. Kétoldalú konzultációkra kerül sor a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról is. (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal kevesebb szabad idővel rendelkeznek, mint a munkahelyen lakók. A jelen­leg ismert adatok szerint a bejárók 65 százaléka 1 órán belül, 35 százaléka másfél órán belül. 5 százaléka ennél is hosszabb idő alatt éri el munkahelyét. Az utazási idő rövidítésére egyre több üzem vásárol autóbuszt dolgozói szállítására. A vasúton közlekedőket azonban sújtja a várótermek szűk befogadó- képessége. Mindezek hozzá­járulnak, hogy a bejárók kö­zül nagyon kevesen vesznek részt a lakóhely, vagy az üzem közéletében. Az ala­csony kulturális érdeklődést nagyrészt meghatározza az iskolázottsági szint is: a be­járók 35—40 százaléka 8 ál­talánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. A vb megállapította: a be­járók hátrányos helyzetének csökkentésére hosszú távú in­tézkedésekkel kell felkészül­ni. A lakóhelyen, az üzem­ben és a munkásszállításban konkrét felelősséggel kell a bejárók ügyét intézni. A végrehajtó bizottság tá­jékoztató jelentést tárgyalt meg a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 1976. évi gaz­dálkodásáról. Elhangzott: Szabolcs-Szatmár tsz-ei az országos átlagnál jobb ered­ményt értek el. Ugyanak­kor az őszi időszakban több termelőszövetkezetben szer­vezetlen volt a munka, ezért a betakarításban jelentős veszteségek keletkeztek. A tapasztalatok azt bizonyítják: sok a tartalék az üzemszer­vezésben, a költségek csök­kentésében, a beruházások gyorsabb megvalósításában, a szakmai munka és a vezetés színvonalának javításában. Megtárgyalta a vb a megye tömegsportjának helyzetét, elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZ megyei bizottsága együttműködési megállapo­dásának szövegét, jóváhagyta a nyíregyházi 107-es ipari szakmunkásképző intézet bő­vítésének tervét. A további­akban személyi és egyéb ügyekben döntött. A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot június 30-ra hívta össze. TELEX... VARSÓ Jerzy Olszewski lengyel külkereskedelmi és tenger­gazdálkodási miniszter hét­főn találkozott dr. Bíró József magyar külkereskedelmi mi­niszterrel, aki aznap érkezett a poznani nemzetközi vásár­ra. A két miniszter eszme­cserét folytatott a lengyel- magyar gazdasági kapcsola­tok jelenlegi helyzetéről és pozitívan értékelték az ipari együttműködés fejlődését. HÁGA Rövid nyilatkozatot tett kedden délután a holland parlamentben a kormány ne­vében Den Uyl miniszterel­nök a tragikus túszdrámáról. A kormányfő megismételte: a csaknem háromhetes tár­gyalások során a hivatalos szervek békés megoldással próbálkoztak, épp úgy, ahogy azt 1975-ben is tették, a dél- malukui fegyveresek azonban elfogadhatatlan követelések­kel álltak elő és nyíltan a túszok kivégzésével fenyege­tőztek. Den Uyl ugyanakkor kije­lentette, hogy a kormány mindent meg akar tenni a dél-malukui nemzetiségű la­kosság problémáinak rende­zésére, a hollandok és a dél- malukuiak közötti megbéké­lés biztosítására. LONDON A nemzetközösségi csúcsér­tekezlet utolsó előtti, keddi napján a 33 tagország közös nyilatkozatban foglalt állást a faji megkülönböztetésnek a sportból való száműzése mel­lett. Mulddon új-zélandi mi­niszterelnök, sajtóértekezle­ten azt bizonygatta, hogy ez­után az ő .magatartásuk is változni fog. Eddig ugyanis a kormány azt vallotta, hogy nem szól bele az új-zélandi csapatok nemzetközi sport­kapcsolatának alakulásába. A nemzetközösség csúcsér­tekezlete ma közös közle­mény kiadásával ér véget. ANKARA Fahri Korütürk török ál. lamfő kedden az ellenzék ed­digi vezetőjét, a Köztársasági Néppárt elnökét, Bülent Ece- vitet nevezte ki a leköszönő miniszterelnök, Süleyman Demirel utódjának. Korütürk egyidejűleg megbízta Ecevitet az új kormány megalakításá­val. Mint ismeretes, a közel­múltban tartott parlamenti választásokon az Ecevit ve­zette Köztársasági Néppárt győzött és a 450 parlamenti mandátum közül 213 képvi­selői helyet szerzett. Szovjet élet Tizenkét éves D avid Arutyunjan siker­rel végezte a Jerevá­ni Műszaki Egyetem technikai, kibernetikai fa­kultásának első évfolyamát annak ellenére, hogy még csak 12 éves. egyetemista Míg a tudósok az akcele- ráció káráról és hasznáról vitatkoznak, a kisfiú saját példájával bizonyítja annak lehetőségét, hogy különö­sebb feszültség és egészsé­gi károsodás nélkül jóval több ismeretet lehet elsajá­títani, mint amit az iskolai tantervek előírnak. Har­mincfős tancsoportjában ő a legjobb egyetemi hall­gató. David ritka tehetsége egé­szen váratlanul nyilvánult meg. Négyéves korában még csak jó emlékezőképessége sem volt. Szülei foglalkozni kezdtek vele, hogy emléke­zetét fejlesszék. Sokat se­gített a gyermekversek me­morizálása, az elemi szám­tani műveletek gyakorlása. Ezután váratlan minőségi változás következett be: öt és fél éves korában Dávi­dot felvették az általános iskolába. Folyamatosan ol­vasott örmény és orosz nyelven, könnyedén meg­birkózott az elemi matema­tikával. Hétéves korában harmadik osztályos, tízéves korában már a nyolcadik osztályt járja ... Emellett David semmiben sem különbözött a többi kisfiútól. Órákon keresztül focizott barátaival, kaland­regényeket olvasott, szor­galmasán látogatta az úttö­rőház rádiószakkörét és úszószakosztályát. Általános iskolai tanul­mányainak utolsó évét kü­lönleges matematikai isko­lában töltötte. A szakoso­dott iskolák valamennyi szovjet köztársaságban meg­találhatók. Céljuk a tehet­séges tanulók szakmai ori­entálódásának segítése. Az időben kifejlesztett munka- képesség következtében ilyen tehetséges gyerekké vált David is — hangsú­lyozzák a szakemberek. A főiskolai felvételi­vizsga nehéz volt szá­mára. Azonban min­den jól sikerült, David a legmagasabb pontszámot érte el. Hoezkvai levelünk A magyar osztály Moszkva belvárosában, a Novokuznyeckaja metróál­lomás mellett magasodik a Szovjetunió Állami Rádió Bizottságának 10 emeletes székháza. Annak a nyolca­dik emeletén dolgozik a moszkvai rádió magyar részle­gének szerkesztősége. A magyar osztály idén ünnepli alapításának 45. évfordulóját. Vlagyimir Germanovics Guszev, a szerkesztőség ve­zetője irodájában először dokumentumokat, könyve­ket, megsárgult újságokat vesz elő. Köztük a Sarló és Kalapács című magyar emigráns lap 1933. évi már­ciusi számait, melyeknek ol­dalain bekeretezett hirde­tés: „Rádióhallgatók figyel­mébe.” Megtudjuk, hogy az adások-időpontja már nem hétfő, hanem kedd, moszk­vai idő szerint éjjel 12—1 óra között, a hosszú hul­lámhossz 1000, a rövid pedig 50 méter. Ez a legrégibb írásos fel­jegyzés a rádió működésé­ről. Alapítva korábban volt, 1932 novemberében. Az első bemondónő, Hoch­felder Irén visszaemlékezése orosz nyelven itt fekszik elöltünk az asztalon. Ó írja, hogy az alapötlet magától Kun Bélától származott, aki égetően szükségesnek tartot­ta, hogy létrehozzanak egy kommunista rádióadót, melyre jelentős szerep várt a horthysta Magyarország elleni harcban, az otthon maradt elvtársak buzdításá­ban, tájékoztatásában. A hi­vatalos engedélyek megszer­zése után eljött a nagy nap: az első rádióadás, amelyet Zalka Máté nyitott meg. A megnyitó után Hajdú Pál (az első szerkesztő) beszélt, majd ő (Hochfelder Irén) olvasott be egy Pravda-cik- ket. Az izgalomtól szinte re­megtek a lábai — írja —, de a premier jól sikerült. Kezdetben a „stúdió” felsze­relése igen szegényes volt, mindössze egy kimustrált mikrofon állt rendelkezé­sükre. Mindent a legelemibb foktól kellett megtanulni. De a lényeg változatlan ma­radt: először szólhatott köz­vetlenül az otthoniakhoz a kommunista emigráció. Egyébként ezeket az idő­ket idézik egy volt szabol­csi rádióhallgató visszaem­lékezései is. Antal Miklós budapesti lakos 1967-ben Moszkvában vetette papírra emlékeit. Itt beszéli el, hogy 1932-ben Nyíregyházán élt és minden estéjét a rádió mellett töltötte. Egyszer no­vemberben véletlenül hal­lotta, hogy a bemondó né­metül közli: most pedig első magyar nyelvű adásunk következik. Nagy nap volt ez számára — írja, hisz egyszerre négy híres író-for­radalmárt is hallott, akik közül Illés Bélára és Zalka Mátéra név szerint is em­lékszik. Zalka Mátéra annál is inkább, mivel gyermek­kori játszótársak voltak, Mátészalkán együtt is jár­tak iskolába. Az osztály szerkesztői kö­zött olyan ismert neveket találunk, mint Bokányi De­zsőé, Münnich Ferencé, Sík Endréé, de aktívan közre­működött Illés Béla, Gábor Andor és Hidas Antal is. Különösen fontos feladat hárult a rádióra azután, hogy kitört a II. világhábo­rú. Az 1941 szeptembere után Kossuth nevét felvett rádióadó a Hitler elleni nemzeti összefogást szorgal­mazza. T ímár Ede írja köny­vében: a munkatár­sak már kora reggel munkába álltak, hadijelen­téseket elemeztek, fordítot­tak, hogy estére már min­dig a legfrissebb harci ese­ményeket tudják kommen­tálni. A hadihelyzetet érin­tő sok német hazugságot tudtak így leleplezni. Ehhez az időkhöz kapcso­lódik egy érdekes történet is. A háború idején Névai László (ma jogász) egy sza­kasszal átszökött a frontvo­nalon a brjanszki partizá­nokhoz. A magyar hadveze­tés — hogy az átállás tényét leplezze — halálhírüket köl­tötte. A harcok folyamán ez a csapat eljutott Moszkvába is, és akkor Névai László bement a rádióba, hogy az éteren keresztül forduljon honfitársaihoz. Az adást otthon sokan hallották és másnap Névai felesége le­vélszekrényében több cédu­lát talált ilyen szöveggel: „Nyugodjék meg, férje él, vissza fog térni, most a Szovjetunióban harcol a fa­siszták ellen." Hogyan került kapcsolat­ba az osztály mai vezetője Magyarországgal ? Vlagyimir Germanovics 1943-ban a frontra került, de csak rövid időre, mivel ké­pességei alapján nyelvtanu­lásra választotta ki a had­vezetés. Neki a magyar nyelv jutott. A mai Togliat­ti város környékére kerül­tek, itt tanultak egy évig in­tenzíven, napi 8 órát. Ezután ismét visszakerült az arcvonalba, a IV. Ukrán Fronthoz. Ekkor következik élete egyik nagy eseménye. „1944 októberében hivattak a frontparancsnokságra.. Mondják nekem: átjött egy magyar tábornok. Dálnoki Miklós Béla. Több tiszt kí­séretében tárgyalni a ma­gyar fegyverszünetről és az ország sorsáról. Te leszel a tolmácsa. így is történt. Együtt utaztunk Moszkvá­ba a tárgyalásokra, majd én kísértem vissza Dálno- kiékat Debrecenbe, az Ideig­lenes Kormány szinhelyére.” E r rdekesség, hogy Gu- szev az erről az ese­ményekről forgatott tv-filmben maga alakította szerepét. „Debrecenből a III. Uk­rán Fronthoz kerültem — folytatja. Paks környékén vettem részt a harcokban. Ismét egy film vonatkozás: az Alba Regia c. magyar film egyik itteni akciójukat dolgozza fel. A háború után hosszabb, rövidebb időt tölt Magyar- országon. 1948-tól egy ideig egyetemen tanítja nyelvün­ket. Azután hosszú időre Magyarországra kerül, 1959- től 1963-ig a Corvina Könyvkiadó orosz részlegé­nek szerkesztőjeként dolgo­zik. Ekkor visszatér Moszk­vába és a rádiónál kezd dol­gozni, szerkesztőként, majd 1969-től a magyar osztály vezetőjeként. Magyarországon nemcsak nyelvünket sajátította el tö­kéletesen (a beszélgetés majdnem végig csak magya­rul folyik)!, hanem sok ba­rátot szerzett, igazán meg­szerette hazánkat, meleg szavakkal beszél az ott el­töltött évekről, a nálunk szerzett sok élményről. Most pedig ismerkedjünk meg a rádió mai életével. Az osztályon tizenhármán dolgoznak, a szovjet mun­katársak közül mindegyik beszél többé-kevésbé ma­gyarul. Részben a mi Eötvös egyetemünkön végeztek, többen magánszorgalomból tanulták nyelvünket. Saját fordítókkal rendelkeznek. Rengeteg levelet kapnak hallgatóiktól, ezek először Gyina Mudrovához, az olva­sószerkesztőhöz kerülnek, ő válaszol írásaikra. Galina Poljakova mint szerkesztő dolgozik, szintén jól beszél magyarul. A ri­porteri teendőket Cserjés László látja el, ő még gyak­ran híreket is olvas. Munkájukat korszerű tech­nika szolgálja, stúdiók, mo­dern magnetofonok, keverő­berendezések. Mindnyájan szívesen dolgoznak itt, ér­dekli őket hazánk. Érdekesség, hogy az utób­bi időkben olyan ismert rá­diótudósítók is dolgoztak itt, mint Csák Elemér, vagy Bokor Pál. Magyarországon nemrégi­ben egy érdekes klubmoz­galom bontakozott ki. Elő­ször Tatán alakították meg a Moszkvai Magyar Rádiót Hallgatók Klubját, majd szerte az országban Buda­pesttől Kaposvárig, Bony- hádtól Veszprémig jöttek létre ilyen klubok. Ma már 16 van belőlük. A kapcso­lat a rádió és klubok között igen élénk, gyakran talál­koznak. G yakran írnak ki kü­lönféle pályázatokat, most például a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára, amelyeket szovjetunióbeli utakkal, értékes tárgynyere­ményekkel díjaznak. Péter László Ma választ Spanyolország Hétfőn este a pártok veze­tőinek rövid televíziós be­szédével véget ért a szerdára kitűzött spanyol parlamenti választások hivatalos propa­gandakampánya. Madrid pol­gári kormányzója közölte, hogy keddtől újra életbe lép­tek azok a rendelkezések, amelyek engedélyhez kötik a gyűlések megtartását és tilt­ják az utcai tüntetéseket. A 21 napon át tartó vá­lasztási kampány a baszk terrorszervezetek által vég­rehajtott merényletek és rob­bantások ellenére, a demok­ratikus játékszabályok leg­teljesebb tiszteletben tartásá­val. rendben és nyugalom­ban folyt le. Az egymást kö­vető közvéleménykutatások eredménye szerint valószínű­leg elmarad a miniszterelnök vezetésével induló pártkoalí- cíq, a Demokratikus Cent­rum Unió eleinte nagyará­nyúnak várt választási győ­zelme. Sőt. a Gallup-intézet- nek a Ya című napilap szá­mára készített, s kedden nyilvánosságra hozott közvé­lemény-kutatása már a Spa­nyol Szocialista Munkáspár­tot várja az első helyre 28,9 százalékkal, és csak második helyre á Demokratikus Cent­rum Uniót 25,6 százalékkal. A Gallup adatai szerint harma­dik a Spanyol Kommunista Párt lesz 5,7 százalékkal, az 5,6 százalékos jobboldali né­pi szövetség (Alianza Popu­lar) előtt. A szavazás szerdán reggel 9 órakor kezdődik, amely több mint 40 év óta az első szabad demokratikus szava­zás ebben az országban. Je­lentős állomása lesz a belpo­litika normalizálódásához vezető folyamatnak. Erre mu­tat a választási kampány légköre, és valamennyi poli­tikai párt — beleértve a szélsőjobboldali Alianza Po- pulart — ígérete, hogy min­denképpen tiszteletben tart­ja a választások eredményét. Egyetlen kérdőjel ebben a tekintetben, hogy vajon a francoista rendszer legmeg- rögzöttebb hívei, akiknek nem lebecsülendő a befolyá­suk a hatalmi szervekben, ugyanezt teszik-e?

Next

/
Thumbnails
Contents