Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

1977. június 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X Pedagógus X Szülő X Gyerek -X- Iskola X- Pedagógus X Szülő X Gyerek X Iskola X Pedag ógu s Szülők fóruma: Irány a tábori Egy kisfiú mondta a nyári gyermeküdülőben: — Ne­kem „muszáj” volt eljönnöm ide. Miért ez a furcsa muszáj? Olyan mintha csak parancs­szóra enné meg a gyerek a csokoládét. A táborozás vonzó dolog, nagy élményt jelent számukra, akadna olyan szülő, akinek mégis köteleznie kell csemetéjét? Sok apát, anyát büszke örömmel tölt el, ha azt ta­pasztalja, hogy gyermeke különösen ragaszkodik hozzá. Még egy napot sem tud nélküle eltölteni. Valójában a pajtásai között sem érzi igazán jól magát. Nagyon anyás (apás) — mondják csillogó örömmel. Pedig ez súlyos ne­velési hibának a következménye. Túlzottan magunkhoz kötöttük a gyereket, elszigeteltük, nem tanítottuk meg kapcsolatot teremteni. Erre a hibára előbb-utóbb minden szülő rájön, s úgy érzi, éppen a nyári táborozás az az al­kalom, amely kigyógyítja a lurkót az egészségtelenül szűk kötődésből, amely meglazítja a túlzottan szoros szálakat. Sajnos, nem jó módszer. A gyerek nem fogja jól érezni magát. Állandóan írja majd a leveleket, hogy menjenek érte, mert egyetlen napig sem bírja már. Közömbös minden tábori megmozdulás iránt, begubózik, még társaival sem teremt kapcsolatot. Az lenne a jó, ha a beutaló elfogadása vagy az úttörőtáborba való jelentkezés előtt megkérdeznénk tőle, van-e kedve elmenni. S ha semmiképpen nincs, talán nem kellene eről­tetni, mert biztosan nem fogja jól érezni magát. Táborba indul a gyerek, mennyi mindent kell venni — sóhajtoznak a szülők. Üj melegítő, trikó, törülköző, für­dőnadrág. Aztán hazaérkezik két hét múlva, s kiderül, ez is hiányzik, az is. A gyönyörű új nadrágot mintha végig­húzták volna focipályán, az anorák is siralmas állapot­ban van. Kár kfstafírozni a gyereket indulás előtt. A fris­sen vásárolt holmit ha kint felejti a pályán, mosdóban, és kiteszik a talált tárgyak asztalára, legtöbbször nem ismeri meg. Míg a használt kis foltocskáival, stoppolásaival már ismerős. Utazó, játszó ruhának sem a legszebb a legalkal­masabb. Jobban érzi magát, ha nem kell különösebben ügyelnie rájuk, s felhőtlenül belemerülhet a játékba. Két hetet tölt távol tőlünk a gyerek. Meglátogassuk-e ez idő alatt, vagy jobb ha nem bolygatjuk meg rövid je­lenlétünkkel? Ha van hivatalos látogatási nap, amelyen valószínűleg a többi szülő is útrakel, menjünk el mi is a gyerekhez, ha tehetjük. A legtöbb üdülőben azonban azt kérik, hogy nem menjenek a szülők. Ha ennek ellenére mégis leruccanunk, nem utasítanak el, lehetővé teszik a lányunkkal, fiunkkal való találkozást. De gondoljunk ar­ra, milyen rossz érzés ez a többi gyereknek, akihez éppen a tilalom miatt nem jöttek el a szülők. A balatoni táborban történt. 35 gyerekkel a vízben lu­bickoltam, mikor szólt a vezető, hogy P. Tibiért itt van­nak a szülők, hazaviszik. Kánikula volt. Végignéztem a magam 35 lurkóján, őket most ki kell parancsolnom a víz­ből, bevezetni a táborba. P. Tibinek leltározni a holmi­ját, kiadni a pénzét, az eltávozási iratát kitölteni. Délután van, ebben a gyönyörű időben ma már nem fürödhetnek többet a gyerekek. A 34 szülőre gondoltam, akik viszont azt szeretnék nyilván, hadd maradjon csemetéjük tovább a vízben. P.-éket egy óra múlva is elviszi az autó. Nem mentünk ki a vízből. • SZABÓ LŐRINC: Ima a gyermekekért Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, ezalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan, a lányt, a fiút. Csókold helyettem szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel, almafa, tanítsd őket, csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek! (1939) „HANGJEGYEK.” (MTI fotó — Benkő Imre felvétele) KISS DÉNES: Áncsa-Panesa varázslatai 2. MADÁR — Jaj, nézd, madár! — Látom — mondom, pe­dig nem is látom. Nem is lá­tom, nem is nézem. Inkább gyanakszom. Mire? Arra, hogy Ancsa-Pancsa valami rendkívülit állapít meg. Nem is tévedtem. — Én vagyok az a madár! — Tudom — válaszolok én is komolyan. — Tényleg én vagyok!... — jelenti ki olyan elszánt­sággal, mint aki az életét is odaadná az igazáért. — Hát persze ... Tényleg tudom, hogy te vagy az a madár — mondom tovább és arra vigyázok, hogy igazán komoly maradjak. Nem is ne­vet. Lassan sétálunk, játszó­térhez érünk. Nem szalad a hintázókhoz, a homokhoz. Mellém telepszik a padra. Várom, hogy mondjon vala­mit. Nem szól. Kis idő múl­va elszalad a bokrokhoz. Új­ságba mélyedek, elfeledem a madarat. Akkor jön vissza és megrántja az újságot tartó kezemet. — Megfogta az ég!... — Micsoda? ... Kit fogott meg? — Nem úgy!... — tiltako­zik. — Hanem mini a víz­festék. — Vízfesték? — Ezt seho­gyan se értem. — Miféle víz­festék? — Jaj, de buta vagy!... — jelenti ki. — A madarat be­kente a vízfesték — szólt és felmutat az égre. — Madarat? ... Vízfes­ték? ... — nézek föl a tisz­ta kék égre, ahol nem látok egyetlen madarat sem. — Igen, mert oda repült. Beleszállt az égbe, és nem látni a vízfestéktől — ma­gyarázza. De mire megértem gondolatainak „madárröp­tét”, az égi kékben megmár­tózó madárral, amit aztán el­veszít a szem, Ancsa-Pancsa már a játszótéren ugrál, a gyerekek között, s a többi hozzá hasonló kis varázslóval alakítgatta hipp-hopp, min­den percben más és más me­sejátékká a világot. (Vége) A madarak óriásai A gyerekek ‘egy nagy falitér­képet nézegettek a biológiaszer­tárban, melyen a különböző föld­részek jellemző állatai voltak feltüntetve. Jóska szórakozottan vezette végig az ujját Afrika part­jain, azután hirtelen befelé ka­nyarodott és a néhány csikós zebra között álló hosszú nyakú strucckakasra bökött. — Ugye a strucc a legnagyobb madár a világon? — kérdezte Fe­ri bácsit, aki éppen- a következő óra szemléltető anyagát válogat­ta az asztalon. — Igen — válaszolta a tanár —, ma valóban ez a legnagyobb madárfaj. A kakas megnőhet 2 és fél méter magasra és súlya megközelítheti a 3 mázsát is. Ma már csak ez az egyetlen strucc- faj él — folytatta azután elgon­dolkozva —, a földtörténeti har­madkorban a mai Közép-Európá- tól egészen Indiáig legalább hét különböző struccfaj élt. Feri bácsi a gyerekekre nézett, s amikor látta az érdeklődést az arcokon, tovább mesélte: — Ma a struccot tekintjük a madarak óriásának, de a kihalt madárfajok között akadtak jóval nagyobb termetűek is. Az Uj- Zéland területén élt moa példá­ul a 3 és fél meteres magasságot is elérte. Az ásatások során ta­láltak néhány moa-„temetőt”, ahol nagyon sok példány csont­jai kerültek össze. Ezekből a le­letekből azután már viszonylag könnyű volt következtetni az élő állatok nagyságára. — Azután tudjátok-e, miről nevezetes ez a madár? — kér­dezte Feri bácsi. Laci habozás nélkül válaszolt. — Csak két ujja van! — mond­ta. — Úgy van — bólintott a ta­nár — és izmos lábai segítségé­vel 50—60 kilométeres sebességet is elérhet, ha egyszer nekiló­dul. Törd a fejed Vízszintes: 1. Élő (6 betű!). 5. A víz gőzzé válik. 6. Ezüst vegyjele. 7. Egyik oldal. 8. Európai nép. 9. Sütőipari szakmunkás. II. A Felső-Tisza mellékfolyója. 12. Vízelvezető nyitott csatorna. 14. Félig lakmároz! 16. Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű). 18. A Videoton gyártmánya, rövidítve! 20. Házikó. 21. Egy­mást követő betűk az abc-ben. 22. Római 149. 24. Nátrium, nit­rogén vegyjele. 25. Az anyag parányi része. 27. Hallgat a sza­vára (két szó). 28. Kortyolta. 29. A betegség. Függőleges: 1. Káros házi rágcsáló. 2. Háziállat. 3. Létezik. 4. Tova. 5. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. Megfejtendő (a ne­gyedik négyzetben LU). 10. Vissza: hőmérséklet mértékegy­sége. 11. Bál jellegzetessége (utolsó négyzetben két betű). 13. Főzeléknövény. 14. Albán pénznem. 15. Megfejtendő. 17. Pa­kol. 19. Hordott. 21. Dorong. 23. Lengyel légitársaság rövidí­tése 24. Baráti állam betűjelzése. 26. E napon. 27. Azonos ma­gánhangzók. Megfejtendő: Neves XX. századi magyar író (függ. 15., vízsz. 16.) és igen népszerű ifjúsági regénye (függ. 6., 5.). Múlt heti megfejtés: EGRI CSILLAGOK. Könyvjutalmat nyertek: Novák Mariann és Kiss Csilla Nyíregyháza, Fekete Adrienn Vásárosnamény, Sarta Zoltán Tuzsér, Soós Ferenc Öpályi, Tóth István Nyírvasvári, Deák Soma Nyíregyháza, Szűcs Gabriella Vaja. posta K edves pajtások. Ezúttal egy jó szórakozást ígérő rejtvénypályá- zatra invitálunk bennete­ket. A városi könyvtár és a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár gyermekrészlege négy fordulóból álló rejt­vénysorozatot indít. Külön feladványokat kapnak akis­dobosok és az úttörők. A rejt­vényre két hétig lehet vála­szolni, azután tesszük közzé az új feladatot. Erre ismét két hét a gondolkodási idő. A helyes megfejtők között minden alkalommal jutalom­könyveket sorsolnak ki. Ha mind a négy rejtvényt hibát­lanul fejtette meg valaki, an­nak a neve egy újabb sorso­lásra kerül, és az ottani nyer­tes egy szép kiránduláson vehet részt. A nyíregyházi gyerekek a megyei könyvtár gyermek- könyvtárában is elolvashat­ják a rejtvényfeladatot, és ott van elhelyezve egy kis posta­láda is, ahová a megfejtést be kell dobni. De pályázhat­nak a vidéki gyerekek is: ők levélben küldjék el a meg­fejtést a megyei könyvtárba. A borítékra is írják rá: Rejt­vény! Most pedig lássuk az első forduló kérdéseit! KISDOBOSOKNAK: 1. kérdés: Biztosan ismeri­tek Kolozsvári Grandpierre Emil „A lóvátett sárkány” című népmesegyűjtemérfVét! A kötet három meséjének cí­mében valamilyen formában szerepel az „igaz” szó. A kér­dések megfejtéséhez ezt a há­rom mesét kell elolvasnotok! Kérdések: Igaz-e az „Igaz történet” ? — Igazságot tett-e a bíró a „Majd a bíró igazságot tesz” című mesében? — Igazat mesél-e a legény a „Nem igaz” című mesében? 2. kérdés: Illyés Gyula Het­venhét magyar népmese cí­mű gyűjteményében szól egy mese Mátyás királyról és a juhászról. Kérdés: Miről nevezetes ez a juhász? 3. kérdés: Hogyan szól az a közmondás, amelyben a ha­zug emberről esik szó? ÚTTÖRŐKNEK: 1. kérdés: Maria Dan­kowska „Négyszemközt” cí­mű könyvében nagyon érde­kes és hasznos tanácsokat osztogat a mindennapi élet­tel kapcsolatban. Kérdés: Melyik fejezetben, hányadik oldalon esik szó az igazmon­dásról? 2. kérdés: Hegedűs András Legkedvesebb íróim c. köte­tében a Móricz Zsigmondról szóló fejezet címe: Az igaz­mondó író. Kérdés: Miéit? (Ha elolvasod a fejezetet, megtalálod a választ is!) 3. kérdés: Nevezz meg le­galább egy irodalmi hőst, aki arról nevezetes, hogy nagyo­kat lódít! B eküldési határidő: nyír­egyházi gyerekek a megyei könyvtár gyer­mekkönyvtárának ládájába július 2-ig dobhatják be a megfejtést, a vidékiek pedig július 8-ig adhatják postára a megyei könyvtár címére: 4400 Nyíregyháza, Lenin tér 2. Pf. 23. *

Next

/
Thumbnails
Contents