Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-28 / 150. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 28. Zöldbab Mató György, a leveleki Dózsa Tsz traktorosa gombásodás ellen vegyszerez! a zöldbabtáblákat. (Hammel József felvétele) 83 ezer véradó, egészségnevelés, környezetvédelem ülést tartsd a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége Ülést tartott június 27-én Nyíregyházán az V. kongresszusára készülő Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szat- már megyei vezetősége. A IV. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolóban elhangzott, hogy a megyében tovább erősödött a Vöröskereszt társadalompolitikai jellege. Ma 535 ipari, mezőgazdasági és lakóterületi, valamint 39 középiskolai, és szakmunkásképző intézeti helyi szervezetben közel 40 ezer felnőtt, és mintegy 2400 fiatal tagja van. Az egészséges életmódra nevelés céljából az elmúlt négy esztendőben 8538 filmvetítéssel kísért előadást szerveztek. Ezeken 279 ezren vettek részt. Az egészségnevelés tanfolyamszerű előadásait 52 ezernél többen látogatták. Aktívaképzésben és továbbképzésben 10 ezernél többen részesültek. Különös súlyt helyeztek a nők egészségvédelmére, az ifjúságnak a családi életre való felkészítésére, a népesedéspolitikai határozat megvalósítására. A vöröskeresztes helyi szervezetek nagy gonddal valósították meg az idős korúak társadalmi gondozását. Erre azért van szükség, mert a megye lakosságának 18 százaléka felül van a nyugdíjkorhatáron. Közülük 10 ezren részesültek valamilyen formában szociális gondozásban. Az utóbbi években a megyében emelkedett az elvonókúrára javasoltak száma és aránytalanul csökkent az utógondozottakkal való törődés. Ez utóbbi a visszaesők számának a növekedését idézte KÉT ÚJ KÚT Nincs vízhiány Mátészalkán Sok gondot okozott a vízhiány tavaly nyáron a mátészalkaiaknak. A vízmű kánikulában 5500 helyett legfeljebb 4500 köbméter vízzel tudta ellátni a várost, ezért hosszabb ideig vízkorlátozásra volt szükség. A legjobbkor, a kánikula előtt egykét héttel kezdett üzemelni ez évben a két újonnan épített kút, amelyik néhány évre megoldja a város vízellátását. Ezentúl mintegy 3900 köbméterrel több vizet használhatnak a szalkaiak, mint korábban. A vízmű kapacitása jelenleg több mint 7500 a fősem köbméter, ugyanakkor gyasztás csúcsidőben emelkedik 5500 köbméter felé. A rendelkezésre álló víz- mennyiség tehát elegendő, ugyanakkor a tisztítóberendezések kapacitása most már kevés. Ennek bővítését a jövő évben kezdik meg. A növekvő lélekszámú, s erőteljesen iparosodó szabolcsi város vízigénye évről évre növekszik, ezért tervbe vették, hogy két-három éven belül újabb kutakat építenek. k. é. Japán kórus a nyírbátori zenei napokon Minden évben nagy érdeklődés kíséri a nyírbátori zenei napok hangversenyeit, azok előkészítését. Az idén tizenegyedik alkalommal kezdődik a hangversenysorozat augusztus 13-án a nyírbátori református műemlék templomban, ahol, a társművészetek találkozási helyén az oratórikus zenét szerető közönség évről évre magas színvonalú hangversenyek részese. A rendező bizottság tájékoztatása szerint a zenei napok első hangversenyén, augusztus 13-án Mozart g-moll szimfóniája és a Requiem szerepel. Augusztus 14-én Vivaldi: Stabat Mater, Bach: I. kantáta a Karácsonyi oratóriumból, Vivaldi: A négy évszak című művek kerülnek sorra. A Beethoven-kedvelők augusztus 20-án az Egmont- nyitányban, az F-dúr románcban és a C-dúr misében gyönyörködhetnek. Augusztus 21-én a Haydn: Nelsonmise után a már hagyományos mű, Kodály: Psalmus Hungaricus-a zárja a négy hangversenyből álló sorozatot A közreműködő ének- és zenekarok: Musashinö" énekkar (Japán), a Miskolci Bartók 'kórus, a Nyíregyházi Egyesített Vegyes Kar, a Nyírbátori Gyermekkar, a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és a Nyírbátorban első alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábor zenekara. A hangversenyeken a következő karmesterek lépnek fel: Kobayashi Ken-Ichiro, Molnár László, Jancsovics Antal, Szabó László és Reményi János. A hangversenyek este fél 8-kor kezdődnek. A Báthori István Múzeum Munkácsy-, Benczúr-, Szinyei-Merse-em- lékkiállításokkal teszi gazdagabbá a programot. elő. A helyzet javítására felnőtt lakosság körében 1703 alkoholizmusellenes előadást tartottak, melynek több mint felét filmmel is illusztrálták. Az előadásokon 58 ezren vetitek részt. Gondos törődéssel veszik körül a vöröskerasztes aktivisták a cigánylakosságot is. Sokat tesznek megyénk vöröskeresztesi környezetünk védelméért, a tisztasági mozgalom további szélesítéséért. Évente több mint 165 ezer lakóházat, iskolát, ipari, mező- gazdasági és egyéb munkahelyet értékelnek. Ezeknek ma még alig több mint fele felel meg a' követelményeknek. Sokirányú a Vöröskereszt polgári védelmi tevékenysége. Az itt munkálkodók száma meghaladja a 6600-at. Hétszázhat elsősegélynyújtó tanfolyamon 16 ezernél többen kaptak kiképzést, akik hétezer esetben nyújtottak elsősegélyt. A Vöröskereszt egyik legfontosabb, és egyben leghumánusabb tevékenysége a véradás. A négy év alatt 83 ezernél többen adtak vért. A térítésmentes véradók önzetlen segítsége nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű gyógyítómunka. (sigér) FELVÉTELIK KÖZBEN Gólyajelöltek a főiskolán Még él sem csitultak a folyosók, van akinek a pakolás, a hazaköltözés mozzanata jelenti az édes-bús gondot, s máris újra megteltek a nyíregyházi tanárképző főiskola kollégiumi szobái. 24-étől gólyajelöltek vetették magukat a küzdelembe. Cél: azt folytatni szeptemberben, amit az érettségi után abbahagytak. A kettes kollégiumi épület egyik negyedik emeleti szobájába találomra kopogtatok be. Kettőt kattan a zár, nyílik az ajtó. Igazi „főhadiszállás” tárul elém. Könyvek, jegyzetek, az ágyakon pedig három lány. Testnevelés— földrajzosok. Fáradtak. Vizsga - kötélen — Reggel nyolctól kötélmászással folytatódott a vizsga — kezdi sorolni Szilágyi Éva a napi programot. Kicsit meglepődve hallgatom az Edelényből jött lányt. — Ügy tudtam, a felvételik ma kezdődtek. — Nálunk ez nem egészen így van. Április 7-én ugyanis egyszer már jártunk Nyíregyházán, akkor sportorvosi vizsgálat és úszásfelmérés volt. — A kötélmászás, a gerenda- és talajgyákorlatok után százméteres futás, magasugrás, súlylökés következett. A labdajátékok közül én a kézit választottam — veszi át a szót Lesinszki Ilona, aki a Borsodi Bányász ificsapatában játszik. Sok a jelentkező A harmadik kislány viszont nemigen akar megszólalni. Barátnői jegyzik meg helyette: —El van kenődve. Látta, milyen sokan vannak, és tudja, milyen keveset vesznek fel. Persze ezzel mi is tisztában vagyunk. Megpróbáljuk jövőre is. Ha pedig a nappali nem megy, majd levelezőre járunk. Azért mikor az esti program felől tudakozódom, már mindhárman mosolyognak: — Talán megnézzük a Tölgyest. — És a hét vége mivel telik el? — Ha jó idő lesz, kinézünk a Sóstóra, ha nem, maradunk itt. A következő szobában is leültetnek, kólával kínálnak. Sólyom Mariann és Papp Margit a Debreceni Csokonai Gimnáziumból, Ambrus Katalin Hódmezővásárhelyről, a Frankel Leó Közgazdasági Szakközépiskolából jött, s magyar—gyors-gépírás szakra jelentkezett. Kétszáz szótag percenként i Kétszáz szótagos percenkénti ütemmel szöveget diktáltak, s meghatározott időre folyóírásba kellett átteni. A gépelés tíz percig tartott. Feladat volt: minél kevesebb hibával minél többet lemásolni az odakészített szövegből. — Túl az írásbeliken, csi- nálnátok-e valamit másképp, ha holnap újrakezdhetnétek? Egyedül Papp Margit bólogat, miközben „centiket” fogy a cigarettája. — A földrajz tesztlápon volt egy vaktérkép. Azt, hogy Franciaország, rögtön felismertem, de rá kellett rajzolni néhány várost, hegyet, illetve folyót. Utólag ellenőriztem: egy-két esetben bizony „mellényúltam”. — A másik kérdés, amin sokat gondolkoztam, így szólt: a föld mely városaiba nem vinnétek decemberben, illetve januárban télikabátot? Rio de Janeirót és Zai- re-t írtam, pedig az utóbbi egy ország. Talán túl sokat hallgattam az ugyanilyen című slágert... — A hét elejétől még télikabát nélkül is melegetek lesz — ekkor lesznek a szóbelik — de remélem: szeptemberben találkozunk. Csendes Csaba Megosztó felelősség Egy gyermekhalál ürügyén ták: tragikus hírt sokan hallot- egy hétéves gyermekre ráesett egy sírkő, s olyan súlyosan megsérült, hogy meghalt. Két évvel ezelőtt a nyíregyházi temetőben dőlt rá a sírkő egy gyerekre. Ö életben maradt, de az eset nyomait ezután is viselni fogja. Dr. Bartha István orvos alezredessel járjuk a gávai református temetőt. Mutatja a sírt, amelyiknek sírköve rádőlt a 7 éves kisfiúra. Keskeny betonalap, rajta még keskenyebb sírkő. Amikor felállították, bizonyára tartotta valami kötőanyag, de azóta rég kiszáradt, elporladt. A hasonló köveket nézzük. Alig ér hozzá az ember keze, máris kibillen a helyzetéből, majdnem mindegyik. Kisebbek, nagyobbak, egyszerűbbek és díszesebbek, de alig van köztük, amelyik stabilan áll. A felét gyermeki erővel le lehet dönteni. Az orvos alezredes másodszor nézi végig az újságíróval a sírkövet. Ö boncolta a gyereket, s bár szinte naponta végez boncolásokat, ez az eset őt is megrázta. Koponyaalapi törést és agyzúzó- dást állapított meg, s azt, hogy a gyerek életét az azonnal alkalmazott orvosi segítség sem tudta volna megmenteni. De megállapított még valamit: azt, hogy a halált valakiknek a felelőtlensége okozta. De kié? A KIOSZ-ban annyi felvilágosítást kapunk, hogy a kőfaragó kisiparos csak akkor hibáztatható, ha ő állította fel a sírkövet, ám olyan megállapodást is köthet a megrendelővel, hogy a felállítás a megrendelő dolga. Talán a tanácson többet tudnak. A tanácsnak annyi dolga vele, hogy 50 forintért engedélyezi a sírkő bevitelét — mondták — a többi a megrendelő, vagy a kivitelező dolga. A gávavencsellői tanács dolgozói nem ismernek ilyen rendeletet, a tragédia színhelye, a református temető nem tanácsi Igénytelenség? Rendhagyó dolog történt a minap: a Patyolat dolgozói panaszkodtak az ügyfelekre. Panaszkodtak, hogy a kis- várdai szalonban kevés a munkájuk, mert a város lakói, és a környékbeliek csak ritkán mosatnak és ritkán tisztíttatnak. Eddig az volt a panasz, hogy a Patyolat késve dolgozik, mert sok a munkája. Ez a kisvárdai fonák helyzet figyelmet érdemel annál is inkább, mivel az említett szalon 4 és fél millió forintjába került az államnak, és az összeg nagyobb részét a szolgáltatásfejlesztési alapból fedezték. Az igényeket nem térképezték fel, rossz helyre fektették a 4,5 milliót? Nincs kellő propaganda? A környékbeliek nem tudják, hogy már több hónapja üzemel az új szalon? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel a vállalat vezetőinek. Tagadó volt a válaszuk. Annak idején a város illetékesei nagyon is hangsúlyozták a szalon szükségességét, mondván, hogy nincs kon- kurrencía, egyedül lesz a Patyolat, iparosodik Kisvárda, egyre több munkahelyet töltenek be a nők, határozatok írják elő, hogy könnyíteni kell a második, vagy a harmadik műszakon... Kisvárdán a drága gépek ott állnak kihasználatlanul, a szalon nyolc dolgozója néha csípőre tett kézzel várakozik. A kisvárdai gépek modernebbek, mint a nyíregyházi központi üzem gépei. Hogy mégse álljon tétlenül ember, és gép, néha gépkocsira rakják a nyíregyháziak ruháját, ágyneműjét és kiviszik Kisvárdá- ra. A legtöbb nyíregyházi polgár nem is sejti, hogy öltönyét a szomszéd városban tisztították. . A szállítgatás nem gazdaságos , és nem észszerű, de a vállalat egyelőre nem talál más megoldást. A helyi tanácsoknál, az ÁFÉSZ-eknél mindent megpróbáltak, de hiába. Áprilisban a szalonba invitálták a kisvárdai üzemek nőfelelőseit és bemutatót tartottak számukra. A bemutatón a vállalat főmérnöke (szintén nő) az egybegyűltek előtt ismertette a vegytisztítás folyamatát és előnyeit. Az ismertetés után pár napig nőtt a forgalom a szalonban, aztán maradt minden a régiben: az asszonyok otthon végzik a nem éppen könnyű munkát. Otthon végzik, mert nehezen barátkoznak meg az újjal, nem szívesen teregetik a pultra a teregetni valót. Kár. A milliókat azért vitték Kis- várdára, hogy nekik köny- nyebb és jobb legyen ... (nábrádi) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT KEZEK Kemény Lajos, Nyíregyháza, Ady Endre n. 3. kezelésben van. Talán a temetkezési vállalat. . . Igen, itt mindent megtudtunk. Azt, hogy egy 1970-es építési és egészségügyi miniszteri közös rendelet pontos választ ad minden kérdésre. Először is arra, hogy a sírkövet szilárd alapzatra kell helyezni, hogy annak magasságát a temető fenntartója korlátozhatja, felállítása előtt a síremlék tervét be kell mutatni és ezután következik a tragédia miatt legfontosabb szakasz. A dü- ledező síremlék helyreállítására a temető kezelője felhívhatja a síremlék létesítőjét, vagy örökösét, aki erről saját költségén köteles gondoskodni. Ha a felhívásnak valaki nem tesz eleget, akkor az első fokú építési hatóság elrendelheti a síremlék eltávolítását. A válasz egyértelmű, a felelősség azonban így is megoszlik. A gávai temető kezelője és fenntartója a református egyház, így övék az engedélyezés joga, de övék az ellenőrzés, a helyreállításra való felhívás dolga is. De felelősek a síremlékek létesítői is, hiszen ők látják leggyakrabban, ők tudják legjobban, hogy hozzátartozójuk síremléke milyen stabil lábakon áll. A gávai temető sírkövei azonban még másra is felhívják a figyelmet. Arra, hogy a kőfaragók munkája sem egyforma. Alig találtunk olyat, amelyiket úgy rögzítettek talapzatához, hogy szilárdan áll, pedig nekik, mint szakembereknek, tudni kell: az összeragasztás csak ideig-óráig tart. ★ Egy hónapja a gávai temetőben egy gyerek meghalt, két éve a nyíregyházi temetőben egy gyerek súlyosan megsérült. Pedig a síremlék a gyászoló család tisztelete elhunytja emlékére. Nem szabad engedni, hogy mások gyilkosává váljék. Balogh József
