Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
1977. június 1. KEEET-MAGYARORSZÁG 7 Kézbesítés Nyíregyházán, a Simái út környéki külterületi lakosok levelét amellyel a közelmúltban szintén e rovatunkban foglalkoztunk, az utóbbi hetekben több hasonló követte. Valamennyiben arról panaszkodtak a külterületen élő családok, hogy vasárnap és ünnepnapokon a napilapokat nem kézbesíti a posta. „Pedig mi is — mint általában a munkás emberek — vasárnap és egyáltalán a munkaszüneti napokon tudunk több időt szentelni az újságolvasásra. Ez sokunknak kedvenc időtöltése, másrészt érdekel bennünket minden, ami az országban, a megyében történik, ezekről pedig a napilapok által értesülhetünk a legfrissebben, és közérthető módon. De erről sajnos kénytelenek vagyunk lemondani, mert mire hozzánk eljut egy-egy ünnepi szám, bizony a hírek, az információk „avassá” válnak — olvastuk a legutóbbi panaszos levélben is. Egy éve annak, hogy a városkörnyéki tanyabokrokban, a külterületeken és másutt is általánossá vált a levélszekrényes kézbesítési mód. Azóta például a nyíregyházi 1. számú postahivatalból elinduló kézbesítő gépkocsival — több község külterületét érintve — naponta általában 4-500 család levélszekrényébe viszi el a különböző postai küldeményeket; a felelősségteljes munka mellett 60-70 kilométert utazik, vezet. Bizonyára e fárasztó, nagy figyelmet, pontosságot igénylő feladatra való tekintettel kötötte ki a rendelet, hogy e munkakört betöltő dolgozóknak a heti pihenőnapja mindenképpen a vasárnap legyen. Tehát vasárnap és munkaszüneti napokon ők is pihennek, így az újságot, csak a következő munkanapon kézbesítik. Ezt eddig is tudták az érintett lakosok, mégis jogosan teszik fel a kérdést: nem lehetne mégis a heti pihenőnapot esetleg hétfőre áttenni, amikor a napilapok egyébként sem jelennek meg? A Debreceni Postaigazgatóságnak ezzel kapcsolatosan az a véleménye, hogy akkor a postautalványok (különös tekintettel a nyugellátási utalványokra) kézbesítése szenvedne csorbát, valamint a küldemények hétfői feladására sem lenne lehetőség, s ez újabb panaszra adna okot. Nem lehet tehát pontosan eldönteni, melyik lenne az igazi „arany középút”, egy azonban biztos, hogy a külterületi lakosok újságkézbesítésével kapcsolatos kérése is jogos, melyet felszínen kell tartani, és adandó alkalommal — ha erre meglesz az anyagi és személyi feltétel — megoldani. Erre jó lehetőség kínálkozik például váltótárs beállításával. Soltész Ágnes — Parkolhatsz a kocsiban, amíg bevásárolsz.. ! (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utca mindkét oldalában csak a gépkocsik parkírozhatnak. Jó lenne, ha ezt a szigort feloldanák, és meghatározott helyen a motorkerékpárok is helyet kaphatnának itt, már csak azért is, mert itt van a város egyetlen alkatrész-szaküzlete, amelyet a motorkerékpárosok gyakran látogatnak. Célszerű lenne tehát, ha járműveiket ők is a közelben helyezhetnék el, míg vásárolnak — javasolja Chriszt Aladár Nyíregyháza, Inczédi sor 19. szám alatti lakos. SZEBB KÖRNYEZETET Két éve, hogy a Krúdy-la- kótelepen befejeződtek az építkezések. Ezt követően lakógyűléseken kértük, — felajánlva társadalmi munkánkat —, hogy parkosítsák környékünket, ebből azonban sajnos a mai napig nem lett semmi. így sóvárogva nézzük városunknak azokat a településeit, ahol a modern, új épületekhez megfelelő környezet társul. A megoldást keresve, s látva a bennünket körülvevő sivárságot, mindig a szegedi fiatalok példája jut az eszembe, ahol a KISZ-esek a szabadtéri játékok előtt „átfésülték” az egész várost, és munkájuk nyomán tiszta, rendezett parkok várták a vendégeket. Nálunk is jó lenne egy ilyen mozgalmat elindítani — teszi szóvá Kocsis Antal Nyíregyháza, Ószőlő utca 75. szám alatti olvasónk. SEGÍTETTEK Oly sokszor olvasom az újságban is, hogy az emberek milyen együttérzőek, — írja Jakab Karolina Encsencs, Győzelem utca 4. szám alatti olvasónk. Ezt most én is megerősítem, ugyanis amikor május 25-én lekéstem a sóstói autóbuszt, amellyel vonatomat elérhettem volna, rajtam is az együttérző emberek segítettek. Nagyon kétségbeestem ugyanis (mert otthon a hét éve ágyban fekvő édesapám várt), amikor Túri Zoltán és felesége felajánlották segítségüket. A rokonlátogatásra induló házaspár megváltoztatta úticélját, és kocsijukkal elvittek a vonathoz, így időben hazaértem, önzetlen segítségüket — amelyet ők olyan természetesnek tartottak — ezúton is köszönöm. AUTÓMOSÁS Gyakran látni a személygépkocsi-tulajdonosokat, amint fittyet hányva környezetükre, embertársaikra, a parkolóhelyen mossák kocsijukat. S a legtermészetesebb az, hogy a gumislagot közeli bérházi lakásuk ablakán át vezetik ki. Naponta látom ezt — például a Jósavárosban, de másutt is — s minduntalan felháborít, hiszen nem ez a parkolóhely és a járda rendeltetése. Arról nem is beszélve, hogy a mosószeres víz pusztítja -a füvet, egyszóval árt környezetünknek — teszi szóvá Fehér István nyíregyházi lakos. bezárták a boltot Nyírmadán, a Petőfi utcai vegyesboltot három évvel ezelőtt bezárták. Azóta három kilométert kell gyalogolnunk, hogy a legközelebbi boltot elérjük. Elsősorban bennünket, a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat érint ez kellemetlenül, hiszen az egész napi fárasztó munka után nem hiányzik a gyalogolás, arról nem is szólva, hogy a háztartási munkában milyen kiesést, időveszteséget jelent — olvastuk a Petőfi utcai asszonyok levelében. FENYŐK Kár, hogy a Jósavárosban ősszel elültetett tűlevelű fenyők kezdenek elszáradni. Nem tudni, vajon a kellő ápolás hiányzik, vagy éppen a növények nem találtak megfelelő talajra? Mindkét okot fontolóra kellene venni, hiszen a kiszáradt fenyőket pótolni . kell, s ez nem kis összegbe kerül — javasolja F. I. Nyíregyházáról. Szerkesztői üzenetek Szoponás Julianna fényes- litkei. Szabados József ti- szalöki. Magyar Jánosné kisvárdai, Tompa Lászióné mátészalkai, Gyulai István jánkmajtisi, Belucz János nyíregyházi, Bélteki Zsig- mondné fehérgyarmati, Szomju Endréné mátészalkai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Páll Tibor nyíregyházi, Pilló Istvánná demecseri, Felföldi Józsefné nagykál- lói. Ostváth Julianna rápol- ti, Mosolygó Miklós kálló- semjéni. Csura Miklós sóstóhegyi, Frankó Sándor császárszállási, Kovács Miklós- né nyíregyházi, Rózsa Anna kéki. Gál Józsefné nyírbátori, Fazekas István mátészalkai, Juhász Ferencné nagykállói, Török József aranyosapáti és Nyulak 1st ■ ván kisvárdai lakosok ügyeben az illetékesek segítségét kértük. Boros László porcsalmai olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Csernák Imre tiszadobi olvasónk problémája megoldódott. mivel munkahelyének három szocialista brigádja — szabadnapjaikon — vállalta helyettesítését, így mintegy 30—36 napon át levélírónk otthon ápolhatja feleségét. Duleba Györgyné nyírtéti olvasónkat a társadalom- biztosítási igazgatóság tájékoztatta, hogy a korábban megállapított állandó özvegyi nyugdíjat, valamint az árvaellátást jelenleg azért nem kaphatja, mert gyermekei egy bizonyos korhatár elérése miatt már nem jogosultak rá, levélírónk pedig még nem töltötte be az ötvenötödik életévét. így az özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthatna számot, ha az orvosi bizottság véleménye szerint munkaképességcsökkenése elérte volna a rokkantság mértékét. Amennyiben időközben állapotában rosszabbodás történt. úgy az állandó özvegyi nyugdíj megállapítását ismét kérheti a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól. Kincs Andrásné nyírcsászári lakost tájékoztattuk, hogy az elhalt férj jogán a gyermekeket eltartó szülő csak a halált követő hat hónapig kaphatja a családi pótlékot. Az özvegy családi pótlékra csak akkor tarthat igényt, ha munkaviszonyt létesít, vagy mint termelőszövetkezeti tag szerez jogosultságot a családi pótlékÁx illetékes A „Szobrot Arany Jánosnak” címmel megjelent cikkel — miszerint a levélíró kéri, hogy városunkban a nagy magyar költőnek állítsanak szobrot, valamint a magas házak tűzfalát képző- művészeti alkotásokkal díszítsék — egyetértünk. El kell azonban mondanunk, hogy a Képzőművészeti Lektorátussal egyetértésben 1976 —1980. közötti időben vásárolható, illetve a Nyíregyházán elhelyezendő képzőművészeti alkotások sorsáról már korábban döntöttünk, így a levélíró kérését ebben az ötéves tervben nem tudjuk teljesíteni. Egy-egy szobor tervezési és kivitelezési költsége tetemes, így a lehetőségek a jövőben is behatároltak lesznek. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztály Az özvegyi nyugdíjról Tőkési Kálmánná fordult hozzánk levelével, amelyben felvilágosítást kér: a férje halála után özvegyi nyugdíjat kapott, amit a nyugdíjintézet megállapított részére, azt két évig folyósították is. Ekkor azonban újabb házasságot kötött, ezt a tényt a nyugdíjintézetnek bejelentette, így az özvegyi nyugdíj folyósítását abbahagyák. Nem is jelentett ez különösebb problémát, mert a második házasságában sem volt anyagi gondja, a férje munkaképes, jól keresett, olvasónk pedig továbbra is a háztartásban dolgozott, mint az első házasságában. Időközben azonban az a szomorú eset történt, hogy a férje az életközösséget különösebb indok nélkül megszakította, elköltözött és olvasónk ott áll jövedelem nélkül. Most azt szeretné tudni, hogy kaphatja-e újra az özvegyi nyugdíjat, vagy sem? Eddig még bárkitől kérdezte meg, mindenki azt mondta, hogy a házasságkötéssel az özvegyi nyugdíjat elvesztette és ha a házasságát fel is bontják, akkor sem lesz özvegyi nyugdíjra jogosult, legfeljebb a férjétől kérhet házastársi tartásdíjat. Köztudott dolog, hogy az özvegyi nyugdíj jogrendszerünkben nem új intézmény és a régi szabályok mélyen gyökereznek a köztudatban, az esetleges módosításokat nehezen szokják meg. 1975. július 1-én lépett életbe az új nyugdíjtörvény, amely az özvegyi nyugdíjat is más szempontok alapján szabályozta, sok lényeges dologban eltért a régi szabályozástól, pl. abban is, hogy nemcsak a feleség, hanem a férj is kaphat özvegyi nyugdíjat, sőt bizonyos feltételek esetén az élettárs is. E törvény értelmében özvegyi nyugdíjra a feleség akkor jogosult, ha az 55. életévét már betöltötte, vagy ez életkor betöltése előtt rokkant és abban az esetben is, hogy ha a férje jogán árvaellátásra jogosult kettő, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj a házasságkötéssel csak abban az esetben szűnik meg, ha az özvegy nem állandó özvegyi nyugdíjat kapott, vagyis még nem töltötte be az 55. életévét és ezen életkor betöltése előtt köt házasságot. A törvény alkotói figyelemmel voltak arra, hogy igen gyakoriak az idősebb korban kötött házasságok, hiszen a magányosságtól mindenki fél, és alapvető joga korától függetlenül élvezni a családi otthon melegét. Az ebben a korban kötött házasságok esetén azonban már nincs meg az embereknek az a lehetősége, hogy teljesen elölről kezdjék az életet és nem is rendelkeznek olyan jövedelemmel, mely mindkettőjük megélhetését maradéktalanul biztosítaná. A törvény értelmében ezért ha az özvegy az 55. életévét már betöltötte, házasságkötés esetén sem szűnik meg automatikusan az özvegyi jogra való jogosultsága. Nincs azonban akadálya annak, hogy az özvegy az özvegyi nyugdíj folyósítása helyett újabb házasságkötés esetén végkielégítést kérjen. Ezt az igényt az újabb házasságkötéstől számított egy éven belül kell előterjeszteni és a végkielégítés ösz- szege egy évi özvegyi nyugdíj. A körülmények változása folytán és különösen a régi szabályozás miatt nagyon sokan a házasságkötéssel elvesztették az özvegyi nyugdíjat és kevesen tudják, hogy ennek újabb folyósítását lehet kérni. Ennek feltétele azonban az, hogy az özvegyi nyugdíj folyósítását azért szüntették meg, mert újabb házasságot kötött, mégpedig 1963. április 30. után, a házasságkötés időpontjában már betöltötte az 55. életévét és nem vett fel végkielégítést az özvegyi nyugdíj folyósításának megszüntetésekor. Ha ez a három feltétel együttesen megvan, úgy lehet kérni az özvegyi nyugdíj folyósítását. Olvasónknak tehát azt kell megvizsgálni és megnézni, hogy mikor kötött házasságot, kapott-e végkielégítést és a házasságkötéskor hány éves volt. Ennek függvényében terjesztheti elő igényét a nyugdíjigazgatósághoz. Dr. Juhász Barnabás A Kelet-Magyarország május 4-i számában szóvá tették, hogy a városban nem lehet cipőfűzőt kapni. Nyíregyházi lerakatunk első negyedévi készlete, a 40, 60 és 85 centi- méteres nagyságú fekete cipőfűző-igényeket kielégítette, viszont 115-ös méretűből március közepe óta valóban hiány van. A szállítást a gyárnál megsürgettük, és reméljük, ez eredménnyel is jár. Kelet-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, Debrecen Április 27-én a Fórum rovatban egyik nyíregyházi levélíró kérte, hogy a jósavá- rosi 9. számú boltunk nyitvatartási rendjét változtassuk meg, reggeli nyitási idejét hat órában állapítsuk meg. Sajnos, ezt a kérést jelenleg nem tudjuk teljesíteni, viszont intézkedtünk, hogy az ott dolgozók úgy szervezzék meg a munkájukat, hogy nyitáskor — reggel fél hétkor — már ki tudják a vásárlókat szolgálni mindenféle tejtermékkel és péksüteménnyel. Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A közelmúltban az Ezerjó bisztrónkkal kapcsolatos észrevétel jelent meg a Fórum rovatban. Vendégeink sérelmezik, hogy kevés az ülőhely. Közel egy éve került átrendezésre a fogyasztótér, azzal a céllal, hogy meggyorsítsuk az étkezési időt, mivel igen sokan veszik igénybe szolgáltatásunkat a környező hivatalokból, intézményekből. Az állófogyasztás mellett természetesen továbbra is három asztalnál van lehetőség arra, hogy a megvásárolt ételeket ülve fogyasszák el a vendégek. A levélíró javaslatára pedig elkészíttetjük a táblákat, amelyben kérni fogjuk vendégeinket, hogy a lehetőségek szerint mielőbb adják át helyüket az újonnan érkezőknek. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat olvasóinl^eveleibö^J Postabontás
