Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

/ 4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. június 3. Pham Van Dong Norvégiában Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) Pham Van Dong, a Viet­nami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön kétnapos hivatalos látogatás­ra Norvégiába érkezett. A Zimbabwe népének or­szágát törvénytelenül uralma alatt tartó rhodesiai fajüldö­zők fegyveres osztagai a na­pokban újabb rablótámadást indítottak egy szomszédos állam, a Mozambiki Népi Köztársaság területe ellen. A Smith vezette rhodesiai fajüldözők cselekedetei az Afrika déli részében fennálló helyzet további kiéleződésé­hez vezetnek és súlyos nem­zetközi következményekkel járhatnak. Ezek a cselekede­tek “kirívó bűncselekmények, amelyeknek elkövetéséért szigorúan el kell ítélni Smith-t és bűntársait. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy néhány nyuga­ti állam végnélküli tárgyalá­sokat folytat a Smith-rezsim- mel. Ezekkel a tárgyalások­kal gyakorlatilag fedezik és törvényesítik azt a rendszert, amelynek nemhogy Mozam- bikban, de Rhodesiában sincs semmiféle rendezési jo­ga. Carter amerikai elnök úgy döntött, hogy meg kell kez­deni a korábbi hasonló fegy­vereknél jóval nagyobb ha­tású és pontosabb MK—12a típusú nukleáris robbanófe­jek bevezetését. A robbanó­fejet az amerikai rakétaarze­nál alapját képező Minute- man 3 típusú interkontinen­A vietnami kormányfő Od- var Nordli norvég miniszter- elnökkel és más hivatalos személyiségekkel folytat tár­gyalásokat. Az angol kormány bejelen­tése, hogy semmilyen körül­mények között nem alkal­maz erőszakot a Smith-re- zsimmel szemben, közvetle­nül bátorítja a rhodesiai faj­üldözőket fegyveres támadá­sok elkövetésére szomszédos államok ellen és bátorítja a zimbabwei nép embertelen elnyomásának további foko­zására. A Szovjetunióban mélysé­ges felháborodással fogadták a hírt, hogy a fajüldöző csa­patok behatoltak a Mozam­biki Népi Köztársaság terü­letére, megtámadták azt az országot, amellyel hazánk a közelmúltban barátsági és együttműködési szerződést kötött. A TASZSZ-t felha­talmazták annak közlésére, hogy a támadás következmé­nyeiért Afrika déli részének fajüldöző rendszerei és azok pártfogói viselik a teljes fe­lelősséget. döntött tális ballisztikus rakétákra szerelik fel. Mint J. Stone, az amerikai tudósok szövetségének elnöke megállapította, az MK—12a robbanófejek bevezetése meg fogja nehezíteni a stratégiai fegyverek korlátozásáról fo­lyó tárgyalásokat. Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese a magyar— román gazdasági együttmű­ködési vegyes kormánybi­zottság elnökeinek találkozó­járól, Szekér Gyula minisz­terelnök-helyettes a magyar —NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság üléséről tett jelentést. A kormány a je­lentéseket elfogadta. A külügyminiszter beszá­molt a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának üléséről. A kor­mány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter javas­latára a kormány elfogadta az 1976. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter elő­terjesztésére a kormány jó­váhagyta a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztésének állami nagyberuházását. A kormány az egészség- ügyi, a belkereskedelmi, a belügy- és a kulturális mi­niszter előterjesztése alap­ján intézkedéseket határo­zott el az alkoholizmus elle­ni küzdelem fokozására. Az egészségügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi mi­niszter jelentésében össze­gezte a táppénzfegyelem erő­sítése érdekében elhatározott intézkedések végrehajtásá­nak kezdeti tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. Az egészségügyi, a kulturá­lis, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint az okta­tási miniszter javaslatára a kormány rektori megbízatá­sokról döntött. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ — Hírmagyarázónk írja: — Viszonylag rövid idő teltei a táppénzrendszer módosítá­sával kapcsolatos intézkedé­sek óta, átfogó értékeléshez a néhány hónap nem elegen­dő. Az eddigi tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy az intézkedések eredményesek voltak. Nagyobb felelősségtudat­tal dolgozik a keresőképte­lenséget elbíráló orvosok többsége. Az intézkedések hatására csökkent a kereső- képesség elbírálásához szük­séges beutalási és kivizsgálá­si idő, a legtöbb helyen a keresőképtelenek kivizsgá­lásának soronkívüliséget biz­tosítanak. 1976-ban a táppén­zesek arányának növekedése megállt, sőt az előző évhez képest 0,4 százalékkal csök­kent A minisztertanácsi határo­zat előírta, hogy a táppénz megállapításánál a korábbi három hónap helyett az elő­ző naptári évi keresetet kell figyelembe venni. Az új rendszer előnye teljes egé­szében az év második felé­ben fog jelentkezni, a több­ször megbetegedőknél ugyan­is nem kell ismételten átlag- keresetet és napi táppénzt számolni. A munkahelyet vál­toztatóknál a munkáltatók le­velezés útján szerzik be az előző munkahelyről a szük­séges béradatokat, s emiatt megnőtt a táppénz megálla­pításának ideje. Annak érde­kében, hogy a keresőképte­lenek ne maradjanak hosz- szabb ideig ellátatlanul, a táppénz végleges megállapí­tásáig az illetékes szervek előleget folyósítanak. Helyen­ként elhúzódik a táppénz ki­fizetése, ennek a problémá­nak a megoldása folyamat­ban van. Január 1-től emelték a kórházi táppénz összegét. A betegellátás színvonalát eme­lő intézkedés egyértelműen kedvező fogadtatásra talált. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a három nap­nál nem hosszabb megbete­gedés idejére járó táppénz­nek a vállalatok által törté­nő kifizetése alkalmas esz­köz arra, hogy a gazdasági vezetők folyamatosan és kö­vetkezetesen foglalkozzanak a táppénzes helyzettel. Az intézkedések tehát he­lyesek voltak és kezdeti eredményeket hoztak. Végre­hajtásuk folyamatos feladat. Folytatódik Rhodesia agressziója Carter új fegyverfajták mellett Politikai terrorcselekmények Olaszországban Újabb súlyos politikai ter­rorcselekmény Olaszország­ban: csütörtökön Milánóban merényletet követtek el Ind- ro Montanelli újságíró, az II Giornale Nuovo című lap fő- szerkesztője ellen. A szer­kesztőség épülete előtti bel­városi téren két merénylő lé­pett hozzá és pisztolyból nyolc lövést adott le a lábá­ra irányítva. Montanellif sú­lyos, de nem életveszélyes sérülésekkel szállították kór­házba. A merénylők elmene­kültek. Előző nap Genovában Vit­torio Brúnót, a Secolo XIX. főszerkesztő-helyettesét se- besítették meg ismeretlen terroristák. Ezt a merényletet csütörtökön a „vörös brigá­dok” nevében vállalta ma­gára egy névtelen telefonáló. A 68 éves Indro Monta­nelli az olasz újságírás egyik legismertebb és legtekinté­lyesebb alakja. Az ellene el­követett merénylet minden bizonnyal szervezett, politi­kai célzatú terrorakció, amely ismét feszültséget és felháborodást keltett az or­szágban. Az OKP nevében Pavolini, a titkárság tagja kijelentet­te: „A provokáció és terror- stratégia új állomása ez is. Mi kommunisták elítéljük ezeket az aljas cselekmé­nyeket, felbérelt bűnözők vagy fanatikusok gaztetteit, és azt követeljük az illetékes állami szervektől, derítsék fel és vonják felelősségre mind az elkövetőket, mind a felbújtókat. szervezőket.” Harmincéves ax ösztöndíjas képzés Magyar diákok 1947. Ebben az évben kezdődött el a Szovjetunióban az ösztöndíjas képzés. Azóta három évtized telt el. Ezalatt a 30 év alatt mintegy négyezer magyar ösztöndíjas vég­zett a baráti ország felsőoktatási intézmé­nyeiben. Főleg olyan szakokon, amelyek itt­hon egyáltalán nem voltak (számítógép­programozó, olajfúró stb.), vagy olyanokon, ahol a kinti képzés magasabb szintű, mint idehaza (kibernetika, programozó matemati­ka). Az eredmények magukért beszélnek: ha­zánk ötezer kandidátusa és 850 tudományok doktora, a tudományos fokozatokkal rendel­kezőknek több mint 18 százaléka tanult a Szovjetunióban. Hazánk állampolgárain kívül természe­tesen más országok lányai, fiai is tanulnak a Szovjetunió egyetemein. Az eltelt időszak alatt 108 ezer külföldi szakember kapott itt képzést. Jelenleg a szovjet felső- és közép­fokú tanintézetekben a világ 140 országának 50 ezer fiatalja tanul, köztük 22 ezren szo­cialista államokból. Az eltelt évtizedek alatt sokat változott az itt tanuló magyar egyetemisták életmód­ja. A képzési területek kiszélesedtek, bővült az oktatásba bekapcsolt városok száma is. Hogyan élnek ma a Szovjetunióban az ösztöndíjas hallgatók, miért jöttek ki ide tanulni, milyen vágyaik, elképzeléseik van­nak, hogy képzelik el a jövőjüket? 1300 magyar diák Ezekre a kérdésekre kerestünk választ. Kezdjük Moszkvával, a fővárossal, hi­szen a külföldi ösztöndíjasok számát, az ok­tatás fajsúlyát, sokrétűségét tekintve két­ségtelenül övé a vezető szerep. Az idén a Szovjetunióban tanuló mintegy 1300 ma­gyar diák többsége is itt található. A fővá­ros felsőoktatási intézményei között termé­szetesen leghíresebb a Lomonoszov egyetem. 30 ezer diák tanul itt a világ minden tájá­ról. A magyar ösztöndíjasok száma évente kb. 30 különféle szakokon — közgazdász, ve­gyész, biológus, pszichológus, nyelvész. Kol­légiumuk a Lenin-hegyen. a Balaton nevű magyar bolt mögött található. a Szovjetunióban Belépve az egyetem közismert, impo­záns épületébe, mindenkit lenyűgöz annak nagysága, a szolgáltatások sokrétűsége. Az épületcsoportokat (itteni nevükön „Zónákat”) az abc betűi szerint nevezték el: mindegyik­ben található nagy ebédlő, vagy büfé. Igaz, a minőséggel itt sem elégedettek a diákok. Mondják 1—1,5 rubelért lehet jóllakni. De az ösztöndíj csak 90 rubel egy hónapban és nem lehet mindet étkezésre fordítani, hiszen hol marad akkor a színház, mozi. könyvek, cigaretta stb. költsége? De hát ez minden egyetemista örök problémája. Itt a hétvégék eltöltése sem nagy prob­léma, mivel szórakozóhelyekért nem kell túl messzire menni. Az MGU-s (az egyetem ne­vének orosz rövidítése) magyar diákok sok­szor vesznek részt nemzetközi esteken, vagy ha nincs kedvük, akkor bemennek a föld­szinti moziba. De színházlátogatások'at is szervez a helyi KISZ-szervezet. Rendszere­sen tartanak irodalmi-politikai vitaesteket; Tizenegyen Odesszában Moszkvából egy képzeletbeli ugrással tegyük át székhelyünket Odesszába. Az itt tanuló magyar diákok helyzete speciális, mert összesen 11-en vannak a városban. Jobban egymásra utaltak, ezért is tartják fő feladatnak a közösségi szellem javítását. Rengeteg rendezvényt szerveznek — a közös színházlátogatástól kezdve a rövid tenger­parti sétákon át. a 2—3 napos jaltai kirán­dulásokig. hetenkénti sportdélutánokig min­dent. Rendszeresen megemlékeznek ünnepe­inkről, már hagyományossá váló előadáso­kat tartanak hazánkról az artyeki úttörő­táborban. Egyöntetűen vallják: nagyon jól érzik itt magukat, ebben az internacionalis­ta közösségben mély barátságok szövődtek, sőt úgynevezett „vegyes házasságok” is lét­rejöttek. Az eddigiek alapján hazánk lányai vagy fiai nagyon boldogan élnek idegen or­szágbeli választottjukkal. (Folytatjuk) Kádár János átvette a Lenin-békedíjat (Folytatás az 1. oldalról) ten gratulálok a nagy Lenin nevét viselő, magas nemzet­közi kitüntetéshez. Az ön­nek adományozott kitüntetés személyes érdemeinek méltó megbecsülése, s egyben elis­merése annak, hogy az egész magyar nép jelentősen hozzá­járult a világbékéért, vívott közös harc ügyéhez. — Jó egészséget, hosszú éle­tet és nagy sikereket kívánok önnek, kedves Kádár elvtáre, munkásságához, amelyet a magyar nép javára, a béke és a népek közötti barátság további megszilárdítása ér­dekében fejt ki. — Éljen a világbéke! — fe­jezte be beszédét Nyikolaj Blohin akadémikus, majd át­nyújtotta Kádár Jánosnak a magas kitüntetést. Válaszbeszédében Kádár János a következőket mond­ta: Tisztelt Blohin elvtárs! Kedves elvtársak! — Hatvan évvel ezelőtt, amikor Európa véráztatta mezőin még javában tom­bolt az első világháború, Oroszország munkásai, pa­rasztjai, elnyomott nemzeti­ségei, Leninnek, a bolsevikok pártjának a vezetésével harc­ba szálltak. A felkelők, a forradalmárok a dolgozók életbevágó követeléseiért harcoltak. Amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjet hata­lom első nyilvános fellépése a békedekrétum elfogadása volt. A forradalom győzel­mével olyan állam született, amely a szocialista társada­lom építésére és a békéért vívott harcra esküdött föl. — A Szovjetunió azóta is a világbéke fő támasza és dön­tő ereje. Fennállása óta so­ha nem kezdett háborút, de az ellene támadókat vissza­verte. A második világhábo­rúban az antifasiszta koalíci­ón belül magára vállalta a fő terhet, szétzúzta a Hitler- fasiszta támadókat és ezzel nagy veszedelemtől mentette meg az egész emberiséget. A Szovjetunió ma is a békéért folytatott harc élén jár. Ezért nem véletlen, hanem tör­vényszerű, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Le­nin-békedíjat alapított. — A Lenin-békedíj az egész világon nagy erkölcsi tekintélyre tett szert. A nem­zetközi összetételű bizottság — amely dönt e díj odaíté­léséről — pártállásra, világ­nézetre, nemzetiségre, a bőr színére való tekintet nélkül ítéli oda a díjakat azoknak, akik megítélése szerint a bé­két, a népek közötti barátsá­got szolgálják. — Engem most az a meg­tiszteltetés ért, hogy egyike vagyok azoknak, akiknek az idén a Nemzetközi Lenin- békedíj Bizottság a díjat oda­ítélte. ön-az imént azt mon­dotta, hogy a díjat személyes érdemekért és a magyar nép helytállásáért ítélték nekem. Ami a személyes tevékenysé­get illeti: saját magatartását és tevékenységét senki sem képes tárgyilagosan megítél­ni, arra mások hivatottak. De bizonyos, hogy aki társa­dalmi tevékenységét folytat és olyan átfogó célért akar tenni valamit, mint a béke védelme és megszilárdítása, az soha nincs egyedül. S ha én valamit tehettem a béke ügyéért, csak azért tehettem, mert nem elszigetelten, s nem egyedül dolgozom, mert együtt dolgoznak velem elv­társaim, honfitársaim. — Hazánkban százezrek, milliók: munkások, parasz­tok, értelmiségiek, egyházi személyiségek, férfiak és nők, idősek és fiatalok küz­denek a békéért. Minderre gondolva őszintén köszönöm önnek, tisztelt Blohin elv­társ, s. a bizottság tagjainak a számomra és népünk szá­mára nagy megtiszteltetést jelentő döntést, hogy a Le­nin-békedíjat nekem ítélték. — A békéért, a népek kö­zötti barátságért vívott küz­delemben is mérhetetlen erőt ad számunkra, hogy legjobb barátunk és szövetségesünk, testvérünk, a Szovjetunió ol­dalán, vele teljes egyetértés­ben vívhatjuk ezt a harcot. — A Nemzetközi Lenin- békedíj Bizottság döntéséről a magyar közvélemény má­jus elsején értesült. Ezen a napon és az azt követő idő­szakban nagyon sok elvtár­samtól, honfitársamtól kap­tam üdvözletét. Amennyire érzékelni tudtam, nagyon sok gratulációból az csendült ki, hogy nálunk Magyarországon az emberek e kitüntetést sa­játjuknak tekintik. Valahogy úgy fogják fel — szerintem igen helyesen —, hogy ezt a kitüntetést a mi népünk kap­ta. Ez végtelenül jóleső érzés számomra. — Megragadom az alkal­mat, hogy forró köszönetét mondjak Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, min­den szovjet barátomnak, s mindazoknak, akik megtisz­teltek üdvözletükkel. A jó kívánságokat köszönöm és szívből viszonzom mindnyá­juknak. — A békéért hatvan éve szilárdan és következetesen harcoló nagy szovjet népnek teljes sikert kívánok a kom­munizmus építésében! Szí­vemből kívánom, hogy világ­raszóló nagy művüket béké­ben folytathassák! — A Lenin-békedíj nagy erkölcsi megtiszteltetés, de ugyanakkor kötelezettség is.' Igyekszem olyan szellemben dolgozni, hogy méltó legyek erre a nagy kitüntetésre. Szeretném biztosítani szov­jet barátainkat, a szocializ­must építő testvéri népeket, a békeszerető embereket és népeket arról, hogy a ma­gyar nép a jövőben is eltökél­ten és következetesen ott lesz, ahol a haladásért har­colnak és a békét védik. — Olyan korban élünk, amikor bonyolult, nagy és nehéz nemzetközi kérdések várnak még megoldásra. Tudjuk, hogy ez harc nél­kül nem megy. Pártunk, kormányunk, népünk minden tőle telhetőt megtesz, hogy előmozdítsa a haladás, a bé­ke ügyét. Minden gondolkozó ember látja, érzékeli és tud­ja, hogy a béke erői növe­kednek. Optimisták vagyunk, bizakodunk: igazságos ügyünk győzni fog. Állhata­tos harcunk eredményeként eljön a szilárd, tartós béke korszaka! — fejezte be vá­laszbeszédét Kádár János. ★ A Központi Bizottság első titkára a kitüntetéssel járó pénzösszeget a Magyar Szo­lidaritási Alapnak és egy magyar gyermekintézmény­nek ajánlotta fel. ★ Nyikolaj Blohin csütörtö­kön délben Kádár János tiszteletére fogadást adott a szovjet nagykövetségen. Po­hárköszöntőjében üdvözölte Kádár Jánost a Nemzetközi Lenin-békedíjjal történt ki­tüntetése alkalmából. Üd­vözlő szavaira Kádár János válaszolt. A fogadáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöké, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, s ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizottság titkárai. Részt vett az Elnöki Tanács, a Minisztertanács több tag­ja, a Központi Bizottság osz­tályvezetői. Megjelentek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béke­tanács képviselői, az egyhá­zak vezető személyiségei. Ott voltak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére munkaver­senyt kezdeményezett csepeli szocialista brigád tagjai, ipa­ri és mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjainak kép­viselői, a magyar politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élet vezetői. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete, valamint a szovjet nagykövetség vezető beosztá­sú diplomatái, a szocialista országok budapesti nagykö­vetségének vezetői.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents