Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

XXXIV. évfolyaat, 119. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. május 22., vasárnap MA A szerelő házhoz megy (2. oldal) © Mennyit ér a törzsgárda? (3. oldal) Több műszak — több pénz O három műszak a magyar gazdaságban egyre kevés­bé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két, vagy három műszakos munkarendet. így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized százalékkal sikerült feljebb tornáztatni. A fizikai dolgozók, munkaidejüknek mindösz- sze 20 százalékát töltik a második és alig nyolc százalé­kát a harmadik műszakban. Vagyis: az iparvállalatok termelő kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, kö­zöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű im­portgépeket — folyamatos munka helyett alig másfél mű­szakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, s felesleges külön is magyarázni, hogy mit jelent ez, a munka termelékenysége, gazdaságossága szempontjából. Az kétségtelen, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azok­nál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kifizetődő. Sem az egyénnek, — a vi­szonylag alacsony műszakpótlék miatt —, sem a vállalat­nak, amely a jelek szerint inkább viseli a termelőeszkö­zök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak kö­vetkeztében megnövekedett bérköltséget. Korábban már szakemberek kiszámították, hogy pél­dául a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 20 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalására. Nos, úgy látszik a számítás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén elfoga­dott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára, a második műszak eddigi 3 százalékos pótlé­kát a törzsbér 20 százalékára emelik. A folyamatos mun­karendben dolgozók emellé még további 10 százalék pót­lékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. Az intézkedés, az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben, és a ven­déglátóiparban kereken 700 ezer embert érint, közülük 450 ezren két, 250 ezren pedig három műszakban dolgoz­nak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpót­lék emelésének anyagi fedezetét részben központi pénz­ügyi alapokból, részben pedig a vállalatok saját pénzesz­közeiből kell biztosítani. A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — már mint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel majd automatiku­san megoldódik a több műszakos munkarend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végül is egyet­len dilemmában összegezhető: kevesebb gép és több mű­szak. vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondot, mondván: a ma­gyar ipar állóeszköz-állományának átlagos „életkora” eleve illuzórikussá teszi a második, vagy a harmadik műszak általános bevezetését. Sok az elavult, az öreg, a korszerűtlen gép, ezek folyamatos munkarendben való működtetése többe kerülne, mint amennyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag-szűkös állóeszköz-állományt is kihasználhatnák gazdaságosabban. Egyelőre ugyanis távol vagyunk attól, hogy a fejlettebb ipari államok pél­dáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes meg- szervezesévél pótolhatnánk a második, vagy a harmadik műszak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés.- minden idevágó határozat ellenére gyermekcipőben to­pog. a teljesítménykövetelmények alacsonyak, a terme­lékenység intenzív módon történő emelésének lehetőségei felett a vállalatok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemon­dani arról a tartalékról, ami a több műszakos munkában rejlik. Sk még valami: a műszakpótlék felemelése olyan je- ■ >■ len fős mértékű, hogy á dolgozók jó része számára ezentúl lényegesen rokonszenvesebb lesz a második, vagy a harmadik, műszak vállalása. Ám a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, ener­giára,' karbantartásra, az egész munkarend megszervezé­sére. a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszolgálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szükség van mindarra, ami sok helyen, ma még nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttételesen kikény­szerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felül­vizsgálását. jobb megszervezését. Kiváló tsz Tornyospálcán Pénteken délelőtt Tornyospálcán a Kiváló Termelőszö­vetkezet címről szóló oklevelet Kovács István, a MÉM főosz­tályvezetője nyújtotta át Agárdi Bélának, a Rákóczi Termelő- szövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Makrai László, a tsz-szövetség titkára. A kibővített ünnepi vezetőségi ülésen Dankó Andrást és Kruppa Imrét a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés­sel jutalmazták. Az új Rába 500 LE-s traktor, mely alkalmas a nehéz talajmunkák elvégzésére. Az új traktor iránt jelenleg a vízműépítők és az erdészet szak­emberei érdeklődnek. Nagy érdeklődés a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron a külföldi és a ha­zai gyárak egész sora tartott sajtótájékoztatóval egybekö­tött bemutatót, felvonultatva a termékújdonságok seregét, reprezentálva az egyes ipar­ágak pillanatnyi legjobb eredményeit. A figyelmet magukra vonó termékek között sok a ma­gyar gyártmány is. Például a Budapesti Elektroakusztikai Gyár BNV-nagydíjas integ­rált áramkörös stúdióberen­dezése, melyet eredetileg 1982—1985 között szándékoz­tak csak gyártani, de a moszkvai olimpiára való te­kintettel gyorsított ütemben fejlesztik. A gyár vezetői be­mutatták többek között azo­kat a televízió- és rádiókom­Kétszázezer hektáron földben a mag Befejezés előtt a tavaszi munkák A megye egész területére jutott az aranyat erő májusi esőből. Hatása érződik a nö­vények fejlődésén, felgyor­sult a talajmunka, valamint a zöldség és dohány palán­tázása. Egyébként a tavaszi munkák megyeszerte befeje­zéséhez közelednek, ma már több az olyan üzem, amely minden feladattal végzett. Tavaszi vetésre a megye mezőgazdasági üzemei ösz- szesen 206 ezer hektárt tervez­tek, ebből közel 200 ezer hek­táron már földbe került a mag. Az időjárás miatt bor­sóból, tavaszi árpából, zab­ból nem teljesítették a terű leti tervet, ezzel szemben na­gyobb területen történt tava­szi lucernatelepítés, illetve felülvetés, így a szükséges takarmányalapot az eredeti­től eltérően, de megteremtet­ték. Az országos ellátásban is számottevő lesz, hogy az el­múlt évihez viszonyított, te­rületileg jelentősen megnö­velt burgonyaültetést túltel­jesítettük. A tervezett 20 ezer hektár helyett, 20 ezer 250 hektár az ültetés. A víznyomá­sos területek miatt a kezdet­ben lendületes kukorica- és napraforgóvetés lelassult, a napraforgónál 85, kukoricá­nál 95 százaléknál tartanak mezőgazdasági a üzemek. Je­lenleg már kevés a felszíni víz. ez lehetővé teszi, hogy napokon belül a tervezett 102 ezer hektár kukorica és a 14 ezer 260 hektár napra­forgó elvetésre kerüljön. A májusi eső igazában a zöldség- és dohánytermesz­tésnek kedvezett. Az utóbbi négy nap alatt mintegy 1500 hektáron végezték el a ve­tést, illetve palántázást, így a tervezett 8400 hektár zöld­ségtermő területből vetetlen, beültetlen terület már csak 1400 hektár maradt. A do­hány palántázásával — ért­hető módon — május köze­péig késésben voltak üzeme­ink, de most már 60 száza­léknál tartanak. A fokozatosan felszáradó vizes területek hasznosítása ma még fővetésű növények­kel: rövid tenyészidejű ku­koricával, illetve naprafor­góval is hasznosíthatók. Ami júniusra marad, ott megfe­lelő takarmány, zöldtakar­mány termeszthető. A végéhez közeledő tava­szi munkák után ma már egy­re inkább előtérbe kerül a nyári feladatokra való felké­szülés. Gabonatábláink ked­vező termést ígérnek. Ter­mészetesen a betakarítástól is függ. hogy elérjük az 1974. éves rekordtermést bú­zából. a 33 mázsás hektáron­kénti megyei átlagol. Sürgős a kombájnok, járvabálázók és szállítógépek kijavítássá, előkészítése. Május közepén a kombájnok 26 százaléka, a járvabálázók 27 százaléka és a szállítógépek 15 százaléka még nem volt kijavítva. A pillangósok betakarítása, behordása 95 százalékban már megtörtént. Megkezd­ték az utak, az árvízvédelmi töltések, vízfolyások fűter­mésének kaszálását is. Az ütem nem megfelelő. Sok helyütt megfeledkeznek az 1006-os minisztertanácsi ha­tározatról, amely a tanácsi szerveknek utak és árvízvé­delmi töltések felügyeleti szerveinek nemcsak jogot ad, de kötelességeket is előír. E- szerint késedelem nélkül meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a takar­mányként mennyiségben és minőségben is jó fűtermés gyorsan betakarításra kerül­jön. mentátor berendezéseket, amikből 1200 darabbal kép­viseltetik magukat a sportvi­lág 1980-as vetélkedőjén. A lengyel kiállítók egye­bek mellett mikroszkópok! eladásáról tárgyalnak. Eszkö­zeik érdekessége, hogy cse­rélhető lencserendszerük miatt az iskolai oktatás és a tudományos kutatás céljaira egyaránt megfelelnek. A szovjet AVTOEXPORT és a ZAPHASTEXPORT kül­kereskedelmi egyesülés kép­viselői jelentős adatokkal szolgáltak a szakmai közön­ségnek. Vállalataik közel öt­száz produktumot — a sze­mély gépkocsitól a teherautó­pótkocsiig, a mopedekig és a motorkerékpárokig — kínál­nak eladásra. Sikert aratnak az Ikarus Gyár legújabb buszai, aa elővárosi forgalomra konstru­áltak éppúgy, mint a min­den kényelemmel felszerelt luxusjármüvek. A szovjet AVIAEXPORT repülőgép- modelljei, kicsinyített heli­kopterei a nézelődők seregét csalogatják. A szovjet válla­lat eddig mintegy 3000 repü­lőgépet adott el a világ 40 országának, jelezve a szovjet repülőgépipar elismerten ma­gas színvonalát. Nagy érdeklődés kíséri a Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyára BNV-nagy­díjas gyártmányát, a spirál­hegesztő gépsort, ami felhív­ta magára a vásárolni szán­dékozó külföldiek figyelmét is. A kiállításon jelentős he­lyet kaptak a mezőgazdasá­gi gépek, élükön a Győri Rá­ba Vagon- és Gépgyár óriás- traktorával, de számos újdon­ságot vehetnek szemügyre az építőipar, vagy a vegyipar iránt érdeklődők is. Sokan nézik meg az Öntödei Válla­lat termékeit — közöttük a kisvárdai öntöde radiátorait — valamint a HAFE nyíregy­házi gyárának konvejorát. S. Z. A nyírturai határban géppel ülteti a dohányt a sényői asszonyok munka­csapata. (Hammel József felvétele) Luis Corvalán a kisláng! Béke Tsz-ben kodó küldöttséget vidéki út­jára elkísérte dr. Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je. A vendégeket Takács Im­re. a Fejér megyei pártbizott­ság első titkára és Závodi Imre megyei tanácselnök, va­lamint a helyi Béke Terme­lőszövetkezet vezetői fogad­ták. Horváth György tsz-el- nök tartott rövid tájékoztatót az 5500 hektáron gazdálkodó kollektíváról, majd a vendé­gek megtekintették a gazda­ságot. Bienvenido Companero — ezzel a felirattal, virággal, s a kedves, várt vendégnek kijá­ró. meleg baráti szeretettel fogadták szombaton a Fejér megyei Kislángon Luis Cor- valánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, Gladys Ma­rint, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Chilei KISZ főtit­kárát és Tomas Solist, a Chi­lei KP Központi Bizottságá­nak tagját, a párt magyaror­szági képviselőjét. A hivata­los, baráti látogatáson tartóz­Varsóba utazott Győri Imre Bizottság agitációs és propa­gandaosztályának helyettes vezetője. Győri Imrét a Fe­rihegyi repülőtéren Grósz Károly, a Központi Bizottság osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt dr. Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Győri Imre. a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkára a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására szombaton né­hány napos látogatásra Var­sóba utazott. Kíséretében van dr, Móna Gyula, a Központi

Next

/
Thumbnails
Contents