Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1977. május 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Felelősség Kovács Györgyné magyi levélírónk még tavaly októberben határozta el, hogy ezután saját jogán kéri gyermekei után a családi pótlék megállapítását. Ezért férje munkahelyén be is szüntették a segély folyósítását, levélírónknak pedig elküldték az ügy intézéséhez szükséges igénybejelentő lapot. Kovácsné ezt a Leveleki Közös Községi Tanácshoz vitte el, gondolván, hogy onnan kitöltve, rövid időn belül eljut a megyei illetményhivatalba, s a pénzt ezután ő fogja megkapni. Két hónapot várt, de pénz nem érkezett, ezért személyesen érdeklődött Nyíregyházán, s akkor tudta meg, hogy az igénybejelentő lapja nem jutott el az illetményhivatalhoz, vagyis a tanácson ügyét nem intézték el. Elölről kezdett mindent, de másodszorra sem történt semmi, mígnem az asszonnyal együttérző ügyintéző — az illetményhivatalból — fel nem" szólította a tanácsot, hogy küldjék már el a családi pótlék számfejtéséhez szükséges igazolásokat. Ez végül is eredményt hozott, s úgy tudjuk, hogy Kovács Györgyné most már napokon belül — visszamenőleg is meg fogja kapni a segélyt. Ügyében személyesen mi is eljártunk. A községi tanácson azonban nem értünk el eredményt, mert egyszerűen nem találták az ügyiratát. Valahol még talán most is ott lapul valamelyik fiók mélyén. . Nem akarunk ebből az egyetlen esetből általánosítani, mert hiszen előfordul, hogy valahol hiba történik. Ott, ahol száz meg száz ember ügyét intézik, akadhat az ügyfelek között néhány, aki rosszabbul jár, akinek az intézés során, vagy azt követően panaszra van oka. De hogyan történhetett sorozatban mulasztás Kovács Györgyné esetében? Az ember ugyanis azt hinné, hogy falun ügyfél és ügyintéző között — formailag sosem lehet nagy „távolság”, ahogy nagyobb helyeken, ahol az emberek kevésbé ismerik egymást személyesen. A kis közösségnek egyébként is nagyobb az ellenőrző ereje, ezért is tételezhetnénk fel gondosabb, lelkiismeretesebb ügyintézést, amely barátságosabban történik. Sajnos, ez — mint levélírónk példája is mutatja — nem így van és joggal sérti a hivatalba térő embereket, ha ügyeik intézése során közömbösséget vesznek észre. Mindenki tudja pedig, hogy az ügyintézők vannak az ügyfélért és nem fordítva, s ahol ezt másként értelmezik, ott sürgősen változtatni kell. Azt kell megérteni, hogy a közt szolgálni, kivált az emberek apró ügyeinek intézésére vállalkozni nem közönséges felelősséget jelent. Soltész Ágnes ÜTFESTÉS FORGALOMBAN — Neked meg mi a bajod? — Tudod, gyakorolom a vezetést, hogy nappal is tudjak Nyíregyházán közlekedni...! (Kiss Ernő rajza) Aktuális volt már, hogy városunkban az útburkolati jeleket megújítsák, újrafessék. Kár azonban, hogy ezt a munkát napközben — esetenként a legnagyobb forgalomban — végzik. Mint például május 4-én délelőtt a Kossuth utcán. A munkagép akadályozta a forgalmat, a gépkocsiknak, autóbuszoknak kerülgetniük kellett. Nem lehetne ugyanezt a kora reggeli, vagy a késő esti órákban elvégezni, ahogy azt más városokban is teszik? — kérdezi levelében Megyeri József nyíregyházi lakos. MEG MINDIG HELYJEGY Hetente járok Budapestre, így — sajnos — elég gyakran van alkalmam tapasztalni, hogy a Nyugati-pályaudvarról délután öt óra tíz perckor induló Hajdú expresszen közelharcot vívnak az utasok az ülőhelyért. Noha kezükben a helyjegy. Az történik ugyanis. hogy egy helyre a MÁV több helyjegyet is kiad. Jó lenne, ha nagyobb gondot fordítanának erre, mert szinte nincs is olyan hét, hogy ilyen vita ne fordulna elő e vonaton — jegyzi meg levelében Fehér István nyíregyházi olvasónk. MŰANYAG BORÍTÓ Az általános iskolai tankönyvek fedőlapjai szépek, esztétikusak, de a tanulóknak be kell borítaniuk azokat a szokványos kék papírral. Nem lehetne a könyvek méretének megfelelő átlátszó nylonborítót készíteni, úgy mint a füzetekhez? — kérdezi Szikszót Györgyné nyíregyházi lakos. BELVÁROSI ROMHÁZ Több mint egy éve lakhatatlannak minősítették,Nyíregyházán az Egyház utca 26. szám alatt lévő épületet és az egyik felét le is bontották. Az udvar azóta valóságos szeméttelep, a romos épület pedig rendkívül rontja a városképet. Többször szóvá tettem már illetékes helyen, tanácstagunkat írásban is kértem, hogy intézkedjenek. Sajnos, azt a választ kaptam, hogy még ebben az évben sem lesz rend ezen a portán. Csak azt nem értem, hogy engedhető ez meg a város központjában? — kérdi levelében Fodor Mihály Egyház utca 12. szám alatti lakos. KEREKPÁRGUMI Tavaly évzáróra fiamnak egy kerékpárt vásároltam 670 forintért. Sajnos nem használhatta túl sokat, mert külső gumija tönkrement és azóta sem tudjuk kicserélni. Nem lehet kapni, pedig három megyében is kerestük. Kár. hogy az ilyen tartozékról nem gondoskodik a kereskedelem. pedig bizonyára rajtam kívül mások is keresnek 20—IP. 09 K. jelzéssel ellátott gyermekkerékpárhoz ilyen alkatrészt — panaszolja levelében Pokoraczky And- rásné Nyíregyháza, Felszabadulás u. 21. szám alatti olvasónk. MIKOR LESZ VÍZ? A sóstói Fürdő utcán 1968- ban építettünk családi házat. Már abban az évben befizettünk közművesítésre. Hasonlóan a környező szomszédok, vagy tizenöten. Amikor megvettük a telket, akkor villanyt és vizet Ígértek, illetve köz- művesítetten számolták el a területet. Azóta csak villanyt kaptunk, vizet még most sem. Többször fordultunk a tanácshoz és azzal nyugtattak, hogy a vezeték nem bírja, nincs elég víz. Az elmúlt évek alatt tőlünk sokkal messzebb lévő telkekre vittek a Sóstón vizet. ahol. a hetvenes évek elején még kukorica és szőlő volt. Mi, akik néhány száz méterre vagyunk a vízvezetéktől. az év 365 napját itt töltjük, nem kaptunk vizet, de igen sok üdülőtelken már van víz. Kérdezzük, hozzánk mikor jut el a közművesítés? — panaszolja Gaál Róbert Sóstó. Fürdő utca 22. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Jászai Józsefné nyírszőlőst Morvái Zsuzsanna nyíregyházi, Kocsis Ferenc komorói, Tircsi András zajtai, Barcsai Imréné csengeri, Puskás Sámuel nyíregyházi, Herdinai Istvánná demecse- ri, Tóth Pál ibrányi, Erdei Sándor nyíregyházi, Duleba Györgyné nyírtéti, Ignácz Balázs kéki, Zsigó Mihály nyírgelsei, Rohány Mihály- né kisvárdai, Oláh István kékesei, Kiss Lajos tivada- ri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kádár Zoltánná nyírmeggyest Orosi Illésné ópá- lyi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Tóth István és társait — kisvárdai lakosokat — tájékoztattuk, hogy az országos szakmai bértáblázat a fűtők bérezésével nem foglalkozik. Besorolási feltételeiket és a bérrendezésüket a 20/1971. (IX. 30.) MüM számú rendelet rendezi. Ennjek megfelelően a béreket a szakképesítéstől, a fűtőanyag fajtájától (szén, olaj stb.), a fűtött légköbméter és a napi fűtési idő hosszától függően kell megállapítani. Bérük 1000,— Ft-tól 2900,— Ft-ig terjedhet. Koós József rohodi olvasónkat többek között arról is tájékoztattuk, hogy termelőszövetkezetének bérszabályzata szerint a betanított munkások részére csak akkor fizetnek pótlékot, ha az időbéres foglalkoztatással a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Kozma Károly hermán- szegi lakost értesítettük, hogy csak akkor kaphat szakmunkáspótlékot a termelőszövetkezetben, ha ezt a közgyűlés, vagy a vezetőség által jóváhagyott belső szabályzat biztosítja. Levélírónk panasza tagsági vitának minősül, javasoljuk, hogy forduljon a termelő- szövetkezet döntőbizottságához. Harcsa Zoltánná kékesei olvasónk a táppénzes állományban töltött ideje után is megkapta fizetett szabadságát, amelyet a termelőszövetkezet pénzben váltott meg. Bíró Jánosné nagyecsedi lakost a társadalombiztosítási igazgatóság tájékoztatta, hogy a 17/1975. MT sz. rendelet 157. § 2. bek. alapján aki házastársa halálakor a 65. életévét nem töltötte be, vagy nem volt, munkaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha a házastárs halálától számított tizenkét hónapon belül a 65. életévét betölti, vagy munkaképtelenné válik. Levélírónk özvegyi járadék iránti igénye a rendelet értelmében elévült. Ha azonban 10 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, úgy saját jogú öregségi nyugdíjigényének elbírálását kérheti. OLAJOS LÁNC Jó idő lévén, sokan felkeresték a sóstói Strandot május elsején. Apró hiányosságokkal még találkozhattak a vendégek, így a zuhanyozók szórófejei nem működtek tökéletesen. az ősszel vastagon beolajozott hintaláncokat elfelejtették megtisztítani, így a gyerekek nyakig olajosak lettek. Apróságok ezek, de bosszantóak voltak — teszi szóvá Fehér István nyíregyházi olvasónk. SZEMÉT A SELYEM UTCÁN Sokat bosszankodtunk az utcai szeméttároló miatt, amely a Selyem utcán a 21 és 23-as számú házak előtt volt korábban. Abba ugyanis nemcsak az utcai szemét kerül bele, hanem háztartási Fegyelmi és büntetőjogi felelősség Simek Antal egy szoros elszámolású bolt vezetője, aki levelében előadja, hogy az 1976. év végi leltár alkalmával 18 600 forint leltárhiánya mutatkozott. A leltárhiány okainak kiderítése során előbb fegyelmi eljárást rendelt el ellene a vállalat vezetője, majd büntető feljelentést tettek és a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztették. A büntető eljárást társadalmi tulajdon hanyag kezelésének alapos gyanúja miatt rendelték el és a nyomozás során tanúkat hallgattak meg, könyvszakértői Véleményt szereztek be. A nyomozati eljárás vége az lett, hogy az ügyészség a büntetőügyet jogerősen megszüntette bizonyítékok hiányában, vagyis nem találta bizonyíthatónak, hogy olvasónk a hanyag kezelés bűncselekményét elkövette volna. Olvasónk ezek után kérelemmel fordult a vállalat vezetőjéhez, hogy szüntesse meg a fegyelmi eljárást is és meglepően tapasztalta, hogy fegyelmi határozattal, azonnali hatállyal elbocsátották. Az elbocsátást a vállalati munkaügyi döntőbizottság helyben hagyta, de kioktatták, hogy a határozat ellen a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A hozzánk intézett kérdése az, van-e alapja a fegyelmi eljárásnak, mert szerinte törvény- sértést követtek el, hiszen egy sokkal magasabb hatóság állapította meg, hogy nem követett el semmit és úgy látja, hogy a fegyelmi eljárás bosszú. Mi a közölt adatok alapján nem tudjuk azt eldönteni, hogy az azonnali hatályú fegyelmi elbocsátás a konkrét ügyben jogos-e, vagy sem és ilyen döntés meghozatala nem is képezi feladatunkat. Az azonban tény, hogy nem teszi kizárttá a fegyelmi eljárás lefolytatását és akár a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kizárását az a körülmény, hogy egy bűnügy során az arra illetékes hatóságok nem látják bebizonyí- tottnak a bűncselekményt. Olvasónk esetében nem arról van szó, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el, hanem arról, hogy a terhére rótt magatartást nem sikerült olyan mértékben bebizonyítani, hogy az a bűnösség megállapítására alkalmas legyen. Ez azt jelenti: lehet, hogy elkövette a bűncselekményt, csak bebizonyítani nem sikerült. A jelen ügyben azonban mégis az a döntő, hogy egy bűncselekmény sokkal súlyosabb következményeket maga után vonó magatartás, mint egy fegyelmi vétség. Számtalan esetben születnek fegyelmi határozatok és szabnak ki fegyelmi büntetést, amikor büntető feljelentésről szó sincs, mert az elkövetett fegyelmi vétség nem meríti ki a büntetőjogi felelősség kritériumait. A büntetőjogi felelősség lényegesen nagyobb felelősség, súlyosabb magatartást kell megvalósítani, a büntetőjogi felelősség mértéke szigorúan körülhatárolt és a törvény megköveteli az ilyen magatartás egyértelmű, abszolút bizonyítását. Ha valaki nem valósít meg bűncselekményt, vagy azt nem sikerül bebizonyítani, az még nem jelenti azt, hogy fegyelmi vétséget nem követett el. Természetes dolog mindenki előtt, hogy ha valaki munkájával összefüggésben elkövetett egy bűncselekményt, azt fegyelmileg elbocsátják, vagy más fegyelmi büntetést szabnak ki. Ilyen esetben a bírósági ítélet köti a vállalatvezetőt: ha ilyen ítélet nincs, az esetben külön vizsgálat tárgya, hogy fegyelmi vétség megvalósult-e, vagy sem és a jelen ügyben akként döntöttek, hogy a tanúsított magatartás kimeríti a fegyelmi vétség törvényi kellékeit, sőt indokolt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása. Olvasónknak tehát, ha bírósághoz fordul, nem arra kell hivatkoznia, hogy ő nem követett el bűncselekményt, hanem arra, hogy fegyelmi vétséget sem követett el, mert abból kell kiindulni, hogy minden bűncselekmény egyben fegyelmi vétség is, de nem minden fegyelmi vétség bűncselekmény. Dr. Juhász Barnabás hulladék is, s egy idő után elviselhetetlen volt miatta a környék levegője, és ha szél fújt. az egész utcát beterítette a szemét. Szerencsére a közelmúltban eltávolították a tárolót, de ez mit sem változtatott helyzetünkön. A rossz szokás hatalmának, de inkább a fegyelmezetlenségnek tudható be. hogy most újabban a tartály helyére hordják egyesek a szemetet, köztük az IKSZV dolgozói is. Az illetékesek intézkedését kérjük, hogy ez a megengedhetetlen állapot, — végeredményben itt a város központjában — megszűnjön — kérik a Selyem utca lakói. zöldségbolt HELYETT KOCSMA?! Már jó előre látjuk, hogy ha a Záhonyi ÁFÉSZ valóra váltja tervét, az utca lakóinak nyugalma megszűnik — panaszolják levelükben a tu- zséri Szovjet utca lakói. — Arról van szó, hogy a jelenlegi zöldségbolt helyén a szövetkezet kocsmát akar nyitni a zöldségboltot pedig egy fabódéba telepítik. Azt. hogy melyik üzlet szolgálja jobban a lakosság érdekét, úgy hisszük, nem kell különösebben magyarázni, tehát már azért is sérelmezzük a szövetkezet jövőbeli intézkedését. Van azonban egy másik oka is annak, amiért ágálunk, éspedig az, hogy a kocsma olyan helyre fog kerülni, ahol naponta több száz iskolás és óvodás gyermek jár. és nem szolgálja majd javukat, ha esetenként „kocsmai jeleneteket” látnak. AZ IDÉN SIÓFOK AD OTTHONT a hagyományos közgazdász vándorgyűlésnek. Rendezői — a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a TIT közgazdasági választmánya, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság — a téma megválasztásánál arra törekedtek, hogy az előadások és a viták, a vándorgyűlés egész munkája versenyképességük javításához, a termékválaszték korszerűsítéséhez, a vállalati cselekvési programok jó összeállításához nyújtson segítséget a gazdálkodó egységeknek. jijjjftji Sí H STrSn m
