Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-08 / 133. szám
4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. június 8. Díszvacsora a ^ílla Madamaban Napi külpolitikai kommentár (Folytatás az 1, oldalról) Kedden este a Villa Madamaban, az olasz kormány vendégházában Giulio Andreotti miniszterelnök és felesége vacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére. A vacsorán részt vett a Központi Bizottság első titkárának kísérete, valamint az olasz politikai, gazdasági és társadalmi élet számos vezető személyisége, köztük: Amaldo Forlani külügyminiszter, valamint Gianni Agnelli, a FIAT igazgató tanácsának elnöke. A szívélyes légkörű díszvacsorán Giulio Andreotti pohárköszöntőt mondott. Andreotti miniszterelnök pohárköszöntője Első titkár úr! — Az olasz korntóny és a magam nevében van szerencsém nagy örömmel újból üdvözölni első hivatalos olaszországi látogatása alkalmával önt, Kádárné asszonyt, és önt kísérő kiemelkedő személyiségeket. — Olaszországot a reneszánsz pezsgő szellemi és művészi világáig visszanyúló kapcsolatok fűzik a magyar néphez. Ezek a kapcsolatok tovább erősödtek azoknak a harcoknak a révén, amelyeszabta meg az enyhülési folyamat fejlődésének irányvonalait az államközi kapcsolatok intenzívebbé tételével és a népek közötti közvetlen érintkezések megkönnyítésével. — Meg szeretném még említeni, Olaszország arról is meg van győződve, hogy a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó megfelelő egyezmények nélkül nem biztosítható az enyhülés térnyerése, sem a béke megszilárdítása. Olaszország úgy véli: ebben a tekintetben elkerülhetetlen, hogy megfelelő fórumok hathatós és konkrét rendszabályokat fogadjanak el, hogy így közelebb kerüljünk a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló általános leszereléshez. — Ma az a feladatunk, hogy megértsük, magunkévá tegyük és valóra váltsuk népeinknek az enyhülésre és a békére irányuló óhaját, ezáltal a biztonság kölcsönös egyensúlyának fenntartásával minőségileg új fejlődési folyamatot indítsunk el a kormányok és a népek kapcsolataiban. Szeretnénk, ha az ifjú nemzedék is e nagyszerű célt tűzné maga elé. Mert bizonyosak vagyunk abban, hogy így kifejezésre juthat erőteljes megújulási törekvése, építő lendülete. — Ebben a szellemben a magyar népnek újabb és mind nagyobb sikereket kívánva emelem poharamat az ön és Kádárné asszony egészségére, a magyar nemzet felvirágzására, országaink barátságára és együttműködésére — fejezte be pohárköszöntőjét az olasz miniszter- elnök. Az olasz miniszterelnök szavaira Kádár János válaszolt. Kádár János pohárköszöntője két népeink a XIX. század közepén szabadságukért és függetlenségükért vívtak, lelkes szolidaritásban. — Együttműködésünk fokozatosan a kulturális kapcsolatok és a történelmi hasonlatosságok e közös alapjára épült. Ezt a magas szintű látogatások egész sora fémjelezte. Közülük kiemelem Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének 1975-ben Olaszországban tett látogatását, ami alkalmul szolgált a két ország közös nyilatkozatának kiadásához. Ennek olasz részről kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk. Az olasz miniszterelnök emlékeztetett más magas szintű látogatásokra, a két ország külügyminisztériumai közötti megbeszélésekre, majd így folytatta: — örömmel állapítjuk meg, hogy az olasz—magyar árucsere-forgalom növekedésének üteme hosszú évek óta állandóan fokozódott olyan mértékben, hogy értéke 1976- ban a 318 milliárd lírát is túlhaladta, jóllehet konjunkturális nehézségekkel is szembe kell néznünk. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozva Andreotti hangsúlyozta: — Ha azt akarjuk, hogy ez a világ jobb legyen, azazmél- tányosabb és stabilabb, akkor nincs más választásunk, kölcsönösen erőfeszítéseket kell tennünk. — Szükségesnek, tartom hangsúlyozni, hogy a gazdasági kapcsolatokon kívül különösen nagy fontosságot tulajdonítunk a kulturális és tudományos együttműködésnek országaink viszonyában. A kulturális együttműködés az 1965-ös egyezménynek megfelelően folytatódott mindkét fél megelégedésére, mind az akadémiai szintű és egyetemi hallgatócsere, mind a kiemelkedő jelentőségű rendezvények szervezése terén. Ugyanakkor a tudományos együttműködés elsősorban az alapkutatásokban mutat jelentős eredményeket. — Olaszország és Magyar- ország tevékeny jelenléte a nemzetközi színtérén tanúsítja azt a közös törekvésűinket, hogy ki-ki saját nemzetközi elkötelezettségeinek tiszteletben tartásával — előmozdítsa az enyhülés ügyét, valamint Európa és a világ békéjének, biztonságának megszilárdítását. — Ezektől az eszméktől indíttatva vett részt Olaszország és Magyarország az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Ebben a szellemben készülnek most a belgrádi találkozóra a helsinki értekezlet záróokmányát aláírt többi állammal együtt annak tudatában, hogy ez a záróokmány megfelelően. Tisztelt miniszterelnök úr! Tisztelt Andreotti asszony! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt megköszönöm az Olaszországba szóló meghívást, a vendégszerető fogadtatást és a miniszterelnök úr imént elhangzott üdvözlő szavait. Látogatásom célja annak demonstrálása, hogy a Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elve alapján a kölcsönösen előnyös kapcsolatok széles körű kiépítésére törekszik a.z Olasz Köztársasággal. örömmel szólhatok arról, hogy az utóbbi években mind gyakoribb magas szintű politikai. gazdasági és kulturális tárgyalásokon éppen úgy, mint a mai, igen jó légkörű megbeszéléseinken, olasz partnereink hasonlóan ítélték meg kapcsolatainkat, s azok jó kilátásait. Gazdasági téren, annak ellenére, hogy még vannak kapcsolataink fejlődését zavaró, leküzdendő és leküzdhető akadályok, sikerült megfelelő együttműködést kialakítani és Olaszország ma egyike legfontosabb partnereinknek. Kulturális együttműködésünkről szólva Kádár János hangsúlyozta, hogy az hagyományosan jó és sokrétűen beleilleszkedik országaink kapcsolatainak rendszerébe. Magyarországon jól ismerik és nagyra értékelik a régi és mai olasz kultúra kimagasló alkotásait. Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a magyar kultúra olasz ismerőinek és barátainak száma is egyre gyarapszik. Áttérve a nemzetközi kérdésekre, megállapította, hogy még sok bonyolult, megoldást váró problémával terhelt korban élünk, de már a jelenben is vannak kedvező lehetőségék és a jövőt illetően megalapozott remények. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy elősegítse az enyhülés térhódítását, a béke és a biztonság megszilárdítását. Most mindazoknak, akiknek erőfeszítése létrehozta a Helsinkiben megtartott történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletet, azon kell dolgozniuk, hogy az idei belgrádi találkozó a jó kezdetnek jó folytatása legyen. Tudjuk, hogy a hidegháború maradványainak felszámolása, felélesztésének megakadályozása nem könnyű és nem egyszerű feladat. De azt is tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatában a világ minden népe egyaránt érdekelt. A magyar kormány és a Magyar Nép- köztársaság minden felelős szerve arra törekszik, hogy a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvek és ajánlások minél teljesebb mértékben érvényesüljenek a gyakorlatban is. A Magyar Népköztársaság is vallja, hogy a politikai enyhülést a fegyverkezési verseny lefékezésének, a katonai enyhülésnek kell követnie. Az országok vezetőinek nagy felelősséggel kell a kérdéseket kezelniük. Megtévesztő szólamokkal, egyoldalú előnyök erőszakolásával e téren sem lehet előrejutni. Csak a jelenlegi egyensúly fenntartásával, az egyenlő biztonság elvének szem előtt tartásával oldhatók meg a problémák. Bízunk abban, hogy a józan ész, minden nép érdekének megfelelően, felülkerekedik és a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a középeurópai haderők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A Magyar Népköztársaság kormánya következetesen sík- raszáll a világ különböző térségeiben meglevő feszültség- gócok felszámolásáért. Támogatjuk az ENSZ leszerelési ülésszakának munkáját s azt követően egy leszerelési világértekezlet összehívását. A nagy anyagi értéket felemésztő, veszélyes fegyverkezési verseny lefékezése, az atomfegyverek elterjedésének, egy új világháború kirobbanásának megakadályozása, a béke megőrzése minden nép érdeke, s nekünk úgy tűnik, e nagy kérdésben a mi két országunknak is egy irányban kell s lehet tevékenykednie. Tisztelt miniszterelnök úr! Tisztelt olasz barátaink! Az elmondottakkal kívántam jelezni azokat a szándékokat, amelyekkel az önök természeti szépségekben és az emberi kultúra alkotásaiban gazdag országába jöttünk, hogy fejlesszük kétoldalú kapcsolatainkat és megkeressük azokat a területeket, ahol közösen is tehetünk valamit a népek barátságáért, boldogabb és békésebb jövőjéért. Még egyszer megköszönöm a magam, feleségem és a kíséretemben lévő honfitársaim nevében a vendéglátást, a találkozásainkat, megbeszéléseinket átható jó légkört, a megértést és egyetértést kereső szándékot. Emelem poharam Andreotti miniszterelnök úr és kedves felesége, a jelenlévők egészségére, az olasz nép boldogulására, a magyar—olasz kapcsolatok fejlődésére, a békére! Emberközpontú alaptörvény A SZOVJETUNIÓBAN FOLYÓ ORSZÁGOS VITA közepette világszerte érdeklődéssel tanulmányozzák: milyen elveket, célokat és — természetesen — jogokat hirdet meg új alkotmányának ország-világ elé tárt tervezetében a földkerekség első — és legnagyobb — szocialista országa. s Nagyvenegy éve, hogy 1936-ban elfogadták a Szovjetunió előző, s mindmáig érvényes alaptörvényét. E négy évtized alatt nagyot fordult a világ,' s óriásit változott a Szovjetunió is. Ezek a mélyreható társadalmi-gazdasági változások „kinőtték” a meglévő alkotmányos kereteket, s szükségessé tették, hogy az alaptörvényt hozzájuk igazítsák. Ebből két következtetés kínálkozik. Az egyik az, hogy a Szovjetunió új alkotmányában a mai valóság tényei (s nem holmi ábrándképek) öltenek testet. A másik pedig az, hogy épp ezért az új alaptörvény valóban korszakot jelentő változásokat fog tükrözni. Az új alkotmánytervezet szerint a Szovjetunió: össznépi állam, ami azt jelenti, hogy már teljesítette a proletárdiktatúra államának feladatait. Az ország előbbre lépett a kommunizmushoz vezető úton: felépült a fejlett szocialista társadalom. A Szovjetunió ma összehasonlíthatatlanul erősebb és gazdagabb, a nemzetközi életben játszott szerepe sokkal nagyobb, mint négy évtizeddel ezelőtt volt. Az alkotmánytervezet ennek megfelelően határozza meg társadalmi, politikai és gazdasági rendjének alapjait: kiemeli a kommunista párt vezető szerepét, megfogalmazza a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának feladatait, meghatározza a terv- gazdálkodás és a vállalati kezdeményezésönállóság összefüggéseit. A SZOVJETUNIÓBAN MINDEN AZ EMBERÉRT TÖRTÉNIK: ez tükröződik az alkotmánytervezet cikkelyeiben, amikor arról intézkedik, hogy a társadalmi termelés legfőbb célja az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, s akkor is, amikor — minden korábbinál kiterjedtebben, s magától értetődően a kötelességekkel szerves összefüggésben — megfogalmazza a Szovjetunió állampolgárainak jogait és szavatolja az ország szilárd jogrendjét és a törvényességet. A külvilág nem csupán arra figyelt fel, hogy a szovjet alkotmánytervezet az emberi és állampolgári jogok milyen teljességét biztosítja, hanem arra a fontos megkülönböztető vonására a szocialista állam alaptörvényének: miként ez az alkotmány pontosan megfogalmazza azt is, miként mozdítja elő, hogy az írott jog ne maradjon papíron, az emberek valóban élni tudjanak vele. A szovjet társadalom demokratizmusát tükrözi az is, hogy az eddigi gyakorlat alapján — amit most az alkotmánytervezet országos vitája is példáz — intézményesíti a legfontosabb államügyek össznépi vitáját, sőt bevezeti azok eldöntésére a népszavazást. A választói korhatár leszállításával újabb tömegek számára nyújt lehetőséget a közügyekbe való beleszólásra. A népi küldöttek tanácsainak új elnevezésével pedig azt a tartalmi vonást emeli ki, hogy máris kétmillió szovjet állampolgár vesz részt a népképviseleti szervek munkájában. DE HELYÉNVALÓ, HOGY SZÓLJUNK ARRÓL IS, ami változatlan az új alkotmány tervezetében. Nem változik az állam szövetségi jellege; az alkotmánytervezet itt új módon éppen a soknemzetiségű állam egységének belső összetartó erejét: a kommunizmus építésének közös célját fogalmazza meg. S bár formailag teljesen új, hogy a szovjet állam külpolitikáját külön fejezetben foglalja össze az alkotmánytervezet, az alapokat illetően nincs változás: a Szovjetunió — mint eddig — ezután is következetesen folytatja lenini békepolitikáját. Üj alkotmányának tervezete a békés kommunista alkotó munka társadalmának igazságos, demokratikus és emberközpontú alaptörvényét tárja a világ elé. Brezsnyev fogadta a francia külügyminisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden a moszkvai Kremlben fogadta Louis de Guiringaud-t, a Francia Köztársaság külügyminiszterét. A francia diplomácia vezetője a szovjet kormány meghívására tartózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Louis de Guiringaud megbeszélésén jelen volt Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta a Szovjetuniónak Franciaországgal való széles együttműködése fejlesztésére és a megállapodások körének kiszélesítésére irányuló politikáját. Mint a tárgyalásokról kiadott közleményből kitűnik, az SZKP KB főtitkára és a francia külügyminiszter áttekintette a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének néhány kérdését, a Szovjetuniónak és Franciaországnak az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében történő együttműködését. Leonyid Brezsnyev meggyőződését fejezte ki, hogy a két országnak az enyhülési folyamat elmélyítését, a nukleáris háború veszélyének csökkentését célzó új, egyeztetett lépései megfelelnek a szovjet és a francia nép várakozásának, az európai és a világbéke érdekének. A francia külügyminiszter kedden visszautazott Párizsba. Megkezdődött a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának ülésszaka A plenáris üléssel kedden megkezdte munkáját a KGST atomenergia békés fel- használásával foglalkozó állandó bizottságának 32. ülésszaka, amelyen a tagországok küldöttségeivel együtt részt vesz az Interatomenergo és az Interatominstrument nemzetközi gazdálkodó egyesülés, valamint a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet képviselője is. A plenáris ülésen Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés különösen jelentős az atomenergia békés felhasználásában, hiszen az atomtudomány és az atomtechnika bonyolult problémáinak megoldása gyakran meghaladja az egyes országok lehetőségeit. A tagországokban a kétoldalú együttműködés keretében a Szovjetunió tudományos-műszaki és ipari segítsége tette lehetővé az atomenergia békés felhasználásához szükséges tudományos és műszaki bázis létrehozását. Elmondotta, hogy az állandó bizottság integrációs intézkedéseinek megfelelően jött létre a reaktorfizikai kutatásokkal foglalkozó ideiglenes nemzetközi kutató kollektíva, amely immár ötödik éve dolgozik eredményesen a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében. Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió állami atomenergia bizottságának és egyben a KGST állandó bizottságának elnöke is köszöntötte az ülésszak résztvevőit, akik a következő napokban a bizottság munkacsoportjai és műszaki-tudományos koordinációs tanácsának előterjesztésére összesen 24 együttműködési témát, tervezetet és beszámolót vitatnak meg. Elsősorban a reaktortechnika és az atomenergetika fejlesztésének, a radioaktív hulladékok feldolgozásának, a sugárzás elleni biztonság fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalnak. Törökországi választások Kedden déli 12 órakor adta ki Ankarában hivatalos, majdnem végleges jelentését a választási bizottság. Ebből kitűnik, hogy Ecevit győzött, ő kapja a kormányalakítási megbízatást, de abszolút többségre nem tehet szert. Már csak 20 mandátum sorsa ismeretlen. A 450-ből az ismert 430 mandátum megoszlása (záróljel- ben az 1973 októberi választási eredmények): köztársasági néppárt 205 (185), igazságpárt 180 (149), nemzeti jólét pártja 23 (48), nemzeti mozgalom pártja 15 (3), köztársasági bizalom pártja 3 (13), demokrata párt 1 (45), függetlenek 3 (6). A két nagy párt egyaránt növelte befolyását, de mindketten a kis pártok, elsősorban a fő vesztes, a demokrata párt rovására. Ecevit keddi nyilatkozatában a többi között hangoztatta: óriási dolog, hogy egy demokratikus baloldalt párt Törökországban ellenzéki pozícióból nem egészen négy év alatt legalább 25 hellyel növeli képviseletét. Az eredmény jelzi, hogy a nemzet a knp-ba veti bizalmát.
