Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
1977. június 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A Kálvária-domb kincsei A nagyvárosok levegővédelme Korunk technikája sok jótéteményt áraszt az emberiségre, de van néhány súlyos ártalma is, amelyet a múlt századok embere nem ismert: például a vízszennyezés, a zajártalom és a légkör egyre nagyobb mértékű beszennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagokkal. Légkörünk óriási méretű gáztömeg, amely nem kevesebb, mint 5000 billió tonna levegőből áll, magassága pedig több ezer kilométer. Jóllehet ehhez az anyagtömeghez képest elenyésző annak a szennyezésnek az egész Sí. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet laboratóriumaiban, üvegházaiban és 1200 hektárnyi szántóföldön nemesítenek; állítanak elő új, jobb, az igényeknek megfelelőbb zöldségfajtákat. Az intézet a gazdája a paradicsom, a fűszer- paprika, az étkezési hagyma, az uborka, a görögdinnye, a csemegekukorica és az étkezési paprika nemesítésének. Ezek a konzervipar, a friss fogyasztás és az export számára a legjelentősebb hazánkban termesztett zöldségfélék. Jó és hpsznos A több mint 3 évtizede működő intézetnek ^Kecskeméten, két kihelyezett osztályán (Szeged—Kalocsa, valamint Makó) és a villányi telepén 47 kutató tevékenykedik. Az általuk végzett bonyolult és sokrétű munka lényege az, hogy olyan új fajtákat hozzanak létre, amelyek kielégítik a fogyasztók igényeit, ugyanakkor nagy termőképességűek, lehetőleg kevés kézi munkaerőt igényelnek, így a termelőt is tisztes haszonhoz juttatják. A feladatot az teszi bonyolulttá, hogy a zöldség, természeténél fogva, korábban jellegzetesen a kisüzem növénye volt. Számottevő hagyomány, tapasztalat itt gyűlt össze. Sok fajtája a nagyüzemben kevés hasznot hoz, természetesen gyakran ráfizetéses, mert legtöbbje nehezen viseli el a külterjes természeti viszonyokat. Viszont zöldségből a piaci kínálat 64-65 számennyisége, amelyet a világ összes gyárai, erőművei, járművei a levegőbe bocsátanak, a baj azonban az, hogy nem oszlanak el egyenletesen az egész légkörben, hanem a kibocsátási helyük közelében kisebb vagy nagyobb meny- nyiségben felhalmozódnak. A városokban a káros és mérgező hatású szennyezések különösen nagymértékben ösz- szetömörülnek és sok kellemetlenséget, betegséget okozhatnak. A szennyezett levegő nemcsak egészségünket veszélyezteti, hanem előmozdítja a korróziót is és minden nagyvárosban évről évre százmilliós értékű épületrongálódásokat okoz. A világ legtöbb nagyvárosában, a különösen szennyezett levegőjű vidékek településein létrehozott mérőállomások ma már rendszeresen ellenőrzik a levegő összetételét. Helyenként a fix telepítésű mérőállomások kiegészítéseként, vagy teljesen önálló feladatkörrel jól felszerelt mozgó mérőkocsik is végeznek ellenőrzéseket. A képen is egy ilyen látható, amely a svéd főváros, Stockholm legkülönbözőbb pontjait keresi fel gyors levegőmintavétel és — elemzés céljából. Ahhoz, hogy tevőlegesen be tudjanak avatkozni a levegőtisztaság javításának ügyébe, elsősorban a szeny- nyezés okainak, előidézőinek leleplezésére van szükség, ami csak mérések utján lehetséges. zalékát már ma is a nagyüzemek adják, a nemesítők- nek meg kell tehát találniuk a külterjesen is gazdaságosan, biztonságosan termeszthető fajtákat. Szaporítja a gondokat még az is, hogy a zöldségtermesztés tekintélyes részét a konzerv- és hűtőipar dolgozza fel, s így e sajátos igényekhez is alkalmazkodni kell. Közben nem felejtkezhetnek meg a kutatók a kistermelőkről sem, hiszen a konzerv-elő- állításra nemesített fajták nem minden esetben felelnek meg a kisparcella lehetőségeinek és a friss fogyasztás igényeinek. Nemesítés — elterjesztés Az új fajták előállítása a kecskeméti kutatók munkájának csak az egyik fázisát jelenti. Az új fajtát — ha már sikerült kinemesíteni — el kell terjeszteni. Ezért a kutatóknak részt kell venniük a termesztési technológia kidolgozásában, az új fajta nagyüzemi honosításban. A jó termesztéstechnológia 1958-ban kezdték feltárni Tatán a Kálvária-dombot, e- közben értékes leletekre bukkantak. Több ezer évvel ezelőtt élt ősember barlangját fedezték fel és mellette tűzkőbányát. Nevezetessége még a területnek az is, hogy sokféle, tudományos szempontból is értékes, érdekes kőzet található és látható. Ezért a leletek környékét védett területté nyilvánították. 1976- ban a látogatók részére is megnyitották a gyönyörűen parkosított területet, mely csábítja a Tatán, illetve a környéken üdülőket, és kirándulókat. 1. A védett terület madártávlatból. 2. Az ősember feltárt barlangja, oldalában tűzkőképződmény- nyel. 3. Az üledékes kőzetben gyönyörűen megmaradtak az őskort kagylók megkövesedett darabjai. 4. Egy darabka kőzet őskori tengeri állatka maradványát tartalmazza. kidolgozása úgyszólván egyenértékű az új fajta létrehozásával. Megállapították, hogy a termesztett zöldségfajták nagy része a gyakorlatban a fajtákban rejlő termőképességnek csak mintegy 30 százalékát adja értékesíthető, fogyasztható termés formájában. Nagy jelentőségű tehát olyan termesztési mód kidolgozása és elterjesztése, amelynek segítségével a ténylegesen elért terméseredmény jobban megközelíti az elméletileg lehetséges mennyiséget. A kecskeméti kutatók — egy sincs, aki csak a laboratóriumban dolgozik — erkölcsileg és anyagilag egyaránt érdekeltek az új fajták és technológiák elterjesztésében. Az intézet közgazdasági osztályának pedig „hivatalból” feladata, arról gondoskodni, hogy a zöldségtermelő rendszerek, bázisgazdaságok mielőbb megismerjék a legújabb kutatási eredményeket. Jó eredmények születtek új paradicsomfajták létrehozásában, és a kecskeméti intézet állítja elő például a hazai igények kielégítéséhez szükséges paradicsommag teljes mennyiségét is. E munka különleges voltát és méretét jellemzi, hogy 18 ezer mázsa paradicsomból 70 mázsa vetőmagot nyernek, aminek értéke több millió forint. Nemzetközi összefogás Sok fejtörést okoz viszont az étkezési paprikafajták megjavítása. A régi, kisüzemi terméseredmények — hektáronként — 3-400 mázsa paprika, a nagyüzemekben még nem érhetők:el. A fajták leromlása és egyéb okok következtében most a nagyüzemekben csak 80 mázsa körül van a hekfáronkénti termésátlag. Ez az eredmény nem ad elég hasznot, viszont új, alkalmas fajták előállítása, mindeddig nem sikerült. Ügy tűnik, ez a zöldség még egy ideig a kisüzem gazdaságos terméke marad. A véletlen, gyors siker ma már a zöldségnemesítésben is ritka, mint a fehér holló. A kutatóknak minden eredményért hosszú ideig, fáradságos munkával kell megküzdeniük. A nemesítő tevékenység is mindinkább kollektív munka, csoportfeladat. Sok területen az előrelépés megoldhatatlan a nemzetközi összefogás, együttműködés fejlesztése nélkül. A kecskemétieknek kiváló munka- kapcsolatuk alakult ki, például az NDK szakembereivel, és az uborkanemesítésben gyümölcsöző az együttműködésük a hollandiai kutatókkal. A kutatók igyekezete Új igényekhez — új zöldségfajták A burgonya és a paradicsom növényvédelme Az elmúlt napok párás, csapadékos időjárása miatt kedvező feltételek jöttek létre a burgonya- és a paradicsomvész fellépéséhez. A kórokozó fertőzéséhez ugyanis minimum 10 C- fokos hőmérséklet, s legalább 2 napon át' tartó 75% feletti relatív páratartalom már elegendő. Ezek a feltételek az elmúlt napokban teljesültek. A kórokozó a burgonya és a paradicsom valamennyi föFd feletti részét fertőzi. A lombozat a gomba gyors növekedése folytán néhány nap alatt teljesen elpusztulhat, s a tövek leforrázottnak látszanak. A fi- toftóra elleni eredményes védekezés alapja a megelőzés, ugyanis a fertőzés, illetve a tünetek megjelenése után történő permetezés hatékonysága az 50" i,-ot sem éri el. A fentiekből következik, hogy a védekezést sürgősen meg kell kezdeni, vagy tovább folytatni azt programszerűen, 8—10 naponként. Permetezésre legalkalmasabb készítmények: rézoxiklorid 50 WP 0,4%, Dithane M—45 0,2%, Dithane Cupromix 0,3%, Difo- latan 0,3%. A felhasználandó lémennyiség 1000 liter/ha; 10 liter 100 m-*. A fentebb felsorolt készítmények eredményesen használhatók a burgonyát és a paradicsomot egyaránt megtámadó alterniás levél- és szárfoltosság ellen. Galambosné Dienes Judit megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Egészségvédelem a házikertben A növényvédelmi munkák végzése során egészségünk és környezetünk védelme érdekében igen fontos az óvó rendszabályok maradéktalan betartása. A házikertekben csak azokat a készítményeket szabad felhasználni, amelyeket házikerti felhasználásra engedélyeztek. A szereket eredeti' csomagolásban, tűzveszélyt, robbanást kizáró körülmények között kell tárolni. Amennyiben kiszakadt a göngyöleg, úgy átcsomagolás után az új csomagolóanyagon fel kell tüntetni a készítmény nevét. A vegyszereket csak erre a célra használt, kulccsal lezárt szekrényben vagy ládában helyezzük el, hogy avatatlan személyek, haszonállatok ne férhessenek hozzá. Vegyszeres növényvédelmi munkát a göngyölegen feltüntetett használati utasítás maradéktalan betartásával, az előírt védőfelszerelésben kell végezni. Munkavégzésre csak feltűnően megjelölt eszközöket szabad használni, melyeket tilos más célra felhasználni. Erős szélben ne permetezzünk. Étkezni, dohányozni munkaszünetben, alapos arc- és kézmosás, valamint ivóvízzel végzett szájöblítés után szabad. A vegyszeres munka közben, közvetlenül előtte és utána szeszes italt fogyasztani tilos! A tisztálkodáshoz folyó vizet, mosdószert, körömkefét és tiszta törülközőt kell használni. A munka végeztével alapos tisztálkodás és ruhaváltás szükséges. A vegyszer göngyölegét úgy kell kiüríteni, hogy abban ne maradjon vissza növényvédő szer. Ezután a használhatatlan, szennyezett tárgyakkal együtt ezeket meg kell semmisíteni, az üveg- vagy fémedényeket össze kell zúzni, a papír- és műanyag burkolatot (ha nem tűz- és robbanásveszélyes szermaradványt tartalmaz) el kell égetni, majd a zúzalékot, hamut el kell ásni. Szermaradékot álló, vagy folyóvízbe önteni tilos! A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter 5/1977. MÉM—EüM számú január 24- én megjelent együttes rendeleté a növényvédő szerrel kezelt termények ártalmas szermaradékainak elhárításáról a következőket írja elő. Azok a termelők, akik forgalomba hozatalra szánt terményt növényvédő szerrel kezelnek, kötelesek a növényvédő szeres munkáról nyilvántartást vezetni. Ennek tartalmazni kell a permetezés befejezésének időpontját, a készítmény nevét, a felhasználás töménységét, a szedés időpontját. A nyilvántartást 3 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző szerveknek be kell mutatni. Amennyiben a fentiekben felsorolt óvó rendszabályokat, előírásokat betartjuk, úgy magunkat, valamint környezetünket teljes mértékben megvédhetjük a növényvédő szerek ártalmaitól. Endreffy Zsolt, növényvédelmi és agrokémiai állomás Védekezés a szőlőiionca ellen A szőlőilonca (Sparganothis pilleriana) igen alattomos károsító, mivel kis hernyói szinte észrevétlenül behatolnak a rügyekbe és károsítják, kirágják azok belsejét. Majd az egyre növekvő hernyók, a szőlő zsenge leveleinek fonákján készített szövedékcsatorna védelmében há- mozgatják, rágják a leveleket. Különösen feltűnő a károsítás a szőlő „vitorláin” (hajtáscsúcsain), mert a hernyók összeszövik a levélkéket, hogy azok fonákkal kifelé fordulnak, szinte „világítanak”. A fertőzés tehát jól felismerhető. Május hónapban több levélből selyemszálakkal összeszőtt levélgubancot készítettek és a levélgubancok belsejében rejtetten rágnak. A szőlőilonca elhatalmasodása esetén egy-egy tőkén 60—80 levélgubancot is megfigyelhetünk. E levélgubancok elhervadnak, elszáradnak s a károsított tőkék úgy néznek ki, mintha leforrázták volna azokat. Az elpusztult hajtásokat a tőke az alvó rügyeiből igyekszik pótolni, újra hajt s ezzel a szőlő szinte minden tartalékenergiáját kimeríti. így nem csodálkozhatunk, ha a termés minőségileg és mennyiségileg is igen gyenge lesz. Később az idősebb hernyók (kifejlődve 1,8—2,5 cm hosszúak, fejük és nyakpajzsuk fekete, testük zöld színű) a szőlőfürtöket is megtámadhatják — a fürt kocsányát átrágják — és az egész fürt elpusztulhat. A szőlőilonca pazarló kártevő, mert a fürt elpusztításával szinte kiűzi magát a táplálékforrásából és ez a hernyót egy újabb fürt károsítására készteti! A szőlőilonca károsítását észlelve a szőlő kilombosodása után, ha a fürtvirágzatok részfürtökre kezdenek szétválni a fellépő hernyók ellen igen jó hatású szer az Unifosz 50 EC 0,1%-ban, a Ditrifon 50 WP 0,2%ban, Metation 0,2%-ban vagy az Ekalux 25 ÉC 0,2%- ban. A védekezés során ügyeljünk arra, hogy egyenletes per- naetlébevonattal borítsuk be a megvédendő növényi részeket. A fenti szerek melegvérűekre is kiterjedő méreghatása miatt fokozott gondot fordítsunk a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályok szigorú betartására! Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Hajózható csatornarendszer Befejezéséhez közeledik a Szovjetunió európai részének víziútjait összekötő egységes mélyvízű csatornarendszer kialakítása. A szocialista rendszer évtizedeiben épített vízierőművek zárógátjai — elsősorban a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és a Kámán emelték a vízszintet. Új hajózható csatornákat ástak, a régieket pedig felújították. A kimélyített folyótorkolatokat, a zsilipek méreteit a létező összes nagy szállítóhajók átbocsátására tervezték, de figyelembe vették a távlati tervekben előirányzott Diesel-hajókat is. Az ősi hagyományok folytatói A bulgáriai Trjavna századokon át ikonfestőiröl, és fafaragóiról volt híres. A hegyvidéki kisvárosban napjainkig megőrizték az ősi mesterek hagyományait. A trjavnai művészeti szakközépiskolában jelenleg is 520 fiatal tanul, rajztermek, fafaragó műhelyek, asztalosműhelyek állanak a tanulók rendelkezésére, ahol szaktanárok felügyelete mellett tökéletesítik tehetségüket, formákba öntik elképzeléseiket és sajátítják el művészeti műfajok számtalan titkát. Az iskola fafaragásra, lakberendezésre, kirakatrendezésre készíti fel a szakembereket. A fiatal mesterek keze alatt újra megelevenedik a régi bolgár mesterek hagyománya, korszerű, szép formákban, színekben. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK o o o
