Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

2 KELBT-MAGYARORSZÁG 1977. május 27. Ételbár Meglehet, hogy a magyar vendéglátásnak, gasztro­nómiának híre és neve van külföldön,, ám mi, ha­zaiak, őszintén szólva nem vagyunk elragadtatva tő­le. Mit is szeressünk a ha­gyományos éttermeken, amelyekben magasak az árak és lassú a kiszolgá­lás, az eszpresszókon, ame­lyek füstösek és jellegtele­nek, a talponállókon, ame­lyek piszkosak és rumsza- gúak? Korszerűbb formá­ban, ízlésesebb környe­zetben, mégis viszonylag alacsonyabb árakon sze­retnénk étkezni — ha le­hetne. Amíg az anyukák, apukák a gyárban dolgoznak, a kicsik az üzemi óvodában töl­tik idejüket. Tulajdonképpen már lehet, hiszen a vendéglá­tás egykori egyhangú ké­pét az utóbbi években új, friss, egészséges színek élénkítik. A 60-as évek kö­zepén kezdődött a változás a hidegkonyhai készítmé­nyeket kínáló bisztrók, a nagy tömegeknek gyors ét­kezést nyújtó önkiszolgá­ló éttermek, a hangulato­sabb sörözők, a tiszta szeszmentes tejbárok meg­jelenésével. A hagyomá­nyos éttermek egy része is átalakulóban van: válto­zatosabbak az árak, akad­nak olcsó menük, kapha­tók korszerűbb, kevesebb zsírral, liszttel készült éte­lek, s a köret sem szorít­kozik a krumpli és a rizs „választékára”, hanem pá­rolt zöldségfélékkel, idény­salátákkal bővül. S ami a 70-es évek má­sodik felének újdonsága: az ételbár. Még csak a* első fecskéi jelentek meg néhol — Budapesten, Nyíregyházán, Veszprém­ben, Debrecenben, Kecs­keméten, Balatonfürden —, de máris népszerűek. Népszerűek, mert korsze­rűek. Az ételbárokat a keve­sebb ceremónia, a rövid időt igénylő étkezés, a Szép,'modern környezet és a szolid árak jellemzik. Előnyüket jól mutatja a Tisza vendéglő helyén lé­tesített ételbár példája is. A korábbi 35—40 százalék helyett ma már naponta az ételforgalom meghalad­ja a 80 százalékot. Egy fecske nem csinál nyarat: a ma működő né­hány tucat ételbár még nem változtatja meg, nem korszerűsíti alapvetően a vendéglátás egyhangú ar­culatát. Csakhogy ezt az új üzlettípust erkölcsileg és anyagilag is támogatja az állam — a Belkereske­delmi Minisztérium — és sokféleképpen ösztönzi to­vábbiak létesítését. 1980 végéig előreláthatóan az országban már nyolcvanra emelkedik, a nyíregyházit is újabbak követik, való­ban korszerű ételbárok. A vendéglátás tehát ere­je, lehetőségei szerint mindinkább figyelembe veszi a lakosság változó igényeit. A legkorszerűbb felszereléssel végzi mun- Szakkönyvek és szépirodalmi művek kö- kaját dr. Endreffy Tamás, az üzemi fogásza- zött válogathatnak az olvasók a könyvtárban, ti rendelőben. ■■■ 11 1 Ami nine# a borítékban... Gondoskodás a papírgyárban A jó munkahelyi légkör megteremtéséhez elengedhe­tetlen követelmény, hogy az üzemek, gyárak gondoskodja­nak dolgozóik szociális mun­kakörülményeinek javításá­ról. A nyíregyházi papírgyár szakszervezeti bizottsága a vállalat vezetésével 1200 dol­gozó ilyen irányú feladatát is végzi. Ma még kevés olyan kor­szerű orvosi rendelő műkö­dik megyénkben, mint itt. Két éve lesz szeptemberben, hogy fogászati szakrendelő munkáját is igénybe vehetik helyben a vállalat dolgozói. Jelentős anyagi ráfordítással és társadalmi összefogással, a szocialista brigádok patroná- lásával 100 személyes óvodát építettek. Nagy gondot fordí­tanak a szakmunkásképzésre is. Az idén nyolcvan betaní­tott dolgozót készítenek elő a szakmunkásvizsgák megszer­zéséhez. Elek Emil képriportja A szülés előtt álló kismamákról külön gondoskod­nak, részükre könnyű munkát — kartondobozok hajto­gatását — biztosítanak. t V rés mező. Pusztaság. 11 Amerre a szem ellát, még egy törött lábú kutyát sem látni. Csak ő állt ott. Többé-kevésbé a puszta­ság közepén. Egyedül. Egyes egyedül. — Miért áll itt? — kérdez­tem. És erre ő: — Valami újdonság lesz. Valószínűleg valamilyen új áru. — Talán színes televízió? — Lehet, hogy még annál is jobb. Fogalma sincs ma­gának, mekkorát fejlődik az elektronika. Maga is ideáll? — Mit gondol, érdemes? — Már akinek? Nekem ér­demes. — Hát akkor én is ideállok. Csak tudná az ember, meny­nyit kell várni? Nem tudja véletlenül, mikor jön? — Azt soha nem lehet tud­ni előre. Egy jó ideig biztos eltart. És különben is a pusz­ta mezőre nem hoznak sem­mit. Előbb kereskedelmi köz­pontot kell építeniük. — A fene egye meg, akkor ez eltart... — Ma már az ilyesmi gyor­san megy. Előre gyártott ele­mekből ... — Sikerült megnyugtatnia. De micsoda gondolat! — Melyikre gondol? — Hát hogy ide. erre a pusztára kereskedelmi köz­pontot építeni. Egy teremtett lelket sem találni erre! — Csak idő kérdése. Bizto­síthatom magát, hogy nem sokáig lesz így. Megtelik. Még panaszkodik itt maga a tömegre. — Az biztos, hogy nem szeretem a tömeget. Éppen ezért jólesik itt magával áll­ni. Nagy a légtér. Senki nem tapossa senkinek semmijét, nem nyomorgatják az em­bert. Jó állni ilyen szabadon. Függetlenül attól, hogy mi­ért áll az ember, már az áll- dogálásért is megéri. Nincs idegesség, feszültség, már ez is csodálatos. Csak fedezék sincs, ha fúj a szél. — Na, elhatározta magát? Beáll a sorba vagy nem? — Mit érdekli az magát? így is maga mögött állok! — Nem egészen. Éppen azért kérdem, mert nem. — Hogyhogy nem? — Mert mögöttem már áll egy úr, aki egy pillanatra elment. Megkért rá, ha ‘jön­ne valaki, figyelmeztessem, ő már mögöttem állt. — Engem ez nem érdekel — mondtam. — Gyűlölöm ezt a ravasz kapzsiságot. Különböző agya­fúrt fickók egyszerre tíz sor­ba is beállnak. — Ez azt mondta, hogy ő csak kettőbe áll. — Mivel én senkit nem láttam itt. maga mögött ál­lok. — Tulajdonképpen igaza van. Mivel az az jir kérte, hogy mondjam meg, én meg­mondtam. Különben is nem az én dolgom, hogy mi törté­nik a hátam mögött. — Nagyon helyes! —De azért csodálkozom, hogy úgy erősködik. Ha jön egy nyomorék, úgyis előre kell engednie. — Az egészen más. — Végeredményben mégis­csak segítenünk kell egy­máson. Az embereknek itt- ott elintéznivalójuk van. Megértőnek kell lennünk. — Én nem szeretem, ha bo­londot csinálnak belőlem. Itt Üzemi lapokban olvastuk Szabolcs-szatmári Szövetkezetek » Bemutatják a kiváló szö­vetkezeteket az általános fo­gyasztási és értékesítő, ipari és mezőgazdasági szövetkeze­tek lapja májusi számában. Beszámolnak a TESZÖV-el- nökség üléséről, az ÁFÉSZ- ek 5,8 milliárd forint értékű évi forgalmáról, a tapasztala­tokról. Bemutatják a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett Árvái Imrét. a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet elnökét. Hogyan használják fel a szövetkezeti demokrácia különböző fóru­mait a termelés érdekében — erről szól az az interjú, ame­lyet Köbli Györggyel, a bak- talórántházi Dózsa Termelő- szövetkezet elnökével készí­tettek. A lap állandó rova­tában, amelynek címe „Elnö­kök fóruma” Ónodi István, a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezet elnöke válaszol ar­ra a kérdésre, hogyan lett kiváló a szövetkezet. Rész­letesen beszámol a lap a Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ 19-es számú vegyesboltjában elkövetett leltárhamisításról és tanulságairól. Balkányi Állatni Gazdaság Tizennyolcadik alkalommal nyerte el a „Kiváló Vállalat” címet a Balkányi Állami Gaz­daság. Az üzemi lap részlete­sen ismerteti az elmúlt évi eredményeket, beszámol a kitüntetési ünnepségről. A Balkányi Állami Gazdaság pártcsoportjainak munkáját járási titkári értekezleten vi­tatták meg; a beszámoló és a vita felhasználásával részle­tesen foglalkozik a témával az üzemi lap. Napirendre tű­zi a pártélet időszerű kérdé­seit, a pártfórumokon elhang­zottak intézését, a javaslatok megvalósításának lehetősége­it. Kovács Istvánnal, a MÉM főosztályvezetőjével készített interjú témája is a Balkányi Állami Gazdaság tevékenysé­ge; a felügyeleti szervek ugyanis rendszeresen értéke­lik az állami gazdaságok munkáját. Az 1977. áprilisá­ban tartott értékelésen nem­csak az 1976. évi kiváló ered­mények kerültek szóba, ha­nem a jövőt illető feladatok is: bátrabban kell foglalkoz­ni a gyümölcstermesztés re­konstrukciójával, gyorsab­ban kell megvalósítani a kor­szerű termelés alapfeltételeit. Főiskolai, tangazdasági Híradó A főiskolai ösztöndíj-po­litikáról tájékoztat a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskola és Tangazdaság lapjá­nak harmadik száma. Az in­állok, ő meg közben intézi az ügyeit. — Ez nem magyarázat. Előttem már hárman állnak, akik elmentek valahová, és én nem szólok semmit, csak állok. — Maga előtt még hárman állnak? — Hát persze. Csak elmen­tek, hogy elintézzenek vala­mit. — Ezt nem tudta volna rögtön megmondoni? Maga miatt álltam most itt felesle­gesen. Én hülye, hagytam magamat rászedni ezen a mezőn! Ilyen szerencsétlen­séget. — Miért szerencsétlenség? — Mert ha maga előtt hár­man állnak maga után még egy, akkor én vagyok a ha­todik. — Már messze voltam tőle, de a szél még elhozta szemrehányással teli szavait: — Maga nagyon pesszi­mista. • Varga Magdolna fordítása. tézetben a főiskolai tanács 1973-ban fogadta el az ösztön­díj-politika elveket. A tanul­mányi ösztöndíjjuttatás egyik előfeltétele kertészeti karon a 3,51-es, mezőgazda- sági gépész karon a 3,0-as eredmény. A tanulmányi át­lag mellett több fontos té­nyezőt is mérlegelnek: mint a diákok kulturális és sport- tevékenysége. a kar keretén kívül végzett társadalmi munkája stb. A tangazdaság kiemelt feladatának tekinti dolgozói lakáshelyzetének javítását. Az üzemi lap har­madik oldalán arról tájékoz­tatják az érdeklődőket, hogy kik kaphatnak építési és vá­sárlási kölcsönt. A „fiatalok hullámhosszán” című népsze­rű rovat a nyolc megyei ál­lami gazdaság fiataljainak a közelmúltban lezajlott talál­kozójáról ad színes képet. 1976-ban kedvezően csökkent az üzemi balesetek száma, összesen 14 fordult elő, alig több. mint az előző évek át­lagának fele. KEMÉV Építők Kiváló vállalat a KEMÉV — olvashatjuk a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat lapjának első oldalán. A vállalat 1976-ban végzett eredményes munkájá­ért vehette át a kitüntetést. Az oklevélátadó ünnepségről kétoldalas, képes tudósítás­ban számolnak be. A szak- szervezeti bizottság és a szakszervezeti testületek 1975—76. évi munkáját és a kollektív szerződés végrehaj­tását kibővített szakszervezeti bizottsági ülésen értékelték a vállalatnál. Itt szó volt a vál­lalat kulturális életéről is, melyet eredményesnek minő­sítettek. A meghívott bizal­miak javaslatokat tettek pél­dául a mozgóbér elosztására, éjszakai pótlék emelésére. Felszabadulásunk 32. évfor­dulója alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Malachovszky Ödönt, a vállalat megbízott osztályvezetőjét. A kitünte­tett mindennapjairól, gond­jairól és örömeiről riportban olvashatunk. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy vidéki vállalat technikus alkalmazottjával tanulmányi szer­ződést kötött, amelyben az ille­tő vállalta, hogy a műszaki egye­tem építészmérnöki kara levele­ző tagozatán képesítést szerez, amit a vállalat anyagilag megfe­lelően támogat, ha tanulmányai befejezése után öt évig munka- viszonyát nem szünteti meg. Még 22 ezer forint lakásépítési köl­csönt is nyújtottak neki, azzal a feltétellel, hogy azt nem kell visszafizetnie, amennyiben mun­kaviszonyát tíz évig fenntartja. A megállapodás szerint visszaköve­telhető a tanulmányi támogatás, ha a technikus kötelezettségét nem teljesíti. Az illető azonban tanulmányait nem fejezte be, sőt később áthelyezéssel másik vál­lalathoz került. Ezek után a tanulmányi szerző­dést kötő vállalat a kifizetett ösz- szeg és a lakásépítés támogatá­sára nyújtott kölcsön visszafize­tését követelte. A technikus pert indított. Arra hivatkozott, hogy nem terheli szerződésszegés, mert munkaviszonyát volt munkaadója hozzájárulásával, kölcsönös meg­állapodással szüntette meg. A legfőbb ügyész törvényességi óvására ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely ezút­tal szintén új eljárást rendelt el. — Egymagában az a körül­mény, hogy a vállalat a munka- viszonynak áthelyezéssel történő megszüntetéséhez hozzájárult, a dolgozót a nyújtott anyagi támo­gatással kapcsolatos megtérítési kötelezettség alól nem mentesíti — hangzik a határozat. Amennyi­ben azonban a tanulmányi szer­ződésben úgy egyeztek meg, hogy áthelyezés esetén az anyagi tá­mogatást nem kell visszatéríteni, a dolgozó a szerződésszegés kö­vetkezményei alól mentesül. Tisz­tázni kell tehát, hogy a felek mi­lyen tartalmú tanulmányi szer­ződést kötöttek. Azt is vizsgálni kell, hogy a technikus miért kényszerült tanulmányainak ab­bahagyására, mert azt állítja, hogy állandó foglalkoztatásával a vállalat a tanulásban akadályoz­ta. A lakásépítéssel kapcsolatos kérdés is a felek között kötött megállapodás rendelkezéseitől függ. Mindezeket az új eljárás­ban kell tisztázni. iaattsz Osefca;

Next

/
Thumbnails
Contents