Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 18. Párizsi út J únius 20-án érkezik francia földre Leonyid Brezsnyev; éppen két héttel azután, hogy Moszkva fontos párizsi vendéget fogadott, Guiringaud külügyminisztert. Érdekes volt megfigyelni, hogy a francia lapok külön is megjegyezték: „a szovjet sajtó és a televízió kivételes bánásmódban részesítette Guiringaud látogatását”. De Gaulle tábornok-elnök időszaka, majd Pompidou elnöksége óta rendszeresek a csúcstalálkozók a két ország legmagasabb rangú vezetői között. Leonyid Brezsnyev — aki egyébként éppen mostani párizsi útján részesül majd külföldön először új tisztségében a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökeként államfőnek kijáró tisztelet- adásban "is — nyilatkozott a Le Monde című párizsi lapnak és ebben az interjúban is kifejtette: jó alapok vannak a tartós és szilárd szovjet-francia kapcsolatok megteremtéséhez. A legutóbb, éppen két héttel ezelőtt írtak alá néhány fontos megállapodást Moszkvában Párizs és Moszkva kölcsönös érdekű kérdéseiről. A legfontosabb ezek közül a levélváltás formájában rögzített megállapodás volt, amely a szovjet szakemberek franciaországi és a francia szakemberek szovjetunióbeli tartózkodásáról és munka- feltételeiről kötöttek. A Gui- ringaud-látogatásnak egyébként kiemelkedő eseménye volt egy kremlbeli találkozás: Leonyid Brezsnyev is fogadta a francia külügyminisztert. A tárgyalásokon fontos szerepe volt a gazdasági problémákkal kapcsolatos témaköröknek. Az igazság az, hogy a két ország árucsereforgalma, amely az évi egy- milliárd rubeles szint körül mozog, tulajdonképpen még tovább is növelhető lenne. Igen nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy túl az árucserén mind több kooperációs együttműködésre is sor került és például a szovjet szállítások mind nagyobb arányban tartalmaznak olyan fémforgácsoló gépeket, csapágyakat, traktorokat, textilgyári berendezéseket, kohászati kombinátfelszereléseket, amelyeknek gyártásában a szovjet ipar világszínvonalú teljesítményt nyújt. A húszadikán kezdődő csúcstalálkozó, a szocialista nagyhatalom és egy fontos nyugat-európai tőkésország államfőjének találkozója mindenképpen az enyhülés elmélyítését szolgálja, azaz a kétoldalú kapcsolatok megjavításán túl hozzájárulás a világbéke ügyéhez is. Gárdos Miklós Brezsnyev beszéde a Legfelsőbb Tanács ülésén Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének vezetésével a moszkvai Kremlben pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége. Az ülésen Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. Egyebek között kijelentette: „mielőtt hozzálátnánk a napirendi kérdések megvitatásához, szeretnénk néhány szót szólni a Legfelsőbb Tanács és elsősorban annak elnökségének munkájáról az SZKP KB májusi plénumának legutóbbi határozataival kapcsolatban, azokról az elsőrendű feladatokról, amelyek a közeljövőben állnak előttünk. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének tisztsége rendkívül felelős funkció. Itt az elnökségben valóban összefut a szovjet hatalom minden, több mint 50 ezer tanácsból eredő szála, az emberek ezrei és ezrei fordulnak ide a legkülönbözőbb kérdésekkel. Önök, elvtársak, természetesen jól megértik, hogy pártunk központi bizottsága májusi plénumának az SZKP KB főtitkári és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnöki tisztségének egyesítéséről hozott döntése távolról sem formális aktus. A plénum határozatának mély politikai értelme van. Ez mindenekelőtt egész politikai rendszerünk, a szovjet alkotmány keretében működő minden állami és társadalmi szervezet alkotó magva, a kommunista párt vezető szerepe állandó növekedésének megnyilvánulása. Az SZKP, mint kormányzó párt határozta meg és határozza meg a jövőben is a politikai irányvonalat az államélet minden kulcskérdésének eldöntésében. A májusi plénum döntésében mindennapi munkánk gyakorlata is tükröződött. Ennek során a politikai bizottság sok tagja az országon belül is és külföldön is közvetlenül államügyekkel foglalkozik. Többek között nekem, a központi bizottság főtitkárának is nem egyszer, köztük az önök megbízásából kellett, mint tudják, országunkat államközi kapcsolatokban képviselni a béke megszilárdításának, a népek biztonsága biztosításának koordinális kérdéseiről folytatott tárgyalásokon. Ez a gyakorlat most logikus megfogalmazást kap.” Román sajtó a Kádár— Ceausescu-találkozóról Pénteken valamennyi román központi napilap első és harmadik oldalán számol be Kádár János és Nicolae Cea- usescu nagyváradi találkozójáról. A Scinteia, az RKP KB központi lapja 1. <|ldalán 5 hasábos címmel tudósít a nagyváradi találkozó eseményeiről és Kádár János nagyváradi látogatását „a román —magyar barátsági, szolidaritási és együttműködési kapcsolatok különlegesen fontos eseményeként” jellemzi. Első oldalán közli a lap a hivatalos megbeszélésekről szóló jelentést, valamint a Kádár János tiszteletére rendezett ebéden elhangzott két pohárköszöntő első részét. A folytatás a 3. oldalra került. Ugyancsak a 3. oldalon olvasható a magyar—román csúcstalálkozóról kiadott közlemény és a Kádár János elutazásáról szóló tudósítás. A Scinteia négy képet közöl: 1. oldalán egy-egy felvételt a dokumentumok aláírásáról, illetve a tárgyalásokról, 3. oldalán pedig egy képet Kádár János Nagyváradra történt érkezéséről és egy másik felvételt, amely Kádár Jánost, Nicolae Ceausescut, valamint a kíséretükben lévő személyiségeket ábrázolja. A román rádió és televízió csütörtökön este folyamatosan tájékoztatta hallgatóit a magyar—román csúcstalálkozóról, 22 órakor pedig a rádió és televízió egyaránt ismertette a kiadott közleményt. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés fejlesztésében. Fontosnak tartották az államok kapcsolatait szabályozó elvek következetes alkalmazását, továbbá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya ajánlásainak maradéktalan és fenntartás nélküli végrehajtását. Magyarország és Finnország elő kívánja segíteni, hogy a belgrádi találkozó konstruktív véleménycserével összegezze az eddig elért eredményeket és járuljon hozzá az enyhülési folyamat TELEX... GENF Genfben pénteken megtartotta soron következő ülését a hadászati támadófegyverek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. KAIRO Anvar Szadat egyiptomi államfő július elején francia földön találkozik Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnökkel — közölték pénteken jól értesült egyiptomi forrásból. Szadat és Giscard d’Estaing találkozóját — az idézett forrás szerint — Hoszni Mubarak egyiptomi köztársasági alelnök készítette elő legutóbbi franciaországi látogatása alkalmával. PÁRIZS Pokolgépes merényletet követett el egy kommunistaellenes terrorcsoport péntekéi a kora hajnali órákban Párizsban a Francia—Szovjet Baráti Társaság kiadóvállalata ellen. Emberéletben nem esett kár, az anyagi kár azonban jelentős. BRÜSSZEL Az Atlanti Szövetség állandó tanácsa pénteken Brüsz- szelben újabb jelentést hallgatott meg a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról^ a részt vevő tagállamok képviselőitől. A jelentés lényege az, hogy Bécsben továbbra sincs semmiféle haladás, a szocialista országok válasza a korábbi NATO-javaslatokra nem módosult és a nyári szünet, július 21. előtt nem is számítanak újabb fejleményre. A NATO-országok szeretnék elérni, hogy a szocialista országok által a fegyveres erők létszámára vonatkozó adatokat részletes „lebontásban” kapják meg, mert csak így tartják lehetségesnek megmagyarázni a különbséget a NATO becsült adatai és a szocialista országok adatai között. továbbviteléhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy eredményes volt a látogatás, jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez és az európai együttműködéshez. Örömmel állapították meg, hogy véleményük számos fontos kérdésben azonos vagy közel áll egymáshoz. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Kalevi Sorsa miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. SZOVJET ÉLET Csingiz Ajímaíov Csingiz Ajtmatov, kirgiz író az egyik legnépszerűbb szovjet művész külföldön is. Az utóbbi négy évben művei a világ több városában (közöttük Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Japánban, Törökországban, Görögországban, Spanyolországban és Kanadában), 60 alkalommal jelentek meg. Kisregényeit és elbeszéléseit nemcsak a nagy világnyelvekre, de ritka, kevesek által beszélt nyelvekre is lefordították. Csingiz Ajtmatov 1958-ban tűnt fel Dzsamila című kisregényével, melyről Aragon azt írta, hogy „a világ legszebb szerelmi története”. Az elmúlt években írói hírnevét csodálatos szépségű kisregényekkel és elbeszélésekkel öregbítette. Műveiben a kirgiz nép életét mutatja be, először ismertetve meg a világot hazájának egyszerű embereivel. Ajtmatov valamennyi művét megfilmesítették. „Fehér hajó” című filmjét a IX. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon a fődíjjal tüntették ki és azóta a világ 24 országában mutatták be. Egymillió tonna cement Egy éve működik a lengyelországi Strzelce Opolskieban az új, modern lengyel cementgyár, ahol 1976 óta egymillió tonna cementet állítottak elő. Képünkön: a gyár egy részlete. Munkaerő-gazdálkodás Lengyelországban II tervszerű haladás kulcsa A lengyel munkaerő-gazdálkodásnak is megvannak a maga gondjai. Éveken át a „munkaerőpiacot” a bőség jellemezte, kimeríthetetlennek tűnt. A nagy arányú és gyorsított gazdasági fejlődés azonban igen rövid idő alatt munkaerőgondokat okozott. Az ésszerű munkaerő-gazdálkodás tehát a kor követelménye lett. A foglalkoztatási politikának szoros kapcsolatot kell teremtenie a népgazdaság fejlődési irányaival. Legalább annyira előrelátónak kell lenni, mint a termelési feladatok végrehajtásában. Az 1976—80-ig terjedő nép- gazdasági tervben a részeire bontott ágazati tervekben pontosan figyelembe vették a majdani munkaerőlétszámot, a végzősök teljes foglalkoztatottságát, az új beruházások üzemeltetéséhez szükséges munkaerő képzését, az ésszerű munkaerő-átcsoportosítást. A következő években fel kell számolni azt a tarthatatlan helyzetet, hogy nem a képzettségüknek megfelelően is foglalkoznak szakemberek. Ez különösen a bányászatra, a szállításra és a szolgáltatásokra vonatkozik. Nem régen készült egy felmérés, amely szerint tavaly októberben 120 ezer betöltetlen munkahely volt, a munkát keresők száma pedig csupán 20 ezer, közülük 16 ezer nő. A munkaerő-gazdálkodási politika külön figyelmet szentel a munkás korba lépők teljes foglalkoztatottságára. A múlt 5 esztendőben 3 millió fiatal állt munkába. Számítások szerint 1980-ig további 3 millió fiatal éri el az aktív keresőkort, s ebből 2,4 millió (200 ezerrel több, mint az 1971—75. között!) szakmunkás lesz. A végzősök teljes és észszerű foglalkoztatottságát 1976-ban már program szerint oldották meg. Az aránytalanságok különösen a mezőgazdaságot sújtják, ahol évente több mint 60 ezer új, jól képzett szakembert kellene foglalkoztatni. Jelenleg a mezőgazdasági szakiskolák nappali tagozatain évente csupán 40 ezren fejezik be tanulmányaikat, s több mint a harmaduk nem a mezőgazdaságban és az élelmiszergazdálkodásban helyezkedik el. Az ok a többi között a mezőgazdasági szakiskolák felvételi rendszerében keresendő. Túlzottan nagy a városi fiatalok aránya a tanulók között, országosan 20—25 százalék; vannak olyan vajdaságok, ahol az arány 30— 40, sőt az 50 százalékot is eléri! A munkaerő-gazdálkodás másik fontos területe az új üzemek munkaerő-ellátása. Erre részletes programot 1976-ban dolgoztak ki, mégis szükség volt bizonyos finomításokra. Például: az 1976- ra tervbe vett 46 ezer új munkáshoz csupán 642 felsőfokú végzettségű szakembert terveztek. Az arányokat meg kellene változtatni. Szülőfalujában, Sekernben. (A kép jobb felső felén.)
