Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

Belgrad E urópa történetében bi­zonyára jegyzik majd ezt a napot. Ma megkezdik tanácskozásai­kat azoknak az országok­nak a diplomatái, akik csatlakoztak a helsinki zá­róokmányhoz. A nagy ta­lálkozót két esztendei ap­rómunka előzte meg. Eny- nyi idő kellett a harmincöt ország Genfbe települt diplomatáinak, szakértői­nek, hogy megfogalmazzák és összeállítsák a záróok­mányt. Sokféle nézetet, szemben álló érdeket, kü­lönböző ideológiákat, a más-más társadalmi rend­szerből fakadó ellentéteket kellett összehangolni a nemzetközi kapcsolatok legdemokratikusabb mód­szerével: a konszenzussal. Addig, amíg akár egyet­len kormány is kifogást emelt valamelyik tétel, mondat, akár egyetlen ki­fejezés ellen, nem foglal­tatott az okmányba. A záróokmány magába foglal „politikai illemsza­bályokat”, kimondja egye­bek között a határok sért­hetetlenségét, felhív az emberi jogok tiszteletére, és tiltja a beavatkozást egymás belügyeibe. A má­sodik fő rész (népszerű ki­fejezéssel: a második ko­sár) a gazdasági problé­mákat tartalmazza, üdvös­nek tartja az akadályok nélküli kereskedelmet, ösz­tönzi a kooperáció minden formáját, földrészt átfogó közös tervek lehetőségeit sorolja föl, együttes tu­dományos kutatásokra hív. A humanitárius kérdések­kel foglalkozó fejezel! __az emberi kapcsolatok fej­lesztésével, a tájékoztatás javításával, a kulturális értékek és az oktatási ta­pasztalatok cseréjével fog­lalkozik. Ezt a sokrétű ok­mányt írta alá 1975 nya­rán Helsinkiben a har­mincöt vezető. Ha eddig a múltat idéz­tük, tekintsünk most a közeli jövőbe. A záróok­mány előírta, hogy a részt­vevők 1977-ben szervezzék meg képviselőik találkozó­ját és tárgyaljanak a kap­csolatok további javításá- . ról, az együttműködés fej­lesztéséről. Ez egyértelmű útmutatás. A szocialista országok azzal a szándék­kal mennek Belgrádba, hogy ilyen szellemben te­vékenykedjenek. Céljuk egyrészt beszámolni arról, amit eddig tettek, a do­kumentum ajánlásainak valóra váltásáért, egy ko­sarat sem kihagyva, egyi­ket sem a másik fölé emelve. Másrészt, és talán ez a fontosabb: a nyugati partnerekkel közösen meg­határozni, hogyan lehetne gyorsabban, jobban, átfo­góbban eleget tenni annak, amire Helsinkiben szer­ződtek. Szándékunk az, hogy Belgrád a kollektív tapasztalatcsere színhelye legyen. M ost a találkozó elő­készítését kezdik el Belgrádban. az ér­demi tanácskozás előrelát­hatóan a kora ősszel in­dul meg. A várható alap­hangulatra, a légkörre azonban már az első na­pokban is következtet­ni lehet. A magyar kül­döttek szocialista baráta­inkkal, szövetségeseink­kel együtt azzal a szán­dékkal indultak a jugo­szláv fővárosba, hogy a találkozó egész földré­szünk javát szolgáló, az építő tapasztalatcsere színhelye legyen. Lázár György Finnországba utazik Lázár György, a Miniszter- niszterelnökének meghívásá- tanács elnöke Kalevi Sorsá- ra ma hivatalos látogatásra nak, a Finn Köztársaság mi- Finnországba utazik. Hunkában az öntözámüvk Harmincmillió köbméter vízzel az aszály ellen Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései Debrecenben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és kísérete kedden dél­után elutazott a határmenti baráti találkozóra, amelyre Nicolae Ceausescuval, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárával. a Román Szocialista Köztársaság elnökével Debre­cenben és Nagyváradon ke­rül sor. Kádár János búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron megjelent Biszku Béla, Né­meth Károly, Óvárosi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai. Borbély Sán­dor, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai. Benkei András belügyminiszter. Púja Frigyes külügyminiszter. Pal­lói Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter és Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. Este a debreceni pályaud­varon Kádár Jánost Hajdú- Bihar megye és a város párt- és állami vezetői fogadták. Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései ma délelőtt kezdődnek meg Deb­recenben. Június elejével ránk kö­szöntött a „forró nyár", a ká­nikulai meleg napok óta tart. A 28—30 fokos nappali hő­mérsékletet a mezőgazdasági termelés sínyli meg legin­kább. A legutóbb, május 31- ént mért talajnedvesség is kritikus szintet mutatott: 50 centiméteres talajrétegig a nedvesség 35, 50 centiméter alatt 55—60 százalék volt. A felsőbb talajrétegekben ma már nedvesség nem találha­tó, s ez nemcsak a vízigényes kultúráknak kedvezőtlen. A helyenként szórványo­san hullott csapadék nem ol­dott meg semmit. A helyze­ten csak országos eső, vagy az öntözés változtathat. Szá­zét — a tervezettnek alig több mint 50 százalékát hasz­nosították. A tavalyi öntö­zésre rányomta bélyegét, hogy a korábbi évek csapa­dékos időjárása miatt az ön­tözőberendezések karbantar­tását. fejlesztését egyes gaz­daságok elhanyagolták. Ezt — megkésve — azzal ellen­súlyozták, hogy a kereskede­lemben lévő összes berende­zést megvásárolták, üzembe állították. Jelenleg a megye legtöbb mezőgazdasági üze­mében az öntözőberendezése­ket hasznosítják. Ettől füg­getlenül vannak üzemek, ahol az öntözést mérsékelten végzik, mert a nagy meleg és az öntözés hatására a nö­vényi kultúráknál erőteljes a gombásodás. Kétmilliárdos termelés A meteorológiai intézet — egyelőre — csak a strando- lóknak. nyaralóknak jelez kedvező időjárást, s a mező- gazdaság továbbra is kény­telen szenvedni a szárazság­tól. Arra van szükség, hogy a mezőgazdasági üzemek megtalálják az öntözőberen­dezések teljes értékű haszno­sításának módját, jó munka- szervezéssel — amíg a folyók vízszintje és a tározók víz­készlete bírja — egyre na­gyobb területre juttassák ki az éltető vizet. Ma nyitják meg Belgrádban az előkészítő találkozót bolcs-Szatmar megyeben 21 ezer 500 hektár az öntözésre berendezett terület, nyolc fő­mű és nyolc tározó, valamint a folyók szolgáltathatják' az öntözésre alkalmas vizet. A cselekmény elhárítása érde­kében rendkívüli biztonsági intézkedések előznek meg — ma délelőtt a Száva nevet viselő, új belgrádi kongresz- szusi palotában kerül sor. A 35 ország küldötteit a jugo­szláv kormány nevében Mi­los Minies, a kormány alel- nöke. külügyminiszter kö­szönti. 1 vízügyi igazgatóság tervei szerint 1977-re 30 millió köb­méter az öntözésre felhasz­nálható vízmennyiség. Ter­mészetesen. ha továbbra is száraz, csapadékmentes ma. rád az idő. a folyók vízszint­je apad, úgy korlátozásokat kell bevezetni. Az elmúlt évben nagyará­nyú asztályt értünk meg. s akkor a mezőgazdasági üze­mek 18 millió köbméter vi­KISZÖV-KÜLDÖTTKÖZGYÜLÉS NYÍREGYHÁZÁN ipari szövetkezeteinkben A jugoszláv fővárosban ma kezdi meg munkáját a két év­vel ezelőtt megtartott helsin­ki konferencián részt vett 35 ország képviselője azzal a cél­lal, hogy előkészítse az ugyan­csak idén — minden bizony­nyal ősszel — kezdődő talál­kozót, amelyen a külügymi­niszterek által kinevezett képviselők vesznek majd részt. Az előkészítő megbeszélé­sekre már Belgrádba érkez­tek az érintett országok kül­döttségei. Ezeknek élén álta­lában nagyköveti rangban lé­vő tisztségviselők állnak. A már ugyancsak Belgrádban Kedden délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága: Az ülésen előterjesztési vitattak meg a megyéből eljáró munkások helyzetéről és meghatározták az ebből adódó feladatokat. Többek között megállapítot­ták: megyénkből mintegy 80 —82 ezren nem a lakóhelyü­kön dolgoznak.' Ebből több mint 30 ezren megyén kívüli munkahelyekre járnak. Az utóbbi években a nagyobb távolságra ingázók utaztatása gyorsabb, kulturáltabb lett. A megye vasútállomással nem rendelkező községeiből a hetente, kéthetente ingázó munkásokat vasárnap 116 au­Belgrádban ma kezdődik meg a belgrádi találkozó előkészítő tanácskozása. Képünkön: a találkozó színhelye, a Száva-parti palota. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) tartózkodó magyar küldöttsé­get dr. Petrán Janos nagykö­vet, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője vezeti. Az előkészítő találkozó ün­nepélyes megnyitására — amelyet mindenfajta terror­tóbuszjárat viszi a vasútállo­másokra. Elsősorban Buda­pesten és Miskolcon kulturál­tabbak lettek a munkásszál­lások, a nagyobb vállalatok szállásain tervszerű oktatási és ismeretterjesztő munka fo­lyik. Továbbra is gond az alkalmi, vagy ideiglenes szál­lásokon élők helyzete. Ebben a közegben gyorsan terjed az olcsó szórakozás és az alko­holizmus. A .megyén belüli ingázók száma öt év alatt több mint 20 ezerrel növekedett, s 1977 elején 52 ezer volt. A bejáró dolgozók átlagban 30—40 (Folytatás a 4. oldalon) Kedden délelőtt Nyíregyhá­zán küldöttközgyűlést tartott az ipari szövetkezetek megyei szövetsége. Az eseményen részt vett Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az OKISZ elnöke és dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A küldöttközgyűlésen meg­tárgyalták a 42 ipari szövet­kezet múlt évi gazdálkodási és mozgalmi munkáját, az idei tervfeladatok időarányos teljesítését. Beszámoltak a KISZÖV választott bizottsá­gai és a szövetség mellett működő irodák munkájáról. Az írásos előterjesztésekhez Czimbalmos István, a KI­SZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A szövetkezetek tavaly 1 milliárd 864 millió forint ér­tékű termelést értek el 12 ezer dolgozójukkal. A terme­lésük a 'múlt évben 12,1 szá­zalékkal nőtt. Az idén to­vább fejlődik a szövetkezeti ipar, az első öt hónapban a termelés 17,1 százalékkal gya­rapodott. Az építőipari szövet­kezeteknél nem a tervnek megfelelően alakul a terme­lés és a ruházati iparban küz­döttek gondokkal az év ele­jén egyes szövetkezetek. Az idén már 2 milliárd forintos termelést valósítanak meg a megye ipari szövetkezetei­ben. A vitában felszólalt Rév Lajos, az OKISZ elnöke, aki elismerő szavakkal méltatta a szabolcsi szövetkezeti ipar eredményeit. A jól gazdálko­dókat tovább segítik, hogy még nagyobb fejlődést érje­nek el. Az építőipari szövet­kezeteknél átgondolt intézke­désekre van szükség, hogy megfeleljenek az irántuk tá­masztott követelményeknek. Az idén várhatóan több be­ruházást tudnak megvalósíta­ni, mint eredetileg tervezték. Beszélt a tőkés bérmunka szerepéről a szövetkezetek­ben. A kádermunkáról szólva megemlítette, hogy a saját lehetőségeket jobban ki kell használni az utánpótlásban. Dr. Tar Imre hozzászólásá­ban kiemelte, hogy a megye iparához hasonlóan gyors ütemben fejlődnek az ipari szövetkezetek. Jelentős he­lyük van a megyében, az ipa­ri termelés közel 15 százalé­kát adják. Megértve és elfo­gadva a megyei pártbizottság kérését, a lakossági szolgál­tatásban eredményes munkát végeztek, amit továbbra is szorgalmazni kell. A megyei pártbizottság első titkára be­szélt a megye idei eredmé­nyeiről is, arról, hogy az első öt hónapban 15 százalékkal nőtt az ipari termelés, a me­zőgazdaságban is megvan a lehetősége a tervek teljesíté­sének. Az ipari szövetkeze­teknél a vezetés és szervezés színvonalának növelésével tudnak lépést tartani a fejlő­déssel. L. B. Napirenden: az eljáró munkások helyzete — a termelőszövetkezetek gazdálkodása Ülést tartott a megyei tanács vb XXXIV. évfolyam, 139. szám ÁRA: 89 FILLÉR 1977. június 15., szerda • . V O A küldöttgyűlés részvevői. (Gaál Béla felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents