Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
XXXIV. évfolyam, 138. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. június 7., kedd Szabolcsi versenyzők sikere (4. oldal) Nemzetközi kérdésekről, a szovjet—japán kapcsolatokról L. Brezsnyev nyilatkozata Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára interjút adott az Aszahi Simbun című japán napilap főszerkesztőjének. Az interjú szövegét hétfőn hozták nyilvánosságra Moszkvában. Az SZKP főtitkára arra a kérdésre válaszolva, hogyan értékeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt időszak eredményeit, egyebek között kijelentette: — Az eltelt 60 esztendőben a szovjet nép a kommunista párt vezetésével olyan utat tett meg, melyre joggal lehetünk büszkék. Egyetlen nemzedék életében véget vetettünk az évszázados elmaradottságnak, s országunk a gazdasági és tudományosműszaki fejlettség magas szintjét érte el. Míg a forradalom előtti Oroszország a világtermelésnek alig több mint 4 százalékát adta, a mai Szovjetunió a világtermelés egyötödét biztosítja. A tizedik ötéves terv lehetővé teszi a Szovjetunió ipari potenciáljának megkétszerezését az 1970-es évhez viszonyítva. Az SZKP főtitkára megemlékezett az új szovjet alkotmány tervezetének jelentőségéről, majd külpolitikai kérdésekre válaszolt. Az Aszahi Simbun főszerkesztője a világ egyetlen atomtámadás áldozatává vált népe nevében tette fel következő kérdését arról, hogyan értékeli a főtitkár a nukleáris leszerelést, és a stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások további távlatait. — A Szovjetunióban emlékeznek Hirosima és Nagasaki tragédiájára — válaszolta Brezsnyev. Osztjuk a japán nép érzelmeit az első atombombázások áldozatai iránt. Ma e fegyverek ereje sokszorosára nőtt, és mindenki egyetért abban, hogy a nukleáris fegyverkezési hajsza veszélyezteti földünk békéjét és biztonságát. Minden államnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek további elterjedését, hogy betiltsák a kísérleteket és végső soron ne csak a nukleáris fegyverkezési hajszának vessenek véget, hanem magukat a nukleáris fegyvereket is megsemmisítsék. Szovjetunió erre törekszik. A szovjet—kínai viszonyról Brezsnyev kijelentette: — Álláspontunk ebben a kérdésben jól ismert. Az államközi kapcsolatok javítása mellett vagyunk Kínával. Az igazi jószomszédság helyreállítása országaink között nagy jelentőségű lenne nemcsak a Szovjetunió és Kína, hanem a nemzetközi helyzet általános javulása szempontjából is. Ha a szovjet—kínai viszonyban mindeddig nem következett be kedvező változás, ezért a másik felet terheli a felelősség. A koreai helyzetről szólva az SZKP főtitkára elmondta, hogy szovjet részről támogatják a KNÖr' javaslatait az összes külföh csapatok kivonására Dél-Koreíból és kedvező feltételek megteremtésére az ország békés, demokratikus külső beavatkozástól mentes egyesítéséhez. Ezt az álláspontot az ENSZ tagállamainak többsége is támogatja. A közel-keleti rendezést és a nemzeti felszabadító mozgalmakat érintő kérdésre Leonyid Brezsnyev a következőket válaszolta: — A közel-keleti válság hosszú évek óta lángolva vagy lappangva az egyik nemzetközi feszültségforrás. Békés rendezésének sürgető szükségessége immár senki előtt sem kétséges. Véleményünk szerint most elsősorban haladéktalanul felkeli újítani a genfi közel-keleti békekonferenciát. Ami a közel-keleti rendezés lényegét illeti, ez nézetünk szerint röviden a következőket jelenti: valóban tartós és igazságos béke a Közel-Keleten csak az izraeli csapatoknak a 1967-ben megszállt minden arab területről történő kivonása, a térség minden államának és népének — beleértve Izraelt és a Palesztinái arab népet — független és biztonságos létre való jogának a tiszteletben tartása, a palesztinai arab népnek az önálló államalapításra vonatkozó törvényes jogának elismerése alapján lehetséges. \ A szovjet—japán viszonyról, Tanaka volt japán miniszterelnök szovjetunióbeli látogatásáról és az északi területek problémájáról az SZKP főtitkára többek között a következőket mondotta: — Jól emlékszünk a japán vezetőkkel Tanaka miniszterelnök moszkvai látogatásakor folytatott tárgyalásokra, amelyek véleményük szerint hasznosak voltak. E tárgyalásokon a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések széles körét, köztük a Szovjetunió és Japán között kötendő békeszerződés kérdését is megvitattuk. Mint bizonyára emlékszik, az 1973. október tizediki szovjet—japán közös nyilatkozatban megállapodtunk a békeszerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalások folytatásában. A Szovjetunió kész, természetesen akkor, ha a japán fél nem támaszt nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételeket, befejezéséig vinni ezt az országaink számára fontos ügyet. Ha a japán fél józanul közelíti meg a második világháború eredményeképpen kialakult realitásokat, akkor ezt el lehet érni, méghozzá gyorsan. Álláspontunkat nem egyszer kifejtettük a japán ve-* zetőkkel folytatott tárgyalásokon. Ha jól értjük, Japán egyelőre nem áll készen a békeszerződés megkötésére. Ezt figyelembe véve javasoltuk, hogy a békeszerződésről folyó tárgyalásokat nem beszüntetve, folytassunk véleménycserét és írjunk alá szerződést a jószomszédságról és az együttműködésről, amely kapcsolatainknak azokat a területeit ölelné fel, amelyek már meg érettek arra, hogy szilárd szerződéses alapra helyezzük. Meggyőződésünk szerint e szerződés megkötése fordulatot jelentene a bizalmatlanság maradványainak felszámolása irányába és elősegítené a kölcsönösen előnyös együttműködés megbízható fejlődését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tartja-e japáni látogatását, Leonyid Brezsnyev a következőket válaszolta: „Örömmel fogadtam a japán kormány hivatalos látogatásra szóló meghívását, és úgy gondolom, hogy arra alkalmas helyzetben élni fogok vele.” Végezetül az SZKP főtitkára kijelentette: „Teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy Japánnal való kapcsolatainkat a jószomszédi együttműködés és a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk folytatni. Megragadom az alkalmat, hogy legjobb kívánságaimat fejezzem ki az Aszahi Simbun olvasóinak és az egész japán népnek.” Pham Van Dong Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn a Kremlben fogadta Pham Van Dongot, a VKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnökét. Megvitatták a két ország együttműködésének kulcskérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy az SZKP és a VKP internacionalista politikája meghatározó módon elősegíti a szovjet és a vietnami nép barátságának megszilárdulását. A megbeszélésen kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések is szóba kerültek. Aláhúzták az enyhülési politikának a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatását. A találkozót a szívélyesség és a testvéri barátság légköre jellemezte. Olasz lapok a látogatásról Róma várja Kádár Jánost Érdeklődés és várakozás előzi meg Rómában Kádár János, az MSZMP KB első titkára küszöbön álló olasz- országi hivatalos látogatását. A torinói La Stampa hétfői számában kiemelte, hogy ez lesz a magyar pártvezető első hivatalos látogatása egy NATO-országban, majd hangsúlyozta: „Magyarország a kelet—nyugati kapcsolatok keretén belül az elmúlt években nemcsak jó gazdasági és üzleti kontaktusokat épített ki a nyugat-európai országokkal, hanem igen szilárd és kiegyensúlyozott lépéseket tett a politikai együttműködésre is.” A L’Unita ,az Olasz Kommunista Párt lapja minden téren újabb ösztönzést vár a látogatástól a magyar— olasz kapcsolatok további fejlesztéséhez. Míg politikai és kulturális téren igen jók a két ország kapcsolatai — mutat rá a lap —, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok terén még nem mindenben kielégítő a helyzet, számos lehetőség még kiaknázásra vár. A L’Unita az akadályozó tényezők között felsorolja az ismert közös piaci korlátozásokat, a tájékozódás kölcsönös hiányát, bizonyos bürokratikus nehézségeket. „A magyarok számos együttműködési javaslatot tettek, a töb bi között harmadik országok felé irányuló közös vállalkozásokra is, és nem támaszta nak akadályt közös vállalatok létesítése útján sem.” Kádár János látogatása betetőzését jelenti a két ország politikusai évek óta tartó, egyre gyakoribb magasszintű érintkezéseinek és minden bizonnyal az együttműködés így magasabb szintű szakaszának kezdete lesz. Épül az új tárolócsarnok a MÉK nyíregyházi központi telepén. (Hammel József felvétele) Szabolcs-Szatmár kulturális életéről tárgyalt a Kulturális Minisztérium kollégiuma A Kulturális Minisztériumban hétfőn Pozsgay Imre miniszter elnökletével Szabolcs- Szatmár megye közművelődésének helyzetéről tárgyaltak a minisztérium és a megye vezetői. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke tájékoztatójában a megye gazdasági szerkezetében, társadalmi életében bekövetkezett változásokkal, valamint az ipari és mezőgazdasági fejlődéssel összefüggésben ismertette a kulturális élet eredményeit és problémáit. A negyedik ötéves tervben az anyagi erőforrások döntő részét a városok és a kiemelt szerepkörű települések, munkáslakta területek és az elsősorban regionális feladatokat is ellátó intézmények fejlesztésére fordították. Ennek eredményeképpen Nyíregyházán új megyei könyvtár, Vá- sárosnaményban és Nagykál- lón művelődési központ, Mátészalkán ifjúsági ház és múzeum, Űjfehértón és Nyíregyháza új lakótelepén műMagyar—indiai külügyi tárgyalások Rócz Pál külügyminiszté- rlumi államtitkár meghívására hivatalos látogatást tett Budapesten J. S. Mehta indiai külügyi államtitkár. A tárgyalásokon eszmecserét folytattak a magyar—indiai kapcsolatok fejlesztéséről, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az indiai vendéget fogadta Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. Ecevit alakít kormányt Törökországban A hivatalos adatokat közlő számítóközpont az alsóházi mandátumok megoszlásának 213:190-es állásánál tartott hétfőn délután 3 órakor, amikor Ecevit pártszékházának erkélyéről közölte az ünneplő tömeggel: a köztársasági néppárt alakít egyedül kormányt. A gyűlés résztvevői a pártelnök nevének skandálá- sával, óriási üdvrivalgással fogadták Ecevitnek a pártapparátus adataira alapuló bejelentését: a választásokon a KNP abszolút többséget szerzett, egyszínű kormányt alakít. „Ezzel a török nép jutott győzelemre s lett a hatalom birtokosa. Kormányunk maga elé tűzi valamennyi égető probléma megoldását, legfontosabb feladatunknak azonban az tekintjük, hogy békét biztosítsunk Törökországnak” — fűzte hozzá. Bfilent Ecevit, » néppárt vezetője bejelenti választóinak, hogy pártjának sikerült megszereznie az abszolút többséget. (Kelet-Magyaror- szág, telefotó) velődési ház épült. E tervidőszakban összesen 42 kulturális intézményt létesítettek, illetve korszerűsítettek. A megyében a művészeti élet az utóbbi években a sokoldalú támogatás nyomán számottevően gazdagodott. A legdinamikusabban a képzőművészet esi a zenekultúra fejlődött. Nyíregyháza-Sóstón nemzetközi művésztelep, Nyírbátorban alkotóház működik. Az Országos Filharmónia által rendezett ifjúsági és felnőtt előadások látogatói számának növekedésével a megyék közötti rangsorban Szabolcs-Szatmár megye a tizenkettedik helyről a negyedik helyre lépett. A megye zenei életében jelentősek a nyírbátori zenei napok. Ez évben nemzetközi zenei tábor nyílik, mely iránt széles körű érdeklődés mutatkozik. Az amatőr művészeti mozgalom az elmúlt 4—5 évben új lendületet kapott, a kórusok mellett jelentősen megnőtt a gyermekklubok, a bábcsoportok, a képzőművészeti, film- és fotószakkörök száma. Országosan is elismerésre méltó a több szerv összefogásával kibontakoztatott honismereti tevékenység. A Kulturális Minisztérium kollégiuma elismeréssel szólt a megye kulturális életének fejlődését dokumentáló tájékoztatóról, azokról az eredményekről, amelyeket a megyében a munkások és a termelőszövetkezeti parasztság kulturális színvonalának emelésében elértek. A kollégium egyetértett a megye törekvéseivel és állást foglalt a feladatokat illetően. A megye jellegéből adódóan továbbra is kiemelt feladatnak kell tekinteni a kulturális lehetőségek fejlesztését, a szakemberellátottság javítását, az intézményhálózatok további bővítését és korszerűsítését, a közművelődéshez szükséges anyagi feltételek koncentráltabb biztosítását. A megye színházi kultúráját a nyíregyházi önálló társulat létrehozásával kívánják közösen továbbfejleszteni oly módon, hogy a jövőben is igényt tartanak a népszínház és a debreceni Csokonai Színház előadásaira. MA 60 helyett 134,5 millió (2. oldal)
