Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

1977. június 1. KEEET-MAGYARORSZÁG 7 Kézbesítés Nyíregyházán, a Simái út környéki külterületi lakosok levelét amellyel a közelmúltban szintén e rovatunkban foglalkoz­tunk, az utóbbi hetekben több hasonló követte. Va­lamennyiben arról panasz­kodtak a külterületen élő családok, hogy vasárnap és ünnepnapokon a napi­lapokat nem kézbesíti a posta. „Pedig mi is — mint általában a munkás emberek — vasárnap és egyáltalán a munkaszü­neti napokon tudunk több időt szentelni az újságol­vasásra. Ez sokunknak kedvenc időtöltése, más­részt érdekel bennünket minden, ami az ország­ban, a megyében történik, ezekről pedig a napilapok által értesülhetünk a leg­frissebben, és közérthető módon. De erről sajnos kénytelenek vagyunk le­mondani, mert mire hoz­zánk eljut egy-egy ünne­pi szám, bizony a hírek, az információk „avassá” válnak — olvastuk a legutóbbi panaszos levél­ben is. Egy éve annak, hogy a városkörnyéki tanyabok­rokban, a külterületeken és másutt is általánossá vált a levélszekrényes kézbesítési mód. Azóta például a nyíregyházi 1. számú postahivatalból el­induló kézbesítő gépkocsi­val — több község külte­rületét érintve — naponta általában 4-500 család le­vélszekrényébe viszi el a különböző postai külde­ményeket; a felelősségtel­jes munka mellett 60-70 kilométert utazik, vezet. Bizonyára e fárasztó, nagy figyelmet, pontossá­got igénylő feladatra va­ló tekintettel kötötte ki a rendelet, hogy e munka­kört betöltő dolgozóknak a heti pihenőnapja min­denképpen a vasárnap legyen. Tehát vasárnap és munkaszüneti napokon ők is pihennek, így az újsá­got, csak a következő munkanapon kézbesítik. Ezt eddig is tudták az érintett lakosok, mégis jogosan teszik fel a kér­dést: nem lehetne mégis a heti pihenőnapot eset­leg hétfőre áttenni, amikor a napilapok egyébként sem jelennek meg? A Debreceni Postaigazga­tóságnak ezzel kapcsola­tosan az a véleménye, hogy akkor a postautal­ványok (különös tekintet­tel a nyugellátási utalvá­nyokra) kézbesítése szen­vedne csorbát, valamint a küldemények hétfői fela­dására sem lenne lehető­ség, s ez újabb panaszra adna okot. Nem lehet tehát pon­tosan eldönteni, melyik lenne az igazi „arany kö­zépút”, egy azonban biz­tos, hogy a külterületi la­kosok újságkézbesítésé­vel kapcsolatos kérése is jogos, melyet felszínen kell tartani, és adandó al­kalommal — ha erre meg­lesz az anyagi és szemé­lyi feltétel — megoldani. Erre jó lehetőség kínál­kozik például váltótárs beállításával. Soltész Ágnes — Parkolhatsz a kocsiban, amíg bevásárolsz.. ! (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán, a Zrínyi Ilo­na utca mindkét oldalában csak a gépkocsik parkíroz­hatnak. Jó lenne, ha ezt a szigort feloldanák, és meg­határozott helyen a motorke­rékpárok is helyet kaphatná­nak itt, már csak azért is, mert itt van a város egyet­len alkatrész-szaküzlete, ame­lyet a motorkerékpárosok gyakran látogatnak. Célszerű lenne tehát, ha járműveiket ők is a közelben helyezhet­nék el, míg vásárolnak — javasolja Chriszt Aladár Nyíregyháza, Inczédi sor 19. szám alatti lakos. SZEBB KÖRNYEZETET Két éve, hogy a Krúdy-la- kótelepen befejeződtek az építkezések. Ezt követően la­kógyűléseken kértük, — fel­ajánlva társadalmi munkán­kat —, hogy parkosítsák kör­nyékünket, ebből azonban sajnos a mai napig nem lett semmi. így sóvárogva néz­zük városunknak azokat a településeit, ahol a modern, új épületekhez megfelelő környezet társul. A megol­dást keresve, s látva a ben­nünket körülvevő sivárságot, mindig a szegedi fiatalok pél­dája jut az eszembe, ahol a KISZ-esek a szabadtéri játé­kok előtt „átfésülték” az egész várost, és munkájuk nyomán tiszta, rendezett par­kok várták a vendégeket. Ná­lunk is jó lenne egy ilyen mozgalmat elindítani — teszi szóvá Kocsis Antal Nyíregy­háza, Ószőlő utca 75. szám alatti olvasónk. SEGÍTETTEK Oly sokszor olvasom az új­ságban is, hogy az emberek milyen együttérzőek, — írja Jakab Karolina Encsencs, Győzelem utca 4. szám alatti olvasónk. Ezt most én is megerősítem, ugyanis amikor május 25-én lekéstem a sós­tói autóbuszt, amellyel vona­tomat elérhettem volna, raj­tam is az együttérző emberek segítettek. Nagyon kétségbe­estem ugyanis (mert otthon a hét éve ágyban fekvő édes­apám várt), amikor Túri Zol­tán és felesége felajánlották segítségüket. A rokonlátoga­tásra induló házaspár meg­változtatta úticélját, és kocsi­jukkal elvittek a vonathoz, így időben hazaértem, ön­zetlen segítségüket — ame­lyet ők olyan természetesnek tartottak — ezúton is köszö­nöm. AUTÓMOSÁS Gyakran látni a személy­gépkocsi-tulajdonosokat, amint fittyet hányva környe­zetükre, embertársaikra, a parkolóhelyen mossák kocsi­jukat. S a legtermészetesebb az, hogy a gumislagot közeli bérházi lakásuk ablakán át vezetik ki. Naponta látom ezt — például a Jósavárosban, de másutt is — s minduntalan felháborít, hiszen nem ez a parkolóhely és a járda ren­deltetése. Arról nem is be­szélve, hogy a mosószeres víz pusztítja -a füvet, egyszóval árt környezetünknek — te­szi szóvá Fehér István nyír­egyházi lakos. bezárták a boltot Nyírmadán, a Petőfi utcai vegyesboltot három évvel ez­előtt bezárták. Azóta három kilométert kell gyalogolnunk, hogy a legközelebbi boltot elérjük. Elsősorban bennün­ket, a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat érint ez kellemetlenül, hiszen az egész napi fárasztó munka után nem hiányzik a gyalo­golás, arról nem is szólva, hogy a háztartási munkában milyen kiesést, időveszteséget jelent — olvastuk a Petőfi utcai asszonyok levelében. FENYŐK Kár, hogy a Jósavárosban ősszel elültetett tűlevelű fe­nyők kezdenek elszáradni. Nem tudni, vajon a kellő ápolás hiányzik, vagy éppen a növények nem találtak megfelelő talajra? Mindkét okot fontolóra kellene venni, hiszen a kiszáradt fenyőket pótolni . kell, s ez nem kis összegbe kerül — javasolja F. I. Nyíregyházáról. Szerkesztői üzenetek Szoponás Julianna fényes- litkei. Szabados József ti- szalöki. Magyar Jánosné kisvárdai, Tompa Lászióné mátészalkai, Gyulai István jánkmajtisi, Belucz János nyíregyházi, Bélteki Zsig- mondné fehérgyarmati, Szomju Endréné mátészal­kai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Páll Tibor nyíregyházi, Pilló Istvánná demecseri, Felföldi Józsefné nagykál- lói. Ostváth Julianna rápol- ti, Mosolygó Miklós kálló- semjéni. Csura Miklós sós­tóhegyi, Frankó Sándor csá­szárszállási, Kovács Miklós- né nyíregyházi, Rózsa Anna kéki. Gál Józsefné nyírbá­tori, Fazekas István máté­szalkai, Juhász Ferencné nagykállói, Török József aranyosapáti és Nyulak 1st ■ ván kisvárdai lakosok ügye­ben az illetékesek segítségét kértük. Boros László porcsalmai olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Csernák Imre tiszadobi olvasónk problémája megol­dódott. mivel munkahelyé­nek három szocialista bri­gádja — szabadnapjaikon — vállalta helyettesítését, így mintegy 30—36 napon át levélírónk otthon ápol­hatja feleségét. Duleba Györgyné nyírtéti olvasónkat a társadalom- biztosítási igazgatóság tájé­koztatta, hogy a korábban megállapított állandó özve­gyi nyugdíjat, valamint az árvaellátást jelenleg azért nem kaphatja, mert gyer­mekei egy bizonyos korha­tár elérése miatt már nem jogosultak rá, levélírónk pe­dig még nem töltötte be az ötvenötödik életévét. így az özvegyi nyugdíjra csak ak­kor tarthatna számot, ha az orvosi bizottság véleménye szerint munkaképesség­csökkenése elérte volna a rokkantság mértékét. Amennyiben időközben ál­lapotában rosszabbodás tör­tént. úgy az állandó özvegyi nyugdíj megállapítását is­mét kérheti a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságtól. Kincs Andrásné nyírcsá­szári lakost tájékoztattuk, hogy az elhalt férj jogán a gyermekeket eltartó szülő csak a halált követő hat hó­napig kaphatja a családi pótlékot. Az özvegy családi pótlékra csak akkor tarthat igényt, ha munkaviszonyt létesít, vagy mint termelő­szövetkezeti tag szerez jo­gosultságot a családi pótlék­Áx illetékes A „Szobrot Arany János­nak” címmel megjelent cik­kel — miszerint a levélíró kéri, hogy városunkban a nagy magyar költőnek állít­sanak szobrot, valamint a magas házak tűzfalát képző- művészeti alkotásokkal dí­szítsék — egyetértünk. El kell azonban mondanunk, hogy a Képzőművészeti Lek­torátussal egyetértésben 1976 —1980. közötti időben vásá­rolható, illetve a Nyíregyhá­zán elhelyezendő képzőmű­vészeti alkotások sorsáról már korábban döntöttünk, így a levélíró kérését ebben az ötéves tervben nem tud­juk teljesíteni. Egy-egy szo­bor tervezési és kivitelezési költsége tetemes, így a lehe­tőségek a jövőben is behatá­roltak lesznek. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztály Az özvegyi nyugdíjról Tőkési Kálmánná fordult hozzánk levelével, amely­ben felvilágosítást kér: a férje halála után özvegyi nyug­díjat kapott, amit a nyugdíjintézet megállapított részére, azt két évig folyósították is. Ekkor azonban újabb há­zasságot kötött, ezt a tényt a nyugdíjintézetnek bejelen­tette, így az özvegyi nyugdíj folyósítását abbahagyák. Nem is jelentett ez különösebb problémát, mert a második há­zasságában sem volt anyagi gondja, a férje munkaképes, jól keresett, olvasónk pedig továbbra is a háztartásban dolgozott, mint az első házasságában. Időközben azonban az a szomorú eset történt, hogy a férje az életközösséget különösebb indok nélkül megszakította, elköltözött és ol­vasónk ott áll jövedelem nélkül. Most azt szeretné tudni, hogy kaphatja-e újra az özvegyi nyugdíjat, vagy sem? Eddig még bárkitől kérdezte meg, mindenki azt mondta, hogy a házasságkötéssel az özvegyi nyugdíjat elvesztette és ha a házasságát fel is bontják, akkor sem lesz özvegyi nyugdíjra jogosult, legfeljebb a férjétől kérhet házastársi tartásdíjat. Köztudott dolog, hogy az özvegyi nyugdíj jogrend­szerünkben nem új intézmény és a régi szabályok mélyen gyökereznek a köztudatban, az esetleges módosításokat ne­hezen szokják meg. 1975. július 1-én lépett életbe az új nyugdíjtörvény, amely az özvegyi nyugdíjat is más szem­pontok alapján szabályozta, sok lényeges dologban eltért a régi szabályozástól, pl. abban is, hogy nemcsak a fele­ség, hanem a férj is kaphat özvegyi nyugdíjat, sőt bizo­nyos feltételek esetén az élettárs is. E törvény értelmében özvegyi nyugdíjra a feleség ak­kor jogosult, ha az 55. életévét már betöltötte, vagy ez életkor betöltése előtt rokkant és abban az esetben is, hogy ha a férje jogán árvaellátásra jogosult kettő, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Az özvegyi nyug­díj a házasságkötéssel csak abban az esetben szűnik meg, ha az özvegy nem állandó özvegyi nyugdíjat kapott, vagy­is még nem töltötte be az 55. életévét és ezen életkor be­töltése előtt köt házasságot. A törvény alkotói figyelem­mel voltak arra, hogy igen gyakoriak az idősebb korban kötött házasságok, hiszen a magányosságtól mindenki fél, és alapvető joga korától függetlenül élvezni a családi ott­hon melegét. Az ebben a korban kötött házasságok ese­tén azonban már nincs meg az embereknek az a lehető­sége, hogy teljesen elölről kezdjék az életet és nem is rendelkeznek olyan jövedelemmel, mely mindkettőjük megélhetését maradéktalanul biztosítaná. A törvény ér­telmében ezért ha az özvegy az 55. életévét már betöltöt­te, házasságkötés esetén sem szűnik meg automatikusan az özvegyi jogra való jogosultsága. Nincs azonban aka­dálya annak, hogy az özvegy az özvegyi nyugdíj folyó­sítása helyett újabb házasságkötés esetén végkielégítést kérjen. Ezt az igényt az újabb házasságkötéstől számított egy éven belül kell előterjeszteni és a végkielégítés ösz- szege egy évi özvegyi nyugdíj. A körülmények változása folytán és különösen a régi szabályozás miatt nagyon sokan a házasságkötéssel el­vesztették az özvegyi nyugdíjat és kevesen tudják, hogy ennek újabb folyósítását lehet kérni. Ennek feltétele azon­ban az, hogy az özvegyi nyugdíj folyósítását azért szün­tették meg, mert újabb házasságot kötött, mégpedig 1963. április 30. után, a házasságkötés időpontjában már betöl­tötte az 55. életévét és nem vett fel végkielégítést az öz­vegyi nyugdíj folyósításának megszüntetésekor. Ha ez a három feltétel együttesen megvan, úgy lehet kérni az öz­vegyi nyugdíj folyósítását. Olvasónknak tehát azt kell megvizsgálni és megnézni, hogy mikor kötött házasságot, kapott-e végkielégítést és a házasságkötéskor hány éves volt. Ennek függvényében terjesztheti elő igényét a nyug­díjigazgatósághoz. Dr. Juhász Barnabás A Kelet-Magyarország má­jus 4-i számában szóvá tették, hogy a városban nem lehet cipőfűzőt kapni. Nyíregyházi lerakatunk első negyedévi készlete, a 40, 60 és 85 centi- méteres nagyságú fekete ci­pőfűző-igényeket kielégí­tette, viszont 115-ös méretű­ből március közepe óta való­ban hiány van. A szállítást a gyárnál megsürgettük, és re­méljük, ez eredménnyel is jár. Kelet-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereske­delmi Vállalat, Debrecen Április 27-én a Fórum ro­vatban egyik nyíregyházi le­vélíró kérte, hogy a jósavá- rosi 9. számú boltunk nyit­vatartási rendjét változtas­suk meg, reggeli nyitási ide­jét hat órában állapítsuk meg. Sajnos, ezt a kérést je­lenleg nem tudjuk teljesíte­ni, viszont intézkedtünk, hogy az ott dolgozók úgy szervezzék meg a munkáju­kat, hogy nyitáskor — reggel fél hétkor — már ki tudják a vásárlókat szolgálni min­denféle tejtermékkel és pék­süteménnyel. Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A közelmúltban az Ezerjó bisztrónkkal kapcsolatos ész­revétel jelent meg a Fórum rovatban. Vendégeink sé­relmezik, hogy kevés az ülő­hely. Közel egy éve került átrendezésre a fogyasztótér, azzal a céllal, hogy meg­gyorsítsuk az étkezési időt, mivel igen sokan veszik igénybe szolgáltatásunkat a környező hivatalokból, intéz­ményekből. Az állófogyasztás mellett természetesen to­vábbra is három asztalnál van lehetőség arra, hogy a megvásárolt ételeket ülve fo­gyasszák el a vendégek. A levélíró javaslatára pedig elkészíttetjük a táblákat, amelyben kérni fogjuk ven­dégeinket, hogy a lehetősé­gek szerint mielőbb adják át helyüket az újonnan érke­zőknek. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat olvasóinl^eveleibö^J Postabontás

Next

/
Thumbnails
Contents