Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 18. Párizsi út J únius 20-án érkezik francia földre Leonyid Brezsnyev; éppen két héttel azután, hogy Moszkva fontos párizsi vendéget fo­gadott, Guiringaud külügy­minisztert. Érdekes volt meg­figyelni, hogy a francia la­pok külön is megjegyezték: „a szovjet sajtó és a televí­zió kivételes bánásmódban részesítette Guiringaud láto­gatását”. De Gaulle tábornok-elnök időszaka, majd Pompidou el­nöksége óta rendszeresek a csúcstalálkozók a két ország legmagasabb rangú vezetői között. Leonyid Brezsnyev — aki egyébként éppen mosta­ni párizsi útján részesül majd külföldön először új tisztsé­gében a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökeként ál­lamfőnek kijáró tisztelet- adásban "is — nyilatkozott a Le Monde című párizsi lap­nak és ebben az interjúban is kifejtette: jó alapok van­nak a tartós és szilárd szov­jet-francia kapcsolatok meg­teremtéséhez. A legutóbb, éppen két hét­tel ezelőtt írtak alá néhány fontos megállapodást Moszk­vában Párizs és Moszkva köl­csönös érdekű kérdéseiről. A legfontosabb ezek közül a levélváltás formájában rög­zített megállapodás volt, amely a szovjet szakemberek franciaországi és a francia szakemberek szovjetunióbeli tartózkodásáról és munka- feltételeiről kötöttek. A Gui- ringaud-látogatásnak egyéb­ként kiemelkedő eseménye volt egy kremlbeli találko­zás: Leonyid Brezsnyev is fogadta a francia külügymi­nisztert. A tárgyalásokon fon­tos szerepe volt a gazdasági problémákkal kapcsolatos té­maköröknek. Az igazság az, hogy a két ország árucsere­forgalma, amely az évi egy- milliárd rubeles szint körül mozog, tulajdonképpen még tovább is növelhető lenne. Igen nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy túl az árucserén mind több koope­rációs együttműködésre is sor került és például a szov­jet szállítások mind nagyobb arányban tartalmaznak olyan fémforgácsoló gépeket, csap­ágyakat, traktorokat, textil­gyári berendezéseket, kohá­szati kombinátfelszereléseket, amelyeknek gyártásában a szovjet ipar világszínvona­lú teljesítményt nyújt. A húszadikán kezdődő csúcstalálkozó, a szocialista nagyhatalom és egy fontos nyugat-európai tőkésország államfőjének találkozója min­denképpen az enyhülés elmé­lyítését szolgálja, azaz a két­oldalú kapcsolatok megjaví­tásán túl hozzájárulás a vi­lágbéke ügyéhez is. Gárdos Miklós Brezsnyev beszéde a Legfelsőbb Tanács ülésén Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének vezetésével a moszkvai Kremlben pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége. Az ülésen Leonyid Brezs­nyev mondott beszédet. Egyebek között kijelentette: „mielőtt hozzálátnánk a napirendi kérdések megvita­tásához, szeretnénk néhány szót szólni a Legfelsőbb Ta­nács és elsősorban annak el­nökségének munkájáról az SZKP KB májusi plénumá­nak legutóbbi határozataival kapcsolatban, azokról az el­sőrendű feladatokról, ame­lyek a közeljövőben állnak előttünk. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének tisztsége rendkívül felelős funkció. Itt az elnökségben valóban összefut a szovjet ha­talom minden, több mint 50 ezer tanácsból eredő szála, az emberek ezrei és ezrei for­dulnak ide a legkülönbözőbb kérdésekkel. Önök, elvtársak, természe­tesen jól megértik, hogy pár­tunk központi bizottsága májusi plénumának az SZKP KB főtitkári és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnöki tisztségének egyesítéséről ho­zott döntése távolról sem formális aktus. A plénum határozatának mély politikai értelme van. Ez mindenekelőtt egész politikai rendszerünk, a szovjet alkotmány keretében működő minden állami és társadalmi szervezet alkotó magva, a kommunista párt vezető szerepe állandó növe­kedésének megnyilvánulása. Az SZKP, mint kormányzó párt határozta meg és hatá­rozza meg a jövőben is a po­litikai irányvonalat az ál­lamélet minden kulcskérdé­sének eldöntésében. A májusi plénum döntésé­ben mindennapi munkánk gyakorlata is tükröződött. Ennek során a politikai bi­zottság sok tagja az országon belül is és külföldön is köz­vetlenül államügyekkel fog­lalkozik. Többek között ne­kem, a központi bizottság fő­titkárának is nem egyszer, köztük az önök megbízásából kellett, mint tudják, országun­kat államközi kapcsolatok­ban képviselni a béke meg­szilárdításának, a népek biztonsága biztosításának koordinális kérdéseiről foly­tatott tárgyalásokon. Ez a gyakorlat most logikus meg­fogalmazást kap.” Román sajtó a Kádár— Ceausescu-találkozóról Pénteken valamennyi ro­mán központi napilap első és harmadik oldalán számol be Kádár János és Nicolae Cea- usescu nagyváradi találkozó­járól. A Scinteia, az RKP KB központi lapja 1. <|ldalán 5 hasábos címmel tudósít a nagyváradi találkozó esemé­nyeiről és Kádár János nagy­váradi látogatását „a román —magyar barátsági, szolida­ritási és együttműködési kap­csolatok különlegesen fontos eseményeként” jellemzi. Első oldalán közli a lap a hivata­los megbeszélésekről szóló je­lentést, valamint a Kádár János tiszteletére rendezett ebéden elhangzott két pohár­köszöntő első részét. A foly­tatás a 3. oldalra került. Ugyancsak a 3. oldalon olvas­ható a magyar—román csúcs­találkozóról kiadott közle­mény és a Kádár János el­utazásáról szóló tudósítás. A Scinteia négy képet kö­zöl: 1. oldalán egy-egy felvé­telt a dokumentumok aláírá­sáról, illetve a tárgyalások­ról, 3. oldalán pedig egy ké­pet Kádár János Nagyvárad­ra történt érkezéséről és egy másik felvételt, amely Kádár Jánost, Nicolae Ceausescut, valamint a kíséretükben lé­vő személyiségeket ábrázolja. A román rádió és televízió csütörtökön este folyamato­san tájékoztatta hallgatóit a magyar—román csúcstalálko­zóról, 22 órakor pedig a rá­dió és televízió egyaránt is­mertette a kiadott közle­ményt. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés fejlesztésé­ben. Fontosnak tartották az államok kapcsolatait szabá­lyozó elvek következetes al­kalmazását, továbbá az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nya ajánlásainak maradékta­lan és fenntartás nélküli vég­rehajtását. Magyarország és Finnor­szág elő kívánja segíteni, hogy a belgrádi találkozó konstruktív véleménycserével összegezze az eddig elért eredményeket és járuljon hozzá az enyhülési folyamat TELEX... GENF Genfben pénteken megtar­totta soron következő ülését a hadászati támadófegyverek korlátozásával foglalkozó tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség. KAIRO Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő július elején francia földön találkozik Valéry Giscard d’Estaing köztársasá­gi elnökkel — közölték pén­teken jól értesült egyiptomi forrásból. Szadat és Giscard d’Estaing találkozóját — az idézett forrás szerint — Hoszni Mubarak egyiptomi köztársasági alelnök készítet­te elő legutóbbi franciaorszá­gi látogatása alkalmával. PÁRIZS Pokolgépes merényletet kö­vetett el egy kommunistael­lenes terrorcsoport péntekéi a kora hajnali órákban Pá­rizsban a Francia—Szovjet Baráti Társaság kiadóvállala­ta ellen. Emberéletben nem esett kár, az anyagi kár azon­ban jelentős. BRÜSSZEL Az Atlanti Szövetség állan­dó tanácsa pénteken Brüsz- szelben újabb jelentést hall­gatott meg a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokról^ a részt vevő tagállamok kép­viselőitől. A jelentés lényege az, hogy Bécsben továbbra sincs semmiféle haladás, a szocialista országok válasza a korábbi NATO-javaslatokra nem módosult és a nyári szü­net, július 21. előtt nem is számítanak újabb fejlemény­re. A NATO-országok szeret­nék elérni, hogy a szocialis­ta országok által a fegyveres erők létszámára vonatkozó adatokat részletes „lebontás­ban” kapják meg, mert csak így tartják lehetségesnek megmagyarázni a különbsé­get a NATO becsült adatai és a szocialista országok adatai között. továbbviteléhez, a záróok­mány ajánlásai végrehajtásá­nak meggyorsításához. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy ered­ményes volt a látogatás, je­lentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítésé­hez és az európai együttmű­ködéshez. Örömmel állapítot­ták meg, hogy véleményük számos fontos kérdésben azo­nos vagy közel áll egymás­hoz. Lázár György magyaror­szági látogatásra hívta meg Kalevi Sorsa miniszterelnö­köt, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. SZOVJET ÉLET Csingiz Ajímaíov Csingiz Ajtmatov, kirgiz író az egyik legnép­szerűbb szovjet művész külföldön is. Az utóbbi négy évben művei a világ több városában (közöt­tük Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Japánban, Törökországban, Görögországban, Spa­nyolországban és Kanadában), 60 alkalommal jelen­tek meg. Kisregényeit és elbeszéléseit nemcsak a nagy világnyelvekre, de ritka, kevesek által beszélt nyelvekre is lefordították. Csingiz Ajtmatov 1958-ban tűnt fel Dzsamila cí­mű kisregényével, melyről Aragon azt írta, hogy „a világ legszebb szerelmi története”. Az elmúlt évek­ben írói hírnevét csodálatos szépségű kisregényekkel és elbeszélésekkel öregbítette. Műveiben a kirgiz nép életét mutatja be, először ismertetve meg a vi­lágot hazájának egyszerű embereivel. Ajtmatov valamennyi művét megfilmesítették. „Fehér hajó” című filmjét a IX. moszkvai nemzet­közi filmfesztiválon a fődíjjal tüntették ki és azóta a világ 24 országában mutatták be. Egymillió tonna cement Egy éve működik a lengyelországi Strzelce Opolskieban az új, modern len­gyel cementgyár, ahol 1976 óta egymillió tonna cementet állítottak elő. Ké­pünkön: a gyár egy részlete. Munkaerő-gazdálkodás Lengyelországban II tervszerű haladás kulcsa A lengyel munkaerő-gazdálkodásnak is megvannak a maga gondjai. Éveken át a „munkaerőpiacot” a bőség jelle­mezte, kimeríthetetlennek tűnt. A nagy arányú és gyorsított gazdasági fejlődés azonban igen rövid idő alatt munkaerő­gondokat okozott. Az ésszerű munkaerő-gazdálkodás tehát a kor követelménye lett. A foglalkoztatási politiká­nak szoros kapcsolatot kell teremtenie a népgazdaság fejlődési irányaival. Leg­alább annyira előrelátónak kell lenni, mint a termelési feladatok végrehajtásában. Az 1976—80-ig terjedő nép- gazdasági tervben a részeire bontott ágazati tervekben pontosan figyelembe vették a majdani munkaerőlétszámot, a végzősök teljes foglalkozta­tottságát, az új beruházások üzemeltetéséhez szükséges munkaerő képzését, az éssze­rű munkaerő-átcsoportosítást. A következő években fel kell számolni azt a tarthatat­lan helyzetet, hogy nem a képzettségüknek megfelelő­en is foglalkoznak szakem­berek. Ez különösen a bá­nyászatra, a szállításra és a szolgáltatásokra vonatkozik. Nem régen készült egy fel­mérés, amely szerint tavaly októberben 120 ezer betöl­tetlen munkahely volt, a munkát keresők száma pedig csupán 20 ezer, közülük 16 ezer nő. A munkaerő-gazdálkodási politika külön figyelmet szentel a munkás korba lé­pők teljes foglalkoztatottsá­gára. A múlt 5 esztendőben 3 millió fiatal állt munkába. Számítások szerint 1980-ig to­vábbi 3 millió fiatal éri el az aktív keresőkort, s ebből 2,4 millió (200 ezerrel több, mint az 1971—75. között!) szak­munkás lesz. A végzősök teljes és ész­szerű foglalkoztatottságát 1976-ban már program sze­rint oldották meg. Az arány­talanságok különösen a me­zőgazdaságot sújtják, ahol évente több mint 60 ezer új, jól képzett szakembert kel­lene foglalkoztatni. Jelenleg a mezőgazdasági szakiskolák nappali tagozatain évente csupán 40 ezren fejezik be tanulmányaikat, s több mint a harmaduk nem a mezőgaz­daságban és az élelmiszer­gazdálkodásban helyezkedik el. Az ok a többi között a me­zőgazdasági szakiskolák fel­vételi rendszerében keresen­dő. Túlzottan nagy a városi fiatalok aránya a tanulók között, országosan 20—25 százalék; vannak olyan vaj­daságok, ahol az arány 30— 40, sőt az 50 százalékot is el­éri! A munkaerő-gazdálkodás másik fontos területe az új üzemek munkaerő-ellátása. Erre részletes programot 1976-ban dolgoztak ki, mégis szükség volt bizonyos fino­mításokra. Például: az 1976- ra tervbe vett 46 ezer új munkáshoz csupán 642 felső­fokú végzettségű szakembert terveztek. Az arányokat meg kellene változtatni. Szülőfalujában, Sekernben. (A kép jobb felső felén.)

Next

/
Thumbnails
Contents