Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-22 / 119. szám
XXXIV. évfolyaat, 119. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. május 22., vasárnap MA A szerelő házhoz megy (2. oldal) © Mennyit ér a törzsgárda? (3. oldal) Több műszak — több pénz O három műszak a magyar gazdaságban egyre kevésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két, vagy három műszakos munkarendet. így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized százalékkal sikerült feljebb tornáztatni. A fizikai dolgozók, munkaidejüknek mindösz- sze 20 százalékát töltik a második és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagyis: az iparvállalatok termelő kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű importgépeket — folyamatos munka helyett alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, s felesleges külön is magyarázni, hogy mit jelent ez, a munka termelékenysége, gazdaságossága szempontjából. Az kétségtelen, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kifizetődő. Sem az egyénnek, — a viszonylag alacsony műszakpótlék miatt —, sem a vállalatnak, amely a jelek szerint inkább viseli a termelőeszközök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak következtében megnövekedett bérköltséget. Korábban már szakemberek kiszámították, hogy például a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 20 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalására. Nos, úgy látszik a számítás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén elfogadott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára, a második műszak eddigi 3 százalékos pótlékát a törzsbér 20 százalékára emelik. A folyamatos munkarendben dolgozók emellé még további 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. Az intézkedés, az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben, és a vendéglátóiparban kereken 700 ezer embert érint, közülük 450 ezren két, 250 ezren pedig három műszakban dolgoznak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelésének anyagi fedezetét részben központi pénzügyi alapokból, részben pedig a vállalatok saját pénzeszközeiből kell biztosítani. A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — már mint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel majd automatikusan megoldódik a több műszakos munkarend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végül is egyetlen dilemmában összegezhető: kevesebb gép és több műszak. vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondot, mondván: a magyar ipar állóeszköz-állományának átlagos „életkora” eleve illuzórikussá teszi a második, vagy a harmadik műszak általános bevezetését. Sok az elavult, az öreg, a korszerűtlen gép, ezek folyamatos munkarendben való működtetése többe kerülne, mint amennyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag-szűkös állóeszköz-állományt is kihasználhatnák gazdaságosabban. Egyelőre ugyanis távol vagyunk attól, hogy a fejlettebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes meg- szervezesévél pótolhatnánk a második, vagy a harmadik műszak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés.- minden idevágó határozat ellenére gyermekcipőben topog. a teljesítménykövetelmények alacsonyak, a termelékenység intenzív módon történő emelésének lehetőségei felett a vállalatok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemondani arról a tartalékról, ami a több műszakos munkában rejlik. Sk még valami: a műszakpótlék felemelése olyan je- ■ >■ len fős mértékű, hogy á dolgozók jó része számára ezentúl lényegesen rokonszenvesebb lesz a második, vagy a harmadik, műszak vállalása. Ám a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, energiára,' karbantartásra, az egész munkarend megszervezésére. a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszolgálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szükség van mindarra, ami sok helyen, ma még nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttételesen kikényszerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felülvizsgálását. jobb megszervezését. Kiváló tsz Tornyospálcán Pénteken délelőtt Tornyospálcán a Kiváló Termelőszövetkezet címről szóló oklevelet Kovács István, a MÉM főosztályvezetője nyújtotta át Agárdi Bélának, a Rákóczi Termelő- szövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Makrai László, a tsz-szövetség titkára. A kibővített ünnepi vezetőségi ülésen Dankó Andrást és Kruppa Imrét a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetéssel jutalmazták. Az új Rába 500 LE-s traktor, mely alkalmas a nehéz talajmunkák elvégzésére. Az új traktor iránt jelenleg a vízműépítők és az erdészet szakemberei érdeklődnek. Nagy érdeklődés a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron a külföldi és a hazai gyárak egész sora tartott sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatót, felvonultatva a termékújdonságok seregét, reprezentálva az egyes iparágak pillanatnyi legjobb eredményeit. A figyelmet magukra vonó termékek között sok a magyar gyártmány is. Például a Budapesti Elektroakusztikai Gyár BNV-nagydíjas integrált áramkörös stúdióberendezése, melyet eredetileg 1982—1985 között szándékoztak csak gyártani, de a moszkvai olimpiára való tekintettel gyorsított ütemben fejlesztik. A gyár vezetői bemutatták többek között azokat a televízió- és rádiókomKétszázezer hektáron földben a mag Befejezés előtt a tavaszi munkák A megye egész területére jutott az aranyat erő májusi esőből. Hatása érződik a növények fejlődésén, felgyorsult a talajmunka, valamint a zöldség és dohány palántázása. Egyébként a tavaszi munkák megyeszerte befejezéséhez közelednek, ma már több az olyan üzem, amely minden feladattal végzett. Tavaszi vetésre a megye mezőgazdasági üzemei ösz- szesen 206 ezer hektárt terveztek, ebből közel 200 ezer hektáron már földbe került a mag. Az időjárás miatt borsóból, tavaszi árpából, zabból nem teljesítették a terű leti tervet, ezzel szemben nagyobb területen történt tavaszi lucernatelepítés, illetve felülvetés, így a szükséges takarmányalapot az eredetitől eltérően, de megteremtették. Az országos ellátásban is számottevő lesz, hogy az elmúlt évihez viszonyított, területileg jelentősen megnövelt burgonyaültetést túlteljesítettük. A tervezett 20 ezer hektár helyett, 20 ezer 250 hektár az ültetés. A víznyomásos területek miatt a kezdetben lendületes kukorica- és napraforgóvetés lelassult, a napraforgónál 85, kukoricánál 95 százaléknál tartanak mezőgazdasági a üzemek. Jelenleg már kevés a felszíni víz. ez lehetővé teszi, hogy napokon belül a tervezett 102 ezer hektár kukorica és a 14 ezer 260 hektár napraforgó elvetésre kerüljön. A májusi eső igazában a zöldség- és dohánytermesztésnek kedvezett. Az utóbbi négy nap alatt mintegy 1500 hektáron végezték el a vetést, illetve palántázást, így a tervezett 8400 hektár zöldségtermő területből vetetlen, beültetlen terület már csak 1400 hektár maradt. A dohány palántázásával — érthető módon — május közepéig késésben voltak üzemeink, de most már 60 százaléknál tartanak. A fokozatosan felszáradó vizes területek hasznosítása ma még fővetésű növényekkel: rövid tenyészidejű kukoricával, illetve napraforgóval is hasznosíthatók. Ami júniusra marad, ott megfelelő takarmány, zöldtakarmány termeszthető. A végéhez közeledő tavaszi munkák után ma már egyre inkább előtérbe kerül a nyári feladatokra való felkészülés. Gabonatábláink kedvező termést ígérnek. Természetesen a betakarítástól is függ. hogy elérjük az 1974. éves rekordtermést búzából. a 33 mázsás hektáronkénti megyei átlagol. Sürgős a kombájnok, járvabálázók és szállítógépek kijavítássá, előkészítése. Május közepén a kombájnok 26 százaléka, a járvabálázók 27 százaléka és a szállítógépek 15 százaléka még nem volt kijavítva. A pillangósok betakarítása, behordása 95 százalékban már megtörtént. Megkezdték az utak, az árvízvédelmi töltések, vízfolyások fűtermésének kaszálását is. Az ütem nem megfelelő. Sok helyütt megfeledkeznek az 1006-os minisztertanácsi határozatról, amely a tanácsi szerveknek utak és árvízvédelmi töltések felügyeleti szerveinek nemcsak jogot ad, de kötelességeket is előír. E- szerint késedelem nélkül meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a takarmányként mennyiségben és minőségben is jó fűtermés gyorsan betakarításra kerüljön. mentátor berendezéseket, amikből 1200 darabbal képviseltetik magukat a sportvilág 1980-as vetélkedőjén. A lengyel kiállítók egyebek mellett mikroszkópok! eladásáról tárgyalnak. Eszközeik érdekessége, hogy cserélhető lencserendszerük miatt az iskolai oktatás és a tudományos kutatás céljaira egyaránt megfelelnek. A szovjet AVTOEXPORT és a ZAPHASTEXPORT külkereskedelmi egyesülés képviselői jelentős adatokkal szolgáltak a szakmai közönségnek. Vállalataik közel ötszáz produktumot — a személy gépkocsitól a teherautópótkocsiig, a mopedekig és a motorkerékpárokig — kínálnak eladásra. Sikert aratnak az Ikarus Gyár legújabb buszai, aa elővárosi forgalomra konstruáltak éppúgy, mint a minden kényelemmel felszerelt luxusjármüvek. A szovjet AVIAEXPORT repülőgép- modelljei, kicsinyített helikopterei a nézelődők seregét csalogatják. A szovjet vállalat eddig mintegy 3000 repülőgépet adott el a világ 40 országának, jelezve a szovjet repülőgépipar elismerten magas színvonalát. Nagy érdeklődés kíséri a Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyára BNV-nagydíjas gyártmányát, a spirálhegesztő gépsort, ami felhívta magára a vásárolni szándékozó külföldiek figyelmét is. A kiállításon jelentős helyet kaptak a mezőgazdasági gépek, élükön a Győri Rába Vagon- és Gépgyár óriás- traktorával, de számos újdonságot vehetnek szemügyre az építőipar, vagy a vegyipar iránt érdeklődők is. Sokan nézik meg az Öntödei Vállalat termékeit — közöttük a kisvárdai öntöde radiátorait — valamint a HAFE nyíregyházi gyárának konvejorát. S. Z. A nyírturai határban géppel ülteti a dohányt a sényői asszonyok munkacsapata. (Hammel József felvétele) Luis Corvalán a kisláng! Béke Tsz-ben kodó küldöttséget vidéki útjára elkísérte dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A vendégeket Takács Imre. a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Závodi Imre megyei tanácselnök, valamint a helyi Béke Termelőszövetkezet vezetői fogadták. Horváth György tsz-el- nök tartott rövid tájékoztatót az 5500 hektáron gazdálkodó kollektíváról, majd a vendégek megtekintették a gazdaságot. Bienvenido Companero — ezzel a felirattal, virággal, s a kedves, várt vendégnek kijáró. meleg baráti szeretettel fogadták szombaton a Fejér megyei Kislángon Luis Cor- valánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, Gladys Marint, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Chilei KISZ főtitkárát és Tomas Solist, a Chilei KP Központi Bizottságának tagját, a párt magyarországi képviselőjét. A hivatalos, baráti látogatáson tartózVarsóba utazott Győri Imre Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. Győri Imrét a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a Központi Bizottság osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt dr. Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Győri Imre. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton néhány napos látogatásra Varsóba utazott. Kíséretében van dr, Móna Gyula, a Központi
