Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

1977. június 5. KELET-MAGYARORSZÁG 9 Fehér liliomszál... KONYHA PECSENYEKACSA: Töltve egyike a legfinomabb hús­ételeknek. Hozzávalók: 1 db pecsenyekacsa, 2 db zsemle, 1-2 burgonya, 5 dkg gomba, 2 tojás, 1/2 dl tej, só, törött bors, 2 kanál zsír, 1 csomag zöld petrezselyem. A fiatal pecsenyekecsa mellcsontját eltávolítjuk, a bórt összevarrjuk és a ka­csát a kővetkező töltelékkel töltjük meg: a mellehúst megdaráljuk, a vékony sze­letekre vágott gombát kevés zsírban, apróra vágott petre­zselyemzölddel megpároljuk, elkeverjük tejbe áztatott, ki­facsart és elmorzsolt zsem­lékkel, 1-2 db héjában főtt és melegen áttört burgonyá­val, hozzáadjuk a darált húst 2 tojás sárgáját és felvert habját, Ízesítjük sóval, tö­rött borssal és az egészet jól elkeverjük. Miután a kacsát megtöltöttük, a nyílást is összevarrjuk, tepsibe tesz- szük, forró zsírral és 1 me­rőkanál vízzel leöntjük és a sütőben — többször locsolgat- va — előbb puhára, majd ro­pogósra sütjük. Párolt ká­posztával és sült burgonyá­val vagy burgonyapürével és kompóttal tálaljuk. Hidegen is jó. ALMÁS HAL: Nem hizlaló, kevéssé ismert étel. Körülbe­lül X kilós halat — ez lehet ponty, amur vagy egyéb hal­fajta — megtisztítunk, kibe­lezünk, jól megmossuk, majd gyengén sós vízben egészben megfőzzük. Ezután bőrét le­húzzuk, húsát kiszálkázzuk és villával széttörjük. Egy tűzálló tálat kivajazunk, há­mozott, vékony almaszelete- kel rakjuk ki, rásimltjuk a szálkátlan halhúst és citrom­levet csepegtetünk rá. 2 egész tojást elkeverünk ká­véskanálnyi liszttel, felönt­jük 2 dl tejjel, sózzuk és a halra öntjük. Előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük. A görög mitológia szerint a liliom úgy keletkezett, hogy a megszületett Herak- lészt Zeusz az alvó Héra mellé helyezte. A csecsemő jóllakott, s a tej tovább folyt Héra melléből. Ebből lett a tejút és ami a földre lecsöppent, abból nőtt ki a liliom. Ezért fehér és illatos a liliom virága. A rómaiak is kedvelték a virágot. Pliniusz római bölcs szerint a liliom éppen olyan nemes, mint a rózsa, mert olaját és kenőcsét gyó­gyításra is használhatják. A régi rómaiak Júnóval, a női­esség megtestesítőjével hoz­ták kapcsolatba. Egyben a reménység jelképének is tar­tották. Mint a tisztaság és az ár­tatlanság jelképét a keresz­ténység is átvette. A VIII— IX. század bencés kolostori irodalmából sokat tudhatunk meg a liliom jelentőségéről. Megjelent a képzőművé­szetben is, ahol az ártatlan­ságot, a szüzességet, a tisz­ta életet szimbolizálja. így került István király fiának, Imrének a kezébe liliom. Talán egyetlen országban sem játszott a liliom olyan nagy szerepet, mint Francia- országban. A királyok még címerükbe is beiktatták és liliomrendet alapítottak. A legrégibb kerti liliom a fehér, tudományos nevén Li- lium candidum. Emberemlé­kezet óta dísznövény. Való­színűleg kezdetben nem is a virágáért kedvelték, hanem a hagymáját ették. A liliom hagymája és virága régen fontos gyógyszer volt. Már Plinius is felsorolta, mi mindenre használható a li­liom (kígyómarás, mérges gomba ellen, ráncot simít, szeplőt szüntet). Vidéken még ma is megtaláljuk a pálinkába áztatott liliomvi­rágot, amellyel a fájó test­részeket, a szúnyogcsípést kenik. A fehér liliom a kolostor­kertek és a főúri kertek leggyakoribb virága volt. Lippai János a „Posoni kert” című könyvében így ír: „Közönséges virág az ma­gyarországi kertekben, azért nem szükséges sok szóval en­nek ékességét, illatyját leír­nom. Szaga nagy vagyon, jó és hathatós, csakhogy az em­bernek nemigen egészséges.” De nemcsak a fehér lili­om, hanem a színesek is el­terjedtek. A vad fajokat összefoglaló néven tűzliliom- nak nevezték. Ezek nyoma felfedezhető a magyar orna­mentikában is. A régi szé­kely festett bútorokon gyak­ran látható ez a motívum. Valószínűnek tartják, hogy ősibb díszítőelem volt, mint a tulipán. A liliom ültetése csak ak­kor lendült fel újra, amikor Ázsiából (Japán, Korea. Kí­na stb.) új fajokat hoztak Európába. Siebold német ter­mészettudós küldte az első fajokat Hollandiába, ahol rövidesen termeszteni kezd­ték, mint a tulipánt és a já­cintot. A legtöbb liliom Ja­pánból és Kínából került kertjeinkbe. A termesztése és fajtáinak száma egyre nő. Felhaszná­lása terjed és egyre több dí­szíti kertjeinket. Dr. Fodor Béla A boro­gatásokról A borogatás még pár évtized­del ezelőtt is általánosan ismert és ^városon, falun, tanyán álta­lánosan elismert gyógyító eljá­rás volt. Ma mintha kissé elfe­ledkeztünk volna róla. Ritkán alkalmazzuk! Még leginkább he­lyileg: a visszérgyulladást, a duzzadt, megütött, megbicsaklott végtagot, a lassan érő kelést, a feldagadt arcot borogatjuk, de az általános, lázcsiiapító hatását nem vesszük figyelembe. Pedig a borogatás a legtermészetesebb gyógyel járás, aminek élettani magyarázata vitathatatlanul bi­zonyított. A hideg, vagy hűvös boroga­tás ’összehúzza az ereket, a bo­rogatott felületen vérszegénysé­get okoz, az pedig csökkenti a gyulladást, a fájdalmat és a hő­mérsékletet. A melegvizes bo­rogatás vérbőséget okoz, az iz­mok görcsét és megint csak a fájdalmat csökkenti. A borogatások — és ezzel nem mondok újat — kétféleképpen használhatók: nedves és száraz formában. Száraz, hideg hatása a jégtömlőnek van. Ugyanez a tömlő megtölthető forró vízzel is, ha netán meleg borogatásra van szükség. Száraz borogatáskor a tömlő alá kendőt kell tenni, hogy a közvetlen hideg vagy meleg ha­tástól a bőrt megkíméljék. Sőt, mindkét esetben ajánlatos a bőrre igen vékonyan zsiradékot, vazelint kenni. Egyre inkább terjed a meleg borogatás mo­dern módja, a villanytermofor, az elektromos melegítő is. A nedves borogatást vízbe, gyógyszeres oldatba, esetleg gyógyteába mártott és kellően kifacsart kendővel, ruhadarab­bal, törülközővel, gézzel vagy vattacsomóval végzik. Az állott­vizes borogatás 18-20 fokos, a hidegvízes 12-15 fokos legyen. Aszerint, hogy hol és milyen céllal alkalmazzák, megkülön­böztethetünk törzsborogatást, ke­resztkötést, Priessnitz-boroga- tást és párakötést. Ezeknél a bo­rogatásoknál a nedves ruha fö­lé száraz borítást, a Priessnitz- féle eljárásnál pedig a nedves és a száraz ruha közé még víz­hatlan nylon-, vagy celofánla­pot is tesznek. Tulajdonképpen a párakötés is borogatás. Olyan, amelynél a nedvesség a bőr me­legétől párává válva okozza a helyi vérbőséget. Sőt, borogatás például — amire kevesen gon­dolnak — a reuma gyógyításá­ban rendszeresített iszappakolás és a fürdőkezelés is. A mai kor embere már túl sok gyógyszert fogyaszt. Érthe­tő tehát, ha a természetes gyógy­módok — köztük a borogatások is — újra fontos szerepet kap­nak, hiszen segítségükkel úgy gyógyulhatunk, hogy kevesebb gyógyszer — azaz vegyi anyag — kerül az ember szervezetébe. Ez pedig nagyon is ésszerű és fontos körülmény a kemizálás nem kívánt, — sőt nemegyszer már károsnak bizonyuló — mellékhatásainak leküzdésében. Ojra divat a színes, mintás kartonból, zefirből, batisztből készült „leányos’» nyári ruha. A tervezők az ötleteket ezek­hez általában a régebbi idők divatjából vették. így sok édesanya és nagymama fedezi fel bennük saját kislánykori ruháinak vonalait. 1. Vászon kötényruha gumi­házba fűzött övvel, széles tű­zéssel. Fodros, könnyed blú­zokkal és blúz nélkül is na­gyon csinos. 2. Kockás zefirből, nyomot! virágos kartonnal kombinált „falusias” stílusú ruha. A mintás vállrész alatt az eleje húzott, s a széleket keskeny Alkalmi A blúz taa a divatban fő­szerephez jut és aki a szok­nya-, nadrágviseletre rendez­kedett be, annak a blúzok vál­tozatos cseréje mindig új öl­tözéket kínál. Rajzainkon négy különböző típusú blúzt mutatunk be. 1. sz. modell: apró mintás se­lyemből, vagy madeira anyag­ból is készülhet, a derékrész és az ujja felső része, néhány vékony szegővel. A nagyobb méretű gallér szélét csipkefo­dor díszíti, rejtett gombolással készült. 2. sz. modell: mongol stílu­sú asszimetrikus záródással készült blúz, mely állónyak­kal megoldott, jacquard se­lyemből vagy mintás se­lyemből igen szép. A hozzáva­fodor díszíti. (Alakításra is al­kalmas fazon.) 3. Három széles fodor díszí­ti ezt a kivágott felső részű, csinos, mintás batisztból ké­szült ruhát. 4. Hamis kötény, amely va­lójában ruha, mert a fodor mögött oldala és háta is van. Csíkos, kockás, vagy más min­tás anyagból lehet összekom­binálni, akkor igazán divatos. 5. A csíkos ingruha jelleg­zetesen mai divat. Bőségét a lazán viselt öv fogja össze. A karkivágás mély, az ujja bő, tehát nagyon kényelmes vise­let. blúzok ló nadrág, amely szövött vagy kordbársony lehet, elöl fűzés­sel díszített. 3. sz. modell: nagy mintás selyem anyagból készült tuni­ka, mindkét oldalán hosszú hasítékkal, az elején a betét­rész és a kézelő elütő színű anyagból. Kissé trapézvonalú szoknyával vagy nadrággal hordható. A 4. sz. modell: a nagyon vékony jersey kelméből ké­szült, pulóver hatású blúz, erősen dekoltált. A derekán — csak vékony derekúaknak va­ló — 2 méter hosszúra szabott szövet, műbőr, vagy bőröv, amelyet előre, hátra tekerve viselnek és csattal zárják. Nádor Vera KERESZTREJTVÉNY 1899. június 5-én született Federico Garcia Lorca, spanyol költő és drámaíró. Ez alkalom­mal most megjelent „Cigányrománcok” cí­mű kötetéből idézünk: „Zöld, szeretlek. Zöld, imádlak...” folyt, a sorrendben beküldendő vlzsz. 1. (zart betűk: Z, Z, D, B, L, A) függ. 16. (zárt betűk: K, N, N, R, N,) és 7 (zárt be­tűk: E, G, K) sorokban. VÍZSZINTES: 13. Világhírű francia pipere­marka. 14. Szita. 15. Dunántú­li sportesyesület. 16. Ilyen étel is van. 17. „Az” ereiben ke­ringő folyadék. 18. Híres nyomdászdinasztia. 19. Közé­pen támad! 20. Ház része. 21. Néger törzs. 22. Helyhatározó rag. 23. Uralja a levegőt. 24. Tévébaba! 2b. Gondozott, vi­rágos, fás terület. 26. Színház­fajta. 28. Platina vegyjele. 29. Rangjelző. 31. Hélium vegyje­le. 32. Évről évre vetés nélkül nő. 33. Névutó. 34. Kávémárka. 35. Talizmán. 37. Vesztőhely Pest mellett! 38. Lám. 40. Ló­szín. 42. Testi sérülés. 44. Nit­rogén és hidrogén vegyjele. 45. Albán pénz. 47. Berek Kati. 48. Nincs anyagi gondja. 52. An­gol sör. 53. Állatlakás. 55. Ca- pulet magánhangzói. 56. Folyó Ausztriában. 57. Pl. a tangó. 58. A visz. 48. részel. 60. Azo­nos mássalhangzók. 62. Kettőz­ve: városunk. 63. Vége ango­lul. 64. Isten veled franciául. 66. Pozitív töltésű elektron. 68. Pakol. FÜGGŐLEGES: 2. Vízenyö. 3. Házi szárnyas. 4. Kevert dió. 5. Sorvégek! 6. Igazát bizonyítja. 8. zsírozó egynemű betűi. 9. EEEEE. in. Szolmizációs hang. 11. A kö­zepébe. 12. Táplál. 17. Menyasz- szonyok. 18. Község Hajdú-Bi- harban. 20. Sokak. 21. V-vel, díszes ruhatartozék. 23. Keleti uralkodó. 24. Férfinév. 27. Lab- darúeóosillsg. 28. Plató részel 30. Lom párja. 32. Fafajta 33 Női énekhang. 36. AAAA. 39. Dél-franciaországi vidék. 41. Válogatott labdarúgó. 42. Ár­tatlanul szerény. 43. Az egyik oldal. 45. Szakadás a ruhán. 46. Kicsinyítő képző. 47. Nem hagy békén. 49. „A” tűznyelv. 50. Gallium vegyjele. 51. Fél hízó! 54. Korhol. 58. Közteher. 59. Német névelő. 61. Éra. 64. Fordított építőanyag! 65. UÁ. 67. Nátrium vegyjele. A megfejtéseket június 13-lg kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSE­KET FOGADUNK EL! Május 22-i rejtvény pályáza­tunk megfejtése: Megvetette az államban, egyházban és az is­kolában fellépő szőrszálhaso- gatást. Nyertesek: Bállá Miklósné, Elek Józsefné, Erdős András- né, Markovits Sándorné, Mol­nár Sára nyíregyházi. Gyön­gyösi Imréné demecseri. Oláh Józsefné kisvárdai, Szakács Jolán komorői, Szekeres Ist­vánná nagydobosi és Nagy La- josné tiszavasvári kedves rejt- vényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. (Dr. Buga László) Most divat Kislányoknak maun

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents