Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 28. Közös közlemény Megnyílt az ünnepi könyvhét Napi külpolitikai kommentár Vihar Dajan körül (Folytatás az 1. oldalról) annak szükségességét, hogy tovább folytassák ezeket az érintkezéseket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy Magyarország és Ausztria kapcsolatainak állandó fejlesztése az enyhülés folyamatát szolgálja Európában és az egész világon. Kijelentették, hogy fontos feladatnak tekintik azoknak az elhatározásoknak a teljes megvalósítását, amelyekre Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának 1976. évi ausztriai látogatása alkalmával, valamint Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár ausztriai és magyarországi találkozói során jutottak. A felek üdvözölték a gazdasági együttműködésben eddig elért eredményeket. Készek további intézkedéseket tenni a mindkét ország számára előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös áruforgalom kiegyensúlyozott növelésére. Aláhúzták az együttműködés fontosságát az idegenforgalommal kapcsolatos infrastruktúra és az energiagazdálkodás területén. Üdvözölték a két ország állampolgárainak találkozásait, különös tekintettel a határ menti területek lakosaira, és megerősitették azon szándékukat, hogy ezeket — a kölcsönös bizalom és jó szomszédság alapján, közös egyeztetett intézkedésekkel — a jövőben is elősegítik. Megállapodtak, hogy ez év őszén szakértői megbeszéléseket kezdenek a két ország közötti vízumkényszer teljem megszüntetéséről. Támogatják a kulturális, tudományos oktatási, ifjúsági, sport- és turisztikai kapcsolatok fejlesztését, valamint az információ átfogóbb terjesztését. Kívánatosnak minősítették annak elősegítését, hogy a másik ország kulturális értékeihez mindenki fokozottabban hozzáférhessen. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés, továbbá a belgrádi találkozó kérdései állottak. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger elsődleges jelentőséget tulajdonított az enyhülési politika folytatásának, amelyhez mindkét ország a jövőben is minden erővel hozzá akar járulni. Egyetértés volt abban, hogy az enyhülés továbbvitele nagy mértékben függ az államok kapcsolatainak fejlődésétől, tekintet nélkül azok társadalmi és gazdasági rendszerére. A felek egyetértettek abban, hogy fontos eredmények születtek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának végrehajtásában mind nemzetközi téren, mind pedig a magyar—osztrák kapcsolatokban. Az enyhülés folytatása lényeges feltételének tekintik a záróokmány valamennyi rendelkezésének fenntartás nélküli végrehajtását. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló belgrádi találkozónak, s készek hozzájárulni ahhoz, hogy ez a találkozó elősegítse a záróokmány további végrehajtását és az enyhülés megszilárdítását. A tárgyaló felek megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folytatása növekvő veszélyt jelent a világ békéjére és az emberiség jövőjére. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell kísérnie. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, a genfi leszerelési bizottság munkája, s a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel összefüggő intézkedésekről Bécs- ben folyó tárgyalások — annak az alapelvnek a betartása mellett, hogy egyik fél biztonságát sem érheti károsodás — minél előbb eredményre vezetnek. Azt a felfogást képviselték, hogy a leszerelési törekvésekben fontos szerep járul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Támogatják a leszerelési világértekezlet összehívását és nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának. A felek aggodalmukat fejezték ki a világ különböző térségeiben létező feszültség- gócok miatt és sürgették azok mielőbbi felszámolását. Mindkét fél megerősítette hűségét az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaihoz és elveihez. Ezt az okmányt a béke megőrzése, a biztonság és nemzetközi együttműködés fontos eszközének tekintik. A tárgyaló felek kifejezték készségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben, valamint az ENSZ tengerjogi konferenciáján tovább fejlesztik a gyümölcsöző magyar-osztrák együttműködést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke teljes megelégedését fejezte ki eszmecseréjük baráti, tárgyilagos légköréről és a látogatás eredményéről, amely jelentősen hozzájárult a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köztársaság jószomszédi, baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez, és az európai együttműködéshez. A megbeszélésen megállapították, hogy számos, mindkét felet érdeklő kérdésben nézeteik megegyeznek vagy hasonlóak. Dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök ausztriai hivatalos látogatásra hívta meg Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról diplomáciai úton állapodnak meg. (Folytatás a 1. oldalról) — Az elmúlt esztendőben minden korábbinál több mű, nagyobb példányszámban jelent meg, és fogyott el a kereskedelemben. Könyvkiadásunk gazdag, sokszínű, az utóbbi években különösen nagy volt a fejlődés. Az elmúlt öt évben a kiadott művek példányszáma több mint másfélszeresére, a könyvforgalom pedig kétszeresére emelkedett. — Az idei könyvhét gazdag választéka azt a törekvést tükrözi, hogy Magyarországon a szocialista kultúra, a nemzeti művelődés olyan formája épüljön tovább, amelyben harmonikusan egyesül és folytatódik a nemzeti és az általános emberi hagyomány, és szervesen egészül ki új szocialista értékekkel. Az idei ünnepi könyvhét hivatása szerint elsősorban kortársi magyar írók műveit és a klasszikus örökséget nyújtja a közönségnek. Mai irodalmunk a népszerű antológiákban és új alkotásokban van jelen, de a könyvhét felsorakoztál ja régebbi múltunk, és a közelebbi, az elmúlt évtizedek magyar irodalmát is. Nagy elődeink közül Ady Endre kap most mindenkinél nagyobb figyelmet. Ez év novemberében lesz születésének 100. évfordulója: a műveiből készült kötetek mintegy nyitányát jelentik a rá való emlékezésnek. Bevált hagyománya a könyvhétnek, hogy a szomszédos szocialista országokban élő írók művei is jelen vannak, s ugyanígy megtalálhatók a világ minden tájának írói is — műveikkel. A gazdag kínálatban most sem csak szépirodalmat nyújt a könyvhét, hanem jelentős politikai, tudományos és művészeti köteteket is. E gondolatok jegyében, s a korábbi könyvhetek eredményeit is felülmúló sikerek reményében nyitotta meg Pozsgay Imre az Í977-es ünnepi könyvhetet. ★ Felverték a sátrakat, kirakták a több, mint száz könyvújdonságot, melyek az ünnepi könyvhétre jelentek meg. Megkezdődött a könyv hetének eseménysorozata. Nyíregyházán a Kossuth tér alakult át egy hétre a könyvek terévé. Hat sátorban árusítanak könyveket, ezek közül egyben antikvár műveket. Május 27-én délután a vasutas fúvószenekar adott térzenét, majd egy szavalat elhangzása után Csermely Tibor, a népfrontbizottság munkatársa mondott megnyitót. A következő napokban a könyvsátrak között mindennap akad valamiféle látványosság. 28-án délután öttől bábelőadást tartanak a legkisebbeknek, vasárnap délelőtt az Akácvirág citera- együttes ad műsort. 30-án, hétfőn délelőtt Somogyi Tóth Sándor dedikálja műveit, délután pedig gyermektánc- csoportok műsorában, a2 Ig- rice együttes zenéjében gyönyörködhetnek a könyvvásárlók, a járókelők. 31-én a megyei művelődési központ irodalmi színpada ad műsort. Június 1-én délben tartják a nyíregyházi városi „könyvünnepélyt”. Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára mond ünnepi beszédet, majd irodalmi műsort hallhatnak a megjelentek. A hátralévő három napban sem hiányoznak az események: aszfaltrajzverseny, az ifjúgárdisták zenekarának műsora, gyermekkórusok bemutatója kerül sorra, június 4-én délelőtt pedig o megyei írócsoport tagjai találkoznak a közönséggel. A megyében is több rendezvényt tartanak a könyvhéten. Neves írók találkoznak olvasóikkal a falvakban- városokban. Rendhagyó irodalomórákat tartanak a középiskolákban, és persze mindenütt dedikálják műveiket az írók—költők. Június 1-én délután a kisvárdai várszínpadon tartják a megyei könyvünnepélyt itt is a nyíregyházihoz hasonló lesz a program. A nagy afrikai válsággócok közül az egyik Rhodesiával és a Dél-afrikai Köztársasággal — pontosabban ekét fajvédő rezsim brutális elnyomó politikájával függ össze. Az imperializmus vezető országai nyílt diplomáciai-politikai erőfeszítésekkel kísérlik itt meg olyan megoldás kidolgozását, amely meghozza a szükséges változásokat, de egyúttal gátat is vet minden forradalmi jellegű folyamatnak. Ezért tárgyalt Mondale amerikai alelnök Bécsben a dél-afrikai miniszterelnökkel, s ezért folytatott lázas tevékenységet (az egyébként néger) Andrew Young, az USA állandó ENSZ-képviselője az afrikai Maputo városban tartott értekezleten. Van az afrikai problémáknak egy gócpontja, ahol a helyzet a világpolitika egésze szempontjából talán még robbanékonyabb. Ennek a területnek a hadászati fontossága a közeli jövő szempontjából talán nagyobb, mint Rhodé- siáé, vagy Dél-Afrikáé. Ez a terület Afrika úgynevezett „szarva” a földrész keleti részén, abban a térségben, ahol a Vörös-tenger és az Indiaióceán találkozik. A térség kulcsországa Etiópia, amely az Arab-Afrika és Fekete- Afrika közötti összekötő láncszemet jelentő Szudánnal, valamint Kenyával határos. Ugyanakkor Etiópia északi részén, Eritrea tartományban egy szeparatista mozgalom fegyverrel harcol a haladó központi kormány ellen. Amennyiben Eritreát szilárdan az etiópiai központi kormány ellenőrzi, akkor a Vörös-tenger nyugati partján nyolcszáz kilométeres tengerpart áll ellenőrzése alatt. A szeparatisták sikerével azonban Etiópia egyetlen kiútja a tengerhez a hajdani Dzsibuti francia gyarmaton vezet keresztül. A május 8-án tartott népszavazáson Dzsibuti úgy döntött, hogy független állammá válik. A franciák és rajtuk keresztül az amerikaiak egyelőre óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy ezt az NEM SOKAT VÁLTOZTATOTT az újjá szabott pártpolitikai térképen az izraeli parlamenti választások végeredménye: 43 mandátummal a jobboldali Likud-tömb viszi el a pálmát s vezetője Menahem Begin továbbra is a kormányfői poszt várományosa. Hacsak nem szól közbe a 63 éves, szélsőjobboldali politikus eléggé gyenge lábon álló egészsége, vagy kudarcot vallanak a kormánykoalíció ösz- szetákolását célzó erőfeszítései. Mert az utóbbi — vagyis legalább 62 parlamenti szavazat — nélkül Likud nem vállalkozhat kormányalakításra. Közvetlenül a választások után már kirajzolódtak a Likud vezette pártkoalíció körvonalai. A nemzeti vallási párt (a múlt 29 évben kormányon volt izraeli munkapárt egykori koalíciós partnere és formális megbuktatója) késznek mutatkozott, hogy frigyre lépjen a Likuddal és rendelkezésére bocsássa 12 parlamenti mandátumból álló hozományát. Hasonlóképpen a szélsőséges vallási pártcsoportokat tömörítő Ágúdat (4 mandátum), valamint a szélsőséges cionistákat képviselő Slom- cion (2 szavazat). Valószínű, hogy a „függetlenként” befutott Ariel Sáron nyugalmazott tábornok, az egyik legismertebb „héja” sem vonta meg támogatását a Likudtól. SZÁMSZERŰLEG EZ ELEGENDŐ is lett volna a parlamenti többséghez, de Begin joggal labilisnak érezte az országot nyugati érdekterületként megtartsák. E terület fővárosa ugyanis az egyetlen elérhető tengeri kikötője Etiópiának, az Addisz Abeda— Dzsibuti vasútvonal pedig az ország gazdasági szempontból legjelentősebb útvonala a tenger felé. Az imperialista erőfeszítések közös célt szolgálnak: elvágni Etiópiát a tengertől. E mögött pedig az a törekvés húzódik meg, hogy Kelet-Af- rikának ezt a hatalmas kulcsországát, amely a császárság megdöntése után számos gyötrelmes fordulatot követően mind egyértelműbben a nem kapitalista út irányába tájékozódik, gazdaságilag, politikailag és katonailag megfojtsák. Végső soron tehát az etiópiai haladó kormányzat megdöntésére irányuló kísérletről van szó. Éppen ezért életbevágóan fontos lehet Etiópia keleti szomszédjának, Szomáliának az álláspontja. Szomália előbb szakított az imperializmussal, mint Etiópia és ma is a szocialista orientációjú afrikai országok közé számít. Ugyanakkor 1—2 szavazaton múló koalíciót, s ezért szerette volna bevonni a „mérsékelt cionistákat” képviselő, Jadin régészprofesszor vezette legfiatalabb pártot, a 15 mandátumot birtokló demokratikus mozgalmat a változásért. De máris elriasztotta ezt a pártot, amikor pár napja váratlanul bejelentette: jövendő kormányában Moshe Dajanra bízná a külügyminiszteri tárcát. Dajan, aki a munkapárt színeiben szerzett parlamenti mandátumot, kifejezte készségét, hogy ez esetben lemond képviselői posztjáról. Beginnek e választása vihart kavart. A demokratikus mozgalom a változásért azon nyomban felfüggesztette a Likuddal folytatott tárgyalásait. A döntés ellen a Likud- tömbön belüli „liberálisok” is fellázadtak. Miért ekkora az ellenszenv az 1973-i háború idején hadügyminiszteri poszton állt Dajannal szemben? A mérsékeltebb nézetűek javíthatatlan „héjának” tartják, velük együtt pedig nagyon sokan felelősnek is az izraeli hadseregnek az 1973-i háborúban elszenvedett érzékeny veszteségeiért. A VIHAR LATTAN BEGIN, akinek a Likudon belüli pártja, a herut csak 20 mandátumot birtokol, bejelentette: felülvizsgálja a Dajannal kapcsolatos döntését. A jobboldali kormánykoalíció sorsa azonban így is eléggé bizonytalan. azonban — s ez a helyzet tragikuma — Szomáliát és Etiópiát súlyos nézetkülönbségek osztják meg. Az Etiópia szempontjából létfontosságú hajdani Dzsibuti területén élő két törzs közül az afarok az etiópiai törzsekkel rokonok, az isszák pedig a szomáliaiakhoz kötődnek. Emellett Szomália mindeddig az eritreai szeparatista mozgalommal is rokonszenvezett. A helyzet kulcsa Afrikának e döntő fontosságú területén tehát az Etiópia és Szomália közötti kapcsolat. Ha e két, az utóbbi időben haladó utat választó ország vezetői felül tudnak emelkedni nézetel- tértéréseiken, akkor az imperializmus erői kiszorulhatnak „Afrika szarváról”. Ez pedig meghatározná Eritrea és Dzsimbuti sorsát is. Amennyiben nem alakul ki együttműködés Etiópia és Szomália között —, akkor mind konkrétabb és veszedelmesebb formát ölthetnek az etióp kormány elszigetelésére és megbuktatására irányuló kísérletek. KISZABADULTAK A TÜSZGYEREKEK. Pénteken hajnalban szabadon bocsátották a túszként fogva tartott száznál több kisgyermeket a hollandiai Bovensmilde iskolájából a dél-malukui terroristák. A gengszterek azért járultak hozzá a gyermekek elengedéséhez, mert az iskolában, ahol hétfő reggel óta fogva tartották a 6—12 éves kislányokat és kisfiúkat, járványos betegség jelentkezett. A képen: autóbusszal szállítják a kicsiket a kórházba. (Kelet-Magyarország telefotó — AP — MTI — KS) Pálfi Viktor Afrika válsággócai
