Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-03 / 129. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden: — jelentés a KGST VB 81. üléséről; — külkapcsolataink; — a budapesti agglomerációt érintő közös tervezés tapasztalatai; — az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; — a Duna-kanyar üdülőkörzet fejlesztési programja; — javaslatok az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében szükséges komplex intézkedésekre; — a táppénzrendszer módosításáról és a táppénzfegyelem erősítéséről szóló határozat végrehajtásának tapasztalatai; — a Székes- fehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztésének beruházási javaslata. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 81. üléséről előterjesztett jelentést. Megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő feladatok végrehajtására. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap délelőtt bensőséges ünnepségen Kádár Dános átvette a Lenin-békedíjat Kádár János, az MSZMP KB első titkára az MSZMP KB székházában bensőséges ünnepség keretében vette át a Lenin- békedíjat Nyikolaj Blohin akadémikustól, a Nemzetközi Le- nin-békedíj Bizottság elnökétől. (Kelet-Magyarország tele- fotó) Alacsonyabb ár, nagyobb választék Jó ellátást ígér nyárra a ZÖLDÉRT Építők L átványos munka az övék. Házakat, iskolákat, gyárakat építenek, utak kígyói hirdetik tevékenységüket. S amit csinálnak, az általában nem egy-két évre, hanem évtizedekre, esetleg századokra készül. Az építés ősi mesterségének dicséretét zengik azok a műemlékek, maradványok, amelyek az akkori építőmunkások ügyességének rátermettségének tanúi. A ma emelt épületek pedig azoknak a munkásoknak, mérnököknek állítanak emléket, akik nemegyszer az időjárás viszontagságaival dacolva, a kemény anyagot legyőzve hirdetik, hogy az ember az erősebb. Most, amikor az építőket ünnepeljük, egyben azt a tízezres szabolcsi munkássereget is köszöntjük, amelynek keze nyomán nemcsak szőkébb pátriánk, hanem az egész ország, sőt a szomszédos országok is gazdagodtak lakásokkal, üzemekkel, ipari és kulturális létesítményekkel. Hajdanában, az ébredező, alakuló szabolcsi munkásosztálynak az építők voltak az élharcosai. Ma ők azok, akik munkájukkal megteremtik a jobb élet feltételeit, üzemeket építenek, hogy a mező- gazdaságáról ismert megyében az ipar is mindinkább tért hódítson. Nyíregyháza déli iparnegyede, a jósaváro- si lakónegyed, Mátészalka ipartelepe éppúgy bizonyítékai ennek, mint a változó falukép, a megújuló, városiasodó kis- és nagyközségek sora. Napjainkban a megye építőipara évente három milliárd forinton felüli értékben valósítja meg a tervezők által megálmodott épületeket. Az ötéves terv végére már a négymilliárdos építőipari kapacitás lesz a valóság. Felsorolni is lehetetlen, hány épületet, áruházat, üzemet jelent mindez. Napról napra lehet a hírt hallani a különböző átadásokról, amikor nem maradnak el a dicsérő szavak. Igaz — ünneprontás nélkül — akad olyan is, amikor még jobb minőséget lehetne megkövetelni, még inkább lehetne a határidőkre vigyázni. Amikor június első vasárnapján, és az azt megelőző napokban az építőket köszöntjük, akkor elsősorban _az ember előtt tisztelgünk. Legyen az kubikos, felmérési naplóval küszködő technikus, vagy emberek tucatjait irányító mérnök, elismerést érdemel a munkája. Látnunk kell, hogy az építőipar is változik, megjelentek a gépek, a korszerű építési módok, amikor nem a vakolókanál lesz a mesterség címere, hanem a gépek, modern szerkezetek jelzik az ipar, s vele együtt az éhiber fejlődését. A zzal kezdtük, hogy látványos munkát végeznek az építők. Van még egy tulajdonság, ami sokszor megdobogtatja az itt dolgozó szívét: az alkotás öröme, hogy az utcán járva, a megye tájait követve mindenütt találkozhat a keze munkájával, érezheti, hogy egy téglát ő is letett az ország gazdagítására. Lányi Botond Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó Nyikolaj Blohin szovjet akadémikust, a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság elnökét és Alekszandr Gurjanovot, a bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón részt vett Biszku Béla, a Po- . litikai Bizottság tagja és Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A találkozót követően Nyikolaj Blohin akadémikus, az MSZMP KB székházában bensőséges ünnepségen átadta Kádár Jánosnak „A népek közötti béke megszilárdításáért” Nemzetközi Lenin-békedíjat. Az átadásnál jelen volt Kádár Jánosné. Az ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Maróthy László. Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a KEB elnöke, továbbá Katona István, a KB tagja és Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a szovjet nagykövetség több képviselője. Nyikolaj Blohin ismertette a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság határozatát, majd a következőket mondta: — Tisztelt Kádár elvtárs, kedves elvtársak! T- Nagy örömömre szolgál, hogy átnyújthatom „a népek közötti béke megszilárdításáért” alapított Nemzetközi Lenin-békedíjat Kádár János elvtársnak, a Magyar Népköztársaság kiemelkedő párt- és állami vezetőjének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jeles képviselőjének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. — Engedjék meg, hogy a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság és a békeharcosok sokmilliós serege nevében szívből gratuláljak Kádár János elvtársnak abból az alkalomból, hogy e magas és megtiszteltető kitüntetést neki ítélték nagy hozzájárulásáért a béke, a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilárdításának ne- m|es ügyéhez. — Az ön élete és tevékenysége immár több mint 45 éve elválaszthatatlanul összeforrt a magyar kommunisták pártjával. A dolgozók világszerte úgy ismerik önt, Kádár elvtárs, mint a horthysta rezsim és a hitleri fasizmus elleni küzdelem, a népi hatalom győzelméért vívott harc cselekvő részvevőjét, a szocializmus magyarországi vívmányainak rendíthetetlen védelmezőjét a belső és a nemzetközi reakció kísérletei ellen, mint következetes internacionalistát és az imperializmus ellen, a szocialista közösség összefogásáért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért folyó küzdelem harcosát. — A párt és az állam vezető posztjain ön, Kádár János elvtárs, fáradhatatlan tevékenységet fejt ki a béke megszilárdítása és a világ valamennyi népe közötti barátság érdekében; következetesen fellép a különböző társadalmi rendszerű és állami berendezkedésű országok közötti együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztéséért. Többek között erre irányulnak erőfeszítései a világ számos országában tett látogatásai során. S erről tanúskodnak azok a megbeszélések is, amelyeket a Magyar Népköz- társaságba látogatott külföldi állami és politikai személyiségekkel folytatott. Az ön megnyilatkozásai — a széles magyar közvélemény előtt, a nemzetközi fórumokon, a magyar és a külföldi sajtó hasábjain — mély elemzést adnak Magyarország és a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáiról, s következetesen síkraszállnak a gondolat mellett, hogy a békéért, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért folytatott küzdelem a magyar nép boldogságának és felvirágzásának egyik döntő feltétele. A Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett Magyar Népköztársaság világszerte nagy tekintélyt vívott ki magának. — Földünkön a szilárd béke megteremtése teljes összhangban van a népek reményeivel, az emberiség évszázados eszményeivel. Ez eleve meghatározza a szocialista államok és a Szovjetunió — amelynek én is állampolgára vagyok — külpolitikájának igazi humanizmusát. „Nincs magasztosabb és humánusabb cél — mondta Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára —, mint a béke és a nemzetközi biztonság lehető legteljesebb megszilárdítása, a háború végleges kiiktatása az államok közötti kapcsolatokból”. — Mi, szovjet emberek örülünk annak, hogy korunk legfontosabb kérdéseiben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között teljes a nézetazonosság. Ez az egység a külpolitika területén szemléletesen megnyilvánul a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a biztonságért és az egyenjogú európai együttműködésért vívott közös harcban, teljes összhangban a Helsinkiben született megállapodásokkal. Ez az egység testet ölt azokban a konkrét lépésekben, amelyeket az imperializmus agresszív tervei, újgyarmatosító törekvései és a fajgyűlölet ellen, a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért teszünk. Megnyilvánul ez az egység azokban a közös kezdeményezésekben és nemes erőfeszítésekben, amelyek olyan nagy horderejű feladatok megoldását célozzák, mint a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés. — Kedves Kádár elvtárs! Most, amikor átnyújtom önnek, a Nemzetközi Lenin-díj kitüntetettjének az érdemérmet és az oklevelet, ismétel(Folytatás a 4. oldalon) A Szabolcs megyei ZÖLDÉRT Vállalat soha ekkora tavaszi készlettel nem rendelkezett még, mint az idén. Négyezer vagon téli alma, 1200 vagon burgonya, különböző zöldségfélékből 600 vagon volt január 1-én a vállalat készlete. Babból és mákból a múlt évi gyenge termés ellenére jól el, tudták látni a megyét és az ipari vidékeket. A nagy készlet lehetővé tette, hogy az idén kiegyensúlyozott volt az ellátás és exportra is jelentős mennyiség jutott, mind a szocialista, mind a tőkésországok megrendelőinek. Az idén először szállítottak zöldségféléket tavasszal exportra, mely elsősorban a későbbi árukapcsolatok felvételét szolgálta. A múlt év végi kedvezőtlen időjárás rossz hatással volt az áruk tárolhatóságára, ezért a belföldi igények mellett jelentős mennyiséget használtak fel ipari termékek előállítására a vállalat üzemeiben és a konzervgyárban. A mai napig is nagy készleteik vannak burgonyából, melyek jeA megyei tanács mellett működő termelési és ellátási bizottság dr. P. Szabó Gyulának, a megyei tanács elnök- helyettesének vezetésével csütörtökön délelőtt ülést tartott. A bizottság értékelte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — közöttük a gyenge termőhelyi adottságú és az egyesült tsz-ek — múlt évi gazdálkodását, a tanácsi költségvetési és fejlesztési alappal való gazdálkodást, valamint áttekintette az üzemi és iskolaélelmezés megyei helyzetét. A megyében a munkahelyi étkeztetésben jelenleg a dolgozók 42 százaléka vesz részt, a tanulók több mint a fele részesül az iskolai ét- keztetésben. Ezért fontos, hogy a közétkeztetést ellátó konyhák milyen ellátást nyújtanak, elégedett-e az a százezer ember, aki az üzemi konyhák főztjét eszi. A jelenlegi ellátottsági szint az üzemekben megfelelő, amit 14 vállalatnál végzett vizsgálat is bizonyít. Az iskolák közül az általános iskolákban a tanulóknak alig egy- harmada részesül szervezett étkeztetésben. A középfokú iskolák 75 százalékos ellátottsági szintje jó, itt a minőségen érdemes javítani. A tapasztalatok azt mutatlentős részét szárítmányként dolgozzák fel. Téli almát most is vásárolhat a lakosság a boltokban, s ami visszamarad, azt a szeszipar és a vállalat ipari üzemei hasznosítják. Most az almatárolókban és a feldolgozó telepeken különböző áruk bértárolását- végzik és a cukoripari vállalatnak egy-két kilogrammos cukorcsomagot készítenek. Ezenkívül az őszi almaexporthoz szükséges göngyöleggyártást, a gépek karbantartását végzik. A hűtőtárolókban előkészülnek a nyári gyümölcsexportra és a belföldi szállításokra. A vállalat kiegyensúlyozott, bőséges ellátást ígér nyárra. Zöldségfélékből nagyobb mennyiség kerül forgalomba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A termékek árszínvonala is 10—14 százalékkal kedvezőbb a tavalyinál. Az. árak alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy nőtt a fólia alatt termelt zöldségfélék mennyisége és a kis tételek felvásárlása is szervezettebb. ják, hogy különösen a közétkeztetést ellátó szervezetek — az Alföldi Vendéglátó Vállalat és a szálloda- és vendéglátó vállalat — tudnak élni a korszerű módszerekkel, míg az üzemek által fenntartott konyhákban kis kivétellel sem a technikai, sem a személyi és más feltételek nem biztosítottak a jobb ellátáshoz. Gond, hogy a meglévő hálózat állapota nem kielégítő, a konyhák felszerelése, gépi berendezései a hagyományosnak mondott, de valójában elmaradt étel- készítési technológiára alapo- zottak. A legtöbb helyen nincs választék, a főzéshez kevés kész- és félkész terméket használnak fel. A feladatok közé tartozik, hogy tovább nőjjön az üzemi étkeztetésben résztvevők aránya, az oktatási intézményeknél pedig elsősorban az általános iskoláknál szükséges az étkeztetést igénybe vevők körét növelni. A városokban érdemes központi báziskonyhákat kialakítani, a nagyobb konyhák és éttermek üzemelését a szakvállalatoknak átadni. A korszerű és egészséges táplálkozás érdekében szükséges fokozni az élelmiszeripar által előállított kész- és félkész termékek fel- használását. L. B. A termelési és ellátási bizottság előtt megyénk üzemi és iskolai élelmezése XXXIV. évfolyam, 129. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. június 3., péntek
