Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-08 / 133. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 8. S' Ármunka, kis hibákkal E gyik vidéki építőipari szövetkezet különleges körülmények címén három százalékkal megemelte munkájának ellenértékét. Ez rendjén is lett volna,41a akadályoztatás címén újabb 10 százalékkal nem emelte volna ismételten az árat. így két bőrt igyekezett lehúzni egy rókáról, s nem rajta múlott, hogy sikertelenül. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán az 1976-os év második félévére vonatkozó, a vállalatok ármunkáját ellenőrző vizsgálatából kitűnik, főleg az építési vállalatoknál és szövetkezeteknél találkozni rossz példákkal. A vizsgált 32 építőipari vállalatnál összesen 7 millió forint jogtalan hasznot állapítottak meg ebben az ágazatban. Gyakran előforduló típushiba még ugyanitt, hogy az építtető által kölcsönadott gépek után is felszámították a géphasználatot, holott ezek a kivitelezőnek egy fillérjébe sem kerültek, így az építtető kétszeresen is rosszul járt. Ingyen használták gépeit, s nekik ugyanannyiba került a munka, mintha nem engedték volna át gépeiket a gyorsabb kivitelezés érdekében. Egy időben följebb ment a savanyú káposzta ára. Egy kiló öt forinttal drágult meg. Ez olyan áremelkedés volt, amelyet a vendéglátó tovább háríthatott a fogyasztókra. Tovább is hárított. De hogyan? Megemelték a töltött káposzta árát, egy adag öt forinttal került többe, mint annak előtte. A vizsgálatok fényt derítettek ehhez hasonló jelenségekre is. Egy-egy importanyag áremelkedése esetén nemcsak annyival drágult még a végtermék ára, amennyivel az új importár nőtt, hanem többel. Vagy ugyanez árcsökkenéssel: az egyik alapanyag ára csökkent, de a vállalat továbbra is a régi árral kalkulálta termékeinek az árát. Felületes munka? Elnézés? A következmény 'szempontjából mindegy. Éppen ezért az is biztos, hogy a vétkes vállalat nem ússza meg a dolgot azzal, hogy csupán elnézést kér. A revizorok sok esetben az elért jogtalan, netán tisztességtelen hasznot meghaladó gazdasági bírságra tesznek indítványt. Ha a kalkulátorok „rosszul számolnak”, többet vesztenek a vámon, mint amennyit nyernek a réven. Vajon mi az oka az ilyen jelenségeknek? Az esetek kis részében bizonyítható a nyerészkedési szándék. Inkább az ármunka gyengéi szembetű- nőek. Sok vállalatnak nincs árképzési szabályzata, s a kalkulációk útvesztőiben — kellő támogatás híján — eltévednek a gyakorlatlan munkatársak. A vállalati belső ellenőrzés figyelme sem terjed ki sokhelyütt e témáira. Ezek a jelenségek azért “ veszélyesek, mert árfelhajtó hatásuk van. A nép- gazdasági terv számol egy meghatározott mértékű árnövekedéssel, amely magában foglalja a központi intézkedések miatt bekövetke-- zett áremelkedéseket, csakúgy, mint a vállalatok indokolt árváltoztatásait. Ha az utóbbiak közé olyanok is kerülnek, amelyek alaptalanok, amelyekkel nem számolhatott a terv, nem lehet tartani az erre az évre előirányzott áremelkedés tavalyinál mérsékeltebb ütemét sem. Ez pedig az életszínvonalra való hatása miatt fontos politikai kérdés. Ezt mérlegelve kell végezniük ármunkájukat a vállalatoknak is. G. J. Az úgynevezett „szülő párok” kiscsibe korban érkeznek a telepre. Gyarmati Gáborné veszi őket gondozásba. Amikor felnövekednek, átkerülnek a tojóházba és egy-egy tojó mintegy 160 darab tojást ad a tíz hónap alatt. Tojásgyár Sástóhegyen A sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkézet baromfi- telepén ideális környezetben sorakoznak a gondosan, tisztán tartott épületek. Ide csak ritkán jut be kívülálló látogató, az is csak megfelelő tisztasági előírások megtartása után. Orvos vigyáz az itt nevelt sok ezer baromfi egészségére. A tenyésztojást termelő gazdaság már az elmúlt évben több mint 6 millió darabot adott a keltetőállomásnak, míg ez évben 7 millió darabnál is több kiscsirke' láthat napvilágot az itt termelt tojásokból. Balogh Jánosné raktáros naponta 30-35 ezer darab tojást vesz át és innen továbbítják a tenyész- anyagot a keltetőbe. (Hammel József felvételei) JÚNIUS 24-ÉNÍRÁSBELI 1200 jelentkező a tanárképzőn Az idén is á humán szakok vezetik a népszerűségi listát a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A korábbiakhoz hasonlóan ezúttal ismét ezekre adták be a legtöbben jelentkezésüket. Talán egy kicsivel csökkent, de még mindig igen népszerű a fiatalok körében a magyar-történelem szak, ugyancsak sokan — szám szerint 57-en —választották a történelem-oroszt. Semmivel sem kisebb az érdeklődés a biológiával párosított szakok iránt. A biológia-testnevelésre 88-an, a biológia-mezőgazdasági szakra 67-en, míg a földrajz-biológiára 76-an pályáznak. Úgy tűnik, még mindig az újdonság erejével hat a gyors- és gépírás szak. 63 fiatal vág neki felvételisorozatának. A tanárképző szakokra összesen 900 középiskolát végzett jelentkezett. Nem lesz ez évben felvételi a földrajztestnevelés és a népművelésföldrajz szakon. Tavaly ugyanis már előfelvettekből betöltötték a keretszámot. Ez utóbbi egyébként az egyes szakokra vetítve csupán június közepén válik ismertté, hisz az Oktatási Minisztérium ekkor teszi közzé a felvehetők pontos számát. A tanítói szakra 288 — többségében természetesen lány — fiatal pályázik. Úgy tűnik, hogy tovább tart a pálya elnőiesedése, hiszen június 24-én 953 lány mellett csak 164 fiú tesz írásbeli felvételit. A jelentkezett fiatalok 66 százaléka munkásszülők gyermeke s 250-en közülük már a korábbi esztendőkben érettségiztek. Újdonság, hogy idén elsőízben alkalmazzák az átirányítás rendszerét. A felvételre jelentkezők előre jelezhetik, ha tanárképzős szak helyett tanítóin, illetve óvónőin kívánnak továbbtanulni. Ez- esetben a felvételin szerzett pontszámúkat automatikusan továbbviszik s egy bizottság dönt jelentkezésük elfogadásáról. A június 24-én — egy napon — sorra kerülő írásbelik után a szóbeli vizsgákat június 27-től július 2-ig tartják. (kalenda) Mozgalmas napok Mátészalkán A nyári hónapok jól kezdődnek Szatmár központjában. A Zalka Máté városi-járási Művelődési Ház gondoskodik arról, hogy mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztálynak megfelelő programok álljanak rendelkezésre. Érdemes első helyen kiemelni az ifjúsági házban megrendezésre kerülő Ki mit tud folkpódium című rendezvényt. Ezt 10-én élvezhetik a látogatók, akik találkozhatnak a Gúnya és Kaszakő együttessel, Vas Zoltánnal, Dévényi Ádámmal és Boros Lajossal, valamint a Viktor Jara chilei együttessel. Június 8-tól a Benczúr-terem rándui ki Mátészalkára, hogy 12-ig a művelődési központban rendezzen kiállítást és vásárt. Gazdag képző- és iparművészeti anyagot vittek magukkal a rendezők, hogy ezzel is segítsék a lakáskultúra színvonalának emelését. Ugyancsak nyolcadika eseménye a Szatmári utakon című vetélkedő, amely a honismeret iránt érdeklődők nagyszerű versenyének ígérkezik. A most aktuális kulturális rendezvények mellett érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy egész hónapban lesznek csemegék, így Mátészalkán lesz Zalatnay, folyamatos a discó programja is, és jó néhány érdekes foglalkozást kínál a könyvtár. Gazdag a mozi műsora, s ami örvendetes, hogy a legkisebbek részére mesemozi is működik. A mátészalkai művelődési élet nagy porondja, a múzeum is sok széppel várja a nézőket. Az állandó kiállításokon kívül bemutatják Elek Emil fotoriporter gyűjteményes anyagát, Lakatos József festőművész mintegy félszáz képét, de Makiári László bőrműves munkái is közönség elé kerülnek. A múzeum ezenkívül az egész nyári szezonban tanácsadással is foglalkozik, néprajzi, régészeti, honismereti kirándulásokhoz ad értékes támpontot csoportoknak és egyedül kirándulóknak. ÍJRÁDIÓ MELLETT Az a legtermészetesebb dolog, hogy az Ifjúsági Rádiószínpad mutatta be Jász István rádiójátékát, az Egy mikrolánc-ot, hiszen fiatalokról szól, olyan kérdést feszeget, -amely főként az ő köreikben gyakori gond. Hol és hogyan találja meg az erős sodrású tettvágy a neki legjobban megfelelő teret, miként bontakoztathatja ki az ember az alkotó energiát? Különösen a fiatalokban nagy a buzgalom, hogy megtalálják azt a pályát, azt a munkát, amihez leginkább hajlamuk, kedvük, tehetségük van. Jász István rádiójátékának fiatal üzemmérnöke, a tmk-műhely vezetője is alkotni, teremteni akar, nem pedig reparálni. Ügy érzi, többre képes. Szereti a szakmáját, a híradástechnikát, furcsa módon mégsem ezen a téren keresi a megoldást először, hanem egy teljesen „idegen” pályán: rádióriporter akar lenni. Azt gondolja, ott találja meg a termelőmunka lehetőségét. Belebukik a vállalkozásba. Mint a rádiójátékból kiderül, Körner üzemmérnöknek sem elegendő érzéke nincs annak megérzéséhez, felismeréséhez, valóban komoly téma, ügy-e az, amibe belebotlott, sem az elszánás nem elég erős benne a rádióriporter- séghez, hisz az első nagyobb kudarc kedvét szegi. Keresi tehát a teremtő munka lehetőségét ott, ahol eredetileg is tennie kellett volna: egy másik gyárban, ha már az eredetiből távoznia kell. A világos vázra azonban olyan „alkatrészeket is szerel” a szerző, hogy stílszerű maradjak, amelyek megzavarják a hallgatót. A figura és a cselekvés megoldatlanságait a rádiós szerkesztő monológszerű mondataival igyekszik helyreütni a játék végén. Nem jó az sem, hogy némely helyen a szerző nagyobb hangsúlyt ad olyan momentumnak, amely a valóságban az adott szituációban jóval kisebb jelentőségű. Jó lenne, ha az Ifjúsági Rádiószínpad nemcsak a közérdekű témaválasztást kívánná meg a fiatal szerzőktől, hanem a világosabb dramaturgiát is. Seregi István MKÉPERWYŐpfim Többnyire értelmes és a praktikumot sem mindig nélkülöző, szolid hobbykat láthattunk Vitray Tamás szelíden ironikus kommentárjaival a Csak ülök és mesélek legújabb adásában, mely — az „ablakmosó akrobaták” a mostani tematikához kevéssé illő bemutatásának kivételével — az idős emberek érdekesebb- nél-érdekesebb szabadidőeltöltéséről szólt. Csakhogy az érdekességre nem mindig szükséges még rá is licitálni a periférikus, megmosolyogni való különcködés bemutatásával, mert a tárgyilagos kamera jóval kegyetlenebb a derűsen elnéző Vitray Tamásnál. Példa erre az „egészségügyi sétatorna” produkáltatá- sa... A népszerű — az utóbbi időben sajnos igen későn jelentkező — műsor mintha egyébként is a nem egyszer szélsőségesen különleges riportalanyok egybegyűjtése felé tolódna el. Nehogy panoptikum váljék belőle. A „komolyabb” iróniáról szólva mindenképpen említést érdemel Oláh Gábor rendező pompás kis dokumentumfilmje, a szerdán sugárzott Rejtvénykártyák. Bánok Tibor operatőr kamerája előtt az került a leg- nyilvánosabb pellengérre, hogy a széles körben forgalmazott képes reklám- kártyák, kártyanaptárak árucikkeket hirdető csinos, „szekszis” propagátorhöl- gyeiről — a szöveg nélkül — nemigen lehet kitalálni, mit is reklámoznak tulajdonképpen? Más szóval: sokszor a legcsekélyebb ösz- szefüggés sincs a propagált áru és a meglehetős egyöntetűséggel figyelemfelhívó „ábra” között. Az ironikus dokumentumfilm a remekül kiválasztott példaanyagának és a hirdetett dolgokra jókedvvel (s persze hiábavalóan) totózó lehetséges vásárlóknak az ötletes bemutatásával derűs perceket szerzett, amellett, hogy egy nem szerencsés jelenségre hívta föl a figyelmet. Korunk tudományostechnikai forradalma, az „információrobbanás” új feladatok elé állítja az oktatást, képzést. Megállhat-e az új technika a korszerű iskola, s különösen a jövő iskolájának a kapuja előtt? A válasz nem lehet kétséges. Erről volt szó a Menet közben című — a szokványos ünnepi középszerűektől előnyösen eltérő — pedagógusnapi műsorban. Pásztory János szerkesztő- rendező a szombathelyi tanárképző főiskolán készített filmje mai pedagógusi és főiskolai hallgatói arcélek felvillantásával elsősorban a legkorszerűbb törekvéseket, nevezetesen az oktatástechnológusok („ ... a jövő iskolájának a mérnökei”) képzésének úttörőmunkáját érzékeltette — eleven közegben. Bepillanthattunk pl. a színes videó- magnós felvételek, s a számítógéppel vezérelt oktatógépek jövőbeli alkalmazási lehetőségeibe az oktatásban, ma még a tanárképzésben, később egyre szélesedő körben, hiszen a technika nem a pedagógus ellen, hanem a segítségére van, s továbbra az ő irányító-ellenőrző tevékenysége, személyiségének a sugárzása a legfontosabb. Merkovszky Pál Egy vetélkedő az egészségügyről Hová kell célozni? Nyíregyházán a 110-es Széchenyi István Szakmunkásképző Iskolában, mint mo- dellintézményben rendezte meg iskolai vetélkedőjét a Szabolcs-Szatmár megyei egészségnevelési csoport. Az iskola tanulói arról adtak számot, mit ismernek a legfontosabb egészségügyi kérdések közül, mennyire jártasak az egészséges életmód titkai között. Tesztek és játékos versenyek keretében dőlt el a díjak sorsa, melyek között könyvek és tisztasági csomagok szerepeltek. A vetélkedő igazi haszna azonban csak a jövő tanévben gyümölcsözik. Az orvosok, nevelők és egészségnevelési szakemberek ugyanis a verseny során gondosan figyelték, mely területeken a leggyengébbek az ismeretek. A tesztek értékelését is elvégzik a nyár folyamán, s a jövő tanévben ezek tapasztalata alapján adják közre az egészségnevelési irányelveket az iskoláknak.
