Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

1977. május 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Szívvel, emberséggel M. J.-né idős asszony, végső tanácstalanságában fordult hozzánk, mert — mint leveléből megtudtuk — a faluban, az utcában nem akad senki, akinek magától eszébe jutna megkérdezni: nincs-e szüksége jó szóra, a ruhái kimosására, lakása taka­rítására, meleg ebédre, or­vosra? Előfordult már máskor is, hogy ilyen ügy­ben kértek tőlünk segítsé­get, anyagi támogatást kérve, mert idő előtt meg­rokkantak, vagy mert va­laki magára maradt és gyámolításra szorul. A legtökéletesebb társa­dalomban is lesznek olya­nok, akik rajtuk kívül ál­ló okok miatt a közösség óvására szorulnak, mert önálló életvitelre képtele­nek, lelkileg sérültek, és az ilyenek intézményes gondozása csak részben valósult meg. Sok még az olyan idős ember, akinek nem jut férőhely a szo­ciális otthonban, aki nem tudott olyan nyugdíjat szerezni, amely mellett ne lett volna szüksége társa­dalmi támogatásra. Bi­zony nem oldódott még meg a testi fogyatékosok helyzete, különösen azo- ké, akik a rendszeres munkavégzéshez mások mindennapos kíséretére szorulnának. Például nap­közben nincs gondozója sok olyan kórházi kezelést nem igénylő, de ágyhoz kötött idős embernek, akinek hozzátartozói nap­közben dolgoznak. Társadalmunk pedig nem keveset tett eddig is az ilyen emberek érdeké­ben. A rászorulókat rend­szeresen vagy esetenként segélyben részesítik, el­helyezik szociális ott­honban azokat az idős embereket, akiknek a sorsa másként nem ren­deződhetne megnyugta­tóan. Vannak szociális gondozók, de csak igen kevesen, jóval többen vi­szont azok, akik várják, hogy naponta rájuk nyis­sa valaki az ajtót, hogy beadja a gyógyszert, s a legszükségesebb dolgokat megvásárolja. De szinte már gyakor­lattá vált nálunk, hogy amikor egy bajba jutott, segítséget váró emberről írunk, és segítséget ké­rünk, az emberek szíve kinyílik, csak az kell, hogy valaki fellobbantsa bennük a segítő szándé­kot. A nyilvánosság oly­kor valami különös va­rázslattal tömegeket moz­gat meg a jó érdekében. Egyre több egyén és kis közösség él ma már az or­szágban, akik törődnek az együttérzést igénylő em­berekkel. Van aki orvost hív az idős, beteg ismerő­séhez, segíti, míg szüksége van erre, és mindezt nem reflektorfényben teszi, hanem csak úgy, szépen, csendesen, hogy mások szinte észre sem veszik. De csinálják, mert van fülük, szívük van hozzá, hogy meglássák, meghall­ják, kinek van szüksége segítségre. Soltész Ágnes MEGDICSÉRT VENDÉGLÁTÁS Április 21-én a salgótarjáni COOPTOURIS-t által szerve­zett 45 fős turistacsoporttal jártam Szabolcs-Szatmár me­gyében. Nem első alkalom­mal. Mint idegenvezetőnek; mo6t egy ózdi társasággal volt módom újfent tapasztalni; hogy milyen szép ez a me­gye. Rövid ott-tartózkodásun- kat most is kellemessé tette a Hotel Szabolcs éttermében tapasztalt vendégszeretet; a felszolgálók udvariassága, a2 ízletes ételek, a gondos tála­lás és a környezet higiéniája dicséretet érdemlő volt —- jegyzi meg levelében Takács Lajosné Salgótarjánból. KIÉ A PARK? Nyíregyházának talán az egyik legszebb és legkedvel­tebb parkja a Benczúr téri. Ilyenkor tavasszal és egész nyáron gyermekzsivaly, ön­feledt kacagás hallatszik a térről, élvezik a kicsinyek a teret, és különösen a pázsitot. Viszont a szülőket, és az ar­ra járó felnőtteket mindunta­lan megbotránkoztatja, hogy ugyanabban a fűben, amely­ben a gyerekek játszadoznak, ott engedik egyesek „dolguk­ra” kutyájukat. Egészségügyi szempontból e kettő sehogy sem fér össze. Változtatni kell rajta, úgy,, hogy a pázsit kizárólag a gyerekeké legyen. A kutyák sétáltatására pedig válasszanak más helyet. Ezt akár tiltó táblával is el kelle­ne érni — javasolja N. M. nyíregyházi levélírónk. BECSÜLETES MEGTALÁLÓ Arany fülbevalómat a kö­zelmúltban elvesztettem. Még aznap hirdetést adtam fel, hogy megtalálóját jutalom­ben részesítem. őszintén megmondom, nem bíztam az eredményben. És szinte még ma sem akarom elhinni, ami történt: másnap Pauliczki Györgyné Nyíregyháza, Ósző­lő utca 72. szám alatt lakó néni munkahelyemre elhozta a fülbevalómat. Amikor pe­dig az ígért jutalmat át akar­tam adni, mindössze ennyit mondott: „Nem fogadok el jutalmat, elég, hogy örömet szerezhettem.” A szívességét akkor is megköszöntem, de ezúton is szeretném megismé­telni, hiszen nem mindig eny- nyire természetes az emberek együttérzése — írja levelében T. I.-né Nyíregyháza, Északi körút 7. szám alatti olvasóik. JAWA-KÜLSÖ Kétszázötven köbcentis Ja- wa motorkerékpáromat a kö­zeljövőben kellene műszaki vizsgára vinnem. A biztos vizsgasikerhez azonban még szükségem lenne egy hátsó kerékre való külső gumira, amelyhez eddig nem sikerült hozzájutnom. Ha valaki eb­ben segítségemre tudna len­ni, előre is hálásan köszönöm — írja levelében Juhász Péter Cégénydányád, Dózsa György utca 25. szám alatti lakos. KÚT A Bethlen Gábor utcai fe­lüljáró építésekor — a kö­vesét kiszélesítése során — a 69. számú ház előtti köz­kutat az útépítő vállalat el­távolította. Mi, a közelben lakók abban a hiszemben voltunk, hogy az út elkészül­te után visszahelyezik a ku­tat, esetleg a túlsó oldalba, a 74. számú ház elé teszik. Sajnos, legutóbb arról érte­sültünk, hogy ebből semmi nem lesz. így arra kell be­rendezkednünk, (önhibánkon kívül vízvezeték-rendszerrel nem rendelkezünk), hogy ezentúl a 2-300 méterre lévő közkútból kell vizet horda­nunk, egy rendkívül forgal­mas úton át. Szeretnénk te­hát, ha sérelmünket orvosol­nák, vagyis a régi kutat is Visszaállítanák — kéri a környék lakói nevében Sza- nyi Ferencné Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 84. szám alatti lakos. REKLÁM ÉS VALÓSÁG Örömmel vettem az április 22-én megjelent hirdetést, miszerint az általam már ré­gebben is áhított Sirály kézi morzsolót engedményes áron árusítják. Másnap el is utaz­tam Kisvárdára, hogy meg­vegyem. A vas- és edénybolt fiatal eladója azonban mit sem tudott az engedményes vásárról, sőt mi több, a bolt vezetője sem, aki egyébként a jószándékú érdeklődésem­re udvariatlanul „kiokta­tott”. Én pedig azt javas­lom, hogy mielőtt az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat egy ilyen hirdetést felad, időben értesítse az engedmé­nyes vásárra kijelölt boltja­it is — javasolja Eszenyi Já­nos Záhony, Uj Élet u. 18. szám alatti olvasónk. CIPŐFŰZŐ Ügy látszik, különös igé­nyekkel járom a nyíregyhá­zi boltokat. Fekete cipőfűzőt szeretnék venni, sajnos siker nélkül. Ugyanígy jártam a 40 wattos keskeny foglalatú villanykörtével is. Lehet, hogy a rövidáru, az aprósá­gok tartása a boltokban nem eléggé jövedelmező; de feke­te cipőben a sárga fűző sem a legjobb látvány — pana­szolja L. B. FAGYLALT A KISMAMÁNAK Április 23-án férjemmel a Tölgyes-csárda körül sétál­tunk, miközben megkíván­tam egy fagylaltot. Betér­tünk a Tölgyesbe, ahol egy hölgy közölte, hogy elfogyott a fagylalt, és később sem lesz, mert rendezvényre ké­szülnek. Csalódva távoztunk, és már a Hármasdombon lévő emlékműnél jártunk, amikor egy férfi utolért ben­nünket; kezében egy nagy adag fagylalt volt és elnézé­semet kérte, amiért előbb nem vették észre, hogy kis­mama vagyok. Ilyen jól még fagylalt nem esett, mert mellé egy „nagyadag” ked­vességet is kaptam — olvas­tuk Palumbi Sándorné Nyír­egyháza, Stadion utca 26. szám alatti lakos levelében. Szerkesztői üzenetek Károlyi Sándor kölesei, Gyebnár Jánosné keme- csei, Kiss Agnes tiszavas- vári, Poroszkai Béláné szamosújlaki, Dulinszki Pál tiszaeszlári lakosok­nak levélben válaszoltunk. Nagy Jánosné nagyhalá­szi, Kosa Pálné jármi, Ba­logh Imre tornyospálcai, Kovács Lajosné nagyecse- di, Reszegi István tisza- vasvári, Csuka Ferenc aja­ki, Kovács Györgyné ma- gyi, Németh Lajos nyír­egyházi, Zemplényi Mik- lósné mátészalkai, Miterkó Pálné biri, Orosz József záhonyi, Boda Antal fé- nyeslitkei, Juhász Péterné cégénydányádi, Takács Jó­zsef nyíregyházi, Sipos Gé- záné ilki, Kádár József né tunyogmatolcsi és Tóth Gyuláné kömörői, vala­mint Gyuricska János kis- várdai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Nagy Lajos kótaji olva­sónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Balogh Józsefné ibrányi levélírónkat értesítettük, hogy kéthetenként a sza­badnap megilleti. Ameny- nyiben munkáltatója ezt nem adja meg, úgy mun­kaügyi vitát kezdeményez­het. Siska Béláné kisvárdai olvasóink a szülési segélyt időközben megkapta. CSÉB-bizto6ítása alapján benyújtott segélykérelmót az intéző bizottság a kö­zeljövőben fogja elbírálni. Poroszkai Béláné sza- mosújlaki levélírónk ér­deklődésére az alapsza­bályban foglaltak a mérv­adók. Ezért tanácsoltuk, hogy ügyében forduljon a termelőszövetkezet veze­tőségéhez. Hibján László nyíregy­házi levélírónk észrevéte­lére a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat közölte: gépkocsivezetőiket utasí­tották, hogy a kora reggeli tejszállítás alkalmával, az üzletek elé érkezve, min­den esetben állítsák le a gépkocsijukat, hogy a la­kosság nyugalmát ne za­varják. A vállalat egyéb­ként azt tervezi, hogy a’ következő napi tejet még előző nap a késő délutáni órákban kiszállítják az üz­letekbe. Pancsák István nyírbá­tori olvasónk reklamáció­ját a társadalombiztosítási igazgatóság jogosnak talál­ta, ezért levélírónk mun­káltatóját utasították a táppénzigény újbóli elbí­rálására és a különbözet kifizetésére. AÉifíetékos válaszol Április 13-i Fórum rova­tukban „Hiánycikk” címmel szóvá tették, hogy miért nem lehet kismama-harisnyanad­rágot kapni? 1975 második negyedévétől hoztuk forga­lomba a Budapesti Harisnya­gyárnak ezt a termékét. Ar­ra számítottunk, hogy kere­sett cikk lesz, ez azonban nem vált valóra. Készletünk rendkívül megnőtt, a ha­risnyanadrágok egy részét engedményes áron adtuk el. Ebben az évben pedig nem Házastársak anyagi felelőssége Zehor János hozzánk intézett levelében az alábbi ese­tet adja elő: ismerőse kb. 65 000 forintot adott kölcsön elismervény ellenében és több részletben egy másik sze­mélynek, aki azonban az ígért határidőre a kölcsön visz- szafizetését nem teljesítette, többszöri felszólítás ellené­re sem. A kölcsönfelvevő személy anyagi fedezettel nem rendelkezik,. a lakóház is a felesége nevén van és az egyéb vagyontárgyak is, eléggé munkakerülő életmódot folytat, így nincs sok remény arra, hogy az illetőtől a követelés behajtható. Ismerősének olyan felvilágosítást adtak, hogy ezért az összegért nemcsak a kölcsön felve­vője, hanem annak házastársa is felel, a házastárs azon­ban a kölcsön visszafizetését megtagadta azzal, hogy férje azt az ő tudta és hozzájárulása nélkül vette fel, különben is hol együtt élnek, hol nem, a férjéért anyagi felelőssé­get nem vállal. Kérdése az, hogy a házastárs felel-e a másik házastárs által felvett kölcsönökért és általában a házastársak egymás tudtán kívül köthetnek-e üzletet vagy sem? E problémát a családjogi törvény rendezi, nevezete­sen a 30. paragrafus (1). (2), (3) és (4) bekezdése. Nem véletlen az, hogy a témát a törvény a házastársi vagyon­közösség keretében tárgyalja, hiszen alapjában az, amit az életközösség alatt szereznek, közös vagyon. Miután a házasság két fél egyenjogúságán alapszik, ezért a törvény arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ilyen házastársi vagyonközösség fennállása alatt csak a házastársak közös egyetértésével lehet általában olyan vagyonjogi rendel­kezéseket tenni, amelyek nem a házastársak különvagyo­nára vonatkoznak. A gyakorlati életben ritkábban fordul elő, hogy egy-egy ügylet megkötésénél, akár egy kölcsön­kérésnél is mindkét házastárs jelen legyen, mindketten elismervényt adjanak. A fenti törvény 2. bekezdése ki­mondja, hogy bármelyik házasnak a vagyonközösség fenn­állása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó vissz­terhes ügyletét úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a másik házastárs is hozzájárult volna, ez alól az a kivétel, hogy ha a harmadik személy, akivel kötötték az ügyletet, tu­dott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Az olvasónk által felvetett probléma eldöntéséhez te­hát mindenekelőtt a pontos tényeket kell tudni és ameny- nyiben a kölcsönadó nem tudott, vagy nem is tudhatott arról, hogy a kölcsön felvételéhez a feleség nem járult hozzá, úgy a feleség is adósnak tekintendő. Nagy a való­színűsége annak, hogy a feleség most a fizetési kötelezett­ség alól akar kibújni, hiszen a felvett összeg nagysága arra enged következtetni, hogy arról tudnia kellett a má­sik házastársnak. Ha a közös háztartásba ilyen összeget bevisznek, lehetetlen, hogy ne tűnjön föl. Erősíti ezt az is, hogy falubeliekről van szó és a falubeliek általában tudnak egymás dolgairól. A feleség részére az enyhén viszálykodó élet még nem jelent mentességet, vagyis ő maga is felel a kölcsönért. Más a helyzet ingatlan-adásvételek esetén és különö­sen ingatlan eladása esetén. Amennyiben a házastársak közös tulajdonát képezi az ingatlan és azt eladják, a ve­vővel kötött szerződés csak akkor érvényes, ha azt mind­ketten aláírták, vagy egyik házastárs a másik házastárs részére szabályszerű meghatalmazást ah. Ebben az eset­ben, ha valaki csak az egyik társsal köti meg az ügyletet, nem érvényesül a családjogi törvény 30. paragrafus (1) bekezdése és nem lehet úgy tekinteni, hogy a megkötött szerződés a másik házastárs nevében is történt. Még ak­kor sem, ha a szerződésben ilyen szöveg van, de a szer­ződést a másik házastárs nem írta alá. Az élettapasztalat azt igazolja, hogy az apró ügyleteken túlmenően, mindig ajánlatos a házastársakkal együttesen tárgyalni, mert csak ez zárja ki az utólagos vitát. Dr. Juhász Barnabás vásároltunk kismama-ha­risnyanadrágot a gyártól, he­lyette az Extra Lady elneve­zésű, erősebb testalkatúakra való harisnyanadrágot ajánl­juk, ebből folyamatos az el­látás, és árban is kedvezőbb a korábbinál. Kelet-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagyke­reskedelmi Vállalat Debrecen A „Postai gondok” címmel megjelent cikkben egy kése­delmes csomagkézbesítést tettek szóvá. A panaszt ki­vizsgáltuk, és megállapítot­tuk, hogy a kérdéses cso­mag a feladást követő napon — március 4-én — a Nyír­egyháza 2. sz. postahivatal­hoz megérkezett és kézbesí­tésre kiadták. A kézbesítő, mivel nem találta otthon a címzettet, értesítőt állított ki, és azt levélszekrény hiányá­ban a kulcslyukban helyezte el, amely bizonyára elveszett. A postahivatal ezt követően még 15 napig tartotta a cso­magot, majd visszaküldte a feladónak, mivel a címzett ez idő alatt nem jelentkezett. A posta részéről tehát nem történt mulasztás. Debreceni Postaigazgatóság „Üres bolt” címmel meg­jelent cikkükben a közel­múltban szóvá tették, hogy miért áll üresen Nyírbogáton az egyik üzlethelyiség, ami­kor a községnek igen nagy szüksége lenne egy kenyér­boltra. Közöljük, hogy az említett helyiség jelenleg át­alakítás alatt áll, ott — a községi tanács javaslatára — a lakossági igényeket figye­lembe véve, egy mezőgazda- sági szaküzletet fogunk nyit­ni még ebben a fél évben. Nyírbátor és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents