Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-14 / 138. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 14. A kik itt élünk, tudjuk, hogy Szabolcs neve elé már régen nem illik a sötét jelző. Új üzemeinkben magas fokú a műszaki kultúra, falva- inkban a kapát kiszorítja az erőgép, a növényvédő repülő. Hogy ez a folyamat mennyire tartós és megállíthatatlan, azt jól példázzák az iskolák. E sorok írója ott lehetett a népünnepéllyé vált általános és középiskolák, a szakmunkásképzők népünnepéllyé vált ballagásain és közelről vizsgálhatta a felnöttesen derűs, okos, a tennivágyást sugárzó szemeket. De aki csupán szombaton a nyíregyházi utcákon látta végzős szakmunkás-jelöltjeinket elegáns, sötét ruhában, fehér ingben, nyakkendőben, az is felfedezhette, milyen nagy a különbség 1977 és a korábbi évek között. Aki látta ezeket a fiatalokat, afelől is nyugodt, milyen lesz a megye holnapja. Minek erről szólni? Minek beszélni arról, ami már természetes? Mert ami nálunk természetes, az másutt talán még nem az. Mert bármilyen nagy is a változás, bármennyire is erről szólnak a tények, az ország más részein bizony még szokszor és sokan ránkcsodálkoznak a változást reprezentáló egy-egy szabolcsi tényre. Megkérdezik, tényleg ilyen ott az élet? Nos, ezért is néztem és hallgattam szívesen vasárnap este a televízió yl hét című műsora nyitó riportját Nyírbátorból, amelyben újra láthatta a néző: az itt készült szerszámgép-alkatrészek minősége felveszi a versenyt a patinás gyárak termékeivel, s hogy már nem világraszóló csoda, ha Szabolcsból keresett exportcikkek jutnak ei mondjuk a tőkés piacokra. A mi annál is többet jelent: a Csepelről ideköltözött gyár- egységvezető és a televízióban nyilatkozó társai győzték meg a milliós nézősereget, s kicsit minket, idevalósiakat is arról: ebben a megyében nagy és gazdagon gyümölcsöző munka folyik. Ez az országrész már régen nem olyan, mint amilyennek itt-ott hírlik. S hogy az ember itt talán még el- szántabb akarattal is küzd azért, hogy mindörökre kitöröljék azt a bizonyos jelzőt az ország közszótá- rából. Kopka János KOMMENTÁR Hétféle nagyságban 70 ezer fiúruhát exportál a Kisvárdai Ruhaipart Szövetkezet a Szovjetunióba. Felvételünkön: a Durbák-brigád zakókat állít össze. (Gaál Béla felvétele) Rekord a Sóstón — hiányos vendéglátással Sóstón az idei nyár legforgalmasabb napja volt a vasárnapi. A kánikula több mint 8 ezer embert „űzött” a strandra. Ez az eddigi legmagasabb vendégforgalom. A Volán dicséretére legyen mondva, a nagy tumultus ellenére viszonylag gördülékenyen kijuthattak a fürdőzők a Sóstóra. S a kánikulában izzadó buszvezetők hétfőn pihenhették ki a vasárnap fáradalmait. A sóstói fürdőzők nagy többsége kellemesen töltötte a vasárnapot. Legfeljebb any- nyi bosszúság akadt, amit a fürdőzők egymásnak okoztak a nem mindig ildomos viselkedésükkel. A vízi „KRESZ” szabályait sajnos még sokan mellőzik; a láböblítőt megkerülve lépnek a medencébe. Sajnos a láböblítők tisztasága sem volt mindig tökéletes és a medence körüli felügyelet is lehetne kissé határozottabb. Az ellátás sajnos, féloldalas volt. Sörből, üdítőből — aki bírta a hosszas sorállást — csillapítani tudta szomját. De aki nem hozott ennivalót, könnyen éhesen maradt. A vendéglátó vállalat egyetlen pavilonja nem bírta a nagy forgalmat és nem is készült fel kellően az erős ostromra. Kora délután 318 MAGÁNKERESKEDŐ Kiszolgálni a lakosságot Július elsejétől új jogszabály lép életbe Jelenleg a megyében 318 magánkereskedő működik, jól kiegészítve az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatot. A magánkereskedők közül kétszáz a megye négy városában, a peremkerületekben dolgozik, a fele vásározó. 118-an pedig a községekben segítik a lakosság áruellátását. A magánkereskedők 60 százaléka a lakosság alapvető ellátását szolgálja. Mintegy 170 kereskedő tevékenykedik a vegyes, a zöldség-gyümölcs, az élelmiszer, a dohányárus és a vendéglátó szakmában. A kereskedők 17 százaléka működik olyan területen, mint a használtcikk- amiből több is elkelne), a díszállat-, dísznövény-kereskedés, ahol állami, vagy szövetkezeti üzlethálózat kialakítása nem kifizetődő. A zöldség- és gyümölcskereskedők o közvetlen lakossági forgalomnak körülbelül húsz százalékát bonyolítják le. Közülük üzletben 18-an, piacon és utcán pedig 37-en kereskednek. A legújabb törvényerejű rendelet a megváltozott helyzetnek és a követelményeknek megfelelően szabályozza a magánkereskedők működtetését, s pontosabb meghatározását adja a magánkereskedői tevékenység fogalmának. Üj vonása a rendelkezésnek, hogy a jövőben meghatározott időre is lehetővé teszi a magánkereskedői igazolvány kiadását. Ezzel megoldható például a lakótelepeken vagy az idegenforgalmi üdülőterületen is az ellátás megszervezése arra az átmeneti időre, amíg az állami, szövetkezeti hálózat kialakul. Az állami fegyelem fokozottabb biztosítása érdekében meghatározták, hogy ki milyen esetben nem kaphat magánkereskedői igazolványt, s nem adnak lehetőséget a szocialista szektorból kilépőknek azonnali magánkereskedés folytatására. Szigorítják az igazolvány visszavonásának feltételeit. A rendelet a kereskedők ellátási rendszerén nem változtat, bizonyos ésszerű könnyítéseket azonban bevezet. A törvényerejű rendelet 1977. július 1-én lép életbe. (sigér) Eddig 23 mezőgazdasági üzem jelentkezett Nagyszabású gyümölcs- karneválra készülnek Még alig kezdődött el az igazi nyár, megyénk mező- gazdasági üzemeiben és termelőszövetkezeteiben már a Nyírségi őszre készülődnek. A nagyszabású eseménysorozat nyitányaként az idén negyedszer bonyolítják le a gyümölcskarnevált. Ezúttal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében készülnek a kompozíciók. Eddig 23 mezőgazdasági üzem jelentkezett: jóval több, mint a korábbi években. A színpompás bemutató szeptember 11-én, vasárnap délelőtt veszi kezdetét Nyíregyházán, a stadionban. Különböző esztétikai követelmények, mondanivaló és sok más szempont alapján, itt értékeli a zsűri a felvonulókat. Itt adja le szavazatait a közönség is. Az első öt helyezett és a közönségdíjas versenymű értékes pénzjutalomban részesüL Erre a napra terv szerint sétálóutcává alakítják a Sóstói utat. A stadionból ide vonulnak majd a résztvevők, ahol a kompozíciókat újra megtekinthetik az érdeklődők. Szép hagyomány, hogy a felvonulást lovasok és foga- tosok nyitják. A résztvevők műhelyeiben már készülnek a kompozíciók tervei. A javaslatokat legkésőbb június 30-ig kell eljuttatni a megyei tanácsra, versenyen ismét láthatjuk az eddigi karneválok sikeres versenyzőit: a MÉK Vállalatot, a napkori Kossuth Téz-t, a tavalyi első helyezett vajai Rákóczi és a második helyezett vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet képviselőit. Szép számmal lesznek újak is; mint az ajaki Búzakalász, az aranyosapáti Űj Élet, a cégénydányá- di Szamos menti Almáskert. már semmit nem tudtak adni — ami ennivaló. Tej, kakaó vagy gyümölcs szintén elérhetetlen volt. A vendéglátós pavilon mellet* csupán egy lángossütő dolgozott, ahol ötven-hatvan várakozó állt sorba. Érthetetlen, miért nem üzemel az élelmiszer-kisker, a húsipari vállalat és az ÁFÉSZ szépen díszelgő pavilonja. A fürdőzőknél rosszullét nem fordult elő, csupán egykét vendéget kellett elsősegélyben részesíteni, akiknek a lábát felsértette a kő. Kevésszer kellett szólni a hangosbemondónak elveszett gyermek, rosszul parkírozó gépkocsi és elhagyott holmik ügyében. De a fürdőzős „együttélés” szabályait még tanulnunk kell... (P. &•) ★ A nyíregyházi mentők vasárnap 9-szer vonultak ki a kánikula miatt elájuló emberekért. Különösen az asztmában, cukorbetegségben, alacsony vérnyomásban szenvedőket veszélyeztette a forróság. Az ételek gondatlan tárolása nyaranta gyakran vezet ételmérgezéshez. Ezúttal Balkányból kellett ilyen okból kórházba szállítani egy beteget, szerencsére állapota nem volt. veszélyes. Munkavédelmi pályázat A SZÓT munkavédelmi osztálya a közelmúltban „Fejlesszük együtt a munka- védelmet!” jelszóval pályázatot hirdetett. Arra keresik a választ, hogy a munkásnők, a munkások, a fiatalok, a szocialista brigádok, a szakszervezeti tisztségviselők, a műszakiak, a gazdasági vezetők „mit tennének a dolgozó ember biztonságáért, a korszerű munkavédelemért.” Ha abból a tényből indulunk ki, hogy Szabolcs- Szatmárban 1977 első negyedévében 464 munkahelyi baleset történt, és a munkából kiesett napok száma 12 699. akkor különös súlyát érezzük a munkavédelmi szabályok, előírások kollektív segítséggel történő fejlesztésének. Ha azt is számba vesszük, hogy a fenti időben a megyében bekövetkezett balesetek közül kettő halállal végződött, négy pedig súlyos cson- kulást okozott, akkor érezzük igazán a dolgozók és a vezetők munkavédelmi képzésének, továbbképzésének fontosságát, a munkavédelmi ismeret- terjesztés, nevelés módszereinek és eszközeinek hatékonyabbá tételét. Ez utóbbiakra azért is érdemes figyelni, mivel a balesetet szenvedettek közül 40 húsz éven aluli (hat pedig ipari tanuló), a nők száma pedig 51. Az SZMT munkavédelmi felügyelőinek utasítására a vállalatok műszaki, szervezési, oktatási és egyéb munkavédelmi intézkedésekkel igyekszenek megakadályozni, felszámolni a baleseti forrásokat. Egyre többet költenek a biztonságtechnika műszaki és szervezési feladataira. Gondosan tárják fel a balesetek okait, azokat az előírásnak megfelelően tartják nyilván. Körültekintően járnak el a kártérítési igények kielégítésénél. A balesetek okának, számának elemzése mégis arra figyelmeztet, hogy a megyében még nagyobb törődéssel, gondossággal kell óvni a dolgozókat, javítani élet- és munkakörülményeiket, minimálisra csökkenteni a balesetek lehetőségét és ezzel együtt azok számát. Ehhez adhatnak nagy segítséget Szabolcs-Szat- márból is az egyes dolgozók, a munkahelyi kollektívák, ha a munkavédelemmel kapcsolatos bármely kérdés megoldására, továbbfejlesztésére szolgáló új, még be nem vezetett javaslattal, ötlettel, nem publikált tanulmánnyal vesznek részt a SZOT munkavédelmi osztályának pályázatán. A pályázatokat, a beérkező javaslatokat szak- bizottságok értékelik. Minden hasznosítható elgondolást ötletet felkarolnak, a legjobbakat 500—5000 forint pályadíjban részesítik, illetve könyv- és tárgyjutalmakat adnak. Biztosítják az arra alkalmas tanulmányok, cikkek és egyéb írások megjelentetését, a szokásos honoráriummal. Támogatják a munka- és üzemszervezési, illetve más javaslatok bevezetését, megvalósítását a rendeletben biztosított díjazással. A pályázatokat, javaslatokat a SZOT Munkavédelmi Propaganda Központ (1368 Bp. 5. Pf. 2Ó0.) címére kell megküldeni 1977. október 31-ig. A pályázóknak kérésükre az SZMT munka- védelmi felügyelősége segítséget nyújt. A pályázat értékelésére 1977. december 31-ig kerül sor. (sigér) A szabolcsi szimfonikusok sikeres évadzáró hangversenye A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar hangversenyei Nyíregyháza zenekultúrájának ma már egy-egy mérföldkövét jelentik. Igazolja ezt az is, hogy budapesti, sőt külföldi vendégkarmesterek is szívesen vezénylik a zenekart. Június 12-én, vasárnap este 7 órakor a megyei művelődési központ hangversenytermében Corneliu Dumbraveanu román karmester vette kezébe a karmesteri pálcát. Corneliu Dumbraveanu karmester inem ismeretlen a nyíregyházi közönség előtt. Ez év januárjában cserehangverseny keretében itt vezényelte zenekarát, a Szatmárnémeti Szimfonikus Zenekart. Karmestercsere folytán most a szabolcsi szimfonikusokat vezényelte. Műsorukon Rossini-, Mozart-, Beethoven- művek szerepeltek és egy saját kompozíciója. Corneliu Dumbraveanu, a Román Nép- köztársaság művésze 1960-ban szerezte meg a Bukaresti Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzés és karmesteri diplomát, majd Prágában és Stockholmban folytatott egy- egy évig zenei tanulmányokat. Gyakran jár külföldre, legutóbb Moszkvában vezényelt. Kitűnő karmester s mint ilyen, nagyon meg volt elégedve az itteni zenekar képességeivel, hiszen csak álig egy-két próbát tarthattak együtt. Kompozíciója (Nyitány) 1961-ben készült, bravúros hangszerelésű, jó hangzású, hatásos darab, melyben román népzenei elemek is feltűnnek a modern jazzhang- zás ritmikája mellett. Megérdemelten nagy sikert aratott. Dagmar Wanke-Szendrey Smetna-díjas kamaraénekesnő finoman kiművelt, kulturált hanggal énekelte Mozart: Exultate jubilate hangversenyáriáját. Pálkövi Mária, a zenekar tehetséges koncertmestere a tőle megszokott szép tónussal játszotta Beethoven: F-dúr románcát. A zenekar jó formában, a hivatásos együttesek nívóján szólaltatta meg az évadzáró hangverseny műsorát. Vikár Sándor Veiényel Cornelia Dumbraveanu. (Paál László felvétele)
