Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
Lázár György hazaérkezett Finnországból A vízgazdálkodásról tárgyalt a megyei képviselőcsoport Az ülésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi székházában — Hosszú László elnökletével — pénteken ülést tartott az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a megye országgyűlési képviselője, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A képviselők dr. Szeifert Gyulának, a Felső-Tisza-vidégának csupán 29 százaléka fogyasztott közműves ivóvizet. Az V. ötéves terv időszakában újabb 47 települést kapcsolnak be a közműves ivóvízhasználatba. Továbbra is első helyen szerepei — a lakosság egyetértésével és anyagi részvételével — a települések jó minőségű vízzel történő ellátása. Többek között az V. ötéves tervben Üjfe- hértó, Záhony, Nyíregyháza térségében regionális vízművek építése kezdődik. A megyeszékhely ivóvízellátását 1982-ig a Tisza vizének bevezetésével oldják meg. Az 1970. évi Szamos menti nagy árvíz óta jelentős erőfe- sítéseket tesznek az árvízvélői öntözőmű. A korábbi tervidőszakban felhasznált 2,3 milliárd forinttal szemben 1976—1980 között 3 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra. Az öntözőművekben — legyen az állami, vagy üzemi létesítmény — jelentős népgazdasági vagyon fekszik. Az öntözőberendezések teljes kihasználásához egyaránt fűződik népgazdasági és helyi érdek. Sajnos — állapították meg a képviselőcsoport-ülésen — az aszály ellenére napjainkban sem hasznosítják mindenütt megfelelően a beKözös közlemény a látogatásról Gazdag programmal zárult pénteken Lázár György miniszterelnök finnországi háromnapos hivatalos látogatása. A magyar kormányfő és kísérete reggel hajókirándulást tett Helsinki környékén. Délelőtt a magyar vendégek az Adlon étteremben a Finn—Magyar Kereskedelmi Társaság és a Központi Kereskedelmi Kamara képviselőivel találkoztak. Ebéd után Urho Kekkonen köztársasági elnök rezidenciáján, Tamminiemiben fogadta Lázár Györgyöt. Ezt követően a magyar miniszterelnök a Marski-szállóban nyilatkozatot adott a finn rádiónak, a televíziónak és a finn hírügynökségnek. Lázár György és kísérete tegnap este hazaérkezett. A magyar—finn tárgyalásokról pénteken közleményt hoztak nyilvánosságra. A közlemény szövege a következő: Lázár -"György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Kalevi Sorsa miniszterelnök meghívására 1977. június 15—17. között hivatalos látogatást tett Finnországban. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke fogadta Lázár Györgyöt. A magyar miniszterelnök és kísérete megismerkedett Helsinki nevezetességeivel és ellátogatott Lahtiba, ahol megtekintette az ASKO bútorgyárat és az UPO háztartási gépgyárat. A magyar vendégek mindenütt a két ország hagyományos baráti kapcsolatait visszatükröző szívélyes fogadtatásban részesültek. A két kormányfő baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében széles körű eszmecserét folytatott a magyar—finn kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről, különösen az enyhülési folyamatról, a leszerelésről, az európai biztonságról és a belgrádi találkozóról. A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és- a Finn Köztársaság együttműködése és baráti kapcsolatai minden területen eredményesen fejlődnek, és ez két különböző társadalmi rendszerű állam békés egymás mellett élésének jó példája. Kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy továbbfejlesztik együttműködésüket, összhangban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával, mert meggyőződésük, hogy ezzel mindkét ország és mindkét nép érdekeit, valamint a nemzetközi béke erősítését is szolgálják. A felek hangsúlyozták a magas szintű látogatások jeKedvezőbb ellátás, növekvő forgalom A belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Kedvező ellátási helyzetről, növekvő forgalomról, az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről adott számot pénteki sajtótájékoztatón a Parlamentben Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Bevezetőben az év első öt hónapjának eredményeiről szólva elmondotta, hogy a lakosság nagyobb pénzbevételével összhangban a tervezett 8,5 százalékkal szemben 10,3 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Ez egyben azt is mutatja, hogy kielégítő volt az áruellátás színvonala, amelyet a következő időszakban is tartanak. A kereskedelem és az ipar jobb együttműködése, valamint a 16 százalékkal növekvő import eredményeként a kereskedelem eleget tehet annak a követelménynek, hogy az ellátást a fogyasztási cikkek döntő többségében javítsa. Szólt viszont arról is, hogy a javuló ellátás ellenére beszerzések például egyes élelmiszerekből, vasműszaki cikkekből — elsősorban hazai kínálat hiányában — nem tudnak lépést tartani az igényekkel, s zavarják a folyamatos ellátást az ipari üzemek időnkénti szállítási elmaradásai is. Az árukínálat részleteiben is kedvezőbben alakult a tavalyihoz képest. A zöldség-gyümölcs ellátás az év eddig eltelt szakaszában — különösen májusban, amikor a régi és az új termékek egyaránt jelen voltak a piacon — zavartalan volt, a kereskedelem kielégítette a lakosság igényeit, s a burgonya kivételével a boltokban és a piacokon is 10—15 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak a tavalyinál. A miniszter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cikkekből a jövőben is hasonló "biztonságra törekednek, inkább maradjon felesleg, mint hiányozzék az üzletekből. Az idei zöldség-gyümölcs ellátás kilátásai a felkészülés alapján kedvezőek, a tervezett 130 ezer vagonnal szemben 170 ezer vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvásárlására kötöttek szerződést. A ruházati kínálat meny- nyiségében és összetételében egyaránt jobban igazodik a kereslethez. A miniszter befejezésül hangsúlyozta a kereskedelem munkájának, szaktudásának, magatartásának fontosságát, s ezeket a követelményeket egyenrangúnak ítélte a jó áruellátással. lentőségét a két ország kap csolatainak fejlesztése szempontjából. Méltatták Urho Kekkonen köztársasági elnök 1976. évi magyarországi látogatásának jelentőségét és annak eredményeit. A miniszterelnökök megállapították, hogy kedvezően fejlődnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok. Ehhez jó alapot teremtettek a két ország között létrejött szerződések, amelyek közül kü lön kiemelték a hosszú lejáratú gazdasági, ipari és mű szaki-tudományos együttműködési egyezményt, valamint a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodást. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés továbbfejlesztésében jelentős szerepet játszik a kormányközi együttműködési bizottság. A felek hangsúlyozták a kulturális együttműködés hagyományosan fontos szerepét és továbbfejlesztésének jelentőségét. Megállapították, hogy jó eredményeket értek el a tudományos és oktatásügyi együttműködésben és készek e kapcsolatok szélesítésére is intézkedéseket tenni. A nemzetközi . kérdésekről folytatott eszmecsere során a felek állást foglaltak az enyhülési folyamat erősítésének szükségessége mellett. Ezzel összefüggésben nagy figyelmet szenteltek a leszerelési tárgyalásoknak, valamint az európai biztonsági és együtt működési értekezletnek. Ki fejezték reményüket, hogy a hadászati fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A miniszterelnökök kiemelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét a béke és a biztonság megszilárdításában és az európai (Folytatás a 4. oldalon) ki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatója alapján a megye vízgazdálkodásának helyzetét, az ezzel kapcsolatos feladatokat vitatták meg. Szabolcs-Szatmár megye élővizekben gazdagabb az ország más területeinél. A megyét 250 kilométer hosszban szelik át folyók. A vízgazdálkodás mégsem zavartalan, mert a víz nem mindig ott és akkor áll rendelkezésre, ahol és amikor arra szükség volna. Csapadékos évszakokban a belvíz, aszály idején a vízhiány okoz gondot. A megye közműves vízellátása is jóval az országos átlag alatt van: a IV. ötéves terv végén a megye lakossádelmi töltések erősítésére. Megépült a Szamos—Túr közi zárógát, megkezdték a Szamos töltésének nagyarányú erősítési munkáit. Tervezik a Tisza (tokaj—komorói) szakaszának mederszabályozását, a hajózhatóság céljából. A megyében 21 ezer hektáron épült ki az öntözőberendezés — főként a nyírségi részen — 10 millió köbméter víz tárolására építettek tározókat. A mezőgazdasági vízszolgáltatás legjelentősebb létesítménye a közeli napokban átadásra kerülő vencselrendezéseket. Az V. ötéves terv idején az új vízművek, szennyvízberendezések létesítése mellett tovább erősítik az árvízvédelmi töltéseket, újabb víztárolókat építenek, bővítik a belvízcsatorna-hálózatot. Befejezik a Tisza tiszaszálkai szakaszán a mederátvágást. Fokozott gondot fordítanak a vizek minőségvédelmére. A képviselőcsoport ezután az országgyűlés soron következő ülésével összefüggő további tennivalókkal foglalkozott. A képviselők délután megtekintették a Tiszatelek és Tokaj közötti Tisza-szaka- szon a korábban elvégzett munkálatokat. Augusztustól üzemel fős munkahely Csengerben Januárban új üzemet kapott Csenger. A Minőségi Cipőgyár fejlődő üzemegységében felsőrészt készítenek a környékbeli lányok és asz- szonyok. Az előzmény az, hogy 1976. szeptember 8-án a helyi gimnázium politechnikai helyiségében 50 nődolgozó betanítását kezdték el. Ideiglenesen egy barakkban kezdték a munkát, ahol részben régi, részben új gépeket helyeztek el. Azóta a létszám 143-ra emelkedett. Csenger térségében tapasztalhatók a legnagyobb foglalkoztatási gondok, s ezeken kívánnak enyhíteni a megye és a járás vezetői. A múlt év szeptemberében 25 környékbeli fiatalt küldtek a nyírbátori szakmunkásképzőbe, ahol a fia- falók cipőipari szakmunkásbizonyítványt szereznek há- rotn év múlva. Az iskola végzősei közül azonban tizenhatan már ezen a nyáron Csengerben töltik szakmai gyakorlatukat. A nyáron bővül az ideiglenes üzem és augusztus végétől újabb 120 környékbeli nőnek tudnak munkát és megélhetést biztosítani. 1980-ban 500-ra akarják emelni a csengeri üzemegység létszámát. Az új, korszerű üzem terve most készül. Eszerint az év végén, vagy a következő év elején kezdik a kivitelezési munkákat. A régi vásártér területén épülő üzemben modern gépeket állítanak munkába és szociális létesítmények is szolgálják majd a dolgozók kényelmét. A következő ötéves terv elején, amikor kialakul a teljes létszám, gondoskodnak a bejárók szállításáról is. Az új üzemben részben szakmunkások dolgoznak majd, szabászüzem is megkezdi működését, de a cipőket továbbra is Nyírbátorban fogják ragasztani és összeállítani. (n. I.) Teljesítették féléves exporttervüket Festőberendezések, növényolaj, férfiruha a megye üzemeiből A megye ipari üzemeiben, gyáraiban ezekben a napokban a féléves tervek sikeres befejezésén fáradoznak. A II bolgár nemzetgyűlés küldöttségének látogatása Borsodban A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége, dr. Vladimir Bonev, a nemzetgyűlés elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja vezetésével pénteken kétnapos látogatásra Borsod megyébe érkezett. A küldöttséget elkísérte Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Politikai Bizottság tagja és Vladimir Videnov. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. A vendégeket a miskolci Tiszai-pályaudvaron a megye vezetői fogadták. A küldöttséget,ezután — a megyei tanács székházában — dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta. Emlékeztetett arra, hogy a megyében lévő Kazincbarcika széles körű és gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolatokat alakított ki a bulgáriai Dimitrovgráddal, a Borsodi Vegyi Kombinát több bulgáriai vegyiüzemmel. Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát pedig a Pleveni Szőlészeti Kutató Intézettel tart fenn kölcsönösen előnyös együttműködést. A tájékoztatót követően a bolgár nemzetgyűlés küldöttsége Miskolc új épülő városnegyedeit és két üzemét tekintette meg. munkáskollektívák, híven a csepeli felhíváshoz, mindent megtesznek vállalásaik teljesítéséért. A Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárában a szocialista brigádok már legyártották a szovjet megrendelésre készült elekt- roforetikus és eléktrostatikus festőberendezéseket és a hozzájuk tartozó konveyorokat. A késztermékek csomagolását és vagonba rakását most végzik. A gyárból fél év végéig a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően — háromszázmillió forintot meghaladó készterméket indítanak útnak a Szovjetunióba. A Vörös Október Férfiruhagyár szocialista brigádjai is jeleskednek az exporttervek teljesítésében. A fél év vége előtt szovjet partnereik megrendelésére elküldték 200 ezer nadrágot, 30 ezer öltönyt. Ezeknek az értéke több mint 60 millió forint. A tőkés piacra — Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba — 60 ezer nadrágot szállítottak, melyeknek bevétele 28 millió forint. Vásáros- naményi részlegük június első felében hozzálátott a Szovjetunióba szállítandó nadrágok második félévi tételeinek gyártásához. Nyíregyházán pedig a zakók készítését kezdik el e hónap utolsó hetében. Kuvaiti megrendelésre a tervezetten felül 10 ezer divatnadrágot gyárt a Vörös Október Férfiruhagyár munkáskollektívája. A Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárában szintén sikerrel zárják az első fél évet. Eddig 4 ezer 189 tonna napraforgó- olajat szállítottak külföldi megrendelőiknek. Ezzel első félévi termelési tervüket 110 százalékra teljesítették. A szocialista brigádok a gyárban 900 tonna olajat már előkészítettek a júliusi szállításra. Ezzel a gyárban befejezték az 1976—77-es üzemeltetési idényt. Június 13 és július 14 között az üzemek karbantartását végzik el. Az új szezont július 15-én az Idei repce feldolgozásával kezdik. A zavartalan üzemeltetés biztosítására a gyáriak az idei repce átvételét a termelőüzemektől július 7-én kezdik meg. (sigér) XXXIV. évfolyam, 142. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. június 18., szombat____
