Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

1977. május 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Á jubileumi jutalomról Szinte égyidőben kapott három olyan levelet szer­kesztőségünk, melyben a 25 éves jubileumi jutalmak ki­fizetésével kapcsolatos kér­désekre kértek választ ol­vasóink: B. Balogh József Tyúkodról, Szoboszlay Fe- rencné Nyíregyházáról és Szikszay Gyula Üjfehértó- ról írt. A konkrét ügyek tel­jesen eltérőek és ezért le­vélíróinknak külön-külön is válaszoltunk, illetve vá­laszolunk, de egyúttal meg­ragadjuk az alkalmat, hogy e helyen is szóljunk a le­dolgozott negyedszázad szép elismeréséről, a jubileumi jutalomról. A vállalatoknál, intézmé­nyeknél általában nagy gondot fordítanak arra, hogy megemlékezzenek a „kerek jubileumokról”, az egy munkahelyen, vagy fo­lyamatosan ledolgozott öt, tíz vagy még több eszten­dőről. Ezt a törzsgárdajel- vényekkel, jutalmakkal is elismerik, a helyi szokások­nak megfelelően. A 25 mun­kában eltöltött esztendő el­ismerését azonban már a munka törvénykönyve is rögzíti: ilyenkor jubileumi jutalomként egyhavi alap­bér jár a dolgozónak. Az időpont figyelemmel kísé­rése és a jutalom kifizeté­se a munkáltató kötelessége. Az, hogy időnként mégis panasz tárgyát képezi a ju­bileumi jutalom, sokféle ok miatt fordulhat elő. Ezek közül a leggyakoribb a mun­kaviszonyban töltött időt a munkavállalónak kell hi­telt érdemlően bizonyítani. A jubileumi jutalom azonban attól függetlenül jár a dolgozónak, hogy hány munkahelyen, milyen meg­szakításokkal dolgozott, mi­lyen körülmények között változtatott munkahelyet. A lényeg, hogy 25 ledolgozott esztendőről el lehessen szá­molni, s a dolgozó a kifize­tés időpontjában ne álljon fegyelmi büntetése hatálya alatt. Természetesen nem min­denki ismerheti pontosan a jogszabályokat és az is elő­fordulhat, hogy a munkál­tató illetékes, munkaügyi feladatokkal foglalkozó ügyintézője nem figyelmes és nem kerül sor a jutalom kifizetésére, s a lehetőségről a dolgozó csak később sze­rez tudomást. A jutalom ebben az esetben sem vész el: három évig a jogigény fennáll, és a kifizetés meg­történhet. Ha mégis vita lenne, a helyben működő munkaügyi döntőbizottság­nál lehet kérni a panasz elintézését, ahol az esetle­ges további tennivalókról is szakszerűen felvilágosítják az érdekelteket. A jogsza­bály egyébként rendszerint a dolgozó számára kedve­ző: ha például valaki an­nak az évnek az első nap­ján megy nyugdíjba, amely­nek utolsó napján lenne jogosult a jubileumi juta­lomra — az összeget kifi­zetik. Es a legtöbb helyen a negyedszázad (vagy a még magasabb jubileum) alkalmából a kollektívák külön is köszöntik az ün­nepeiteket. KÖSZÖNET A GUMIGYÁRNAK A márki szociális otthon lakóitól levelet kaptunk, eb­ben köszönetüket fejezik ki a nyíregyházi gumigyár dol­gozóinak, akik május 14-én hat helyiséget festettek ki társadalmi munkában inté­zetükben. A négy fiatal: Já- norik András, Szilágyi György, Szőllősi Ferenc és Pankotai János. Köszönjük a munkájukat és kívánjuk, hogy minél több ilyen lelkes fiatal növelje a gyár jó hírét. CSAK REKLÁM LENNE? Vásároltam egy jászberé­nyi gyártmányú hűtőgépet a vajai ÁFÉSZ-üzletben. A gép' elromlott, pedig itt a meleg nyár és egyre nagyobb szük­ségem lenne rá. A GELKA mátészalkai fiókjának jelen­tettem, mivel a garanciális javításra ők az illetékesek. A szerviz azonban még mindig nem javította meg a hűtőgé­pemet, pedig lassan a garan­ciális ideje is lejár. Nem ér­tem, miért nem jönnek , ki, pedig állandóan ezt halljuk a tévéreklámban: a GELKA a lakosság szolgálatában áll! Vagy mégsem?- — kérdezi Tisza Miklós vajai lakos. ÁMOKFUTÓ LÓFOGATOS Az egyik járadékos annak rendje és módja szerint ki­kért egy lófogatot a termelő- szövetkezettől, hogy a háztá­ji földjét megboronálja. Jól ment a munka és volt is öröm — és italozás. Az al­kalmi fogatos már igen jó hangulatban volt, amikor ha­zaindult. Jól a lovak közé csapott, azok hirtelen meg­bokrosodtak és vágtában a falunak vették az irányt. Bent a községben ekkor volt a csúcsforgalom. Jöttek a menetrendszerű autóbuszok, a munkásokat hazaszállító gépjárművek, a csorda stb. A lófogat vágtatott, az alkal­mi kocsis a kasban feküdt. A lovak rohantak a fákon, virá­gokon átgázolva. Hála a vé­letlennek és a lovaknak, tel­jesen sértetlenül érkeztek a telepre. Ez történt közsé­günkben — Mérken —, má­jus 13-án, pénteken. Ezt a napot a néphit, s a babona szerencsétlen napnak tartja. Községünkben ez a nap sze­rencsésnek mondható, mert még elgondolni is rossz, mi­lyen balesetek sorozata kö­vetkezhetett volna be a fele­lőtlenségből — írja E. V. ol­vasónk. JÁRDÁT ÉPÍTENÉNEK A nyíregyházi XVI. lakó­körzet a Volán Vállalattal szemben található. Az itt la­kóknak gondot okoz, hogy kevés a járda, amely csak a Krúdy Gyula utca 28-ig tart. Utána következik viszont a bölcsőde, a kereskedelmi szakközépiskola és a lakóhá­zak. Már ezek miatt is fon­tos volna, hogy járda legyen, hiszen nagy a gyalogosfor­galom és járda hiányában a Volán gépkocsijai — üzem­anyagtöltésre várakozva — itt parkíroznak. A járda el­készítésében szívesen vállal­nának társadalmi munkát a körzet lakói — írja Fehér István. KÖNYVRONGÄLÖK Ezekben a hetekben sok fiatal készül az érettségire, vagy az egyetemi felvételire. A készülődéshez igénybe ve­szik a megyei könyvtár se­gítségét is. A kikölcsönzött könyvek egy része „lábjegy­zetekkel”, firkálásokkal kerül vissza a könyvtárba. Ennél is rosszabb, hogy számos könyvből hiányoznak a la­pok. A kitépett lapokat a fia­talok bizonyára „puskának” akarják használni a vizsgán. Előszeretettel tépik ki Ham­let és Tiborc monológjait, nem gondolnak arra, hogy a könyv köztulajdon, más is akar tanulni belőle. Jó lenne, ha változna a diákok szem­lélete és az sem ártana, ha a könyvtárosok néha megnéz­nék, hogy milyen könyvet kapnak vissza — javasolja N. L. nyíregyházi olvasónk. BONTÁS — GAZDÁTLANUL Szépül a nyíregyházi vá­rosközpont és tudjuk, hogy az új épületek ünnepélyes át­adásáig bizonyos kellemet­lenségeket is el kell visel­nünk a bontás, építkezés ide­jén. Az azonban érthetetlen, hogy a Zrínyi Ilona utcán bontásra került épületet mi­ért hagyják gazdátlanul a rongálók kénye kedvére. Es­ténként gyerekek hada ját­szik ott háborúsdit, célba do­bálnak az ablaküvegekbe, hajmeresztő mutatványokat lehet látni a már átszakított pincefödémeken ugráló gye­rekek játékában. Jó lenne, ha az ilyen épületeket, leen­dő építési területet bekeríte­nék. Ezzel nemcsak a baleset- veszélyt, hanem a környéken lakók és az utcán közlekedők riogatását is el lehetne ke­rülni — írja M. S. nyíregy­házi olvasónk. MOZIMŰSOR Valóban eltűntek-e a mo­ziplakátok Nyíregyházán? — teszi fel a kérdést levelében Kovács Tibor nyíregyházi olvasónk. — Balczó filmjét akarta megnézni, de kiván­csi volt, meddig adják, ráér-e másnap, vagy harmadnap is. A Kelet Áruháztól a Nyírvíz­palotáig terjedő, a város leg­forgalmasabb útszakaszán, sétátóutcáján azonban egyet­len moziműsor-plakátot sem talált, végül is el kellett men­ni a Krúdy mozihoz, hogy megtudja az időpontokat. „Lehet, hogy nem néztem meg minden fát és házfalat — fogalmaz levélírónk —, de furcsállom, hogy egy ilyen nagy városban annyira kevés figyelmet fordítanak a gon­dos műsorpropagandára. ÁROKÁSÁS — RONGÁLÁSSAL Nemrégiben az Északi kör­út 9. sz. ház előtt árkot ás­tak a KEMÉV Vállalat dol­gozói. Úgy véltük mi, az itt lakók, hogy bizonyára a köz­művesítéshez volt szükség erre a munkára. Most csu­pán csak visszatöltötték az árkot. Érthetetlen, akkor ez az egész munka felesleges volt!? Illetve mégsem, ugyan­is egy pár kis fát — melyet dédelgetve neveltünk, hogy ezzel is barátságosabbá te­gyük környezetünket — sike­rült tönkrfetenniük. Szeret­nénk, ha a jövőben ilyen nem fordulna elő, mert úgy vél­jük, akkor feleslegesen fára­dozunk a szebb, egészsége­sebb környezet megteremté­séért — tészik szóvá az Észa­ki körút 9. sz. ház lakói. Szerkesztői üzenetek Dajka Józsefné gégényi, Kiss Andrásné mátészalkai, Szoboszlay Ferencné nyír­egyházi, Ferenek Lajosné kántorjánosi, Balogh Lajos olcsvaapáti olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Makkai János nyírcsaho- lyi, Kató Albertné tiszate- leki, Takács István nyír­egyházi, Szegedi Sándor nyíregyházi, Molnár Balázs nyíregyházi, Molnár Mihály piricsei, Zajácz József pusz­tadobosig Debreceni József fehérgyarmati, Madácsi Ka­talin kisvárdai, Juhász Sán­dor fehérgyarmati, Orbán Andrásné kemecsei, Kovács József nyírbátori, Faják Mi­hály kemecsei, Krauszman József nyíregyházi, Csigái Sándor fehérgyarmati, Pó­lya Sándor timári, Fási Be­lőné szamossályi, Szász Im- réné porcsalmai, Lakatos Pálné csengersimai. Varga Jánosné besztereci, Szik­szay Gyula újfehértói ol­vasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Buda Béla • aranyosapáti lakos nyugellátásának fo­lyósítására csak a betegségi segély megszűnését követő naptól nyílik lehetőség. A termelőszövetkezet vezető­ségének — a segély meg­szűnéséről szóló — igazolá­sa alapján fogja a nyugdíj- folyósító igazgatóság ol­vasónk nyugdíját — ezután rendszeresen megküldeni. Zelei Imréné kékesei ol­vasónk a belvizes építési kölcsönt megkapja, mivel lakása belvízkárt szenve­dett. Herdinai Istvánné deme- cseri lakos sérelmével kap­csolatban a termelőszövet­kezet közölte, hogy a rek­lamált fuvardíj számlázása az érvényben lévő „Teher­gépjármű-díjszabás” alap­ján történt, amely a terme­lőszövetkezetre is kötelező. Kedvezményt csak építési engedély alapján, új lakó­ház építésénél adhat a ter­melőszövetkezet. Kiss Andrásné mátészal­kai olvasónkat tájékoztat­tuk, hogy a gyermekgondo­zási szabadságra jogosult­ság elbírálásánál többek kö­zött feltétel az is, hogy a szülő nő napi munkaideje elérje legalább a hat órát. Az illetékes válaszol KÚT 1977. május 4-i számuk­ban Kút címmel szóvá tették, miért kellett a kutat meg­szüntetni a Bethlen Gábor út 69. sz. ház előtt? A 36-os számú fő közlekedési út kor­szerűsítésével kapcsolatban kellett megszüntetni, de a helyreállításra, illetve a köz­kifolyók helyének kijelölésé­re a SZAVICSAV a városi tanáccsal közösen intézke­dett. Tekintettel arra, hogy jelenleg minden lakóház kör­zetében a szabvány által elő­írt távolságon belül közkifo­lyó van, így annak helyreál­lítását nem tartották szüksé­gesnek. KPM Közúti Igazgatóság, Nyíregyháza AUTÓBUSZ Autóbusz címmel április 27-én szóvá tették a 6-os he­lyi járat megállítását a Ber­csényi utcán. Ezt már válla­latunk is tervezte, azonban K. L.-né olvasónk fia 1971-ben házassági bontópert in­dított felesége ellen, majd jogerősen még abban az évben el­váltak. A házasságból egy kiskorú gyermek származott és a gyermek elhelyezéséről a volt házastársak úgy állapodtak meg, hogy a gyermek az anya gondozásában marad, mind­addig, míg a gyermek nem kívánja ezt az állapotot megvál­toztatni. Olvasónk nem írta meg a gyermek életkorát, de való­színű, hogy a gyermek már nagyobb lehetett ebben az idő­ben, ha figyelemmel voltak esetleges kialakuló véleményére. A rendszeres látogatás és a gyermek anyjának családi viszonyaiban beállott változás oda vezetett, hogy a gyermek az anyánál nem érezte jól magát, az édesapjához költözött, aki együtt lakott a szüleivel, vagy K. L.-né olvasónkkal. Ezt követően az apa kérte a volt feleségét, hogy járuljon hozzá a gyermekelhelyezés megváltoztatásához. Az asszony a ké­rést elutasította, sőt kijelentette, hogy ha a gyermeket nem viszi vissza, végrehajtást fog kérni és akár karhatalommal kikényszeríti a gyermeknek az eredeti helyére való vissza- költöztetését. Az apa ezt követően pert indított volt felesége ellen a gyermek újraelhelyezése iránt és a per során előadta, hogy a gyermek neveléséről édesanyjával, vagyis olvasónkkal kö­zösen kíván gondoskodni. A lakás és az anyagi feltételek tel­jes mértékben biztosítottak, olvasónk még csak 53 éves, jó egészségnek örvend, így semmi olyan akadály nincs, amely kizárná a gyermeknek az apánál és a nagyszülőknél való el­helyezését. A per során olvasónkat is meghallgatták, ennek során ő is kérte, hogy a gyermeket helyezzék el nála, illetve a fiánál. Sajnálatos körülmények között olvasónk fia balesetet szenvedett és a baleset után mintegy másfél hónapra meg is halt. Betegsége alatt már tisztában voltak azzal, hogy na­gyon kevés esélye van az életben maradásra, ezért olvasónk fia végrendeletet készített, ebben tekintélyes vagyonának egy részét hagyta a fiára, a másik részét a szüleire, vagyis ol­vasónkra és férjére, egyben a végrendeletben meghagyta és átruházta azt a jogát, hogy olvasónk és férje a gyermekel­helyezési pert folytassa. Olvasónk a halál bekövetkezése után az elhalálozás té­nyét bejelentette a bíróságnak és hivatkozva a végrendelet­re, azt is bejelentette, hogy saját jogán kívánja folytatni a pert. A bíróság a kérésnek nem adott helyt, a pert megszün­tette. Olvasónk sérelmesnek tartja ezt az eljárást, mert állás­pontja szerint, mint a fia végrendeleti örököse, kifejezetten megörökölte azt a jogot, hogy a pert folytassa. Kérdése, hogy a bíróság helyesen döntött-e? A hatályos örökösödési szerződés szerint az örökös örök­li mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, követelést és adósságot, amivel az örökhagyó rendelkezett. Végrendeleti örökös esetében természetesen azt örökli, ami a végrende­letben szerepel, a törvényes öröklés rendje szerint pedig mindent. Vannak azonban olyan személyhez fűződő jogok, amelyek nem örökölhetők sem a törvény, sem a végrendelet alapján. Nem lehet pl. haszonélvezeti jogot örökölni, mert a haszonélvezet a haszonélvező személyes joga. Ugyanilyen személyes jog a szülőnek az a joga, hogy igényelheti a gyer­meknek nála való elhelyezését, de ez a jog nem örökölhető, a jogutóddá nem szállhat át, így olvasónk a fia által meg­indított pert nem folytathatja. Nincs azonban akadálya an­nak, hogy olvasónk a saját jogán indítson pert, mert a gyer­meket a nagyszülőnél is el lehet helyezni, ha arra megfelelő indok van. Dr. Juhász Barnabás az úton kialakított leálló sáv, illetve öböl túl kicsi ahhoz, hogy ott újabb autóbuszok megállítását megvalósíthas­suk, bár ez célszerű lenne. A 9. 9/A. járatokat éppen ilyen ok miatt kellett az autóbusz­állomásról kiindulva a Rá­kóczi úton megállítani. Egyelőre nincs mód a köz­lekedési csomópont bővítésé- sére, így ott újabb autóbu­szok megállítására nem ke­rülhet sor. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza ZEBRA Az 1977. április 27-én meg­jelent „Zebra” című cikkben szóvá tették a gyalogosátke­lők felfestését. A Szarvas ut­cán a jelenleg meglévő gya­logosátkelő helyeken túl to­vábbi kettőt festetünk fel ez év májusában. » Ezek helye: Szarvas utcán a Kígyó utcai csatlakozás előtt és után. KPM Közúti Igazgatóság, Nyíregyháza SZEMÉTTÁROLÓK 1977. április 20-án „Szemét­tárolók” címmel szóvá tet­ték a szeméttárolók kihelye­zését. Ezzel kapcsolatban kö­zöljük, hogy ezt folyamato­san, az igényeknek megfele­lően végezzük. A cikk meg­jelenésének időpontjában még nem állt módunkban elegendőt kihelyezni, mivel a gyártásuk is folyamatos. Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat, Nyíregyháza VADASPARK A Vadaspark nyitvatartá- sával kapcsolatos április 19-i cikkre az alábbiakat közöl­jük. A tavaszi szünetben a Sóstói Kultúrpark új létesít­ményét, a Vadasparkot a KÖJÁLL fertőtlenítette, így látogatását szüneteltetni kel­lett. A Vadasparkot a jövő­ben is csak szombaton és va­sárnap, tehát a nyitvatartási napokon lehet látogatni, ugyanis a létesítmény bal­esetmentes üzemeltetéséhez a személyi és tárgyi feltétele­ket csak ezeken a napokon tudjuk biztosítani. Városi tanács vb művelődésügyi osztálya r&]\n i ii »Bwom«^B«íwaooóboowo<)oo<iwooo<idfeo&oWowcoSw^»oweowwoTOooCT&pwo^m^tfoWooflüüUüüil(lllllliMiiBwboj88aBÍ A jogok orokleserol

Next

/
Thumbnails
Contents