Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. május 24. Szónokverseny SZÓNOKVERSENYT RENDEZTEK Mátészalkán nemrégiben. A hír kissé meglepő — manapság nem­igen hallunk efféléről. Az ókori görög városállamok egymással vetekedő filozó­fusai, nagy szónokai ötle­nek eszünkbe, Szókratész, Demoszthenész neve bukkan fel. A csodálkozás azonban csak addig tart, míg azt is hozzá nem tesszük: a szó­nokok a mátészalkai járás községeiből érkezett tanács­elnökök, pedagógusok, nép­művelők voltak — annak a szónokképző tanfolyamnak a hallgatói, mely a vizsga­beszédek elmondásával zá­rult. Hatvan ember hallgatta végig az előadásokat, is­merkedett a jó szónoki be­széd alapelemeivel, fogásai­val, kiváló szónokok beszé­deivel. „Házi feladataik” is voltak: különféle alkalmak­ra szóló beszédeket írtak, s mutattak be egymásnak. Névadóra, házasságkötésre, nőnapra, temetésre írták szónoklataikat. Nem szándékom a szó­nokóriások mellé állítani ennek a tanfolyamnak a résztvevőit — bizonyára ők sem gondolnak erre. Az vi­szont mindenképpen szót ér­demel: részt vettek a tan­folyamon, mert tudatában vannak, hogy ma, az újsá­gok, könyvek áradatában, a tévé, a rádió össztüzében is az egyik leghatásosabb mód a meggyőzésre, az ér­zelmek felkeltésére, a gon- dolkodtatásra az élőszó! Egy hangulatos ünnepsé­get agyoncsaphat a rossz ünnepi beszéd, a bensősé­ges családi eseményt meg­keseríthetik az eldurrogta- tott frázisok, az igénytelen, összecsapott „tószt”. Annál emlékezetesebbé teheti el­lenben az eseményt egy tar­talmas, megfelelő hangulatú beszéd. (tarnavölgyi) A zerkoncsapda Gyümölcsöskertjeink vesze­delmes ellenségei a keleti gyümölcsmoly, az almamoly és az ilonca. A feketés-bar- nás szürke kis lepkék millió számra rakják petéiket és a kikelt lárvák előbb a fák fi­atal hajtásait, majd a fejlő­dő gyümölcsöt pusztítják. Kártékonyságukat növeli, hogy exportnál a szigorú kö­vetelmények miatt elég, ha a gyümölcsben egy-két kele­ti moly előfordul, az egész szállítmányt visszautasítják. Megyénkben a gyümölcsö­sök növényvédelme magas színvonalú, ennek ellenére állandó a törekvés az újabb és újabb hatásos módszerek alkalmazására. Most, a me­gyei növényvédő állomás úgynevezett zerkon (Zoecon) csapdákat szerzett be és ál­lított fel negyven helyen szerte a megyében. A csapda egyszerű kartondoboz, amely­nek alján ragacsos pép köze­pén egy kis gumikapszula ta­lálható. A kapszulában (ezt teszi drágává) van elhelyez­ve a nőstény molylepke jel­legzetes szagát tartalmazó anyag, s ez nagy körzetből odacsalogatja a himlepkéket. A megfigyelők a befogott lepkék száma alapján rajzási grafikont készítenek és a csúcsidőszak után rendelik el a védekezést. A zerkoncsapda az eddig alkalmazott módszerektől jobb, biztosabb, milliós ká­roktól mentheti meg a gyü­mölcskertészetet. Különösen a keleti moly esetében fon­tos, amelynek 4—5 nemzedé­ke van és kezdve a kártételt az őszibaracknál minden gyümölcsöt, körtét, almát előszeretettel tesz tönkre. Felvételünk a Nyíregyházi Növényvédő Állomás kertjé­ben készült, ahol a szakem­ber a zerkoncsapdával befo­gott molylepkéket számolja. Oktatásügyi vezetők tanácskozása Hétfőn reggel megkezdő­dött a csillebérci úttörőtábor­ban a megyei művelődésügyi osztályvezető-helyettesek és az iskolai csoportvezetők egyhetes továbbképző tanfo­lyama. Az előadások és a konzultációk keretében meg­határozzák a többi között az új tanévvel kapcsolatos fela­datokat, az 1978—79-es tan­évtől bevezetésre kerülő új pedagógiai dokumentumok­kal összefüggő kérdéseket. Szabolcsból — a világ minden részébe Három gyár idei exporteredményei Az Universil Elektroakusz­tikai Gyár közel 175 millió forint értékű árut exportál az idén. Az exporttermékek kétharmada jut a szocialista államokba, a többi a tőkés­államokba irányul. A legna­gyobb vásárló a Szovjetunió, de eljutnak a gyár termékei az NDK-ba, Jugoszláviába, Franciaországba, Hollandiá­ba és Olaszországba is. A gyár ez évben terve­zett termelési értéke 204 millió forint, melynek 85 százalékát az exportcik­kek adják. A tőkésállamokba laborató­riumi felszereléseket, míg a szocialista államokba a la­boratóriumi felszereléseken kívül különböző elektro­akusztikai termékeket is szál­lítanak. A gyár exporttervét eddig időarányosan teljesí­tette, s minden remény meg­van arra, hogy az év végén nem lesznek gondok. A HAFE nyíregyházi gyár­egységének 474 millió forint az idei exportterve. Ez a gyár egész évi termelési ér­tékének több mint 84 száza­lékát teszi ki. 398 millió fo­rint értékben elektroforatikus és sztatikus berendezéseket, 76 millió forint értékben pe­dig konvejorokat szállítanak a szocialista országokba, fő­leg a Szovjetunióba. Ide irá­nyul az egész exportjuk kö­zel 85 százaléka. Exportter­vükből eddig — annak elle­nére, hogy anyagellátási gondjaik voltak — mintegy 180 millió forint értékű terméket szállí­tottak a külföldi álla­mokba. Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárának 104 millió forint az idei árbevételi terve. Az itt előállított termékek — a kü­lönböző fényforrás-alkatré­szek és a miniatűr törpelám­pák — eljutnak a világ szin­te minden részébe, Angliába, Olaszországba, Kubába, a Szovjetunióba. Az elmúlt év­hez képest az idén jelentős mértékben nőtt a gyár ex­porttermékeinek mennyisé­ge, a gyár árbevételének kö­zel felét ezek adják. Export­tervüket folyamatosan, idő­arányosan teljesítik. 143 végzős a mezőgazdasági főiskolán Megkezdődött a vizsgaidő- szak a nyíregyházi mezőgaz­dasági főiskolán is. Csaknem 450 hallgató ad számot felké­szültségéről a kollokviumon, szigorlaton és államvizsgán. A végzős kertész és gépész hallgatóknak június 11-ig tart a vizsgaidőszak, a repü­lőgépvezető hallgatók pedig május 21-én fejezték be a vizsgákat. Komoly erőpróba követke­zik az idén végző 143 hallgató számára, akik a há­rom év alatt tanultakból tesznek államvizsgát június 14. és 29. között. Húsz átkép­zés hallgató is államvizsgára jelentkezett, azok akik a fő­iskola jogelődjében, a felső­fokú mezőgazdasági techni­kumban szereztek oklevelet és üzemmérnöki diplomát kaphatnak — a sikeres ál­lamvizsga után. Tejvilágnap Négy hónap alatt 35 millió liter megyénkből Nem véletlen, hogy a népi szólás-mondás a jómód kife­jezőjeként boldognak tartja azt, aki: „tejben, vajban für­dik”. A tej az újszülöttek, a fiatal ivadékok tápláléka, de embernek fő étke lehet és kell, hogy legyen egész éle­tében. A tej élettani jelentő­sége, hogy számos értékes tápanyagot tartalmaz; teljes értékű fehérjét, A- és B-vi- tamint és ami a gyermekek számára a legfontosabb: a csontképződést elősegítő kál- ciumban az egyik leggazda­gabb élelmiszerünk. A nemzetközi tej szövetség május 24-ét azzal a szándék­kal nyilvánította nemzetközi tejnappá, hogy ezzel is előse­gítse az emberiség egészséges táplálkozását. Nekünk ma­gyaroknak az egészséges táp­lálkozásban sok a javítaniva­lónk, hiszen a nagy tej fo­gyasztó országokhoz viszo­nyítva az indokolt szintnek csak a 60 százalékánál tar­tunk. Szűkebb hazánkat, Szabolcs-Szatmár megyét te­kintve az arány az országos átlagnál is rosszabb, jóval kevesebb tejet fogyasztunk, mint amennyire lehető­ségünk és szükségünk lenne. A tej és tejtermék nagyobb arányú fogyasztásának a tej­termelés, a -feldolgozás és -forgalmazás nem lehet és nem is akadálya. Országosan a napi tejfeldolgozó kapaci­tás 6 millió liter tej, s ami számunkra előny, hogy ennek nyolc-kilenc százaléka a me­gyénkben van. Két korszerű üzem az év első négy hónap­jában az elmúlt évitől 13 szá­zalékkal többet, összesen 35 millió 200 ezer liter tejet dol­gozott fel. Nőtt a fogyasztás is, tejből 1 millió literrel, tej­termékekből, túróból, sajt­ból, vajból összesen 647 má­zsával vásároltak többet. A növekedés azonban relatív, hiszen havi 2 millió liter tej megyénk lakosságához viszo­nyítva nem is olyan sok. A tej- és tejtermékfo­gyasztás egészséges volta mindannyiunk előtt világos. Mégis lassan haladunk előre táplálkozási rendünk változ­tatásában. Nehéz a hagyomá­nyostól a szénhidrátban, zsír­ban gazdag ételektől megsza­badulni. Pedig a túl sok szén­hidrát, zsír sokunknál elhí­zást, túltápláltságot okoz. Kiosztották a II. nemzetközi karmesterverseny díjait Befejeződött a Magyar Te­levízió II. nemzetközi kar­mesterversenyének május 6- án kezdődött eseménysoroza­ta. A versenyen tizenhat or­szág képviseletében, negyven versenyző indult, s a döntő­ben hat versenyző mérte ösz- sze tudását. A Ferencsik János elnök­letével működő nemzetközi zsűri az első díjat nem adta ki. A két második díjat Jerzy Salwarowski (Lengyelország) és Vlagyimir Verbickij (Szov­jetunió) nyerte. Ugyancsak ketten vehették át a harma­dik díjat: David Ramadanoff (USA) és K. Kaspar-Trikoli- dis (Görögország). A negye­dik helyezett Uri Mayer (Ka­nada), az ötödik pedig Emi­lio Rabaglino (Olaszország) lett. Kiosztották a különdíjakat is. A hat vidéki város szim­fonikus zenekarának díját Karolosz Trikolidisz kapta. A Zeneműkiadó Balassa Sán­dor: „írisz” című művének dirigálásáért David Ramada- noffnak (USA) adott külön- díjat. A fővárosi szabadtéri szín­padok igazgatóságának díját Karolosz Trikolidisz görög versenyző, a közönség díját pedig több mint 40 ezer sza­vazattal Uri Mayer kanadai versenyző nyerte. Már csak ezért is sürgős és szükséges a változtatás és nem kell hozzá más, csak az, hogy néhány deciliterrel több tejet, néhány dekával több sajtot, vajat fogyasszunk. A tej- és tejtermékfogyasztás nem csak éhségünket csilla­pítja, de elősegíti, hogy meg­szüntessük sok bajunk eredő­jét, leadjuk a felesleges kiló­kat. (seres) Cím nélkül A posta és a tanács kézbesítői panaszkodnak Kisvárdán: némelyik ut­cában húszpercig is ke­resniük kell a címzettet. A lakók a régi helyükön laknak ugyan, de a há­zakat a tanács átszámoz- tatta a beépítetlen tel­kek és egyéb okok mi­att. Több házra nincs kitéve az új házszám­tábla, némelyik épület homlokzatán ott díszeleg a régi és az új tábla is. Sokan azzal „dicseked­nek”, hogy nem tudják a saját címüket sem. A fiatal városban 1975-ben került sor az utcák és a házszámok rendezésére. Akkor fel­hívták a lakosság figyel­mét, hogy a tanács igaz­gatási osztálya bejegyzi a személyi igazolványok­ba az új címet, egyúttal a háztulajdonosok 20 forint ellenében meg­kapják egységes és szép kivitelű új házszámtáb­lájukat. Április 26-án (két évvel az intézkedés után a tanácson még csaknem ezer (!) ház­számtábla várt arra, hogy kiszögezzék a he­lyére. Az új cím beje­gyeztetése, a táblák ki- szögezése mindenkinek kötelessége. Erre szeret­nék emlékeztetni. (nábrádi) Gávor.neí.ílő Tűzoltók versenye Május 22-én, vasárnap tar­tották meg Gávavencsellőn a nyíregyházi járás községi önkéntes és vállalati tűzol­tóinak versengését. A népes részvevőgárdából a községi férfirajok közül a sényői, új­fehértói és nyírturai rajok nyertek a gépjárműfecsken­dő, a 800 illetve a 400 liter/perces kismotorfecsken­dő szerelésében. A községi női rajok közül a 800-as és a 400-as fecskendő szerelésé­ben a rakamazi illetve a sé­nyői raj nyert. A községi fiú­rajok versenyének győztese az apagyi csapat lett. A vál­lalati tűzoltók versfengésében az Alkaloida, a nyíregyházi dohánygyár és a nyírteleki MEZŐGÉP csapata nyert a kétféle kismotorfecskendő, il­letve az osztott sugár szere­lésében. A vállalati női ra­jok legjobbja a dohánygyári csapat lett a 800-as fecsken­dő szerelésében. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT „ŐRSÉGVÁLTÁS* Beküldte: Jeney Lajos, Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents