Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
2 KZLET-MAGYARORSZÄG 1977. május 6. A mátészalkai Szatmár Bútorgyár készítette a siófoki Lidó- szálló új berendezését. A több, mint 3,5 millió forint értékű bútort már részben beépítették a gyár dolgozói. Képünk egy szobaberendezés néhány darabját mutatja be. (Elek Emil felvétele) BELGIUM IS KALLUX-CIPŐT VESZ Növekvő export Nagykállóból Divatos, fűzött díszítésű, könnyű férfilábbelik formálódnak a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet gépein. A szakmunkások háromféle, úgynevezett spanyol modellt gyártanak: valamennyi exportra kerül, s a nyár kényelmes viselete lesz. A szövetkezet sikeres első negyedévében főleg a most is készülő típusokat szállították el megrendelőiknek. A Szovjetunióba 40 ezer, Lengyelországba 32 ezer 500, Mongóliába 2 ezer párat indítottak útnak. Tőkés partnereik részére májusban kezdik meg a sorozatgyártást. A hazai alapanyagból készülő színes, sportos félcipőkből Belgium 25 ezer, Svájc 4 ezer 500 párat igényelt. A megrendelt tételeket június végéig szállítják le. Ennél jóval több is elkelne a tőkés piacon. Nagyobb mennyiség gyártását azonban — a szükséges alapanyag hiánya miatt — nem vállalhatja a szövetkezet. Év elejétől akadozik a magyar gyártmányú felső- és bélésbőrellátás. Januárban és februárban — hasonló okok miatt — 60—70 százalékos kapacitással termeltek a dolgozók. Ennek ellenére az első negyedévben közel 62 százalékkal emelték a termelést 1976 hasonló időszakához képest. A Kallux gyártmányelőkészítő műhelyében már az 1978-as esztendő divatját álmodják papírra a tervezők. A külföldi partnerek részére most állítják össze a minta- kollekciókat — gazdag választékban. A szocialista megrendelők 50 fajta divatos Kal- lux-cipő között választhatnak a következő évben. Ezek modelljeit már bemutatta a szövetkezet. Készülnek a tőkés piac mintadarabjai is. A 12 pár cipőt felsorakoztató belga kollekciót alig több, mint egy hete indították útnak. Jövőre puha, finom, sportos bőrből készül a legtöbb lábbeli. Forma szerint a nyújtott orrú, klasszikus vonalú, kissé emelt sarkú modellek lesznek a legkeresettebbek. Különlegesen szép darab a hosszított orrú, hajlékony férfi mokaszin. Kényelmes viselet idősebbeknek és fiataloknak egyaránt. A szövetkezet termékei közül nemcsak a külföldi, de a hazai vásárlók is válogathatnak. Az idén például az év végéig tervezett 350 ezer pár cipőből 20 ezret a belkereskedelem megrendelésére gyártanak. Szocialista országokba 275 ezer, tőkés exportra 55 ezer pár cipő szállítását tervezik. Az igények jobb kielégítése érdekében az V. ötéves tervidőszak végéig újabb nagy beruházásra készül a szövetkezet. Jelenleg a fejlesztési javaslat kidolgozásánál tartanak. H. Zs. A közérdekű bejelentésekről Panasz és jogorvoslat: HELYBEN! Szabolcs-Szatmár megyében is nagy visszhangot váltott ki az idei I. sz. törvény, amely a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozik. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható: az új törvény elősegíti a vagyonvédelmet, szélesíti a demokráciát. védelmet nyújt azoknak, akik a közösség érdekében emelnek, szót. Ugyanakkor sokak előtt még ismeretlen az új jogszabály, még szép számmal vannak azok, akik illetéktelen helyen keresnek orvoslást. A Nyíregyházi városi-járási Ügyészségen elmondták: az új törvény lényege az. hogy az állampolgárok az eddiginél jobban élhetnek jogorvoslati lehetőségeikkel. Még mindig jelentős azoknak a száma. akik nem helyesen élnek. vagy visszaélnek ezekkel a lehetőségekkel. Hónapok kellenek ahhoz, hogy a törvény legfontosabb előírásai ismertté váljanak a lakosság szélesebb körében. Az ügyészség is ellát egyfajta felvilágosító és nevelő feladatot. Az elmúlt hetekben történt: egy aggódó apa a tévé Jogi esetek szerkesztőségénél panaszkodott, hogy a rendőrség jogtalanul tartóztatta le a fiát, aki „nem ölt és nem lopott”. A tévé az ügyészségre továbbította a panaszt, amelyről kiderült^ hogy alaptalan, mert a fiú ugyan nem követte el az idézett két bűncselekményt, de többszöri felszólítás ellenére sem vállalt munkát. Ezért büntette a rendőrség 20 napi elzárással. A közelmúltban egy bejelentés arról szólt, hogy az egyik nagyközségben a fuvaros öt mázsa fa helyi elszállításáért 200 forintot kért. A bejelentést az ügyészség továbbította a helyi tanácsra. Számos állampolgárnak eszébe sem jut — hangsúlyozták az ügyészségen —, hogy a jogos, vagy jogosnak vélt panaszát helyben is el lehet intézni, s ráér más fórumon panaszt emelni akkor is. ha a helyi illetékesek jogtalanul elutasították. A Nyíregyházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottságon a közérdekű bejelentések és panaszok száma az utóbbi egy-két évben stagnál. Tavaly előtt 46, tavaly 44 bejelentéssel foglalkoztak a járás és a város területén. 1975-ben 7, tavaly 11 egyéni panaszt vizsgáltak a népi ellenőrök. Ez év első negyedében némileg csökkent a bejelentők és panaszok száma, de még nem lehet tudni: a csökkenés az új törvénynek köszönhető-e? Egy orosi bejelentő például egyszerre öt helyre küldte el bejelentését. Az egyik nyíregyházi bejelentő a népi ellenőrökhöz küldött levélben nyíltan beismerte bizalmatlanságát és leírta, hogy négy címre küldte észrevételét. Tudnia kellene, hogy érdemben úgyis csak egy helyen foglalkoznak ügyével. Egy másik állampolgár névtelen bejelentést tett a televíziónak, a tv a levelet a népi ellenőrökhöz továbbította, akik úgy döntöttek: az üggyel foglalkoznak a közeljövőben. mert a névtelen levél tartalma valószínűleg igaz. Egyik levélíró birtokháborítás ügyében kérte a NEB segítségét, a bizottság azonban nyolc napon belül átirányította az ügyet a városi tanácsra, kérve a tanács illetékeseit, hogy az ügyintézésről tájékoztassák a NEB- et. A Nyíregyházi Városi Tanácsra kevés kivétellel a tanácstagok közvetítésével jutnak el a közérdekű bejelentések és panaszok. Idén „csak” három bejelentés érkezett a tanácsházára. A bejelentésekre a tanács illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket — immár az új törvény szellemében. N. L. megállapodás a TIT és a TESZÖV között A megye mezőgazdasága előtt álló feladatok sikeres teljesítését segíti az az együttműködési megállapodás, amelyet a közelmúltban kötött a Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV és a TIT Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete. Az MSZMP XI. kongresszusát követő tudománypolitikai, közoktatási és közművelődési határozatok többek között előírják a gazdasági, műszaki fejlődés fokozását, a szocialista tudat- formálás szélesítését, az értelmiség aktívabb közreműködésével a dolgozók közéleti érdeklődésének és társadalmi felelősségérzetének erősítését. Ugyancsak szükséges a termelésre közvetlenül hatást gyakorló tudományos és technikai műveltség növelése, elsősorban a fizikai dolgozók általános és szakmai műveltségének emelése. Ezeknek az irányelveknek a szellemében a TIT megyei szervezete részt vesz a termelőszövetkezeti tagok, választott tisztségviselők szocialista nevelésében, képzésének és továbbképzésének megszervezésében. Többek között segíti a termelőszövetkezetek szocialista brigádjait a kulturális vállalások teljesítésében. Részt vesz a termelőszövetkezetek jogvédelmével összefüggő ismeretek terjesztésében, az e területen dolgozók szakmai továbbképzésében. A TIT illetékes szakosztályai segítik a korszerű munka- és vjzemszervezés kialakítását, a modern termelési rendszerek és eljárások megismertetését, elterjesztését. A társadalomtudományok felhasználásával a TIT segíti a termelőszövetkezetekben a tulajdonviszonyok továbbfejlesztését, a szocialista gondolkodás, erkölcs és magatartás fejlesztését. A TESZÖV többek között segíti a termelőszövetkezetekben dolgozó agrár, közgazdász és műszaki szakemberek bevonását az ismeretterjesztő munkába. Sajátos mozgalmi eszközeikkel biztosítják a TIT által ajánlott programok fogadását, a tsz-ek és a TIT illetékes szervei között a kapcsolatok létrejöttét. Az együttműködési megállapodást mindkét szerv elnökségi ülésen hagyta jóvá, és megállapodtak abban, hogy évente a változó feladatoknak megfelelően akcióprogramot készítenek. Olvasónk írja: Bisztrópanasz Az Ezerjó étterem melletti nem igen kedvelünk, ké- bisztróban az utóbbi időben nyelmetlenek. Talán egy-egy csökkentették az asztalok szá- ügyesen megfogalmazott felmát. Bizonyára a gyorsabb irattal is el lehetne érni, hogy étkezés, a nagyobb vendég- a gyorsétteremben a vendé- forgalom érdekében. Az asz- gek ne töltsenek órákat, ha- talok helyébe magas pulto- nem helyüket adják át az kát helyeztek el, melyeket mi utánuk jövőknek— javasolja idős emberek — akik napon- N. E. nyíregyházi nyugdíjas ta a bisztróban ebédelünk — levélírónk. Jubilál a nagyecsedi takarék E z év elején ünnepelte húszéves fennállását a Nagy- ecsed és Vidéke Takarék- szövetkezet. A kezdetben néhány taggal és kevéske alaptőkével létrejött takarék az eltelt két évtizedben rangos funkciót betöltő intézménnyé fejlődött. Számot adott erről Kalavé János ügyvezető, az alapító tagok számára rendezett összejövetelen. Az ecsedi takarékhoz tartozik a szomszédos, igazgatásilag is egyesült Fábiánháza. Kirendeltség épült több mint félmilliós költségvetéssel Nyírcsa- holyban. Sőt. még Mátészalkán is fiókot nyitott az ecsedi takarék. A különböző kölcsönök összege, melyeket a múlt esztendőben folyósított a szövetkezet, meghaladta a tízmillió forintot. A betétállomány tiszta növekedése 1976-ban 5 millió 507 ezer forintot tett ki, s így a szövetkezet 35 millió 589 ezer forint kamatozó betétösz- szeget kezelt. A gépkocsi- nyereménybetét egy év alatt — csak Ecseden — negyedmillióval növekedett. A taglétszámot idén további 350 fővel kívánják gyarapítani. Ezen belül különösen tovább fokozzák a fiatalok és a nők arányát. Év végére pedig — tervezik —. hogy a betétállomány meghaladja a 42 millió forintot. a. b. Hat év*— huszonötmilliós tűzkár Gyermekcsíny — Tűzveszélyes kényelem — Felelőtlen szövetkezetek, üzemek Az utóbbi hat évben Sza- bolcs-Szatmárban több, mint 25 millió forint érték ment füstbe — ennyit pusztított el a több, mint 2300 tűzeset! Harminckilenc ember meghalt, százhuszan megsérültek a tüzeknél. Szomorú statisztika — és ez alatt az idő alatt minden évben csaknem pontosan ugyanannyi volt a tüzek száma. Igaz, nem szabad elfeledkeznünk egy fontos dologról: a megyében végbement sok építkezés, üzemtelepítések, műszaki fejlesztések, bővítések lényegében sokszorosára növelték a tüzek lehetőségét, a veszélyt. S ha emellett nem növekedett a tűzesetek száma, ez azt jelenti: mégis javult a tűzvédelmi helyzet a megye területén! A tüzek keletkezési okait végignézve azonnal szembe- ötlik három adat: magasan vezet a gyermekjátékból keletkezett tüzek száma, mögötte a dohányzás, és nem sokkal utána az elektromos áram miatt fellobbant tüzek következnek... Ehhez nem szükséges sok kommentár, talán csak annyit: hiábavaló a nap mint nap elhangzó figyelmeztetés, hogy zárják el a gyerektől a gyufát, hogy ügyeljenek az égő csikkre, gyufaszálra? És hogy az egyik nagy veszélyforrás éppen a kényelem a lakásokban — egyre több mindenütt a háztartási gép, rádió, tévé (s ezzel párhuzamosan a „barkácsolás”). Közvetlen emberi hanyagságok rejlenek a legtöbb tűzeset mögött. De feltétlenül meg kell említeni a tűzvédelem szakemberei által feltárt közvetett hibákat is. Azt, hogy az üzemekben és főleg a mezőgazdasági szövetkezetekben sok helyütt elhanyagolják a tűzvédelmi előírások végrehajtását, nem gondoskodnak megfelelő karbantartásról, tűzjelzési lehetőségekről, a munkavédelmi előírások megtartásáról! Sokat mondó tény: a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakban dolgozóknak több, mint a fele nem rendelkezik a vizsgával! A megye tűzoltósága áldozatos munkát végez a tűzoltásnál és a megelőzésnél egyaránt. Az állami tűzoltók évente átlagosan félezer alkalommal vonultak ki a riasztásokra. Könnyebbséget jelentett az állandó készenlétet és nagy fizikai igénybevételt jelentő szolgálati rend megváltozása az állami tűzoltóságnál : tavaly júliustól áttértek a 24 óra szolgálat, 48 óra pihenőrendszerre. így is észrevehető azonban, hogy a tűzoltóknál is gyakori a foglalkozási betegség — elsősorban ízületi, idegrendszeri, csigolyabetegségekkel kezelnek idősebb tűzoltókat... Az állami tűzoltóság nagy segítséget kap a megyében lévő négy és fél ezer községi önkéntes és 2200 vállalati önkéntes tűzoltótól. Gyakori eset, hogy önállóan megbirkóznak a kisebb tüzekkel, még az állami tűzoltók kiérkezése előtt. De legfontosabb a megelőző munkájuk: a lakóházak, a középületek tűzvédelmi felülvizsgálatát rendszeresen elvégzik, kijavíttatják a hibákat, illetve, ha szükséges, fe- lelősségrevonást is javasolnak. Hozzá kell azonban tenni: a tanácsok még mindig nem járnak el kellő szigorral ilyen esetekben! A helyi tanácsok egy része a ludas abban, hogy nem minden tűzoltóegyesületnek megfeleld a felszerelése a falvakban. Nem sok helyen szánnak pénzt a felszerelés, az egyenruhák beszerzésére, pótlására, holott egy faluban igen lényeges az önkéntes tűzoltók tevékenysége. Ehhez járul még az a mulasztás: a helyr termelőszövetkezetek (ha nem szerveznek önálló tűzoltóságot), nem járulnak hozzá anyagiakkal a községi egyesület fenntartásához — holott ez kötelességük lenne! (tarnavölgyi)
