Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 12. BEJÁRÓ MUNKÁSOK Hajnali utazások Számítógép a Taurusban A nyíregyházi Taurus gyárnál működik a budapesti központi szervezési és információs központ egyik adatrögzítő állomása. Az RC 3600-as számítógép a négy adatrögzítő a Taurus gyár termelési, irányítási rendszerét segíti, adatait továbbítja a központ felé. Képeinken: munkában az adatrögzítő brigád ... Csekk Ágnes operatőr a mágnesszalagot helyezi a gépre. EGY NEGYEDÉV ALATT Negyedmillió hektoliter tej Két évvel korábban az állomány és a tejtermelés csökkenése miatt szarvasmarhatenyésztésünk kritikus ponthoz ért. Az elmúlt évi eredmények után ma már azt mondhatjuk: elmozdult a holtpontról, országosan, de megyei szinten is nőtt a tehénállomány, az egy tehénre jutó tejtermelés. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat az 1976. évi első negyedévi 226 ezer hektoliter tejjel szemben ez év első negyedévében 251 ezer hektoliter tejet vásárolt tel. Valamennyi szektorban jelentős mértékű a növekedés. A termelőszövetkezetek ez év első negyedévében 20 ezer hektoliterrel, az állami gazdaságok 2500 hektoliterrel, a háztáji és kisegítő gazdaságok közel 3000 hektoliterrel több tejet értékesítettek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az áprilisi tejtermelés, illetve felvásárlás további növekedést mutat. A termelő- szövetkezetek 41 ezer 507 hektoliter, az állami gazdaságok 10 ezer 54 hektoliter, a kistermelők 49 ezer 450 hektoliter tejet értékesítettek a tejiparnál. Az áprilisi nagyobb dinamikát elősegítette, hogy a tejtermelésben már éreztette hatását a zöldtakarmány, de nem kis mértékben az, hogy a gazdaságok az elletést zömmel erre az időszakra ütemezték. összességében az év első négy hónapjában az elmúlt évihez viszonyítva 40 ezer hektoliterrel több tejet kapott az ipar. A felvásárolt tej kedvezően hatott a feldolgozásra, az értékesítésre. Mennyiségben és minőségben is bővült a kínálat. A tejipari vállalat 1977 első negyedévében 27,5 szá- kalékkal több árutejet értékesített, mint 1976-ban. Ez a 27,5 százalék több, mint 15 ezer hektoliter fogyasztói tejterméket jelentett. (Elek Emil felvételei) A termelés és a fogyasztás mértéke minden tejipari terméknél jelentős. Az ízesített savanyútej-termelés 7,6 százalékkal, a tejszínhab 20 százalékkal, a vaj 15 százalékkal, a tejporféleség 140 százalékkal nőtt a bázishoz viszonyítva. A tejipari vállalat termékeinek egy részét megyén kívülre szállítja, de a nagyobb hányad megyén belül fogy el. A megyei ellátás javulását jelzi, hogy négy hónap alatt tejből 1 millió literrel, túróból 780 mázsával, sajtból 210 mázsával, vajból 217 mázsával kerül több az üzletekbe. összességében Szabolcs-Szat- már megyében a tej-, tejtermékfogyasztás 16,2 százalékkal növekedett. Megyénkben a kormányinHat vádlottból mindössze egy felnőtt ül a vádlottak padján, öten még fiatakorúak voltak. Bűnlajstromukon azonban felnőtteket megszégyenítő módon sorakoztak a betörések, a lopások. Az értelmi szerző Blazsán Ferenc 18 éves szigethalmi lakos volt. Első alkalommal Mojzef György barátjával Tökölre mentek szóra, kozni. Ütjük az általános iskola előtt vezetett el, ahol ekkor már csak a takarítónők voltak. Megvárták, míg azok is eltávoznak és bemásztak a kerítésen. Benyomták az ablakot, majd betörték a tanári szoba ajtaját, ahonnan két magnetofont és egy lemezjátszót vittek el. Blazsán néhány hét múlva a szigethalmi óvodába tört be és a fiókban 1355 forintot talált. Néhány nap múlva elmondta Moj- zernak és ezután ketten törtek be. Ekkor egy pénzes kazettát találtak. pénz helyett azonban 1020 liter fűtőolaj jegyet találtak benne. Egy későbbi időpontban Blazsán és Mojzer az egyik szőlőskertben egy beépített villanymotort fedezett el. Eszükbe jutott, hogy korábban Lassú Géza 60 éves szigethalmi lakos említette: jó lenne neki egy villanymotor. Blazsán és Mojzer nyomban leszerelték a motort és eladták. Egy hét múlva már kifejezetten motort lopni indultak a szőlőbe. tézkedések, a kedvező köz- gazdasági szabályozók hatására, és nem utolsósorban a megyei pártbizottság határozatának érvényesítésével a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlődik, a tejtermelés fokozódik. 1977-re a tejipari vállalat 132 termelőszövetkezettel kötött szerződést, s a termelő- szövetkezetek a bázissal szemben 5%-kal több tej szállítását vállalták. Ezzel szemben az első negyedévben már 29 százalékkal több tejet értékesítettek. Az ugyancsak szerződött hat állami gazdaság a tejtermelés 1 százalékos növekedését ütemezte, s az első negyedévben a tényleges teljesítés 10 százalék. A tejtermelés folyamatosságát biztosítja, hogy 96 termelőszövetkezet és négy állami gazdaság 1980-ig terjedő keret- szerződést kötött, (seres) Ugyanannak a gazdának szőlőjébe mentek és egy nagyobb teljesítményű motort találtak. Ezt szintén Lassú Gézának adták el. Blazsán a 16 éves Kiss László barátjával is betört a tököli iskolába, ahonnan egy magnót és egy táskarádiót loptak. Néhány nap múlva Kissék lakásán találkoztak, ahol újabb társukkal, a 16 éves Sz. Lajossal hármasban terveztek betörést; az egyik ví- kendházból magnót és légpuskát loptak. Blazsán — aki Kállósemj énből költözött Szigethalomra — elmondta Lassú Attila 18 éves barátjának, hogy tud Kállósemj énben egy tsz-t, ahonnan pénzt lehetne szerezni. Lassú nem volt hajlandó vele utazni, ezért Kiss Lászlót hívta magával. 1976. november 7-én éjjel érkeztek Kállósemj énbe. A tsz-iroda egyik ablaka nyitva volt. bemásztak és bementek abba az irodába, ahol a pénz volt. A páncélszekrény sarkait lefűrészelték és a talált 66 ezer forintot magukkal vitték. Még ezen az éjszakán vissza akartak utazni Szigethalomra, Nyíregyháza felé azonban ebben az időben nem indult vonat. Gya_ log vágtak neki az útnak. Nagy- kállóban azonban az egyik udvaron megláttak egy Riga motorkerékpárt és azzal akartak Nyíregyházára jutni. A motor néMég alig pirkad az ég, csak egy-két ház ablakán szűrődik ki fény. Néhány járókelő baktat álomtól kábult fejjel az utcákon, s irigyli azokat, akik még békésen alszanak. Csendes a város. A vasútállomásra azonban egymás után futnak be a különböző irányból érkező vonatok, a szerelvények ontják az embereket, ök már néhány órája talpon vannak, hogy időben ott legyenek munkahelyükön. A pihenésre, szórakozásra, kulturálódásra való idő nagy részét az unalomig mindennapos utazással töltik. Mikor hazaérnek, a tájra olykor már sötétség borul. Korán le kell feküdniük, hisz másnap ismét korán kezdődik számukra a nap. Kerékpáron a vonathoz Trencsényi Sándor tizenhat éve jár be naponta Pátrohá- ról Nyíregyházára. Reggel öt óra előtt csörög náluk a vekker. Az állomásra kerékpárral megy, az egyórás vonatozás alatt beszélget az útitársakkal, olykor újságot olvas: elüti valahogy az időt. A nyíregyházi pályaudvarról vagy a vállalati autóbusszal megy tovább, vagy ha az nem jön, akkor gyalog a munkahelyig, — s ez újabb háromnegyed órát vesz igénybe. Segédmunkásként dolgozik a debreceni 3-as számú építési főnökségnél, Nyíregyháza környékén kap munkát általában. — Esténként fél hét is van, mire hazaérek — mondja. Fárasztó a bejárás, de az ember kénytelen menni a munka után. A fiam is Nyíregyházára jár be, a HAFE-ben dolgozik, ö már szeretne a városba költözni, hogy ne kelljen mindennap több mint három órát utazgatással töltenie. Napi hatórás utazás Bihari Sándor halk szavú ember. Laskodról jár be naponta a megyeszékhelyre. Bár a faluja nincs túl mesz- sze Nyíregyházától 60 kilométerre van —, de Kisvárdán át kell szállnia a buszról vonatra, s így csupán ide- felé majdnem három óráig tart az utazás. Hajnali 4-kor kel, s mire esténként hazaér, negyed nyolc is elmúlik. Keveset lehet gyermekeivel, akik közül csak az egyiknek van még szakmája, kettő ipari tanuló, kettő még csak most jár általános iskolába. hány méter után felmondta a szolgálatot, így az árokban hagyták. A dohányfermentáló udvaráról lopott biciklikkel jöttek Nyíregyházára, innen utaztak vissza Szigethalomra. Lassú Attila — aki tudott a betörésről — néhány nap múlva zsarolni kezdte Blazsánt, pénz helyett azonban 2 MZ motorral is beérte, amit a lopott pénzből vettek a piacon. Ezután még két víkendházba sikerült betörniük, aztán a rendőrség elfogta őket. Blazsánék a betörésekkel oko_ zott káron kívül 87 ezer forint ér_ téket loptak össze. Ügyükben a napokban hirdetett ítéletet a Nyíregyházi Járásbíróság Fazekas Péterné dr. tanácsa. Blazsán Ferencet 2 év 6 hónapi, Kiss Lászlót l év 6 hónapi, Mojzer Györgyöt 10 hónapi, Sz. Lajost öt hónapi, Lassú Attilát egy évi szabadságvesztésre ítélte. Mojzer, Sz. Lajos és Lassú büntetésének végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Blazsánt két, Kisst egy évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Lassú Gézát ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A bíróság elrendelte, hogy cselekményeik arányában az okozott kárt térítsék meg. Kiss László és Las_ su Géza felmentésért, illetve eny_ hítésért fellebbezett, a többiek büntetése jogerősé vált. (balogh) — Tizenegy éve dolgozom pályamunkásként, s már megszoktam ezt a munkahelyet, ezért nem akarok eljönni innen — mondja. Itt kezdtem el dolgozni, s bár még nagyon sok év van addig, de innen akarok nyugdíjba menni. A kislányom más utat választott: Pestre ment dolgozni, és munkásszálláson lakik. Neki remélhetőleg már könnyebb lesz. Kell a pénz Patikás Gyula Tiszabez- dédről jár be. Hajnali négykor kell kelnie, hogy időben a munkahelyére érjen. Amikor észrevette csodálkozásomat a korai kelés miatt, hozzátette, hogy mikor Ebesen dolgoztak — ő is pályamunkás — hajnali kettőkor kelt. Három kilométert gyalogol az állomásig. Nagyon hosszú időt — napi hat órát tölt el utazással, mert a munkahelye is néhány kilométerre van a nyíregyházi állomástól. A hosszú utazások ellenére nem keres falujához közelebbi munkahelyet. Huszonöt éve dolgozik már itt, s a fizetése is elég jó: háromezer forint körül van havonta. De kell is a pénz a családnak: négy gyermeke közül kettő még csak most jár általános iskolába. Csak hát keveset látják az aput... Állómunka a szalámi mellett Enyedi Jánosné kilenc éve dolgozik már Nyíregyházán a húsipari vállalatnál. Azóta nap mint nap bejár a megye- székhelyre. Hajnali négykor kel, hogy hat órára beérjen a munkahelyére. A vonaton mindig rengetegen utaznak, ezért gyakran kell Kemecsé- től állnia. Betanított munkásként dolgozik. Nyolc óra hosszat állva dolgozik a kolbász- és szalámitöltő gép mellett, olykor a rudak végét kötözi. — Háromnegyed négyre érek haza, ha nem túlórázunk — mondja. Előfordul, hogy a gép elromlik, nincs elég alapanyag, vagy ünnepek előtt, hogy többet kell termelnünk, ilyenkor túlórát is vállalunk, hiszen a húst nem lehet félig készen hagyni. Ez azonban ritkán fordul elő, mert a lemaradást mindig igyekszünk minél hamarabb behozni. Amikor hazaérek, vár rám a házimunka, Ha még marad időm, akkor újságot olvasok, tévét nézünk a férjemmel együtt, de olykor elalszunk közben a fáradtság miatt. Már megszoktam a bejárást, s nem is akarok beköltözni Nyíregyházára. A férjem Kemecsén dolgozik a vasútnál, hat éve házat építettünk a faluban, testvéreim, ismerőseim is ott laknak. De a munkahelyemen se fogok változtatni, nagyon jó kollektíva alakult ki a vállalatnál, nem szívesen hagynám ott őket. Aki a feleségével együtt bejáró Orosz Sándor Kótajból jár be kisvonattal Nyíregyházára. Fél ötkor „ráér” felkelni, hogy hat órára munkába állhasson a húsipari vállalatnál. 1967 óta dolgozik itt, ez az első munkahelye. A vállalat taníttatta a szakmára, s ma már szakmunkásként több mint négyezer forintot keres. — A feleségem is Nyíregyházán dolgozik, a gumigyárban két műszakban. Ha délelőttös, akkor együtt jövünk be a vonattal, de ha délutá- nos, akkor bizony alig találkozunk. Én fél négy körül érek haza. A kertben vagy a szőlőben dolgozom, besegítek a háztartási munkákba, olykor barkácsolok. Fél kilenckor le kell feküdnöm, hogy reggelre kipihenjem magam — mondja. ★ Reggel nyolc óra van. A pályaudvari zaj elcsendesedett. A bejárókat hozó valamennyi vonat beérkezett a nyíregyházi állomásra, hogy nyolc óra múlva zsúfolásig megtelve visszavigye őket falujukba. A vonat mellett napról napra vajon még mi viszi őket? Kántor Éva a kállósemjéni tsz-betörők FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT KARBANTARTÁS Császár Csaba, Nyíregyháza
